Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-19 / 274. szám

I

Exportra termel a Kiskunfélegyházi Háziipari

Szövetkezet

NEM VALAMI régi múltra

tekinthet még vissza a Kiskun* 1 élegyházi Háziipari Szövetkezet. Mindössze két éve alakult.

Nekik is nehéz volt a kezdet. De csak egyideig. Azóta már ragyogó eredmények bizonygatják a fejlődést, a haladást, az elért sikereket, egyszóval az eddigi útat.

Külföldön nagy elismeréssel adóznak a magyar készítményű ízléses női blúzoknak. Hiszen exportra dolgozik ez a parányi üzem. A külföldi vásárlók igényeit elégíti ki. Nem lehet teliét rosszul dolgozni. Nem bizony, mert nemcsak a magyar, a külföldi nép is igényes. Ezt tartják szemelőtt a szövetkezet dolgozói.

No persze nincs is baj. Elsőrendű az a munka, ami onnan kikerül. Messze országokban fogadják nagy szeretettel a félegyházi asszonyok export- csipkéit. A csipkekészítés művészei a tudásuk legjavát adják. Lajos Veronika felsőgalamboson készült csipkéi, vagy Sárkány .Jánosné belsőgalamboson, Seres Lászióné a Molnár-telepen, soksok művészi lehelet-íinom csipkemintákkal elősítik a háziipari szövetkezet jó hírnevét.

Sok ilyen külső tagja van a szövetkezetnek, Ezek az asszonyok és lányok nem bent a szövetkezetben, hanem otthon, a saját lakásukban készítik a csipkét és amikor kész, beviszik a szövetkezetnek. Nagyon jó mellékkeresetnek bizonyul ez, és igen sokat tudnak keresni vele. Ezeket nevezik »bedolgozóknak«.

ÍGY, EZEKKEL a bedolgozókkal együtt a szövetkezet tagjainak a szánra meghaladja a kétszázat.

Van a szövetkezetnek boltja is. Igazán nagyon Ízléses háziipari termékek találhatók benne. Naponta igen sokan keresik fel. A csuhéjból készült papucsok, erősek és szépek. Jéga András és felesége készíti ezeket. A vevők nagyon dicsérik, aránylag olcsók és meglehetősen erősek.

Sálak, nők részére fejeálak

többféle mintában, többféle színben kaphatók. Gyapjúzokni, filcmamuszok, horgolt minták, gallérok, lábtörlők, bébisapkák. Nehéz volna mindent felsorolni.

Kesztyűkészítéssel is foglalkozik a szövetkezet. Bár ezekből sajnos a helyi igényeket nem elégítheti ki, mert szintén exportra történik a szállításuk. Nyolcvanegy kesztyűkészítője van az üzemnek, akik hulladék- anyagfonálból változatos mintákkal tarkított kesztyűket készítenek.

Igen sokan keresik a gyermek- mackóruhát. Kár, hogy ezt nem árusítják.

A szövetkezet műhelyében dolgozók valamennyien nők. Ok készítik a már említett női exportblúzokat. Nagyon tetszetős és szemet gyönyörködtető blúzok hagyják el a varrodát és innen a vasalóba kerülnek. Vasalóban aztán Nagy Jánosné utolsó simításaitól nyerik meg a végleges tonnájukat. Mindenki dicséri Nagynét. Gyönyörűen vasal.

Persze, hogy nem mehetünk el a varroda mellett sem úgy,

Emlékezetes marad a felső- ereki fiataloknak az a nap, melyen az új választók beszélgettek, vitatkoztak és ismerkedtek egymással. A beszámoló elhangzása után sok szó esett a fiatalok öröméről és bánatáról is. — Ugyanis Felsőerek a szakmári tanácshoz tartozik, de mind a tanács, mind a pártszervezet megfeledkezik az ott élő fiatalokról. Pedig ezek a fiatalok is szeretnének tanulni, szórakozni, mégis az egyetlen egy DISZ- helyiséget is cl akarták venni tőlük.

András Imre a falu fiataljainak véleményét tolmácsolta, mikor arról beszélt, hogy ők egyhogy szónélkül kibírnánk.

