Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-23 / 277. szám

ßACSKISKUNMEGYM NÉPÚJSÁG AZ MOPBÁfCSKISKUNMEGYEI P/fRTBIZOTTSAGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 271. SZÁM Ara 50 fillér 1954 NOVEMBER 23. KEDD r Fiatalok! Új választópolgárok! r Éljetek választójogotokkal! (A Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) v ______________________________J V álasztásra készül az ország Választási gyűlések országszerte Készül a választásra megyénk minden dolgozója November 21-én, vasárnap a megye területén több mint har­minc helyen tartottak választói nagygyűléseket. Ezer és ezer lelkes választó hallgatta az ünnepi szónokokat, ezer és ezer emberben ké­ményedéit meg az elhatározás: »Egyemberként sorakozunk fel a Hazafias Népfront programmja mögé!« A megye vezető emberei közül többek között Németi József, az MDP megyebizottság elsőtitkára Dusnokon, Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke Soltvadkerten, Cseh László, a megyei tanács titkára pedig Kiskunmajsán tartott ünnepi gyűlést. Baja lakossága felvonult a választási nagygyűlésre Vasárnap már a kora délelőtti órákban levonultak Baja mun­kásai, dolgozó parasztjai, értelmiségi dolgozói a választási nagy­gyűlésre, hogy meghallgassák Szobek András begyűjtési miniszter választási beszédét. A nagygyűlést Meleg József, a tanítóképző igazgatója, a helvj népfront-bizottság elnöke nyitotta meg, majd Szobek András miniszter vette át a szót. Sxohek András elviárs beszéde Szombat délután és vasárnap délelőtt az ország számos helyén tartottak választási nagygyűlé­seket. Hódmezővásárhelyen ösz- szejöttek a dolgozók, hogy meg­hallgassák Dobi István, az el­nöki tanács elnökének válasz­tási beszédét. Dobi István be­szédében hangoztatta, hogy a városhoz tartozó földek egyhar- madán virágzó, nagyüzemi gaz­dálkodás folyik, ebben az év­ben már 4000 holdon termeltek rizst, s ami egykor elképzelhe- te.tlen volt: országoshírű üze­mekkel — Mérleggyár, Megyei Gépjavító, Fémnyomó Vállalat, a megnagyobbított Majolikagyár — dicsekedhetnek a vásárhe­lyiek. A Szabadság-téren új, korszerű lakónegyed körvonalai bontakoznak ki. A három új is­kola, a tanulók számának a múlthoz képest négy és félszere­sére növekedése, a gyönyörű, új kultúrotthon, a megszépült ut­cák, mind, mind a megújhodó város nagyszerű eredményeit hirdetik. Ezután méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a népfront már elért Hódmezővá­sárhelyen. A népfront kezdemé­nyezésére autóbuszjárat indult az erzsébeti és rárosi részre, a Kútvölgy -p ark tanyaközpontban nnepi esemény zajlott le vasárnap este Apostag életében. Amint a község Ha­zafias Népfront-bizottság tervbe vette, Kossuth néven megala­kult a népkör, — az első népkör megyénkben. Ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt érdeklődő dolgozókkal a volt iparoskor helyisége, amely most már a Kossuth Népkör nevet vette fel. Az ünnepi gyű­lésen megjelent Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke, Sa­rok Antal, a dunavecsei járási pártbizottság első titkára, a já­rási és községi tanács vezetői. Katona László pedagógus, az apostagi népfront-bizottság elnö­ke beszédében rámutatott, hogy a kormányprogramm után a községben is mind szélesebb ré­tegek kapcsolódnak be tevéke­nyen a közéletbe, a haladó