Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-05 / 288. szám
il moszkvai értekezlet nyitvahagyta az ajtót a tárgyalások előtt Járási könyvtáraink életéből Nyugati lapok véleménye a közös deklarációról iiONDON Az angol polgári lapok többsége vçzetô helyen számol be az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekez.ét befejezéséről és az értekezletein hozott határozatokról. A »The Times« és a »Daily Mail« első helyen közli a nyilatkozat aláírásáról szóló jelentéseket is. A »The Times« a »Reuter« irodának a moszkvai rádió alapján közölt hírét felhasználva bőséges kivonatokban ismerteti a deklarációt. A többi lap a deklarációnak csak azt a részét közli, ameiy szerint az értekezlet részvevői abban az esetben, ha ratifikálják a párizsi egyezményeket, újabb intézkedésekhez folyamodnak biztonságuk biztosítása érdekében. A lapok általában tartózkodnak attól, hogy kommentálják az értekezlet munkáját. PÁRIZS A francia közvélemény nagy érdeklődéssel kísérte az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó moszkvai értekezlet munkáját. Ez a téma élénken foglalkoztatja mind a politikai, mind a sajtóköröket. A burzsoa sajtó azonban igen röviden számolt be az értekezlet eredményeiről és tartózkodott a kommentároktól is. A »Combat« jelentése szerint az értekezletnek az az eredménye, hogy .»Határozatot hoztak a kommunista fegyveres erők egyesítéséről és megszilárdításáról, arra az esetre, ha ratifikálják a párizsi egyezményeket«. A »1‘Aurore« rövid jelentésben ismerteti a deklaráció aláírását. E hír élén a következő cím olvasható: »Egységes parancsnokság alatt egyesítik a szovjet tömb fegyveres erőit.« A lap ugyanakkor rámutat, hogy »Nyitvahagyták az ajtót a tárgyalások előtt«. A »Libération« felveti, hogy a moszkvai értekezlet után most milyen álláspontra helyezkednek majd a nyugati hatalmak. »A remény még megvan — hangoztatja a lap —, az értekezletre összeült keleti országok újabb javaslatokat terjesztettek elő. — Azt szorgalmazzák, hogy velük együtt keressük meg a kollektív biztonságnak azt a formuláját, amely egyaránt biztosítana bennünket a német veszély feltámadásával és a fegyverkezési verseny következményeként előálló nyomorral s szemben. Az ünnepélyes és világos moszkvai megnyilatkozások után nincs többé helye a fecsegésnek« — írja befejezésül a lap. NYUGAT-BERLIN A »Der Tag« és a »Die Neue Zeitung« megjegyzik, hogy a A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a mezőgazda- sági gép- és traktorpark, a felszerelés és a pótalkatrész tárolása terén tapasztalható hibák megszüntetésére. Eszerint a szántóföldi hiünkák idején, amikor a gépeket rövidebb ideig nem használják, állandó, vagy ideiglenes szálláson, termelő- szövetkezetnél, vagy egyéni parasztgazdaságokban is lehet tarolni, ha őrzésükről gondoskodnak. Munkaidőszakban a traktoros-brigádok vezetői felelősek a tárolásért. A szántóföldi munkák befejezése után valamennyi traktort, mezőgazdasági gépet és javító- felszerelést a telephelyre keil szállítani. Tilos a gépet szántóföldön klnthagyní. Termelőszövetkezetben is csak akkor lehet, ha megfelelő tárolásról és őrzésről gondoskodnak. A telephelyre szállításért, a tárolás előkészítéséért és azért, hogy szabályszerűen átadják a főmérnöknek, (főmechanikusnak), a moszkvai értekezleten résztvett államok legfőbb célja a német kérdés megoldása volt, és hogy ha a nyugati hatalmak lemondanak Nyugat-Németország újra- felfegyverzéséről, akkor valószínűleg megegyezés jöhet létre az össznémet választások 1955-ös megtartásáról, ROMA Az »II Paese« »Hallatlan fontosságú okmánynak« nevezi a deklarációt, amely »erélyes és konkrét állásfoglalásról tanúskodik a párizsi .egyezmények esetleges ratifikálásával szerh- beft« és '»ugyanakkor megnyitja az utat a nemzetközi tárgyalások és békés megegyezések előtt abban az esetben, - ha a nyugat rászánja magát a párizsi egyezmények ratifikálásának elhalasztására«, traktoros-brigád vezetője felelős. A főmérnök (főmechanikus) jegyzőkönyvileg köteles