Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-20 / 275. szám
NÉPÜNK NAGY ORSZAGEPITO TERVEIBEN BIZTON SZÁMÍT FIAIRA ÉS LEÁNYAIRA Ifjú választók gyűlése as ors tágításban Csütörtökön délután az országgyűlés üléstermében az ifjú választók tartottak nagygyűlést a Hazafias Népfront budapesti bizottsága, a DISZ központi vezetősége meghívására. Kovács Antal, a DISZ budapesti bizottságának első titkára megnyitó szavai után Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Beszédének bevezető részében foglalkozott a tanácsválasztá- sok nagy jelentőségének kérdésével, majd rátért az új szakasz politikájának a méltatására. — A júniusi út, a szocialista társadalom félé való biztos előrehaladásnak egyetlen járható útja, a jövő útja, éppen azért, az ifjúság útja is — mondotta. — Éppen ezért bátran előre kell haladnunk a júniusi úton. A júniusi politika és a tanácsválasztások a legszorosabban összefüggenek. A júniusi politika az emberről való fokozottabb gondoskodás, életviszonyainak állandó javítása, anyagi és kulturális szükségletei növekvő kielégítése, szociális es egészségügyi helyzetének javítása. A júniusi politika középpontjában az épülő szocialista társadalom és annak tagjai, az emberek állanak, mindennapi szükségleteikkel. Ezután hangoztatta, nagy szükség van merészségre, áldozatvállalásra, lelkesedésre. Ezekre a kiváló tulajdonságokra igen nagy szükség van épülő szocialista társadalmunkban, amely nem áll egyhelyben, hanem él és fejlődik az emberrel együtt, amelynek jelleme, szokása, tudása az előző nemzedékek által felhalmozott nagy és értékes társadalmi tapasztalat. Az idősebb nemzedék rendelkezik ezekkel a tapasztalatokkal, ezért fontos feladat kifejleszteni az ifjúságban azokat a jellemvonásokat, amelyek a mi társadalmunkban hasznosaknak bizonyulnak a szocializmus építésében. Etekintetben az iskola, a család és a társadalmi környezet mellett igen fontos szerepe van a DISZ-nek, amelynek legnagyobb feladata az új szocialista ember kialakítása. A DISZ hatalmas segítséget kapott a Hazafias Népfrontban. A Hazafias Népfrontnak, melynek eszmei tartalma, valamint erkölcsi és politikai alapja a magyar ifjúság legnemesebb eszméit, céljait és harcos hagyományait magában foglalja, igen komoly hatása és befolyása van az ifjúságra. A hazafiság érzése, a nemzeti egység gondolata, és mindazok az eszmények, melyekkel ifjú nemzedékünk egy- gyé forrott, a Hazafias Népfront mozgalmában nagyszerűen kidomborodnak. A Hazafias Népfrontnak jellemalakító . hatása és befolyása van és még inkább lesz az ifjúságra, amely annak munkájában való részvételből élettapasztalatot, felelősségérzetet, előrelátást és bölcsességet meríthet. A következőkben Nagy elvtárs arról beszélt, hogy a fiatalok emeljék fel szavukat a német mllitarizmus ellen. Az új német agresszió elhárítása nemzeti létünk kérdése, minden magyar hazafi becsületbeli ügye. Ifjúságunk, amely a legtöbbet szenvedett a német mili- tarizmustól, amelynek soraiból a legtöbb áldozatot szedte, amelynek szine-virágát a két világháborúban a magyarság érdekeitől Idegen célokért, elpusztította, a DISZ-szel az élén, a Hazafias Népfront-mozgalomban emelje fel tiltakozó szavát a londoni és párizsi egyezményekben feltámasztott német milita- rizmus ellen. Nemzeti érdekünk, hogy az európai népeket, köztük a magyar népet fenyegető veszély elhárítására irányuló nagy erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió tesz, minden erőnkkel támogassuk és közreműködjünk az európai kollektív biztonság megteremtésére hivatott tárgyalásokon éppúgy, mint azoknak az intézkedéseknek megvalósításában, amelyek elhárítják- hazánk felől a német militarizmus által felidézett vészt. Örömmel üdvözölhetjük ezért a Szovjetuniónak az európai államok értekezletére irányuló kezdeményezését, amelynek feladata az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése, egy új háború