Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-21 / 276. szám

A tanácsok gazdasági feladatai az új szakasz célkitűzéseinek tükrében

Jllit ét cl kiskőrösi (áfást kultárfuíz ?

Az áj szakasz nagy feladatai, a gazdasági, kulturális építés minden területén közvetve, vagy közvetlenül a tanácsok mindennapi szervező és irányító munkáján keresztül valósulnak meg. A helyi tanácsok munkaterületén jelentkeznek a lakos- tág mindennapos szükségleteinek, az áruellátásnak, az egészségügynek és a különböző szolgáltatások kérdései, valamint a kulturális ég szociális feladatok megoldásának problémái. Ezek a feladatok különösen megnövekedett súllyal jelentkeznek az elmúlt év júniusa óta, amikor pártunk határozatainak megfelelően feladataink középpontjába a mezőgazdaság fejlesztése, a könnyűipar és a szolgáltatások növelése került.

Tanácsaink az elmúlt négy évben értek el eredményeket, azonban a túlzott központosítás és a gazdasági gúzsbakötöttsé- gek miatt nem tudtak kellően megfelelni feladataiknak. A tervezés, a vállalatszervezés, a költségvetési gazdálkodás merev rendszere gátolta a helyi kezdeményezések kibontakozását és sokszor akadályozta a lakosság mindennapos szükségleteinek kielégítését. A minisztertanács az elmúlt hetekben pártunk III. kongresszusa határozatainak megfelelően több fontos határozatot hozott, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanácsok valóban területük igazi gazdáivá váljanak, képesek, legyenek a központi feladatok megoldásának helyi feltételeit megteremteni.

A minisztertanács határozata gondoskodik arról, hogy a tanácsok megfelelő önállóságot kapjanak a tervezés, a pénzgazdálkodás, a beruházás és az anyag- gazdálkodás vonalán. Ezek birtokában eredményes gazdasági munkájuk révén az eddiginél sokkal jobban elégíthessék ki a lakosság mindennapos szükségleteit, kulturális és szociális igényeit.

Tanácsaink gazdasági feladatai már a júniusi és októberi párthatározatok hatására is alaposan megnövekedtek, hisz csak költségvetési feladataink csaknem 50,000.000 forintos emelkedést mutatnak. Egyedül az állattenyésztés és az állategészségügy előmozdítására, az apaállatok takarmányozásának megjavítására 8 millió forinttal többet költünk, mint tavaly. 10 millió forinttal többet fordítunk az idén általános iskoláinkra, mint az elmúlt évben. Ezek az összegek nagyrészt a tanyai iskolák felújítását és felszerelését célozzák. Nagymértékben bővült a napköziotthon és bölcsődei hálózatunk is. Ezévben már több mint 5000 gyermek részére tudunk napköziotthont biztosítani; Csaknem kétszeresére emeltük az iskolás napköziott- hanok számát és ugyancsak megduplázódott a bölcsődéinkre fordított összeg is.

Az elmúlt háromnegyed év azt bizonyítja, hogy tanácsaink ezévben sokkal jobban gazdálkodtak és jobban hajtották végre feladataikat, mint az elmúlt években. Jó munkát végeztek a bajai, dunavecsei és kiskunhalasi járási tanácsok, valamint Baja város tanácsa. A községi tanácsok közül Vaskút, Tataháza, Csolyóspálos érték el a legjobb eredményt,

lïasry előrehaladást jelent

az is, tanácsaink már felismerik, hogy a gazdálkodás nem a pénzügyi apparátus feladata, hanem elsősorban a végrehajtó bizottságé. Azzal, hogy a minisztertanács határozata értelmében a tanácsok megszabadulnak a bürokratikus megkötöttségektől, a tanácsok végrehajtó bizottságainak megvan a lehetősége, hogy átcsoportosításokat hajtsanak végre és a rendelkezésükre bocsátott éves költségvetési öszr

szegeket úgy használják fel, ahogy azt a lakosság érdeke megkívánja. Most már nem kell póthitel, hiteleiőrehozási és át- csopoirtosítási kérelemmel a pénzügyminisztériumhoz, de még csak a megyei tanácshoz sem fordulni, mert ezek részben minden végrehajtó bizottságnak saját hatáskörébe tartoznak, vagy a járási tanács végrehajtó bizottságának hatáskörében megoldhatók.