SOKAN dolgoznak egy kisteremben. Együtt vannak a szabászok a varrókkal, meg a többiekkel. Ilyen körülmények között bizony nehéz a szabászok munkája. A gépek zakatolása közben nehezek a szabászati számítások és az egyéb kombinációk. — Legtöbbször ezért úgy kénytelenek megoldani, hogy amikor a gépek zakatolása megszűnik, vagyis abbahagyják a munkát, ők akkor kezdenek el dolgozni. Helyes lenne, ha a szabászok külön helyiségben dolgozhatnának. Erre egyelőre még nem tudtak módot találni. Pedig elsősorban ez lenne a legfontosabb. A városi tanács is tudja ezt, és most már remélhetőleg rövid időn belül segítséget nyújt,

A háziipari ktsz tudja, hogy nem mostoha fia a tanácsnak, hiszen exportra dolgozik és a külkereskedelmi minisztérium is nagy elismeréssel adózik munkájukért. Ha a tanács segít, az üzem több exportárut termel, amelyre nagy szükség van.

emberként dolgoznak a népfront-bizottság programmjának megvalósítása érdekében, azonban szeretnék, ha a népfrontbizottság a fiatalok életével is törődne. Még az idősebb dolgozók sem helyesük, hogy a népfront-bizottságban, de a tanácstagjelöltek között sincs egyetlen egy fiatal sem. A gyűlés végén a fiatalok azt is megbeszélték, hog:y miként fognak a jövőben doigozni, és tanulni. Elhatározták a fiatalok, hogy színdarabot, éneket és különböző táncot tanulnak es a falu idősebbjeit is szórakoztatják. (Polgár István, Kalocsa.)

Az új választók találkozása Felsőereken

Vinkó Lajosné, a kecskeméti 41-es körzet tanácstag jelölt je

em ő volt a hivatalos jelölt, a 41-es körzet mégis néki szavazott bizalmat. És most itt ülünk a Kohári-utca 5. sz. ház egyik lakásában és beszélgetünk Vinkó Lajosné tanácstag- jelölttel, evvel az egészséges optimizmust sugárzó, 39 éves, derék, barna asz- szonnyal.

Restelkedve vezetett be a szobába, mert a KIK »jóvoltából« vendégfogadásra még nem alkalmas a lakás. Az egyik szoba közepén rengeteg bútor összezsúfolva, a konyha üres, csak a lefolyócsövek várnak beépítésre, az újonnan épült fürdőszoba és kamra sötéten mereszti frissen vakolt falát. Csak itt, a hálószobában maradt egy kis nyugodt sarok, ahol elbeszélgethetünk az új jelölttel eddigi munkájáról, jövő terveiről.

— Nagyon meglepett a jelölés — mondja egy kis bibor-pirral az arcán. — A jelölőgyűlé- sen sokan még a nevemet sem tu Pák, ügy mutattak rám ; ; ; azt az asszonyt ott az első sorban, azt válasszuk. Öt mindenütt ott látjuk, mindenről van véleménye és ügyes-bajos dolgainkat el fogja látni becsülettel ; ; t

— Ezelőtt, még a jelölőgyűlés előtt mit tett a lakók érdekében? — kérdem.

— Csak a házért verekedtem, de azért nagyon. öten lakjuk ezt a KIK-hez tartozó hazat és van az udvarban egy romlakás is. Sok utánjárással elértük, hogy a KIK kiadta a Tatarozó Vállalatnak a ház átépítésének, lakhatóvátételé- nek ügyét.

K

ét hónappal ezelőtt állványokkal, szerszámukkal felszerelve meg is jelent egy kőműves és elkezdte a munkát. Mind az öt lakót megbolygatták, mindenbe belefogtak és nem akarnak elkészülni vele. Hiszen egy ember, ha bármennyire jó szakember is az, csak egy ember, a vállalat pedig minden utánjárás ellenére sem tesz semmit a mielőbbi elkészülés érdekében... Ha csak azt nem, hogy naponta sokszor tíz ellenőrt is ideszalaszt. Sok helytelen dolog van itt. Például a fürdőszobámba, amit mist építettek, nem akarják beépíteni a lefolyót, mivel ez nincs a költségvetésben. Erre megvettem magam a csöveket, mégsem tudom elérni, hogy már végre beépítsék. Nem tudom megérteni, milyen

az a költségvetés, ahol az ilyen elemi dolgokkal, mint a fürdőszobai lefolyó — nem számolnak és ha már ez kimaradt, miért nem lehet ezen változtatni’’

Vinkó Jánosné eddig háziasszony volt, kis családja, férje, kislánya ügyeit igazgatta és most egyszerre egy nagyobb, tágasabb család nyugalmának őrzője lett. Máris elkezdte új munkáját.

