Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-16 / 271. szám
A bácsalmási álfatkórház munkájáról K^t éve működik a bácsalmási állatkórház, de ez a két. év elegendő volt ahhoz, hogy a környékben lévő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok bizalmát kiérdemelje. Míg 1953-bam mindössze 318 beteg állatot kezeltek a kórházban, az idén már 1112 állat részesült kórházi ápol; is ban, amelyből mindössze 13 darab volt az elhullás. A bácsalmási állatkórház híre, az ott végzett eredményes gyógykezelés, messze, vidéken ismertté vált. A statisztikai adatok erről is beszámolnak. 1953-ban a vidékről kezelésre hozott állatok az összes betegállomány 21.6 százalékát tették ki. Ez a szám az idén már 37.8 százalékra emelkedett. Nem ig csoda, hisz Hajósról, Cáriról, Szerelmiéről, Tompáról, Jánoshalmáról, sőt a messzi Asotthalmáról is hoztak betegeket a bácsalmási állatkórháziba. A kórháznak külön ambulanciás rendelése is van. Itt a betegség megállapítása után kiírják a megfelelő gyógyszert, g a beteg állat gazdáját ellátják hasznos tanácsokkal. Az állatkórház ambulanciáiéra szintén sok állatot hajtanak fel naponta a környékbeli községekből. A kórház orvosai: dr. Veréb János és dr. Rónai Elek, igen kiváló eredményeket értek már el a különfajta állatbetegségek megelőzésében, vagy egyes betegségek továbbterjedésének megakadályozásában. A kórházba kivizsgálásra került állatokat ugyanis laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, melynek során már a kezdeti vagy éppen jelentkező betegségek is megmutatkoznak. Az időben alkalmazott kezeléssel pedig már nagyon sok állatot tudtak megmenteni. Emellett az állatkórházban olcsó a kezelés. A férőhely, a különböző szérumok, melyek a betegségek gyógyítására szükségesek, — teljesen díjtalanok. A kórházi kezelésnél mindössze az elfogyasztott takarmányt és a különleges orvosságokat kell megtéríteni. Neszvccskó István, bácsalmási dolgozó paraszt lovának lába megsérült. Hatnapos kórházi kezelésre és ápolásra volt szükség, mire az állat rendbejött. Mindezért pedig Neszvöcskó Istvánnak mindössze 26 forintot kellett fizetnie. Az állatkórház nehézségekkel is küzd. Az egyre nagyobb érdeklődés következtében a kórház bővítésre szorulna. Ezenkívül egyes felszerelési eszközök is nélkülözhetetlenül szükségessé váltak. Sürgősen kellene egy műtőasztalul szolgáló modern döntődívány és sterilizáló, amely nélkül nehéz és körülményes a műtéteknél használt műszerek fertőtlenítése. A bácsalmási állatkórház megérdemelné a róla való nagyobb gondoskodást, hiszen nagy és jelentős szolgálatot tölt be az állategészségügy védelmében, a különböző állatbetegségek megelőzésében és azok gyógyításában. Ezt láttuk, hallottuk Szabadszálláson Az idén először érlelt szép fehérszemű, duzzadtkalászú rizst a szabadszállási halár. Nem nagy területen — mindössze 17 holdon. A bátor kezdeményezés néhány dolgozó parasztot és a legeltetési bizottságot dicséri. Közöttük Tercsi Gábort, aki 10 holdon, Fabók Imre középparasztot, aki próbálkozásnak egy holdon termelt az idén rizst. A próbálkozás jól sikerüli — 28 mázsa volt az átlagtermés. Fabók Imrének a hántolt rizsből 12.000 forint jövedelme lett. Mindez pedig csak a kezdet. Nemrégen a tanács mezőgazda- sági előadója a járási földnyilvántartóval kiment a Borjú-járásba, hogy egynéhány dolgozó paraszt csereingatlannal kapcsolatos kérelmét elintézze. Amint a cserelerületet kimérték, még beszélgettek egy kicsit. A gazdasági előadó szeme megaliadt a földön, s a hirtelen jött ötlel izgalmával kérdezte a három dolgozó parasztot: R. Szabó Sándort, Szabó Imrét és Kovács Józsefet: — Ez a föld közel fekszik a csatornához, meg ugyanolyan minőségű, mint a rizstermelőké. Mi lenne, ha maguk is megpróbálkoznának itt a rizzsel? Nem kellett sokáig bíztatni egyiküket sem: — Hallottunk mi már arról, hogy