lehetőségének elhárítása. Nagy Imre elvtárs ezután hangoztatta, hogy az ifjúság a mi jogos büszkeségünk és reménységünk. Az ifjúság leikéért folyik a harc, és ezt a harcot a régi rendszer még nem adta fel. Ebben a harcban, a nevelés, a felvilágosítás, a meggyőzés eszközével, több törődéssel és türelemmel kel! fiatalságunkat megszabadítani eltévedéseitől és hibáitól, hogy új, szocialista emberré válásának út.jából elhárítsuk a ma még fennálló akadályokat. Ahogyan nem helyes szemet hunyni az ilyenfajta káros jelenségek láttán, éppenúgy nem helyes ezeket eltúlozni. — Soha az ifjúság előtt nem lebegtek szebb, felemelőbb, merészebb és nagyszerűbb célok, mint napjainkban — mondotta befejezésül Nagy elvtárs. — Fogékony telketekkel tegyétek magatokévá a szocializmus nagy eszméit, ápoljátok haladó nemzeti hagyományainkat. Törekedjetek minél szebb eredményekre a termelésben és a tanulásban, mutassatok példát a munkaversenyben, legyetek önfeláldozó harcosai hazánk függetlenségének és szabadságának, népünk felemelkedésének, a szocializmus építésének. A párt útmutatásaival, a DISZ vezetésével minden erőtökkel és képességetekkel segítsétek elő, hogy a júniusi úton minél előbb szebb, jobb, vidámabb legyen az életünk. A Béke-Világtanács ülésszakának megnyitó ülése STOCKHOLM (TASZSZ) Mint jelentették, november hó 18-án Stockholmban megnyílt a Béke- Világtanács ülésszaka. Az ülésszakot Sven Hector lelkész, a svéd békemozgalom egyik vezetője nyitotta meg, aki ezen az első ülésen elnökölt. A szónok rámutatott arra a veszélyre, amelyet az egyetemes béke és biztonság szempontjából a katonai tömbök alakítása, köztük a Nyugat-Németország újralelfegyverzéséről nemrég Londonban és Párizsban megkötött egyezmények jelentenek. Hector a nemzetközi együttműködés szükségességéről szólva kijelentette: a népeknek össze kell fogníok, hogy megoldást találjanak a közös problémákra és kiküszöböljék mindazokat az okokat, amelyek gátolják a nemzetközi feszültség további enyhülését. Legyen ez az ülésszak — mondta befejezésül — kiindulópont azon az úton, amely a béke és a népek közötti együttműködés erőit újabb győzelmekhez vezeti. Ezután Ambrogio Donini szenátor, római egyetemi tanár és Gilbert de Hchambrun francia parlamenti képviselő mondott beszámolót »valamennyi európai ország együttműködése közös biztonságuk biztosítása céljából-« című elsőszámú napirendi ponttal kapcsolatban. (MTI) A minisztertanács határozata a gépállomási dolgozók munkaeaység- kiegészítéséről A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat kimondja, hogy minden gépállomási traktorvezető, kombájnvezető, segédkom- báj övezető és munkagépke- zeló a gépállomás által biztosított béren felül, a termelőszövetkezettől természetbeni és pénzbeli munkaegységkiegészítést kap, ha a zárszámadáskor az egy munkaegységre eső termelőszövetkezeti jövedelem meghaladja a gépállomási bért. A munkaegységkiegészítés elszámolására a minisztertanács legutóbb az alábbi határozatot hozta: A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a gépállomási traktorvezetőknek, kombájnvezetőknek, segédkombájnvezetők- nek és munkagépkezelőknek, a gépállomási béren felül járó munkaegységkiegészítésnek olyan hányadát kötelesek megfizetni, hogy a gépállomási díjtétel és a munkaegységkiegészítés együt-i tes összege ne haladja meg az I., II. típusú termelőszövetkezeti csoportok gépállomási díjtételét. A fennmaradó különbözetet a gépállomások útján az állam fizeti ki a traktorosoknak. (MTI) Megyénk katolikus papjainak békebizottsága bővített választmányi ülést tartott Kecskeméten Az elmúlt napokban megyénk katolikus papjainak békebizottsága Kecskeméten, a megyei tanács tanácstermében bővített választmányi ülést tartott. Mint vendég részt vett a gyűlésen dr. Kujáni Ferenc kalocsai érseki helynök, Máté János veszprémi püspöki helynök és dr. Ijjas József pápai prelátus, miskei