Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-21 / 276. szám
ffhUellen ialáUk&zái Wá#&if.&l(L ielëllieioeL Tanácsválasztások hírei [Lp meleg volt a kupé, kelSW lemes volt a társaság. Kint nagy pelyhekben hullt a hó, bent hat erpber beszélgetett közös gondunkról, a télről. Együtt örült a honvéd, a tanítónő, a parasztnénike, a városi ember, hogy fagy helyett hóval köszöntött ránk, mert ez jobb a .vetésnek. így beszélgetve kellemes környezetben elveszti súlyát az idő és bizony senki sem tudta, hol járunk, meddig jöttünk. Az óra állása szerint már elhagytuk azt a helyet, ahova indultam, így a következő állomáson leléptem. Megnéztem az állomás tábláját: »Városföld-« hirdette. Jobbra mértani rendben elhelyezett teher épületek — mint később megtudtam, az állami gazdaság egy része; balra az Alföldre olyan jellemző kis akáccsoportok és azokon túl égbenyúló jegenyékkel szegélyezett egyenes út, elvétve itt-ott egy-egy házcsoport. Véletlenül jutottam ide, de nem bántam meg. Egy teljes délelőttöt töltöttem a VB-elnök szobájában és ezen a délelőttön sok derék emberrel találkoztam. / fiatal község Városföld. — ' {jT' 1952-ig még puszta volt a neve, ma pedig több mint két és félezer lelkes község. Van állami gazdasága, termelőszövetkezete és van sok szorgalmas, dolgos egyéni gazdája. Itt is — mint szerte az országban — ta- hácsválasztásra készülődnek. — Harminckilenc tanácstagjelöltje van Városföldnek, és ebből a harminckilencből hattal megismerkedtem ezen a délelőttön. Nem tudom, kiről írjak — az 58 éves jókedvű, okos egyéni gazdáról: idős Simon Józsefről ; a postásbácsiról: Fehér Sándorról, aki jobban ismeri Tóth néni portájának számát, mint ő maga; a fiatal brigádvezetőről: Farkas Máriáról; vagy írjak a 25 éves iskolaigazgatóról: Takács Ferencről, esetleg Q. Szabó Sándorról, akit családi körében is meglátogattam. Vagy inkább írjak eddigi munkájukról, terveikről, melyeket mint leendő tanácstagok szőttek? Hát igen — inkább erről írok, mert így mindenkiről szólok, nemcsak erről a hatról, hanem mind a harminckilencről, rosföldön még nem gyúit v ” kl a villany. — Minden új épület, itt ez a tanácsháza is tele van kattintókkal, búrákkal, oszt mégsem jön belőlük fény — mondja a fiatal G. Szabó Sándor. — Pedig de elkéne már a mi községünkbe is. Akkor a kultúrteremben tartott mozielő- adásökra is szívesebben eljárnának — mert így bizony sokszor a film közepén elromlik a dinamó és rriehçt mindenki haza egy élmény felével, kíváncsisággal és bosszankodva. — Az állami gazdaságban is kereskedelmi dolgozóink ügye — emberi ügy A boltossal minden nap találkozunk. Vásárolunk tőle, s néha elbeszélgetünk vele, A téma mindennapi: időjárás, piac, a kör- nyék eseményeinek megtárgyalása és egyebek. A jó boltos mindenkit ismer, s őt is mindenki ismeri. Tehát ő is ember, kereskedelmi ember. Mondhatjuk, hogy -a kereskedelmi dolgozók döntő többsége megyénk területén becsületesen helytáll a munkája frontján. — Tudásuk legjavát arra fordítják, hogy a lakosságot a lehelő legjobban ellássák áruval. Ennek a célnak érdekében készek sokkal többet tenni vásárlóikért, mint amit a papír előír. Nem titok azonban az sem, hogy a kereskedelmi dolgozók kis töredéke azért igyekszik látszólag helytállni a pult mögött, nogy működésével álcázza igazi célját, nyerészkedést, az egyéni haszonlesést. Az ilyen emberek egy ideig megtalálják számításukat, de később lelepleződnek. Egy-egy ilyen kártevő elemről .zonban szeretik sokan általánosítani a kereskedői jellemet, ami igen helytelen. Ilyen esetekből többféle sérelem felmerülhet és •alaptalan vádak kovácsolódhatnak a becsületesen dolgozó kereskedők ellen is. Fölmerülnek azonban olyan jogos panaszok is boltosaink részéről, melyeknek okait saját portánkon kell keresni. A vállalatok igazgatói, meg azok munkatársai, nem bíznak meg mindenkor a boltosokban. Központi