Hétfőn nagygyűlést hirdettek a Kaszap- utcai általános iskolában. Ö is járta a házakat, meghívta a lakokat, elbeszélgetett velük kívánságaikról, bajaikról.

zép számmal össze is gyűltek hétfőn estére a Kaszap-utcai iskolában, rendre megvolt az ünnepi beszéd, utána következtek a hozzászólások. Ketten meg is kapták a szót, de utána nyílt az ajtó és beléptek a kultúrműsort adó kisdiákok. Erie minden megkérdezés, válaszadás nélkül befejezték a gyűlést és elkezdődött a kultúrműsor.

Sok részvevő kezében ottmaradt a hozzászólás vázlata. Vinkó Lajosné tanácstagjelöltnek is lett volna mondanivalója. Hadd mondja el most, itt a lap hasábjain, amit a

nagygyűlésre tervezett:

»Kedves Választók!

Mikor a 41-es Körzet tanácstagnak jelölt, bizony nagyon meglepődtem. Úgy éreztem, nem lesz elég erőm, hogy ezt a megbízatást és megtisztelő feladatot ellássam. Azóta jópár nap eltelt. Sokat gondolkoztam és úgy érzem, — és ezt ígérem is, — hogy megbízatásomat becsülettel el fogom látni,

Harcolni fogok a körzet dolgozói jogos panaszainak elintézéséért és ígérem, hogy becsületes munkával elő fogom segíteni azoknak a feladatoknak a megvalósítását, melyeket a Hazafias Népfront minden becsületes, hazáját szerető dolgozótól elvár.Eddig a hozzászólás. Most még csak annyit, hogy. jól gondolkoztak a 41-es körzet választói. Tettrekész, segíteni akaró asszony kezébe adták körzetük gondjait.

Ií úcsúzóul kezet- " szorítunk Vin» kó Lajosnéval és kívánjuk, hogy elhatározásai betűről-betűié váljanak valóra.

M. K.

lermeläszcvetkezeteinii tervkészítése elé

Termelőszövetkezeteink (így részében már a tagok évi munkájuk gyümölcsének, a zárszámadás utáni részesedésnek örülnek, másrészében pedig még a zárszámadás elkészítésével bajlódnak. A zárszámadás számoszlopai nemcsak arról tanús- kodnak, hogyan dolgoznak a termelőszövetkezet tagjai, hanem arról is, hogyan éltek a szövetkezet vezetői a tagoktól kapott bizalommal, hogyan sáfárkodtak a termelőszövetkezet vagyonával a tagok és az ország javára. Én azonban most arról szeretnék írni, mely szintén fontos problémája a termelőszövetkezeteknek és összefügg a zárszámadás eredményeivel is, ez pedig a termelőszövetkezetek tervkészítése. Foglalkoznunk kell ezztí, főként azért, mert alig pár nap választ el bennünket a szövetkezetek tervkészítésének megkezdésétől.

Termelőszövetkezeteink egyrésze most hetedszer fog hozzá ehhez a munkához. Az eltelt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy készítettünk ugyan terveket a termelőszövetkezetekben, de azok kevés kivétellel nem a gyakorlati munka vezérfonalai voltak, hanem csak a termelőszövetikezet irodájának lett eggye] több hivatalos papírja. Ennek oka talán ott kereshető leginkább, hogy az eddigi tervek elkészítésekor olyan feladatokat állapítottunk meg, amelyekről már részben előre tudtuk, hogy nem lehet megvalósítani. Ezek a tervek sok esetben az élettől elvonatkoztatva készültek.

Nem szabad, hogy ez a hiba az idén is megismétlődjön. Termelőszövetkezeteink terveinek elkészítésekor figyelembe kell vennünk, hogy a terv a munka végzésének, a cselekvésnek és szervezésnek alapja. Pártunk és kormányunk olyan lehetősége1 ad számunkra, mint még soha. Most az szükséges, hogy élni tudjunk ezekkel a lehetőségekkel, hogy a tervek elkészítésekor rakjuk le a reális alapját a termelőszövetkezetek évi munkájának, további megerősítésének. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a mostani tervkészítésnél a helyi adottságokat vesszük figyelembe elsősorban és azokra építsük a tervet.

Igyekezzünk kialakítani a termelőszövetkezetek gazdasági arculatát, profilját úgy, hogy az mind a termelőszövetkezet, mind a népgazdaság szempontjából a legmegfelelőbb, leghasznosabb legyen. Egy példát említek meg ezzel kapcsolatban. A félegyházi Uj Élet termelőszövetkezetben juhászatot tartanak ráfizetés mellett, holott sem elegendő, sem megfelelő legelő nincs. És inkább a szántóból akarnak legelőt létesíteni, minthogy a juhászairól lemondjanak. De említhetnék több kiskunfélegyházi termelőszövetkezetet, ahol a beadásra szánt baromfit a piacon vásárolták meg, pedig Kiskunfélegyháza éppen arról híres, hogy ••engeteg baromfit nevelnek.

