Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-23 / 277. szám
ÉRTELMISÉGI NAGYGYŰLÉS KECSKEMÉTEN! A Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottsága november 24-én, szerdán délután 6 órakor, a Piarista-gimnázium dísztermében nagygyűlést tart. Előadó: FÖLDES MIHÁLY és TAMÁSI ÁRON író Vita az állami gazdaságok igazgatóinak jogairól és kötelezettségeiről A BAJAI JÄRÄS állami-, celés tangazdaságainak igazgatói, felelős vezetői tapasztalatcsereértekezletet tartottak a garai Vörös Traktor állami gazdaságban. Ezen az értekezleten megvitatták a gazdaságvezetés időszerű kérdései mellett az állami gazdaságok igazgatóinak jogairól és kötelezettségeiről most megjelent miniszteri rendeletet. AZ ÉRTEKEZLET részvevői látogatást tettek a gazdaság farmjain, ahol többek között megtekintették a szarvasmarha- és sertésállományt. Majd Németh Imre, a gazdaság igazgatója beszámolt a gazdaság életéről. A több mint 10.000 holdas gazdaságban négy üzemegységre osztották a munkát. Az üzemegységeken belül két-két növénytermesztő-brigád és a farmok számához viszonyítva egy, illetve két állattenyésztő-brigád dolgozik. A gazdaság hízóbeadási kötelezettségét 122, süldőből 100, vágómarhából 126 százalékra teljesítette. Dolgozóinak átlagkeresete állandó emelkedést mutat. Ami hiányosság van, az különösen a szakvezetésben érezteti hatását. Ez azt eredményezte, hogy a munkaszervezés még gyenge és az elvégzett munkák ellenőrzése sem megfelelő. NÉMETH IMRE bevezetőjét széleskörű vita követte. Elsőnek Hriágyel Mihály, az érsekcsa- nádi célgazdaság igazgatója ismertette gazdaságának tervét. Zsoldos László, a bajai állami gazdaság igazgatója volt a következő felszólaló. Az igazgatói jogkör kiszélesítésével kapcsolatban tett észrevételeket. A rendelkezés nem hatalmazza fel az igazgatókat, hogy csak a gazdaság érdekeinek megfelelő szállítási szerződéseket írhassanak alá. A most érvényben lévő gyakorlat során, nem egyszer az önköltség növelését elősegítő holtfuvarok kifizetésére is sor került. Javasolta a földművelés- ügyi minisztérium felé, hogy alakítsanak egy bizottságot, mely kidolgozná az egyes gazdaságok adottságainak megfelelő szállítási szerződéseket. FELVETETTE a kérdést, nem volna-e előnyösebb a különböző magtermeltető vállalatok egy központi irodában való egyesítése. Az építkezésekre és beruházásokra is tett javaslatot: a gazdaságok ne építkezzenek addig —r a kisebb horderejű építkezésektől eltekintve — míg a meglévőket nem korszerűsítik a követelményeknek megfelelően. DUGÄR SÁNDOR, az állami gazdaságok tennelési igazgatója azt javasolta, hegy a gazdaságok szállítási szerződéseiket, az egyes termelő vállalatokkal együttesen készítsék és helyeselte a szerződések aláírására hozott javaslatot. SZÖTS ANTAL, a vaskúti állami gazdaság igazgatója a jogkörbővítéssel kapcsolatosan arról beszélt, hogy azt a gazdaságot, mely mintegy 1000 holdon foglalkozik szőlőtermeléssel, ne terheljék olyan munkaigényes termelési kötelezettségekkel, mint a paradicsom és paprika. Megemlítette a védőöltözetek körüli beszerzési hibákat. Hangsúlyozta, hogy végre meg kellene szüntetni azt a helyzetet, hogy téli védőöltözetet tavasszal, a nyári védőöltözetet pedig októberben kapják meg. AZ ÉRTEKEZLETEN 'felszólalt Kerek István, a járási pártbizottság első titkára is. Hangsúlyozta, hogy az eredményesebb munka érdekében minden gazdaságban törekedni kell a törzsgárda kialakítására. Az értekezlet a garai Vörös Traktor állami gazdaságban rendezett kiállítás megtekintésével ért véget. 