árubeszerzéseket eszközölnek több helyen, ahelyett, hogy a boltosokat nevelnék a helyes áru- beszerzésre. S ezzel csökkentik a boltvezetők felelősségérzetét. Másik hiba. Helyenként saját vállalataink ügyviteli dolgozói lekicsinylőén viselkednek az alacsonyabb beosztású kereskedelmi dolgozóval szemben. Helytelen lenne a munkakörök közül a fontosabbikat keresni, mivel gyakorlati példák bizonyítják, csakis a bolt és a központi dolgozók összehangolt, gördülékeny munkája biztosítja egy kereskedelmi vállalat sikeres működését. — Pedig, egy átlagképzettségű embernek legalább olyan hosszú tanulásra van szüksége, hogy kereskedővé váljék, mint egy adminisztratív dolgozónak. Dicsérni ritkán merünk. Félünk, hogy az elismerés gyöngíti n fegyelmet, elbizakodottságot von maga után. Pedig nem így van. Az állandó egyoldalú bírálat, az eredmények következetes elhallgatása közönyösséget eredményez. Azért mégis csak van nálunk elismerés. Több dolgozónk kapta meg a »Belkereskedelem Kiváló Dolgozója« kitüntetést. Az ehhez szükséges teljesit- ményszintet azonban nem éri el mindenki. Ezekről sem szabad megfeledkeznünk. Ha a dicsőségtábláinkon kétéves képek vannak, termelési értekezleteinken csak a hibákról beszélünk, faliújságunk üres, akkor nehéz meggyőzni dolgozóinkat a kereskedelem nagyszerűségéről. Ahhoz, hogy az elmondott és a hasonló hibákat megszüntessük, többet kell foglalkozni boltosainkká!, és úgy kell foglalkozni velük, mint emberekkel. Az hibázik, aki dolgozik, tartja a közmondás. Követnek el szabálytalanságokat a kereskedelem dolgozói is. Egyik-másik igazgató azt mondja, ezek megfékezésére nincs lehetőség, amióta nem szabható ki pénzbírság. Ügy gondolják, össze kell gyűjteni a dolgozók apróbb hibáit, és amikor már egy sereg összegyűlt, az illetékes személyt alacsonyabb munkakörbe kell helyezni, vagy esetleg el kell bocsátani. Így a hibaforrás megszűnik. Ez a leghelytelenebb nézet. AZ igazgató legyen következetes, dorgálja, amikor arra szükség van. dicsérje, ha azt megérdemli az illető. Nem az a cél, hogy megtorlással elvegyük a kedvét a dolgozónak, hanem az, hogy megfelelő módszerrel, a neveléssel, az élő- emberekkel való foglalkozással, megelőzze azokat. GEÍÍÖCS ISTVÁN, Kecskemét. könnyebb lenne a munka, ha villanyunk lenne, — mondja Farkas Mária, a vegyesfarm brigádvezetője. — Most még a tejkezelés is kézierővel történik. Meg aztán több rádió is megszólalna a kis házakban. A községen keresztül húzódik az áram vezeték, sőt transzformátor is van. A tanácstagjelöltek már most elhatározták, hogyha lehet, úgy megszerzik a villanyt. ( -l^ehér Sándor — a postás ' U " bácsi — a traszformátor- tól a Csongrádi-útig húzódó bekötőút megjavíttatását tűzte első feladatául. Gidres-gödrös ez az út, a lapályokban egy kis eső után összegyűlik a víz és sokszor hetekig járhatatlan. Ez az út az állami gazdasághoz tartozik, ők könnyűszerrel fétis tölthetnék. Nekik is érdekük lenne, mert így a járhatatlan út helyett a vetést tapossák a járókelők. Matkón, Törökfáin a jelölő- gyűlésen felvetődött az iskola kérdése. Az ott lakó ötven-hat- van gyereknek öt-hat kilométert kell gyalogolni naponta, hogy eljusson az iskolába. Volna ott egy többszobás nagyépület, melynek egy szobáját két öregasszony lakja, az megfelelne iskolának, de a ház egyénié. Takács Ferenc iskolaigazgató tanerőt is tudna adni, úgy hogy ezen a télen legalább az alsó négy osztály már ott tanulhatna. (-41- tanácstagjelöltek máris ^ * keresik a módját, hogyan egyezhetnének meg a két idős asszonnyal, hogyan enyhíthetnének a matkói, törökfái szülők gondján. Simon bácsi már nem új ember a tanácsmunkában. Eridig is tanácstag volt, a begyűjtési bizottság elnöke. Mint ilyen, szép eredményeket ért el. Hogy mivel? Elsősorban .saját példamutatásával. Nem járhattak olyan nehéz idők Városföld felett, hogy Simon bácsi ne tett