átvenni a brigádvezetőtől és a gépkezelőtől a gépeket. Olyan géprongálás, vagy hiány esetén, ameiy kétségtelenül a rossz kezelés következménye, a gépkezelőt fegyelmi úton felelősségre kell vonni és kártérítésre kell kötelezni. Súlyosabb esetben meg kell tenni a feljelentést. Az igazgató és a főmérnök (főmechanikus) köteles személyesen is rendszeresen ellenőrizni a tárolást és gondoskodni kell a tapasztalt hibák megszüntetéséről. Az utasítás szerint ezév december 31-ig rendet kell teremteni a gép- és traktorpark felszerelés — és pótalkatrész — tárolása 1 terén. A mezőgazdasági szakigazgatás vezetői kötelesek ezt ellenőrizni, hanyagság esetén a mulasztók ellen fegyelmi, súlyosabb esetben pçdig büntető eljárást indítani és őket az okozott kár megtérítésére kötelezni (MTI) Megyénkben működő járási könyvtárak a hozzájuk tartozó népkönyvtárakkal egyetemben, a szocialista kultúra kikristályosításában nemes feladatokat oldanak meg. Széleskörű olvasótáborral rendelkeznek, egészséges közkapcsolatot táplálnak. Az olvasóik száma állandóan nő. — Legkisebb községekben is szép számmal akadnak könyvbarátok. Az olvasómozgalom terén városban, faluban egyaránt szinte hihetetlennek látszó eredmények mutatkoznak, Megyénk egyik legjobb könyvtárának tartjuk a kalocsai járási könyvtárat. A hozzája tartozó népkönyvtárak közül négy hónap leforgása alatt 38 népkönyvtára kapott tiszteletdíjat. — Lelkes munkát végez Marto- nosí Pál is, a halasi járási könyvtáros. Öt bízta meg a népművelési minisztérium azzal, hogy szakmai minimum előkészítő tanfolyamokat vezessen Bács, Csongrád, Szolnok és Heves megye könyvtárosai részére. Bár ezek a tanfolyamok értékesek, de annyira lefoglalják Martomosi elvtárs idejét, hogy igen kevés marad belőle a járásban lévő népkönyvtárak segítéséhez, támogatásához. Pedig a népkönyvtárak áhítva várják a segítséget. Helyes lenne, ha a minisztérium segítségére sietne a halasi járási könyvtár vezetőjének e kérdés megoldásában. — A bajai könyvtár kiemelt könyvtárként szerepel a többi könyvtárak között. Kár, hogy 1954. év elején bizonyosfokú irrealitás uralkodott a könyvtár dolgozóiban. A jelentett eredményeket esetenként eltúlozták. De ma már, a megyei könyvtár szerint csökkent az irrealitás mérve. — A bácsalmási járás könyvtárvezetője: Fekete Dezső, jól tártja a kapcsolatot a tanáccsal. Ezáltal a tanács is segít, támogatja a könyvtári dolgozók munkáját. Ilyen egészséges viszony aligha található a megye területén a könyvtár es a tanács között, a bácsalmási könyvtárat kivéve. — Javulás mutatkozik a kiskunfélegyházi járási könyvtár munkájában. Bár a könyvtár személyi összetétele nem a legjobb. Vannak eredményei, de ha a könyvtár vezetője és a beosztott munkatársak között nem volnának személyi nézeteltérések, minden bizonnyal javulna a munka, jobb lenne az éred-’ méíiy. —• Kevés könyve van a dunavecsei járási könyvtárnak. A könyvtár dolgozóinak, akárcsak a kiskunfélegyházi könyvtár dolgozóinak, kevés a köfiyv-- tári gyakorlatuk, a könyvtári’ ismeretük. — A kecskeméti me-1 gyei könyvtárhoz tartozik a kunszentmiklósi, kiskőrösi és a? kecskeméti járások könyvtárai. Ezekben a járásokban sok az; olyan könyvtár, amelyik csak’ papírön működik. Megyénk területén lévő termelőszövetkezetekben rosszul dolgoznak a könyvtárak. A megyei könyvtár ezért úgy határozott, hogy a tsz-könyvtárak; vezetését pedagógusokra bízza. Az eddigiek folyamán azt kelt megállapítani, hogy a megyei könyvtár is mostohagyerekeként kezelte a falusi népkönyv tárakat. Most a megyei könyvtárnak van mit tenni ezen a téren, Lásson hozzá és adjon segítséget, hisz epedve várja valahány falusi népkönyvtár. flz Országgyűlés ünnepi ülése Debrecenben A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. szakasza (2) bekezdés alapján az Országgyűlést ünnepi ülésre 1954. évi december hó 21-ik napjának délután három órájára Debrecenbe összehívja. Hegedűs András rádióelőadása Hegedűs András elvtárs, a minisztertanács első elnökhelyettese, a Moszkvában járt