15 évi börtönbe ítélték a megyében kukoricával és cementtel üzérkedő bűnszövetkezet értelmi szerzőjét A bűncselekmények egész sorozatára alakult bűnszövetkezet felett hozott ítéletet Baján a megyei bíróság. A bűnszövetkezet tagjai Böhm Aladár budapesti lakos, volt bérautófuvarozó irányításával a sikkasztások és csalások egész sorát, üzletszerű árdrágító üzérkedést, magánokirathamisítást követtek el. Böhm Aladár most az őszi betakarítás során kukoricával folyó üzérkedésre »•specializálta'« magát. Társaival és kiépített ügynökhálózatával széleskörű alapokra fektette vállalkozását, összeköttetést létesített a báes- hókodi, majd később a kiskun- halasi SernSvállal. Megállapodásokat kötött, hogy minden mázsa kukoricáért 120 kg vöröslisz- tet kap. Ügynökeivel, — akiknek mázsánként 5 forint jutalékot ígért, — meg is kezdte egyrészt Bácsbokodon, másrészt Baján a piacon a kukorica felvásárlását. A kukoricavételekro! szóló számlák alá négy bácsbo- kodi lakos nevét hamisították. Összeköttetést talált a Bélapátfalvi Cementgyárhoz is. Itt régi ismerősre bukkant Szegő Géza büntetett előéletű vegyész- mérnök, a termelési osztály vezetőjének személyében. Itt ismerkedett meg Böhm Aladár Szombathelyi Rezsővel, a vállalat főkönyvelőjével. Most már új lehetőségek nyíltak számára. A bizalom olyan nagy volt, hogy rábízták a vállalat cégbélyegzőjét is. Most már lehetett szállítani kukoricát, árpát a cementgyárnak, viszont lehetett ígérni kukorica ellenében cementet. Volt bélyegző, készültek a hamis igazolások, szállításokról, megbízásokról. A jutalékos csalások új szereplőkkel gyarapodtak. Böhm Aladárnak nem okozott gondot az sem, hogy a vállalatok és üzemek csak közületi csekk ellenében vásárolhatnak. Nosza, hamar ráakadlak a kiskunfélegyházi Felszabadulás tsz elnökére, aki hajlandónak mutatkozott jutalék ellenében számukra segítséget nyújtani. A csalások és hamisítások, árdrágítások révén csak úgy dőlt a pénz Böhm Aladár kezeihez. Volt is mulatság, dárldó Baján a Béke-szállóban, Budapesten a Margitszigeten, melyekben résztvettek bajai nőismerősei, akik egyben jutalékos ügynökei is voltak. Böhm Aladárt és társait természetesen leleplezték. Ügyüket több napon át tárgyalta a megyei bíróság, amely ítéletében valamennyi vádlottat bűnösnek mondotta ki. Böhm Aladárt a bíróság sikkasztásban és csalásban, üzletszerű árdrágító üzérkedésben és kilencrendbeli magánokirathamisításban mondotta ki bűnösnek és ezért 15 évi börtönre, politikai jogainak 10 évi felfüggesztésére, 1000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére; Szombathelyi Rezső vállalati főkönyvelőt 6 évi börtönre, politiHétíőre virradóra hideg légtömeg érte el hazánkat, s ennek hatására az ország keleti felében —10 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála. A hőmérséklet most körülbelül 5 fokkal alacsonyabb, mint a sokévi átlag. ‘ A nagy hideg közvetlen oka az északkelet felől benyomult kai jogainak 3 évi felfüggesztésére, 500 forint vagyoni elégtétel megfizetésére; Bogár János volt jegyzőt, bácsbokodi