plébános, és az Országos Béketanács küldötteként Kiss Zoltán. Oláh Károly kiskunfélegyházi plébános, a békebizottság elnöke megnyitó szavai után Novák József, kecskeméti adminisztrátor, a békebizottság titkára tartott beszámolót. Ebben hangoztatta, hogy szívvel-lélekkel támogatja a Szovjetunió javaslatát az európai kollektív biztonságra vonatkozóan és célravezetőnek tartja az európai államok értekezletét az európai népei: békéjének biztosítására. Ezután méltatta a Hazafias Népfront szerepét, történelmi jelentőségét és feladatát a tanácsválasztásokban. Felkérte paptársait, hogy a lanácsválasz- t,ás előkészítésében támogassák a népfrontot, úgy mint ő, aki a kecskeméti máriavárosi szavazókor jelöltje. Novák József beszámolójához számosán szóltak hozzá. Ezek közül Lantos János jánoshalmi esperes-plébános méltatta a júniusi politika helyességét, valamint a tanácsválasztások demokratizmusát és indítványozta, hogy a választmány hozzon határozatot arról, hogy a Hazafias Népfront munkáját mindnyájan szívvel-lélekkel támogassák. Mihályfi István kalocsai plébános hangoztatta, hogy a pap személyes példaadásával több segítséget adhat a népfrontnak, mint szóval. Ha elmegyünk a gyűlésekre és ott építőszóval felszólalunk a népfront mellett, egyúttal magatartásunkkal hitet teszünk a népfront politikája mellett. Ezt híveink szívesen veszik. Máté János veszprémi püspöki helynök aláhúzta annak a fontosságát, hogy ami a választmányi gyűlésen elhangzott, az ne legyen véka alá rejtett kincs, hanem vigyük híveink, paptársaink körébe is. Találkozásaink alkalmával így tudjuk a fagyot engesztelni. Nem szabad kifogásokat emlegetni, amikor a nép ügyéről van szó, akkor nekünk is ott kell lennünk. Hozzászólt még Károlyi Lajos alpári plébános, Tököly István kerekegyházi plébános, préposi, dr. Mészáros Károly madarasi plébános, Bátyi Pál kecskeméti káplán. Az ülés Oláh Károly kiskunfélegyházi plébános zárószavaival ért véget. A napok ólomlábon jártak. Csak néhány napja hurcolták ide valamennyiüket, de színié tűrhetetlen az idő lassú múlása, öten voltak az egyik emeleti cellában. A priccscn üldögélve tűnődtek, llitkán bukkant elő a szó. Valami mély aggódás vette hatalmába mind az ötilket, nem magukért, hanem inkább családjuk, népük, az ország sorsáért. Gondolataikba merültek... Arcuk elsoványodott, színtelen lett. Szemükben a régi tűz fénye lobog. S ez a tűz olthatatlan addig, míg a szív dobog. S ezek a szívek az ügy győzelméért, az újabb forradalomért dobognak. Próbálja bárki oltani egyét is, helyébe száz és ezer lobban hatalmas lánggá egyesülve, hogy felperzselje az elnyomást, hogy melegével felszántsa egy ország, égy nép könnyét. Nem ismerték a veszélyt, mely percról- percre közeledett feléjük. Tudták, hogy valaminek történnie kell. Úgy gondolták valameny- nyien, hogyha odakerül a sor, az igazság előtt még a bíróságnak is meg kell hajolnia. Már nagyra rajzolódtak az árnyékok a rég meszeletlen, piszkos falon. A nap hatalmas fáklyája beomlott a kis ablakon, mintha a város sokezer szívének melegét csokorba kötve dobta volna be az egyébként áthatolhatatlan ablakon. Valamennyien megérezték ezt a képletes bíztatást. Jól esett még ez is. Ilyenkor az ember még az olyannyira megfoghatatlan és valószínűtlen dolgokbçn is bízni tud. Szili István, az egyik az öt közül megmarkolta a rozsdás rácsot és tehetetlen elkeseredésében ezzel együtt szerette volna * Az ellenforradalmi idők sokat szenvedett hőseinek 35. évfordulója, ra. FEKETE ÉJSZAKÁK* — Vázlatok egy nagyobb írésműhöz — szétszakítani az elnyomók népünkre nehezedő rabláncát. Szegedi Lajos, Farkas István, La- zarovics Károly és Takács István szótlanul figyelték ezt a kinemelégülő fellángolást. Valamennyien érezték, hogy tehetetlenek. Takács, aki párttitkár volt, csak annyit szólt: — Hagyd Pista... magad, vagy öten, kevesen vagyunk ehhez. Az egész népnek kell szétszakítani a