kormányküldöttség vezetője kedden este 20 órakor rádióelőadást tart a moszkvai értékez- let jelentőségéről. Az előadás a Kossuth-adó közvetíti. (MIT A földművelésügyi miniszter utasítása a mezőgazdasági gépek tárolásáról NEMZETKÖZI Moszkvára tekintettek az elmúlt napokban a békeszerető emberek százmilliói. A szovjet fővárosban ülésezett az európai államoknak a béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlete. Mi tette égetően szükségessé ennek az értekezletnek az összehívását? Molotov elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője az értekezlet megnyitó ülésén világosan megjelölte ezt: »Az európai események fejlődése — mondotta Molotov elvtárs — a békét veszélyeztető úton halad, mert egyes nyugati államok, elsősorban az Egyesült Államok, de Anglia és Franciaország is határozottan irányt vettek Nyugat-Németország felfegyverzésére és saját katonai csoportjába való bevonására, amely szemben áll a többi európai állammal.« Nyugat-Németország újrafel- fegyverzésének tervei nem új- keletüek. A nyugati szövetségesek már a második világháború alatt is mindent megtettek annak érdekében, hogy megmentsék a német militarizmus gazdasági és katonai alapját. »Ezt bizonyítja, a többi között Churchill woodfordi elszólása is.« — Bombatámadásaik során gondosan kikerülték a hadianyaggyárakat, a fegyverkezés legfontosabb központjait. A világháború befejezése után pedig a Szovjetunióval kötött nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeik ellenére nem hajtották végre a monopóliumok, kartellek felszámolását. Csaknem teljesen átmentették a fasiszta Wehrmacht vezető katonai kádereit. Elszabotálták a háborús jíinösök felelösségrevonását. Az utóbbi évek során többségükben még azokat a legelvetemültebb náci gonosztevőket is szabadon- engedték, akiket annakidején látszatbüntetésre ítéltek. Krupp és a többi iparbáró azóta vígan gyártja a fegyvereket, Guderian, Kesselring és a többi hitlerista tábornok háborítatlanul uszít, szervez, toboroz, kovácsolja re- vansterveit az új világháború érdekében. A világháborút követő értekezleteken, konferenciákon az amerikai, angol és francia küldöttek a legképtelenebb indokokkal utasították vissza a német egység helyreállítására, a békeszerctó, demokratikus német állam teremtésére irányuló szovjet javaslatokat. A nyugati nagyhatalmak nem a béke, hanem az »erő« álláspontjáról akarnak tárgyalni. Olyan »egységes« Németországot akarnak, amely egy új fasiszta-militarista klikk uralma alatt áliig felíegy- verezve újabb halálos) veszélyt jelentene Németország szomszédai, sőt Európa és az egész világ népei számára. Európa népei azonban nem akarnak új koncentrációs táborokat. Nem akarnak új Ora- dourt, új Lidicét. Európa népei békében és biztonságban akarnak élni. Ezért kísérte és kíséri a felháborodás hatalmas hulláma a nyugati kormányoknak az újraf elf egy vérzésre irányuló elkeseredett igyekezetét. A népek és elsősorban a szabadságszerető, nemzeti hagyományaira büszke francia nép ellenállásán megbukott a nyugatnémet újrafeifegyverzés politikájának első szerződéses változata, a hírhedt EVK. Az első kudarc úgy látszik, nem térítette észre a háborús szerződések kiagyalóit. Mendes-France, Éden »biztosítékai« ellenében beleegyezett Nyugat-Németország újrafet- fegyverzésébe, Adenauer viszont a kéz-kezet most elv alapjan »engedményt tett« a franciáknak a Saar-kcrdésben. Az európai védelmi közösség címkéjét a kevésbbé elkoptatott, de az egyszerű emberek szemében éppen olyan népszerűtlen nyugateuro- pai unió elnevezéssel cserélték fel. Az új háborús szerződés félmilliós hadsereg, nehézfegyverek, légierő, haditengerészet felállítását, sőt az atomkutatást ts megengedi a nyugatnémet kormánynak. Ennek a szerződésnek a ratifikálását akarják most tűzzel-vassal kikényszeríteni a nyugateurúpai parlamentekben a népáruló kormányok. Már kitűzték a ratifikációs viták időpontját az illető országok parlamentjeiben. Az idő sürget. — Európa népei nem nézhetik ölhetett kézzel a fasiszta fencvad