adminisztrátort 2 évi és 4 hónapi börtönre, politikai jogainak 2 évi felfüggesztésére, 500 forint vagyoni elégtétel megfizetésére; Tokod! Sándor és Franck József bácsbokodi lakosokat 3—3 évi börtönre, politikai jogaik 2—2 évi felfüggesztésére, 500—500 forint vagyoni elégtétel megfizetésére ítélte. A bíróság a többi vádlott ügyet elkülönítette és ítéletében újabb vádlottak elleni vádirat kiadása végett az iratoknak az ügyészségnek való megküldését rendelte el. légtömeg, amely más években jóval később hatol át a Kárpátokon. A hegylánc ezúttal átengedte a hideget ahelyett, hogy elterelte volna az Alpok felé. A rendkívüli időjárás nem tart sokáig. Néhány nap múlva fokozatos enyhülés várható és a hét végén már emelkedő hőmérsékletre számíthatunk; Sok a liátraicko» — lassú a tervteljesítés üteme Tíszakécskén Tlszakécske a begyűjtés szempontjából komoly jelentőséggel bíró község. 3700 beadásra kötelezett termelője van. Nem közömbös tehát, hogy Tiszakécske hogyan teljesíti begyűjtési tervét, hisz a kecskeméti járás legnagyobb községei közé tartozik. Sajnos azonban ebben a községben nem nyilatkozhatunk elismeréssel a begyűjtési munkáról. Kukoricabegyüjtését 64.7, napraforgó- begyűjtését 66.4, burgonyabegyüjtését 82.6 százalékra teljesítette a község, tehát mindhárom cikkből a megyei átlag alatt. Annak ellenére, hogy a burgonyabegyüjtés ügye áll a legrosszabbul, ezen a téren a legkisebb az emelkedés mértéke. Az előző értékelésből számítva ugyanis, mindössze 3 százalékkal növekedett a tervteljesítés. A hátralékosok száma pedig egyre növekszik. Kapásokból 1010 hátralékos van, sertésből 317, vágómarhából 231, tojásból 127», baromfiból 528. Ezzel szemben még mindössze 74 termelőt számoltattak el. A tervek végrehajtása igen lassú ütemben halad. Ennek ellenére azonban a begyűjtési hivatal minden jobb elképzelés hiányában nyugodtan végzi adminisztrációs munkáját. A lemaradásért a tanács is felelős, mert bizony kevés segítséget ad a begyűjtési hivatal dolgozóinak. A begyűjtési tervek teljesítéséért nem egyedül a hivatalt terheli a felelősség. Ezt pedig Tiszakécskén sem szabad elfelejteni. Még nem késő, — ha a tanács több segítséget ad és ha a begyűjtési hivatal is céltudatosabban végzi munkáját — lehet teljesíteni a tervet, s Tiszakécske adósság nélkül kezdheti meg az új évet. A hét végére enyhül a hideg Kecskeméti kőművesek a Szigetköz újjáépítésében Újjáépült az árvízsujtotta Kisbodak község. Takács József és Fekete Sándor kecskeméti kőművesek építik özv. Bán Fálnc házát. A két kőműves a tanácsválasztási tiszteletére a Szigetköz összes szakmunkásait kihívta versenyre, a munka minőségének és mennyiségének emelésére. Gyorsítsuk meg a begyűjtés ütemét A megyei begyűjtési hivatal legutóbbi értékelése szerint még mindig nagy lemaradás mutatkozik a kapások-, a sertés-, a baromfi- és tojásbegyüjtésben. Mindezek ellenére sem mondhatjuk, hogy a lemaradás pótlására az utóbbi napokban érdemlegesen hozzáláttak járásaink. A bácsalmási járást, mely kukoricabegyüjtési tervét 75 százalékra teljesítette, újabb lemaradás veszélye fenyegeti. Az utóbbi öt napban ugyanis csaknem felére csökkent a kukoricabegyüjtés üteme. Pedig globálisan értékelve az eredményeket, a bácsalmási járás vezet a begyűjtésben. Kecskemét város a