Ha figyelembe vesszük, hogy csak a mi megyénkben tanácsaink 300 millió forintos összeggel rendelkeznek feladataik végrehajtásához, akkor tudjuk csak kellően értékelni, hogy milyen nagy lehetőségek előtt állnak tanácsaink és milyen nagyköny- nyebbséget nyújt felsőbb szerveink határozata feladataink megvalósításához. Ennek azonban előfeltétele, hogy szakítsunk eddigi szűk, bürokratikus, merev gazdálkodási módszereinkkel és biztosítsuk, hogy a gazdálkodás valóban a végrehajtó bizottság, az állandó bizottságok és a tanácsok, ezen keresztül az egész lakosság feladatává váljon, aki irányítja és ellenőrzi, hogy a szakosztályok hogyan hajtják végre a végrehajtó bizottságok által megszabott feladatokat.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ezek a feladatok valóban nem egy-két előadó kezében összpontosultak, hanem az egész falu gondjai voltak, ott nagy eredményeket tudtak elérni. Példa erre Vaskút, Tataháza, Csoiyóspálos, Mélykút tanácsainak munkája. Itt nemcsak a költségvetési ösz- szegek teljes felhasználását biztosították a leggazdaságosabban, hanem a lakosság önkéntes tevékenységén keresztül nagyobb kulturális és szociális létesítmények megoldására is képesek voltak. Ezért a végrehajtó bizottságok fő feladata a minisztertanácsi határozat értelmében az 1955. évre a községpolitikai munka fokozottabb mértékben való megjavítása és a községpolitikai tervek készítése, de ezen túlmenően elrendeli a minisztertanács, hogy minden községi végrehajtó bizottságnak el kell készíteni a jövő évben ötéves községpolitikai tervét is. Ez a terv a község kívánságait, a lakosság akaratát tükrözze vissza. A községfejlesztési tervet a helyi Programm alapján kell összeállítani. Az összeállításnál tevékenyen vesznek részt az állandó bizottsági tagok, akik az egész tervet kötelesek kis- gyűléseken a lakossággal megvitatni és a lakosok észrevételei és javaslatai alapján módosítani. Csak így keiül majd a tervezet a végrehajtó bizottság és a tanács elé, amely ezután valóban a község lakossága által elfogadott és jónak tartott fejlesztési tervet terjeszti majd a felsőbb szervek elé. Ez a fejlesztési terv akkor lesz jó, ha számol a népgazdasági lehetőségekkel és annal; keretén belül keresi meg a község lakossága érdekeinek megvalósítását és megszabja a megvalósítás idejét, módját és helyét.

Tanácsaink az eddigi megkötöttséggel szemben sokkal nagyobb lehetőségekkel és eszközökkel rendelkeznek feladataik végrehajtásához. A minisztertanácsi határozat ugyanis kimondja, hogy a tanácsok saját hatáskörben rendelkeznek vállalataik tervenfelüli nyereségével, ter- venfelüli bevételeikkel, valamint az adóterv teljesítése esetén az adóprémiummal. Ezeket a bevételeket helyi tanácsaink saját hatáskörükben, felsőbb szervek engedélye nélkül használhatják fel szociális, kulturális és gazdasági célokra.

A minisztertanács határozata az eddigieknél sokkal fokozottabb mértékben vonja be a tanácsokat a területükön lévő vállalatok gazdasági irányításába s ellenőrzésébe. Az utóbbi években tanácsaink olyan vállalatokkal is rendelkeztek, amelyek veszteségekkel küzküdtek, vagy olyanokkal, amelyek csak formálisan tartoztak hatáskörükhöz, mert a különböző központosítások következtében a helyi szervek felelőssége és irányítása elsikkadt. A jövőben a minisztertanácsi határozat folytán minden olyan vállalat a tanács hatáskörébe kerül, amely a helyi lakosság fogyasztási és szolgáltatási szükségleteinek kielégítését látja el, vagy irányítása a tanácsok adottságai foljdán gazdaságosabban biztosítható. — Ebből adódik, hogy tanácsaink az eddiginél sokkal jobban foglalkozzanak ilyen feladataik helyes, gazdaságos és eredményes végrehajtásával.

A végrehajtó bizottságok — köztük a megyei tanács végrehajtó bizottsága is, — nem foglalkoztak megfelelően vállalataik munkájával. Nem irányították és ellenőrizték kellően a szakosztályon keresztül vállalataikat. Ezért ezek egyrésze nemcsak, hogy a reájuk bízott feladatokat nem hajtotta végre, tervét nem teljesítette, hanem emellett súlyos ráfizetéssel is dolgozott. Sok volt a visszaélésből és lopásból származó kár. Nem volt megfelelő az összmű- ködés a tanácsok különböző szakosztályai között. Gazdasági vezetőink nem törekedtek arra, hogy feladataikat gazdaságosan, a legkisebb ráfordítással, eredményesen oldják meg. Minden hiba főforrása az lett, hogy a végrehajtó bizottságok nem ismerték eléggé területük gazdasági problémáit és nem is törekedtek azok helyes megoldására.

