Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-14 / 270. szám

Néhány sæé — mielőtt A kalocsakörnyéki falvak há­zai felöltötték legszebb díszüket. Hosszú, piros paprikafűzérek ékesítik a bátyai, fajszi, miskei házakat. Az idei gazdag paprika- termés — bár nem tesz túl a tavalyin, — csupán innen, Ka­locsa környékéről jelentősen hoz­zájárul az ország paprikaszük­ségletének biztosításához. A kalocsai paprikafeldolgozó­ban jelenleg zömmel félédes és rózsapaprika feldolgozása fo­lyik. Ezenkívül jelentős mennyi­ségben állítanak elő csemege, édesnemes és erős fajtákat is. Igen dícséretreméltó a feldolgo­zó vállalat erőfeszítése, amely- iyel a nagymennyiségű leszállí­tott paprikát szinte erején felül igyekszik feldolgozni, azért, hogy a dolgozó parasztokat ne érje veszteség. A jelenlegi nedves időjárás ugyanis nem kedvez a paprikák szárításának és ezért meg kellett gyorsítani az átvétel ütemét. A Kalocsai Paprikafeldolgozó Üzem a szép; tember és október hónapokban összesen 55.450 mázsa csöves­paprikát vett át, főleg dolgozó parasztoktól, továbbá termelő- szövetkezetektől és állami gazda­ságoktól. Hírnevéhez méltón a bátyai paprikamalom jelenleg is kiváló eredménnyel dolgozik. Naponta 45—50 mázsa paprikát őrölnek a kalocsavidcki paprikáról a fogyasztók asztalára kerülne meg az eredeti 35.2 mázsás terv helyett. Az itt feldolgozott papri­ka főként exportra készül. A paprikatermelés fejlődését a paprikatermelők egyre növek­vő száma is bizonyítja. A 3580 lakost számláló Bátyán például 1150 dolgozó paraszt 901 holdon termelt az idén paprikát. Az át­lagtermés Bátyán 20 mázsa kö­rül mozog. Ez a tavalyinál va­lamivel alacsonyabb a jégkár és a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt, de a kimagasló termés- eredmények ma sem ritkák. Miklósity Gergelynek például 65 mázsás átlagtermése volt, Két hold 1200 négyszögölön ösz- szesen 190 mázsa paprikát ter­melt. A helyi népfront-bizottság tervbe vette, hogy felkéri a kiváló paprikatermelőt, hogy a most megalakuló gazdakör ke­retén belül a tél folyamán tartr son szakelőadásokat a paprika­termelés egyes kérdéseiről. A Kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalat sükösdi fűzórpajtája. A modern, betonvázas pajtának építését tavaly június végén fejezték be, majdnem egymillió forintba került. Alul modern munkaterem van, zuhanyozóval, hideg-, melegvíz szolgáltatással. Rövidesen elérkezik annak az ideje, hogy vadhússal tegyük változatosabbá étrendünket. A vadhús jól elkészítve, rendkívül ízletes és tápláló étel. Az aláb­biakban közlünk két jól bevált ételreceptet a vadnyúl ízletes elkészítéséről; Tejfeles nyúl Kenjük be a jól megtisztított nyulat olvasztott vajjal és hagy­juk két-három napig hideg he­lyen állni. Mielőtt hozzákezde­nénk a nyúl elkészítéséhez, ka­parjuk le a húsról a megkemé­nyedett vajat és felaprított sza­lonnaszeletekkel együtt tegyük tepsibe. Helyezzünk el a megol­vadt vajban apróra vágott zöldséget és hagymát, azután pirítsuk meg, amikor megpirult, tegyük bele a megsózott nyulat. A húst először minden oldalán megsütjük, majd gyakori öntö­zéssel jó puhára pároljuk. A puhára párolt húst felszeletelve tálaljuk, a megmaradt levet sem kell eldobni. Szitán átnyomjuk, liszttel besűrítjük és tejfelt adunk hozzá. Ezzel a mártással tálaljuk a nyulat. Hagymán sült nyúl A hártyájától jól megtisztított nyulat spékeljük meg jó mé­lyen szalonnával. A jól megsó­zott nyúl hátát tegyük zsírba, hagymát, fűszert és babérleve­let adjunk hozzá ízlésünk sze­rint, azután süssük le mindkét oldalán. A gyors lesütés után vízzel öntsük fel és gyakori ön­tözéssel süssük tovább. A kész nyulat ecettel, vagy citrommal ízesített lében tálaljuk. A nyúl-*: vagy őzhús mellé ünnepi al­kalmakra vajastésztából készí­tett és áfonyával, vagy más fa-' nyarízű befőttel töltött pástéto­mot tálalhatunk. A nyulcombot kicsontozzuk, a csont helyére szalonnát töltünk. A szalonná­val megtöltött combot össze­varrva sütjük meg. Az ily mó­don sütött combot igen szépen lehet szeletelni. Kötöttsapka Ezen a télen a divat mesterei­nek híradása szerint divatos viselet lesz kényelmes