kukorica- begyűjtésben szintén a megyei átlagon alul van, ugyanakkor a begyűjtés üteme itt sem gyorsul, hanem veszélyesen csökkenő tendenciát mutat. A tanulság ebből az, hogy tanácsainknak sokkal nagyobi) gondot kell fordítani a begyűjtésre és éberen őrködni itt is a tervek teljesítése fölött. A Kinizsi Konzervgyár dolgozói küzdenek üzemük jobb munkájáért A KECSKEMÉTI Kinizsi Konzervgyárnak is, mint más élelmiszergyártó üzemnek, a dolgozók élelmezésének szempontjából van hatalmas jelentősége. És ez a jelentőség mégjobban megnövekedett az új szakasz politikája révén. Az üzem az új szakasz politikájában döntő helyet foglal el ,mert arra hivatott, hogy a mezőgazdaság által termelt termékeket dolgozza jel, ezáltal viszonyba került a termelőszövetkezetekkel és az egyéni gazdákkal. Ahhoz, hogy ez a viszony megfelelő legyen, nem kétséges, hogy kötelezettség hárul az üzemre is. A kötelezettségek betartása az új szakasz politikája előtt és utána sem voltak valami biztatók. A gyár a termelőkkel szemben mulasztásokat követett el, s ebből következett, hogy a parasztság nem igyekezett minél több olyun terméket termelni, amit a gyár feldolgoz. De ezt ma már látják a gyár vezetői. A GYÁR DOLGOZÓI által termelt cikkeknek a zöme exportáru. Ezért az exportáruért külföldön olyan nyersanyagokat és olyan félkész termékeket kapunk, amelyekből egyrészt a mezőgazdaság fejlesztését biztosítjuk, másrészt meg emeljük dolgozóink életszínvonalát azzal, hogy több közszükségleti cikket tudunk előteremteni. TÉVED AZ, aki azt hiszi, hogy csak hibák vannak és voltak a gyárban. Vannak azok is, kétségtelen. De jót is lehet találni. Azok a termékek, a paradicsom, lecsó, szőlőíz és egyéb termelvények, amelyeket az üzemben gyártanak, minőségileg jók, nincs rájuk panasz. A GYÁR IGYEKSZIK kijutni a kátyúból, és az új szakasz politikája nyomán akar haladni. Aktívaértekezleteken régebbi idő óta merültek fel kérdések, míg végre határozattá kristályosodtak. Például a gépi- berendezés kapacitásának, cc gazdaságos kihasználása szempontjából a műszaki osztály vezetője hetenként ellenőrzi a gépkezelők és a gépek munkáját, és a kihasználás hatásfokát. Az üzem vezetősége ftgy intézkedett, hogy az új gyártmányok sorozatgyártásának megkezdése előtt próbagyártást kell végrehajtani. Tömeggyártást csak az eredményes próbagyártás után lehet megkezdeni. A tervosztály minden gyártás megindulása előtt felülvizsgálja a gyártástechnológiát és ennek alapján egyezteti az érvényben lévő anyag- és időnormák helyességét. A DOLGOZOK IS egészséges javaslatokkal járullak hozzá az átszervezéshez. Gyulai Lajosnak az volt a javaslata, hogy a gyár udvarának legyen teljes hatalmú felelőse. Szükséges, mert az udvaron a ládák szana-széjjel hevernek. A kocsik a közlekedésnél nem vigyáznak a ládákra, rongálják és összetörik azokat. A beállított dolgozó minderre ügyel. Felvetődött az isi hogy a vállalat majdnem minden területén bőven található üvegdargb. Ha belekerül £t készáruba az üvegszilánk, nagyon veszélyes. Vagy az összetört üveg összekeveredhet a> nyersanyaggal. Ezt is ki keU küszöbölni. Ez is az udvar- felügyelő feladata lenne. SOK ÉRTÉKES javaslat elhangzott még, ami majd elősegíti a termelés emelését, elősegíti az új szakasz politikájának az üzemen belül való megvalósítását,