Az új szakaszban már érezhető a javulás ezen a területen is. Tanácsi vállalataink az elmúlt negyedévben teljesítették terveiket. Négy vállalatunk élüzem lett, bár az élelmiszeriparnál még mindig súlyos elmaradás van. A jövőben azonban még nagyobb gonddal és alapossággal törekedjünk feladataink megoldására. Helyiiparunk és kereskedelmünk az eddiginél sokkal fokozottabban törekedjen a mezőgazdaság fejlesztésére és a lakosság ellátására. Az elmúlt hónapok eredményei ugyanis azt bizonyítják, hogy ezen a területen többre vagyunk képesek, mint amit eddig tettünk. Különösen akkor, ha nagyobb gondot fordítunk kisipari tenme- 13szövetkezeteink megjavítására, megfelelő összműködés biztosítására kereskedelmi vállalatainkkal. Tanácsaink pedig ahol szükséges, támogassák a magán- kisipart is.

Mivel a lakosság adófizetései csaknem ötven százalékát

Vredetileg azért tértünk be a kiskőrösi járási kultúrházba, hogy megérdeklődjük, hogyan segíti elő a kultúrház által összefogott sokrétű kulturális tevékenység a tanácsválasz tások sikerét. A kultúrotthon igazgatói irodájában egy szomorú arcú ember fogadott: Radványi József magyar, történelem-szakos tanár és úgy mutatkozott be, hogy ő a kultúrház igazgatója. Kérdésünkre nem. tudott választ adni. Két hete van itt, nem isméi' semmit és senkit, lényegében azt sem tudja, hogyan is lehetne elősegíteni kulturális eszközökkel a tanácsválasztás sikerét. Az irodában teljes rendetlenség, semmi sem mutatta, hogy innen irányítják a kultúrotthon munkáját. Egy hatalmas kalitkában törpepapagájok rikácsolnak, amikor belép egy magastermetü, szemüveges ember, Véges Géza, aki rövid beszélgetés után közli, hogy ő is a kultúrotthon-igazgatói teendők elvégzése miatt van itt. — Kíváncsiak voltunk, mi történhet ebben a kultúrházban, amelyre ebben az esztendőben államunk több, mint 220.000 forintot fordított. Akkortájt egy Szűcs nevű igazgató volt itt, akit azóta leváltottak.

'P zétnéztünk az épületben. A színházterem frissen feste! t C/'Xalain vastag porréteg. A padlón hevenyészve összesöpörtek. Nem valami nagy gonddal végezhették a söprést, mert a padlóról felkavart por most igencsak hiánytalan mennyiségben a falak mentén egymás hegyére-hátára dobált székeken pihen. A gondnoknő Kaszás Pálné közli, hogy vasárnap volt legutóbb valamilyen rendezvény, azóta állítólag, nem volt idő kitakarítani a színháztermet. Továbbmegyünk.

Mindenütt ugyanaz a vigasztalan elhagyatottság. A szép berendezésű, úgynevezett társalgó sem árulja el a gondos kéz nyomait. Most ért véget az MNDSZ járási értekezlete. A levegő kint hideg, itt az értekezlet után sincs valami nagy meleg. Megnéztük a kályhát. Hideg. Ráadásul a legkisebb méretű kályhák egyike, amit kapni lehet, nyilvánvaló, nem tudná befűteni.

f7 ) ajjon mi az oka ennek a sivár képnek? Sok tekintetben ' azzal magyarázható ez, hogy a járási kultúrház munkájával nem foglalkozik a járási tanács. A megyei tanács messze van, ritkán jut el ide valaki. A választási előkészületek sehogysem állnak. Nincs is semmiféle terv arról, hogyan szól bele a kultúr- ház a választások sikeréért folyó munkába. És ráadásul két igazgatójelölt is van. Az egyik fizetést is kap, azért, hogy itt dolgozik. Mégsincs semmi. A járási kultúrotthon munkáját segítené és ellenőrizné a járási népművelési előadó, Gunda Mihály, de nem sokat tehet és kevés támogatást adhat, egyrészt, mert maga sem erőlteti meg magát, (most a választások előtt, két hétig nem is volt kint a járásban), másrészt a járási tanács végrehajtó bizottsága nem törődik a munkájával.