Ezek a példák csak néhány problémát említenek meg, de elég meggyőzőek ahhoz, hogy figyelembe vegyük őket.

Néhány szót az állattenyésztésről is. Manapság sokat beszélnek arról, hogy milyen jövedelmező termelési ág, mégis, ha megvizsgáljuk termelőszövetkezeteink állatállományát és az állatállomány hozamát, tapasztaljuk, hogy sem mennyiségileg, sem minőségileg nem kielégítő a jelenlegi állapot. Pedig sem a növénytermelés hozamát, sem a termelőszövetkezeti tagság átlagos jövedelmét nem tudjuk kellő mértékben fokozni tervszerűen fejlesztett állattenyésztés nélkül. Az országos probléma: a gabona- kérdés, sem oldható meg egyoldalúan csak a vetésterület növelésével, hanem fokozni kell a talajerő visszapótlását is.

Még egy problémái szeretnék megemlíteni, Termeiőszö- vetkezeteink egy részében sok esetben felmerül a kérdés, hogy miből van a tag föjövedelmc? A közös részesedésből, vagy a háztáji gazdaságból? A júniusi párt- és kormányhatározat óta jelentős mértékben megerősödtek a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai, ami igen örvendetes eredmény. Azonban sok helyen félreértették ezt a dolgot. A háztáji föld, a háztáji állatállomány nem azért van, hogy a tagok idejének túlnyomó részét lekösse, hanem azért, hogy elősegítse a termelőszövetkezeti tagság zavartalan megélhetését.

Mégis lépten-nyomon felrúgják a termelőszövetkezetek alap- szabályzatát és a megengedettnél jóval nagyobb földterületet használnak a tagok és több állatot tartanak, mint a megengedett. Hogy néz ki ez a gyakorlatban? A tanyán lakó termelőszövetkezeti tagoknál előfordul sok esetben, hogy egy—másfélholdas bekerített tanyatelep is van. Mégis lelkiismeretfurdalás nélkül hozzávesznek egy hold szántóföldet, sőt sok esetben a háztáji jószág részére fél, vagy egy hold legelőt is. Erre sok példa kerül a féiegyházi Vörös Csillag, valamint a Vörös Október termelő- szövetkezetben. Az állatállománynál is hasonló a helyzet. Például a félegyházi Vörös Csillag termelőszövetkezet egyik tagja ?- megengedettnél több birkát tartott. A vezetőség javaslatára a tagság úgy határozott, hogy el kell őket adni. Ezt végre is hajtották, de azt már nem vették tudomásul, hogy a másik tagnak ké: fejőstehene és egy hasas üszője van. Egy másik, szántér. félegyházi termelőszövetkezetben maga az elnök elvtárs is ké* fejőstehenet tart.

Mi következik mindezekből? Elsősorban az, hogy a termelőszövetkezeti tag á háztáji gazdaságában dolgozik, és ezért t termelőszövetkezet vezetői munkaerőhiányra hivatkoznak. Rosszul végzik el a munkákat is éppen emiatt és ennek következtében csökken a közös jövedelem. Az alacsonyabb jövedelem miatt pedig elégedetlen a tagság. A mi pártunk és kormányunk nem ellensége a termelőszövetkezetek jövedelmező háztáji gazdaságának, de meg kell érteni minden vezetőségnek és tagnak, hogy § termelőszövetkezet alapszabálya törvény és azt nem kijátszani, hanem betartani szükséges. Ha rendet tudunk teremteni ebben az ügyben, akkor nemcsak a háztáji földön fog 30 mázsa kukorica teremni, hanem a közös földön is. A rendteremtés ideje pedig éppen most van. Csak akkor tudunk reális és jó terveket készíteni, ha a feltételeket is megteremtjük hozzá, de hemcsak a tervekről, hanem a párt- és kormányhatározat végrehajtásáról is szó van. Márpedig ennek záloga az, hogy alapos jó munkává' segítsük elő termelőszövetkezeteink jövőévi magasabb jövedelmét és ezzel emeljük a tagság életszínvonalát is.

Kuruc/ József agronómus, Kiskunfélegyháza Gépállomás.

I