ha­gyományok és a felszabadulás óta elért eredmények tovább­fejlesztésének munkájába. Ezt az egészséges tettrekész- séget van hivatva gyümölcsöz- tetni az új Népkör is. Ezután Alföldi Lajos, a közsé­gi termelési bizottság elnöke mondott beszédet. Kiemelte, hogy újra virágzóvá kell tenni a 'község régen híres gyümölcs- és szőlőkultúráját. Különösen az or- szágoshírú apostagi üvegmeggy elszaporitása igen fontos, mert ez nagy exportlehetőséget és be­vételi forrást biztosít a község lakóinak. Az alakuló gyűlésen felszólalt Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke, Sarok Antal, a járási pártbizottság első titkára. Vé­gül Nagy Lajos helybeli refor­mátus lelkész méltatta az újon­nan megalakult népkör jelentő­ségét. Ezután megválasztották a nép­kör 30 tagú vezetőségét, a köz­ség legnépszerűbb, közmegbecsü* társadalmi munkában megkezd­ték a járdák építését, a lakók régi óhaját valóraváltva három szélmalmot megindítottak és 10 olvasókör berendezését kezdték meg. A »fekete gyémánt« városá­ban, Pécsett a dolgozók Apró Antalnak, a minisztertanács el­nökhelyettesének szavait hall­gatták. A szónok beszédében mintha tükröt tartott volna a pécsiek elé: ime, ezt tették apái­tok és nagyapáitok, őrizzétek meg dicső emléküket, és ti se legyetek náluknál rosszabb fiai a hazának. Apró Antal nagy tapstól kísérve bejelentette: no­vember 28-tól, a tanácsválasztá­sok napjától, Pécs — megyei jo­gú város lesz. Vasárnap déleié* t Békéscsa­bán Matolcsi János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára és Vető Lajos evangé­likus püspök mondott beszédet. A dorogi bányászokhoz Czott- ner Sándor szénbányászati mi­niszter, a debreceni nagygyűlé­sen Szalai Béla elvtárs, köny- nyűipari miniszter beszélt. Vá­lasztási gyűlések voltak még Székesfehérváron, Győrött és Nyíregyházán, valamint az or­szág számos más helyén. lésnek örvendő dolgozó paraszt­jai, értelmiségei és kisiparosai kö­zül. Az elnöki tisztségre egyhan­gúlag Alföldi Lajost, a termelési bizottság elnökét jelölték. Az ün­nepség részvevői ezután zeneszó és fehérasztal mellett hajnalig tartó baráti megbeszélést foly­tattak. Beszédének elején ismertette a tanácsok eddigi munkájának eredményeit és azokat a nehéz­ségeket, amelyekét fennállásuk négy esztendeje alatt kellett le­küzdeni. Felvetette a kérdést: vizsgáljuk meg, honnan indul­tunk és hová jutottunk a fel- szabadulás óta eltelt tíz eszten­dő alatt. Nem árt ezt emlékeze­tünkbe hozni, mert könnyen szeretünk felejteni és különösen napjainkban szeretjük az elő­forduló hibákat, — melyek ta­gadhatatlanul megvannak — felnagyítani. Könnyíteni kell dolgozó parasztságunk terhén, de továbbra is figyelembe kell vennünk a lakosság egyre emel­kedő szükségleteinek állandó és fokozatos kielégítését. Értünk-e el eredményeket a júniusi határozatok óta? El­mondhatjuk, hogy igen. Emel­kedett népünk életszínvonala. Az ipar több közszükségleti cik­ket és mezőgazdasági gépet gyártott. Növekedett és tovább­ra is állandóan növekszik a he­lyi és kisipari termelés. Jelen­tősen megjavult áruellátásunk Is. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a szocialista ipar és a szétszórt paraszti parcellákon termelő parasztság termelési kérdéseit csak úgy tudjuk ös­szehangolni, ha emeljük a me­zőgazdasági cikkek termelését, segítjük dolgozó parasztságun­kat abban, hogy beadási kötele­zettségén felül minél nagyobb mennyiségű árut tudjon szabad­piacra vinni. Vannak elméletek, amelyek a szabadpiac megszigo­rítását kívánják. Ezek nem lát­ják a kérdés jelentőségét, nem okultak azokból a hibákból, amelyeket elkövettünk. Dolgozó parasztságunkkal szemben ho­zott rendszabályok, a közigaz­gatási úton való begyűjtés, el­vette a dolgozó parasztság ter­melési kedvét. A mezőgazdaság­ban fennálló nehézségeket nem dolgozó parasztságunk érdekei­nek megsértésével, hanem éppen ellenkezőleg, dolgozó parasztsá­gunk támogatásán keresztül le­het megoldani. Ezért kell Baján is kemény harcot indítani az új szakasz politikájának megvaló­sításáért. tanácsoknak élen kell jámiok, vezetni kell a népet. A most megválasztandó tanácsok egyik fontos feladata lesz, hogy dol­gozó népünket összefogva, szem­beforduljon mindazon hibás né­zetekkel, amelyek az új szakasz helyes gazdasági politikájának végrehajtását akadályozzák, hátráltatják. Ezek után Szobek András át­tért a begyűjtés kérdéseire. — Megállapította: dolgozó paraszt­ságunk nagy része eleget tesz kötelezettségének, de hiba, hogy mindig vannak — és nem ke­vesen — akik nem tesznek ele­get állam iránti kötelezettségük­nek, akik az államnak járó mennyiséggel spekulálnak és be­adási kötelezettségük teljesítése előtt árujukat szabadpiacon ér­tékesítik. Ebben Baján cppen úgy, mint az országban minde­nütt a falu kizsákmányoiói, a zsíros nagygazdák járnak elől, akik terményeiket eladják, is­merőseik között széthordják és azt akarják bizonyítani, hogy nem tudnak eleget tenni állam iránti kötelezettségüknek. A be­gyűjtési megbízottaknak felada­tuk, hogy a notórius nemtelje­sítőkkel szemben a leghatározot­tabban járjanak el. Ezt követeli tőlük a becsületesen teljesítő dolgozó parasztság. A továbbiakban Szobek And­rás elvtárs Baja város ipari fej­lődésével foglalkozott. Elmon­dotta, hogy a kormányprogramm óta egyedül Baján 217 ipariga­zolványt és tíz daráló üzemelte­tési engedélyét adták ki. Ez igen biztató fejlődés. Nagy elis­meréssel nyilatkozott a sertés- tenyésztés fejlődéséről is. Szobek András elvtárs beszé­de után felszólalt Tóth László, a megyei népfront-bizottság el­nöke, majd Meleg József záró­szavaival ért véget a nagygyű­lés. Ebben a most megválasztandó MEGYÉNK TANÁCSTAGJELÖLTJEI Szabó Józsefné kiskunfélegyházi dol­gozó parasztasszony, aki a házatáját példásan rendben tartja. Az MNDSZ helyi szervezetében tevékenyen dolgozik. Az asszonyok panaszaival szívesen és fáradságot nem ismerve foglalkozik. Körzetében kedvelik, szeretik és biza­lommal vannak iránta, ezért jelölték a tanácsba. Váiyi Lajos 5 holdas dolgozó paraszt, szalkszentmártoni lakos. 1950 óta ta­nácstag. A begyűjtési állandó bizottság elnöke. A sertésbeadás kivételével be­adási kötelezettségét teljesítette, adóját egész évre rendezte. A társadalmi mun­kában is példamutató. Körzetének pa­naszaival, javaslataival szívesen foglal­kozik, Szőllősi Istvánná kunadacsi dolgozó parasztasszeny, az MNDSZ helyi szer­vezet alapító tagja. Az iskola rendbe- hozásáert harcolt. Tagja a járási föld­művesszövetkezet választmányának és mint ilyen, sokat tesz a község jó áru­ellátásáért. Az asszonyok ügyes-bajos dolgát is szívesen intézi,

Next

/
Thumbnails
Contents