Itt van egész sereg probléma, amiben a járási tanács végrehajtó bizottsága Gundával együtt sok segítséget adhatna a kultúr- háznak. Intézkedni kellene a Tatarozó Vállalattal még mindig húzódó építési viták megoldása érdekében. Számon, kellene kérni, miért nincs a kultúrotthonnak intézkedési terve. Meg kellene vizsgálni, miért bomlott fel a Petőfi népiegyüttes, amelynek az lett volna a hivatása, hogy a kultúrház és a járási tanács támogatásával Kiskőrös népi hagyományainak ápolása tekintetében példát adjon az egész járásnak. Jelenleg nincs népiegyüttes. Azt mondják, a leváltott kultúrotthon-igazgató, Szűcs befolyásolja a fiatalokat és emiatt ugrottak szét a csoportok. Vagy igaz, vagy nem. De, ha van is benne igazság, miért nem tettek intézkedéseket a káros befolyás megszüntetésére? Nemcsak erre nem gondoltak, még arra sem, hogy a volt kultúrotthon-igazgatónak. Szűcsnek lakást kerítsenek valahol a községben. Szűcs bentlakik a gondnoknak készült lakásban. Leváltása óta, azaz júliustól egy fillér bért sem fizet. A legutóbbi időkig ingyen használta a villanyt, csak egy hónap óta szűnt meg számára az áramszolgáltatás, amikor a lakásába vezető huzal fele leszakadt. Szűcsöt llítólag szóban felhívták a gondnoki lakás elhagyására, de írásbeli figyelmeztetést még nem kapott. így nincs támpont semmiféle hivatalos eljárás megindítására.

filgyanakkor a gondnoknő, felelősségteljes munkáját 460 fo- rintért végzi. Járna neki még lakás, fűtés és világítás. (Szűcs az ő lakását foglalja le.) Persze érdekei védelméért jóformán senki se száll síkra. Ö csak azt látja, hogy nem törődik vele senki és hajnaltól késő estig bent kell lennie a kultúr- otthonban, utána gyalogolhat a koromsötét utcákon a város szélén lévő lakásáig.

Dehát ezeken itt helyben is segíteni lehet. A járási tanács végrehajtó bizottságának egyszer már meg kell értenie, hogy a megyei tanács nem azért van, hogy helyette intézkedjék.

jelentik költségvetési terveinknek, azért fontos a pontos adófizetés biztosítása. Csak így tudjuk iskoláink, egészségügyi intézményeink feladatait megvalósítani.

Az új szakasz célkitűzéseinek győzelemreviteléhez szükséges, hogy gazdasági feladataink teljesítése messzemenően megjavítsa államhatalmi szerveink és tömegek közötti kapcsolatot, növelje a lakosság bizalmát pártunk iránt és ezzel elősegítse, hogy a Hazafias Népfront keretén belül az egész lakosság bevonásával biztosítsuk kormányunk programmját, a népjólét állandó fokozását.

VARGA JENŐ, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője»

/I járási kul túrháznak jelenleg a két Xélig-meddig-igazgatő C t kivételével, más funkcionáriusa nincs is. Ezért viszont a megyei népművelési osztály felelős. Nincs művészeti előadó, mert Szűccsel együtt leváltották, tehát nincs is művészeti munka. — Gunda elvtárs csinálná, ha csinálná. Régóta tervezik, hogy egy idős, nyugdíjas pedagógust, Kuss Bélát, ha másként nem megy, gondnoknak be kellene hozni a kultúrházba. Kiss Béla tősgyökeres kiskőrösi. Egész életét Kiskőrös nagy szülöttjének, Petőfi Sándornak az életével kapcsolatos kutatásoknak szentelte. És mégsem bíznak benne a község és a járás vezetői. Különböző kifogásokat mondanak, pedig egy ember számára, úgy gondoljuk, elég érdem, ha ilyen fontos és országos jelentőségű kutatásokban tölti el az életét. Egy ilyen régi értelmiségi több bizalmat érdemelne, legalábbis annyit, ha nem többet, amennyi egy ilyen állás betöltéséhez szükséges.

Kiskőrösön tehát egy méregdrágán felszerelt, de jóformán teljesen használaton kívül álló járási kultúrház van, Hosszú hónapok óta súlyos nehézségekkel küzködik. Működésének jószerint semmi kulturális kihatása nincs. Mégsem tesz semmit munkájának megjavítása érdekében a járási tanács. Mégsem segített a kínzó nehézségeken a megyei tanács. Itt az ideje, hogy ezt a mulasztást kiküszöböljék, KIM tegye meg azt, ami a kötelessége.

Csáki Lajos,