volna eleget az államnak. így tudott is agitálni, buzdítani másokat is a beadásra, adófizetésre. /yj int kommenclós küzködött *• ■ * * azelőtt, .de a felszabadulás után már hét hold juttatott földjén gazdálkodik. Még bérel is hozzá néhány holdat, mert nagy a család, elbírják a munkát. Büszkén mondja, hogy őt a járásban is jelölték, 17 község lakói is megbíznak benne. — Tudja kedves, — mondja jóízű magyarsággal —, én állandóan okosítom a népet. Azt mondom, első a vetőmag, azután jön — de tüstént — a beszolgáltatás, a bérbeadó pedig csak ezután, ha marad még. Ha nem, akkor másként kell megegyezni vele. Ezt sokszor el kell már mondani, mert vannak olyanok, akik a sorrendet megfordítják. Már eddig is a fogadóórákon sok apró ügyet elintézett és fogadja, hogy ezután is mindent megtesz dolgozótársaiért. Jkok, nagyon sok szép ter» vet hallottam ezen a délelőttön.' Sokat elmond a felelősségérzetről, segiteniakarásról az is, hogy néhány óra alatt öt ta- nácstagjelölt kereste fel a tanácsházát, csak úgy bcszámol- gatni, elbeszélgetni — mert a hatodik maga a VB-elnök. És ha még egy délutánt is ott töltök, abban a városföldi kis »szobában, biztos vagyok benne, hogy újabb tíz lelkes tanácstagjelölttel ismerkedem meg. Megyeri I. A Magyar Rádió vasárnap, november 21-én a Kossuth-adón 20 órás kezdettel közvetítést ad Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Hódmezővásárhelyen tartott beszédéből; MEGYÉNKBEN már minden választási bizottság megalakult. Az elmúlt vasárnap a szavazat- szedő bizottságok megalakulása is megtörtént. Ezeknek a bizottságoknak elsőrendű feladata, hogy felülvizsgálják a szavazó- helyiségeket, és a szavazáshoz szükséges berendezési tárgyakat, felszereléseket biztosítsák. A választók legnagyobb része, egy elenyésző kis hányadtól eltekintve a kifüggesztett választási névjegyzékek alapján meggyőződött arról, hogy neve szerepel a választói joggal rendelkezők névsorában. Most a még hátralévő időben minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy a választási névjegyzékbe esetleg fel nem vett dolgozók is belekerüljenek. A választók névjegyzékébe a választás előtti utolsó napig pótlólag felvehetők mindazok, akik bármely oknál fogva kimaradtak az összeírásból. * VASÁRNAP a kecskeméti népfront-bizottság a városi tanács népművelési osztályával együtt a város határában a zárt településen lakó dolgozók szórakoztatására tizenkét helyén rendez változatos, választási kultúrműsort, Talfáján ingyenes mozielőadás lesz, Ürrétre a Barnevál és az Állami Áruház kultúrcsoportja látogat el. Kisfáiban a honvédség, Törökfáiban a Hírős Város népiegyüttesénck zenekara ad műsort. Karácsonyi Kálmán és Huyber Józsefné énekel kecskeméti népdalokat. Külső-Balló- szögön a Kinizsi Konzervgyár, Ménteleken a Bányai Júlia gimnázium DISZ-csoportja szórakoztatja a dolgozókat. A Honvéd Kórház kitűnő együttese a Zenei Általánosiskoia kis művészeivel az izsákiúli iskolában és Kiskecskeméten szerepel. A Gyógyszertár Vállalat kultúr- csoportja már szombaton ellátogatott Városföldre, hogy műsorát előadhassa! * A KECSKEMÉTI népfront- bizottság egyik jelentős célkitűzése, hogy újjáélesszék a nagy- multú Katona József Társaságot. Most a választások előtti hetekben máris a megvalósulás útjára tért ez a programmpont. Most vizsgálják felül a társaság működését. A városi tanács a népfront-bizottsággal egyetértésben már beadvánnyal is fordult a népművelési minisztériumhoz a társaság újjáélesztésének engedélyezése érdekében. A hírek szerint a Katona József Társaság megalakulása után az., országos Katona József-ünnepsé- geket is Kecskeméten tartják meg. * KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Szabó Jenő egyénileg dolgozó paraszt, a Hazafias Népfront tanácstagjelöltje a lakóhelye közelében lévő tanyakörzetben rendszeres agitációs munkát végez, élenjáró paraszttársaival