börtönrácsokat! Az alkonyat ólomszürkével, majd az este mélyfekeiével szőtte át a cella belsejét. Világot nem adtak be, a villany meg nem működött. Hogy is adtak volna, hiszen a nappali világosságot is sajnálták tőlük. A sötétség ideje úgy tűnik, mint az örökkévalóság. A percek csigalassúsággal másznak. S ha a városban teljesen elül az élet zaja, az odahallatszó negyedóránkénti toronyóra ütést alig lehet kivárni. Mint minden este, ma is szemük előtt vonult el a márciustól augusztusig tartó négyhónapos nagy küzdelem minden eseménye. Micsoda erőnk volt! Lesz-e mégegyszer olyan május 1, mint ez évben volt? Negyvenezer ember ... legyvrhetetlen erő... hatalmas tömeg. Egetverő lelkesedés. ügy hullámzott a Szabadság-téren, mint a inagát nyugodtunk, jókedvűnek érző tenger. Persze a banditák sérti hagyták magukat. Szentkirályon felszították a parasztok kedvif. Botokkal, kapákkal indultak a városnak. Héjjas és Liszka álltak a megmozdulás mögött. Am a parasztokkal nem volt nehéz megértetni, hogy milyen célok áldozatai. (2) A messzire nyúló, lwsszii útú eseménylánc egészen az elhurcolás éjszakájáig vezetett azemlékezetben. A kapun nem is dörömböltek, hanem egyből beszakították. Féltek... de egészen különleges módon, öten-hatan, pisztollyal, puskával törtek Varkas István egyszobás lakására és kis családjára. Csőre- töltött fegyverrel ugrottak be a csizmával berúgott konyhaajtón. Fegyverrel a fegyvertelennel, a gyermekeit védő és hisztérikusan féltő anyaval szemben. Ez volt az a hőstettszámbamenő Héjjas-virtus, amiről az ellenforradalmi urak az étellel-itallal dúsan megrakott asztalok körül olyan szívesen beszélgettek és vontak ugyanakkor glóriát az egész Európában elítélt gyilkos feje köré. — Állj odébb te szajha, mert szuronyt mártok beléd — mondta az egyik marcona. — Ne nyi- vákoljon itt, a kőikéit meg döglessze már le. Gyerünk, gyedünk — szólt oda Farkasnak, — nem kell annyira öltözködni, garantálom, hogy nem lakziba megy és röhögött a saját mondásán, akár egy sakál. Aztán a karjánál fogva elrántotta a betörő. Az előrenyujtott kéz asz- szony nélkül és az asszony ölelés nélkül maradt. Csak gondolatban csókolhatta végig a családot. Még száz méterrel is odébb a feleség mély, fájdalmas zokogását hallotta. A szíve tudott volna megszakadni S most ebben a pillanatban újra hallja, olyan pontosan, mint akkor ... abban a pillanatban. Rossz előérzete van. Mintha a többiek is ugyanígy lennenek, Egyikük sem alszik, csak eldőltek a. priccsen és mit tehettek mást: álmodoztak a szabad életről. A következő pillanatokban sűrű léptek hallatszottak. Csizmák, bakancsok koppa.ntak a szűk folyosón. Szokatlan volt éjszaka ez a nagy mozgolódás. De a kopogáson, a különböző iramú lépteken kívül percek múlva már egetverő káromkodás, ajtócsapkodás és szívdobogtató fájdalomordítás töltötte meg a börtön egyébként erőltetett csendjét. S egyszerre csak felszakadt a nagyzáras, erős pántozatú ajtó. A bent addig feszülten figyelők felugrottak helyükről és nem értve a hirtelen keletkezett helyzetet, jobb karjukat védekezőén emelték fel és két lépéssel a cella mélyébe hátráltak. A sarkig kicsapott ajtó küszöbén négy részeg dülöngélt. Gondolatnyi ideig mozdulatlanul álltak, mintha nem tudták volna hogyan is kezdjenek munkához. Valaki mögöttük lámpát emelt a magasba és az enyhe fény viaszszínűre festette a fáradt arcokat. Talán farkasszemet is néztek egymással és ebben a csak néhány ember alkotta két csoportban két világ tükröződötL Az egyik a vad öldöklés világa, ahol erénnyé lett a gyilkolás, a tömegnyomorítás, ahol az emberélet még annyit sem jelent, mint egy korty pálinka. A másik a humanizmus, az élet világa, akiknek szemében a szabad élet szenvedélyes re* ménysége tündököl, akik ugyan* ilyen szenvedélyességgel akar* ják is a szabad életet, akik elszántak és félelemnélkylieki hogy megvalósítsák az új világot. (Folytatása következik.)