és meleg* jól fülrehúzható, tehát praktikus kütöttsapka. Különösen kényel­mes sapkát köthetünk az alábbi módon: Egyenes téglalapalakú lapot kötünk, melynek hossza hatvant- centiméter, szélessége pedig 50 centiméter. Az egész téglalapot patentkötéssel készíthetjük, ha elkészült, félbehajtjuk és gép­pel összevarrjuk. Utána színére fordítjuk és a sapka felső bő ré­szét ráncoljuk és erősen össze­húzzuk. Az ilyenfajta sapkát ré­gi szvettérből, vagy másfajta kötésből is könnyen elkészíthet­jük. A sapát úgy tesszük a fe­jünkre, hogy varrása hátul kö­zépre essék. ) TÉLI FOGLALKOZÁS Nagy a forgalom a kalocsai paprikaátvevőhelyen Paprikaátvétel bajszon, a paprikamalom telepén, A bajai járás kultúr otthonai­ban nem pihennek a téli idény­ben sem. A legszélesebb töme­gek bevonására törekednek a kultúrotthonok vezetői és ab­ból indulnak ki műsorterveik, összeállítóba előtt, hogy mit kí­vánnak a dolgozók, milyen irányú érdeklődést kell kielé­gíteni. Régen bevált jó módsze­re az ismeretterjesztő munká­nak jalvainkban a Szabad Föld Téli Esték rendezése. Az el­múlt időszakokban sokszor a dolgozóktól távolálló előadási témákat erőszakoltak rá a falukra. Nem csoda, ha az ilyen Az ősz a falura is rálehelt — s a természet megadta magát. A fákról jórészt lehullottak a sárga levelek, s a táj felöltötte szelídszínű őszbarna ruháját. De az emberek mintha észre sem akarnák venni a hűvösen fe­nyegető időt, A falu alatt szinte tóvá szélesedő Dunavölgyi-fő- csatorna vizében még mindig a régi frissességgel mozdul a su­lyok a mosóasszony kezében, mintha rigófüttyös szép tavasz lenne. Pedig az ősz visszavonha­tatlanul megérkezett. Ezt leg­jobban az egyre sűrűbben meg­jelenő bőrkulacsos, tarkapánt- likás vőfélyek, s nem kevésbé a sáros utak juttatják eszünkbe. A vőfélyek és a lakodalmas nép mégcsak elkocog az úton, de an­nál haragosabban mordul a gazda, ha a kocsija nyekken egyet a lépten-nyomon eiőtüne- dező kátyúkba. Hát bizony most látszik csak, milyen hasznos lett volna egy néhány községbeli útat rendbehözni. Ugyan, ami késik, nem múlik, szokta mon­dani a régi magyar közmondás — s ha eddig nem, hát majd most még jobban megbizonyo­sodnak arról, hogy a tervekből, a szavakból tettek nélkül nem lesz valóság! „Hagy a passzivitás“ Hát igen, a szó és a tett itt még mindig egy kissé elválaszt­ható, külön fogalmat jelent. Szép, nagy szavak, stílusos kis- gyűlési beszámolók és tervek, akadnak itt bőven — de a falu átformálására, lakói életének még jobbátételére mozgósító tett bizony még csak fehérholló számba megy itt. — Megfejthetetlen, hogy miért, de a község lakosaiban nagy a passzivitás — mondja a községi tanács elnöke, — Gyűléseken, DUSNOKI JEGYZETEK rendezvényeken alig, vagy csak nagyon kis számban jelennek meg — az alkalmazottakat le­számítva — a falu dolgozói, S valóban, ez a -passzivitás« megérzik a népfront-bizottság munkáján is. Az alakulógyűlés óta két teljes hét leforgása alatt sem volt képes a bizottság elnök­sége a tagokat egybegyüjteni, hogy az akcióprogrammot ki­dolgozzák. Nem kevesebb, mint hét ízben hirdették meg a nép­front-bizottság ülését, azonban a húsz bizottsági tagból mind a hét esetben alig egynéhányan jelentek meg. Mi ennek az oka ? Először Is talán abból indul­hatnánk ki, hogy körülnézünk, hogyan állították össze a nép­front-bizottság elnökségét, Kezd­jük mindjárt Facskó Mihály elvtárson, a népfront-bizottság elnökén. Szorgalnias, lelkiisme- tetes ember, aki szívesen részt- vesz — és résztvett eddig is — minden megmozdulásban, ami egy ilyen község életében elő­adódhat. Foglalkozását, illetve hivatali beosztását nézve, ő a községgazda. A következő bi­zottsági tag az elnökhelyettes. Ezt a tisztséget Deli Péter elv­társ, a községi alapszervezet párttitkára tölti be. És így to­vább még néhány vezetőségi tag, aki már eddig is részt vett a község Vezetésében, irányítá­sában, s az ember csak jópár név után lélegezhetik fel meg­könnyebbülten, hogy végre mégis került be dolgozó pa­raszt, és néhány egyszerű em­ber a bizottságba, olyan is, aki eddig még nem szerepelt a »közéletben«. De még mindig hiba az, hogy