együtt. Körzetében ma már egyetlen olyan dolgozó paraszt sincs, aki állam iránti kötelezettsége teljesítésében elmaradt volna. Szabó Jenő tanácstagjelölt a körzetében a közelmúltban megbeszélte választóival, hogy a szomszédos határrész patronálását is elvállalják. Szeretnék elérni, hogy ezen az eléggé elhanyagolt területen se legyen egyetlen olyan dolgozó paraszt, aki ne tenne eleget rendszeresen beadási és adófizetési kötelezettségének. Emellett állandó szakmai segítséget is akarnak adni a patronált határpész dolgozóinak. Szabó Jenő saját példáján tudja igazolni, hogy mennyire jövedelmező például az egyéni parasztgazdaságban a minél intenzívebb állattenyésztés. Jelenleg is tíz sertést fogott hízóba. Élőállatbeadási kötelezettségét! már teljesítette és elhatározta, hogy még az idén teljesíti 1955. évi sertésbeadását is. • A BAJAI JÁRÁS valamennyi községében megrendezték már azoknak a választóknak a találkozóját, akik a mostani tanácsválasztásokon első ízben gyakorolhatják választójogukat. A találkozókat Mindenütt kultúrműsorral kötötték össze. Garán 140 dolgozó, Hercegszántón 170, Sü- kösdön pedig 200 új választó vett részt a találkozókon. * A Hazafias Népfront solti bizottságának programmjában szerepelt a község járdáinak Javítása. A népfront programmjának ez a pontja már meg is valósult, mert a község dolgozói a választási előkészületek lendületével befejezték a solti járdák használhatóvá tételét. * A TÁRSADALMI ERÜK mozgósítása terén szép eredményeket érnek cl a madarasi és bácsalmási tanácstagjelöltek. — Szervező munkájuk eredményeként mindkét községben hozzáláttak a dolgozók az utak, hidak, járdák javításához. • A KECSKEMÉTI tanácstagjelöltek azt a módszert is alkalmazzák a választókkal való bensőséges, baráti kapcsolat megteremtése érdekében, hogy sorra látogatják választóikat, otthonaikban. Szóráth Istvánra-' nácstagjelöit is rendszeresen végez családlátogatásokat. Megismerkedik a dolgozók panaszaival, problémáival és igyekszik azonnal megnyugtatóan elintézni. Választói sokat panaszkodtak a járdák rossz állapotára. Szóráth István eljárt a helyi téglagyárnál és elintézte, hogy az üzemvezetőség megfelelő mennyiségű salakot bocsásson a körzet dolgozóinak rendelkezésére, a járdák rendbehozatala céljából. A salak elszállításában résztvettek a körzet lakói i6. * A BÁCSALMÁSI népfrontbizottság ünnepi hetet rendez a Választások előtti héten. Az ünnepségek műsorából kiemelkedik a parasztkor alakuló gyűlése, melyet ma tartanak. Ugyancsak ma rendeznek a mulatni vágyó ifjúság számára vidám Katalin-bált. Holnap este 7 órakor zenés klub-est lesz a járási kultúrházban. Kedden este pedig Mikszáth: Két választás Magyarországon c. művéből tartanak irodalmi ankétet. November 24-én ifjúsági irodalmi délután lesz, 25-én este tartják a tanácstagjelöltek ismerkedési estjét. A műsor érdekessége még a 28-án megnyíló kiállítás: •> Fö Idm ű ve sszöve t keze t e ink a falu dolgozóiért« címmel; A kuitúrhét .keretében még irodalmi és zenés esteket tartanak 610 hold újonnan telepített gyümölcsös a hosszúhegyi állami gazdaságban A hosszúhegyi állami gazdaságban a hildpüsztai állami gazdaságiól átvett 20 holdon a pótláshoz szükséges szőlővesszők gyökereztetése folyik. A gazdaság terve 800 ezer símavessző szedése, de térvén felül 1,200.000 további símavésszó szedését fejezik be rövidesen, hogy tervük túlteljesítéséből ültetésre alkalma szőlővesszőkikci láthassák el a társgazdaságokat és a termelőszövetkezeteket. A gazdaság 1951—1952-ben 61f holdon gyümölcsöst telepítő;. Különböző almafajták: húsvéti rozmaring, borsi rózsa fog itt nagy mennyiségben teremni, mellette barack és 10 holdon cseresznye. A szépen fejlődő gyümölcsös első igazi nagy termését Í956— 1957-ben fogják szüretelni. Előzetes számítások szerint 150— 200 vagon gyümölcs kerül majd a gazdaságból elszállításra.