milyen jól sikerült az idén; — mondották. — Hát, ha erről lenne szó, szívesen belemennénk a dologba — döntöttek mind a hárman. ; Hót így kezdődött. Azóta eltelt már mintegy másfél hónap s Szabó Imréék mögé felsorakozott még 150 szabadszállási dolgozó paraszt. Azt írtuk a cikk elején, hogy az idén 17 holdon termelt rizst a szabadszállási határ. Jövőre már 300 holdos rizstáblán sarjad a 150 dolgozó paraszt meg biztatóbb jövője. * A gyakorlat és tudomány embereinek találkozása Tapasztalatcsere a kiskunhalasi mezőgazdasági technikumban A kiskunhalasi mezőgazda- sági technikumban látogatást .ártották a járás mezőgazdasági szakemberei: agronómusok, ter melőszövetkezeti elnökök és rajtuk kívül számos egyénileg dolgozó paraszt. A technikum kultúrtermében cgybegyült vendégeket Rada Antal igazgató üdvözölte, majd Kókai elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa méltatta t találkozó jelentőségét. Hangsúlyozta többek között a szakirányítás szükségességét, a szakemberek szerepét a mezőgazdaság fejlesztésében. Ezután három szakelőadás hangzott el. Haluza Ferenc gaz dasági tanár a meszes-szódás szikesek javítási módját ismertette. Varga Gyula a takar- mányalap biztosításáról beszélt. Szakszerű és gazdaságos takarmányozás nélkül nincs kifizetődő állattenyésztés — hangsúlyozta. A csak tömegtakarmá nyo-n tartott jószág nem használja ki teljesítőképességét és nem jövedelmez. Ilyen esetben pedig kész ráfizetés az állattartás. Részletesen ismertette az egyes hasznos takarmányfajták tápanyagtartalmát. A csupán zöldcsalamádén tartott jószag például megfelelő mennyiségű cukorhoz, illetve keményítőhöz jut, de a termeléshez feltétlen szüksége van fehérjére is, amelyet abrakkal, másfajta takarmánnyal kell szervezetébe juttatni. Szemle a technikum tangazdaságában Az előadásokat követően a technikum tangazdaságába látogattak ki a vendégek, hogy a gyakorlatban is megszemléljék a hallottakat. Az 1400 holdas gazdaság sok értékes látnivalót nyújtott. Az egyik táblán éppen somkórót szántott alá zöldtrá- gyának a traktor. Tavaszra ide burgonya és dohány kerül. A tangazdaság zöldtrágyázás céljára 100 hold somkórót vet. •— Gyönyörűek a gazdaság őszi kalászosai: a rozsban már elbújhat a nyúl, bokrosodik a búza és árpa is. Rada Igazgató elvtárs elmondotta, hogy egyré- szük vetés előtt friss istállótrágyát kapott és bőségesen használtak műtrágyát is. A tangazdaság nagy területen alkalmazta a ferdesoros vetést is. Megnézték a látogatók a tavaszi vetésű, szépen beállott új legelőt is, amely a nyáron már jó takarmányt adott. Az őszibúzatábla végén halomban látható a sok- vagon lignitpor, amelyet a tél folyamán szórnak el a búzára, a meszes-szódás Szik megjavítására, A látogatást megbeszélés követte. A vendégek elmondották: mit tartanak helyesnek és mit kell még javítani a gazdaságban. A kelebiai Petőfi tsz elnöke elmondotta: Igen tetszik neki a burgonya vermelési módja és a juhhodály építése: ők is így csinálják majd otthon. Szalai Benő inoka-pusztal egyénileg dolgozó paraszt elismerően szólott a műtrágyázásról és kérést is tolmácsolt: az egyénileg dolgozó parasztság is szeretne rövidlejáratú hitelhez, kölcsönhöz jutni műtrágyavásárlásra. A földművelésügyi minisztérium szakoktatási főosztályának képviselője is felszólalt s többek, között megemlítette: a somkóróval való zöldtrágyázást a termelő- szövetkezetek is elvégezhetne. — Mák elvtárs, a kisszáilási Szabadság tsz-ből arról beszélt, hogy a tsz-ekben is lehetőség nyílott az állatállomány és a ta- karmánytermő területek helyes összehangolására, amióta a tsz-ek tervezésébe nem szólnak bele felsőbb szervek. A hasznos tapasztalatcsere részvevői megegyeztek, hogy legközelebb a kunfehértói állami gazdaságban rendeznek hasonló látogatást. Az elmúlt héten nagy esemény volt Szabadszálláson: a község szép, új