feltámadását. ^ A nemzetközi feszültség a Szovjetunió és más békeszerető országok kezdeményezésére az utóbbi időben érezhetően csökkent. Két háborús tűzfészket, a koreait és az indokínait sikerült kioltani. A béke esküdt ellenségei azonban nem nyugodtak bele kudarcukba. Uj háborús tűzfészket szítanak Európában. Németországból szeretnének új Koreát, új Indokínát csinálni, Ezért kötötték meg a londoni cs a párizsi egyezményeket. A Szovjetunió továbbra is megingathatatlanul a béke útját járja. November 13-i jegyzékében meghívta az európai államok kormányait; valamint az Egyesült Államok kormányát, hegy Moszkvában vagy Párizsban üljenek össze a béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó értekezletre, hogy megtárgyalják az európai béke és a biztonság problémáit érintő valamennyi kérdést, köztük a német kérdést is. A Szovjetunió összeurópai kollektív biztonsági egyezmény megkötését javasolta, amelyben kezdetben résztvenne mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind Nyugat-Németország, a német kérdés rendezése után pedig az egységes, békeszerető, demokratikus Németország. Az imperialista és csatlóskormányok elutasítóan válaszoltak a jegyzékre. A közvélemény megtévesztésére nem azt mondták, hogy egyáltalán nem akarnak tárgyalni, hanem azt hangoztatják; »Hajlandók vagyunk tárgyalni a Szovjetunióval, de csak a párizsi és a londoni egyezmények ratifikálása után.« A népi demokratikus országok kormányai pozitív választ adtak a jegyzékre, s a moszkvai értekezleten a testvéri országok küldöttei mellett, a Magyar Nép- köztársaság képviselői is részt vettek. Az értekezleten a felszólalók, népeik nevében beszéltek arról a mérhetetlen szenvedésről, melyet a német militarizmus vandál pusztítása okozott ezekben az országokban. De szóltak azokról a hatalmas eredményekről is, amelyeket, mint felszabadult népek elértek, azokról az eredményekről, amelyeket az új világháború pusztulással fenyegetne. A moszkvai értekezleten a népi demokratikus országok küldöttei mellett ott voltak a demokratikus német állam küldöttei is. Ök képviselték az igazi Németországot, a józanul, becsületesen gondolkozó németek hangját. Azokét a nyugatnémetekét is, akik röviddel ezelőtt véresre verték az újrafe’fegy- verzés mellett ágáló Blank bonul hadügyminiszterjclöltet, azokét, akik a bajorországi és hes- seni választásokon az Adenauei« párttól megvont szavazatok százezreivel és az újrafelfegyVerzést ellenző szociáldemokrata pártra adott szavazatok növelésével bizonyították; nem akarnak új Wehrmachtot. Az ó nevükben is szólt Otto Grotewohl élvtárs, amikor kijelentette: »A nyugatnémet hitlerista tábornokoknak soha nem fog sikerülni uralmuk alá vonni Németország keleíi részét.« A moszkvai értekezlet, mint az a zárónyilatkozatbót kitűnik, nem csapja be az ajtót a tárgyalások politikája előtt. A moszkvai értekezlet után. tehát továbbra is nyitva áll a tárgyalások útja. De tévednek azok, akik a békülékcny hangot már eddig is a gyengeség jelének tekintették. A moszkvai értekezlet egyben komoly figyelmeztetés azpk számára, akik nem tanultak a történelem tapasztalataiból. »A jelen értekezleten részvevő államok — hangsúlyozta az értekezlet zárönyi- laikozata — megegyeztek abban, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén újból megvizsgálják a helyzetet, hogy megfelelő Intézkedéseket tegyenek saját biztonságuk biztosítása cs az európai béke fenntartása érdekében.« A német imperializmustól évezredes történelme során oly sokat szenvedett magyar nép szilárd egységben, nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta a moszkvai értekezletet és mindvégig figyelemmel kísérte azt. A magyar nép a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok népeivel vállvetve támogatja a moszkvai értekezlet határozatait és kész mindent megtenni annak érdekében, hogy egyszersmindenkorra elhárítsál; a fasizmus, a rcvansvágyó Wehrmacht újjáéledésének fenyegető veszélyét Európa népei és az egész békeszerctó emberiség felől, (MTI)