vasüzletet kapott. Nagy volt az érdeklődés már a megnyitás első npaján és egy hét alatt gazdát talált hat darab tűzhely, hét darab 26-os kerékpár (de 28-asból legalább ötvenet el tudtak volna adni Bálint N. Gyula boltvezető véleménye szerint.) Ezenkívül hét eke és megszámlálhatatlan háztartási felszerelés, edény kelt el egy hét alatt. Hozzátehetjük, edényekből még több is elkelt volna — ha többet küld a nagykereskedelmi vállalat. * Régi kívánsága a szabadszállásiaknak a hentesüzlet megnyitása. A községben ugyanis nemcsak dolgozó parasztok, hanem nagyon sok alkalmazott, gépállomási dolgozó és tiszti család él, akik más úton nem jutnak húsfélékhez. A lehetőség meglenne arra. hogy a helyi földművesszövetkezet megnyissa a hentesüzletet és ott. rendszeresen vágottbaromfit árusítson. A földművesszövetkezet azonban nem küzd azért, hogy a lehetőségekhez mérten biztosítsa a dolgozók élelmiszerellátását. Arra hivatkozva, hogy a hentesüzlet megnyitása nem jövedelmező, — halogatják a dolgot. Ugyanakkor alkalomadtán a földművesszövetkezét zöldségboltjában árusítanak vágottbaromfit. Az itt árusításra kerülő mennyiség nemcsak, hogy nem elégíti ki a dolgozók igényét, de Ízlésének sem megfelelő. A gyümölcs- és zöldségboltban ugyanis nagy összevisszaságban ládák, tárolóedények vannak felhalmozva. Az elárusító- helyiség a raktárral egy helyen van. Az áruk gyakran porosak, piszkosak, nem csoda, ha, nem szívesen vsárolnak ebben a boltban a szabadszállásiak, hisk egészségügyi szempontból még az alapvető kívánalmaknak sem felel meg. A dolgozók érdekében ezen sürgősen változtatni kell. A tanácstag jelölő-gyűléseken kérték a dolgozók, hogy az elhanyagolt járdákat salakoztassálc le. Elsősorban a mozi belső- kijáratához vezető Illatos-utcát kellene járhatóvá tenni. A helyi népfront-bizottság programmjába is vette a járdák kijavítását. A bizottság vezetői megbeszélték tervüket a helyi tanáccsal és mindjárt munkához is fogtak. A tanács elszállította a salakot az Illatos-utcába, a Kígyó-utcába, a Hold-utcába és az ottlakó dolgozók segítségével elegyengették a járdán. A három utcában már megmenekültek a dolgozók a bokáig- érő sártól, a mozi látogatóinak szórakozását kellemesebbé teszi a népfront-bizottság és a tanács gyors intézkedése. Eredményekben gazdag volt az Országos Eöldművesszövetkezeti Tanács tagjainak bajai fogadónapja Kiss István tanár a silótakarmányok termesztéséről, a silózásról és a silótakarmányok etetéséről tartott igen tanulságos előadást. Ismertette, hogy a si- lózás nem újkeletű, s a gyakorlat már bebizonyította: siló nélkül igen költséges az áttelelte- tés. Silóban a kisebbértékű takarmányokat is lehet hasznosítani. A siló a legjobb vitamin- forrás téli időszakban az állat számára, mert mint erjesztett takarmánynak nagy az A- és Livit amin tartalma. Jó siló készítésének alapja a gyors munka (legalább két nap alatt be kell fejezni), a gondos tömörítés es leföldelés. A siló elkészítése után öt hétre már bontható, de használatakor ügyelni kell, hogy egy napi fogyasztásra az egész felületről 5—10 cm-nyi réteget levegyünk. A silóhoz fokozatosan szoktassuk az állatokat. Kifejlett szarvasmarha 25—35 kilogrammot kaphat naponta, az egy éven felüli növendék 15—20 kg-ot, míg az egy évnél fiatalabb állat csak 2—3 kg-ot. Kukoricából készített silót a lovakkal is etethetünk. Sertések részére kitűnő silót készíthetünk főtt burgonyából murvával, szecskázott szálastakarmánnyal elegyítve, A földművesszövetkezetek bajai járási központjának elnöki szobájában, virággal díszített íróasztal mellett ülnek Valcsik János és Romácz János, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagjai. Fogadónapot tartanak. A járás szövetkezeti tagjainak problémáira kell gyors és hathatós megoldást találniok, hisz választóik bíznak bennük, várják a segítségüket. Ettől a nagy felelősségérzettől hangjuk kissé elfogódott, csendesen beszélgetnek, míg az első látogató megérkezik. Nem kell sokáig várakozniok. Nyolc óra után pár perccel csendesen kopogtatnak az ajtón. Csi- lics Jánosné dolgozó parasztasz- szony a piacról jövet keresi fel panaszával az OFT tagjait. Elmondja, hogy árvízsuj tóttá földjén (2 kát. holdja van) helytelenül végezték a kárbecslést és így nem tud eleget tenni a kirótt adó és beadási kötelezettségének. Valcsik elvtárs régen ismeri Csilics nénit, mindig pontosan eleget tett állampolgári kötelességének. Látta is a földjét az árvíz ideje alatt, alig látszott kl a kukorica szára a vízből. Jogos a kérés, gyors intézkedés következik. Pár perc után Csilics néni mosolygó arccal indul a helyben megírt kérvénynyel a begyűjtési osztályhoz. — Kifelé menet csendesen mondja: »Lám, érdemes volt belépni a szövetkezetbe, segítenek itt a bajokon.« ömoly, a község egészét érintő panasza van Angyal Zoltánnénak, a szeremlei szövetkezet tagjának. Két hét óta nincs a faluban gyufa, hiányzik a boltban a szeg, a drót, kevés a kerékpárgumi. A tagok joggal neheztelnek emiatt a szövetkezetre. Valcsik bácsi szorgalmasan jegyez, hangja határozottan cseng: »Azonnal intézkedni fogok, hogy a bajai központ so- ronkívül kiszállítsa a hiányzó árucikkeket a szeremlei dolgozók részére.« És Angyal Zoltánná már szalad is a jó hírrel hazafelé, mert tudja, hogy Valcsik János olyan ember, aki helytáll a szaváért. Máris újabb látogató fogja a kilincset. Somogyi Sándor szövetkezeti dolgozó Kalocsáról jött el a fogadónapra. Kéri az OFT tagjait, hogy szerezzenek engedélyt arra, hogy a kalocsai főbolt melletti utcai raktárhe- helyiségből mezőgazdasági kisgép szaküzletet alakíthassanak. Jogos kérés. Kalocsa és vidéke dolgozó parasztsága követeli a boltot. Valcsik elvtárs máris diktálja az átiratot a kecskeméti Mészövhöz. Somogyi Sándor nem hiába tette meg az utat Kalocsától idáig. Búcsúzás közben már a leendő új bolt körvonalai bontakoznak ki a beszélgetők előtt... 11 unai Frigyes, a bajai föld^ művesszövetkezet szeszfőzdéjének a dolgozója sérelmezi, hogy illetményét augusztus óta visszatartják. Tehetetlenség, vagy megengedhetetlen közörn- bösség-e a szülőanyja ennek a hibának? »Rövidesen kinyomozzuk és orvosoljuk sérelmét« — ígérik meg Dunai elvtársinak az OFT tagjai. Korodi László azért keresi fel a fogadónapot, hogy elmondja, hibák vannak a bajai Füszért- fióknál. Gara község dolgozói két hét óta hiába várják a so- szállítmányt. A Füszért dolgozol szívesebben időznek a közeli italboltban, ahelyett, hogy a túrát biztosítanák. Ha a földművesszövetkezet vezetősége gondoskodni akar a lakosság ellátásáról, sajátmaga szállítja ki az árut. Ez azonban a jövedelmezőséget is befolyásolja, mert a szállítási térítésből nem futja a fuvar. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagjai ezen a hibán is javítani fognak, hiszen a két szerv közötti kapcsolat az általuk képviselt dolgozó parasztok elsőrendű érdekeit szolgálja. Radikális intézkedést követel az egyik panaszos. Haris Sándor az érsekcsanádi szövetkezeti tagság kérését tolmácsolja: »Azonnal váltsák le Törteli Jór zsef boltvezetőt, aki sokszor ittas és ilyenkor a vevőkkel és alkalmazottakkal egyaránt goromba, munkáját rosszul végzi.« Valcsik elvtárs telefonon intézkedik: »Holnap megkezdeni a leltárt Srsekcsanádon és beállítani az új boltost, aki a szövetkezeti tagságot, a népet szolgálja!« TVfár teljesen besötétedik, mikor az utolsó látogató is búcsút vesz. Az OFT tagjainak munkája azonban még csak most kezdődik igazán. Sok probléma, kérés és jogos panasz hangzott el ezen a napon, mindre orvoslást kell találniok. Jó munkájuk gyümölcse a szövet-' kezeli tagság bizalmának elnyerése lesz, mely minden kincsnél többet ér Valcsik és Romác: elvtársak szerint is... Mezei Istvánnc.