a bizottsági tagok névsorát éppen azok az embe­rek nyitják meg, akik eddig is jelentős szerepet töltöttek be a falu életének irányításában. Ez egy kissé bizonytalanná, akado- zószavúvá teszi az olyan embe­reket, akik még most kezdik tehetségüket bontogatni a közös nagy ügy életrehívása, valóra- váltása érdekében, Persze a tanács is hibás ab­ban, hogy a népfront-mozgalom Dusnokon még mindig nem ta­lálta meg emberformáló, haza­szeretetre nevelő, magasztos feladatát, s nem találta meg saját hangját sem, mely- iyel az eddig oly »passzív« falusiakat munkába szólongas- sa saját életük jobbátételére. Hibás a tanács, mert az első lépésnél nem segítette méltókép­pen talpraállítani népünk fia­tal szülöttjét: a népfront-bi­zottságot. Gyógyszertárai szerelnének a (slusiak — Minden jelölőgyűlésen szó- bahozzák, örökké beszélnek ró­la, de mikor lesz hát vaióság, hogy a községünk gyógyszertárt kapjon — mondja egy rövid be­szélgetés alatt Koprivanácz Ist­ván. Többen is hozzászólnak, helyeselnek, Mihó János 74 éves idős ember elmondja, hogy be­teg feleségének a hatkilométer­nyire lévő Fajszról hordja az or­vosságot. Idős ember már, s ne­hezére esik annyi járkálás. De nemcsak az idős ember bosszan­kodik emiatt, hanem sok-sok falusi is. Gyakran előfordul, hogy valaki a családban hirtelen megbetegszik, s olyankor hiába írja ki az orvos a gyógyszert, nem mindig adódik alkalom, hegy elmenjenek érte. Pedig már több ígéret is el­hangzott a Megyei Gyógyszertár Vállalat részéről, de utóbb még ezt az ígéretet is visszavonták, hiába szállították a községbe a gyógyszertár berendezéseit, hiá­ba jelölték ki a gyógyszertár helyét isi Miért kell két-három deci olajért Fajszra menni? Talán valamennyi kérdés kö­zül az erre adott felelet a legér­dekesebb. Nemcsak bosszantja, hanem egyenesen felháborítja az embert. A Dusnok és Kör­nyéke Földművesszövetkezetnek Fajszon van olajcseretelepe. Mi­vel a földművesszövetkezet sa­ját telepéről van szó, nem lenne nagy megterhelés, ha havonta néhány liter olajat a dusnoki földművesszövetkezetbe is hoz­nának. Ez azonban eleve lehe­tetlen, csupán abból az okból, mert a földművesszövetkezetnek egyetlen olájszállító edénye van. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a dusnokiak kénytelenek két-három deci olajért is a leg­közelebbi cseretelepre gyalogol­ni, • Mindezeken a hibákon változ­tatni lehetne, ha végre meg lenne már a községi vezetők és a népfront-bizottság munkájá­ban a szó és a tett egysége, s nein kevésbé a harcos sík- raszállás a falusiak ügyes-bajos dolgainak, kívánságainak elin­tézéséért. Akkor bizonyára felol­dódna az a -»liagy passzivitás« is, előadások nem vonzzották a kö­zönséget. Idén szaktanfolyamoki társadalomtudományi, irodalmi és természettudományok, isme­retterjesztő előadások vannak műsoron. A hosszú téli estéken megtalálják szórakozásukat, az érdeklődési körüknek megfelelő j témát az asszonyok és a fia­talok. j A garai kultúrotthon már jó korán elkészítette az előadások tervezetét, a sokféle érdekes témát jól megszervezett előadó- gárda fogja kidolgozni. A me­zőgazdasági szakkör előadásai mellett a gazdasszonykör szá­míthat különösen nagy érdeklő­désre. Megismerkednek az asz- szonyok egy-egy előadás kereté­ben a fehérnemű szabássah hasznos és jó kötési mintákat tanulhatnak, kíbővíthetik isme­reteiket a divatos ruhák szabá­sában, az ügyesebb kezűek min­tarajzolást tanulhatnak. A fiatalok fotószakkört alakí­tottak. Először ú a fényképező­gépek szerkezetét tanulmányoz­zák, utána megismerkednek a felvételek készítésének legegy­szerűbb fogásaival, a témavá­lasztással, a megvilágítási idő és a távolság megállapításának módszereivel. Később a felvé­telek kidolgozását tanulmá­nyozhatják, a negatív és a po­zitív eljárás titkait ismerhetik meg. Az ismeretterjesztő előadások között helyet kapott a Budapes­tet ismertető előadás. A dolgo­zók kívánságára Vörösmarty Mihály életét ismertetik majd az előadók. Előadás szól arról* hogyan keletkezik a szivárvány, mi az a rakétarepülés és mit kell tudni a rákbetegség gyógyí­tásáról. A kultúrotthonba ellá­togató gazdák előadást hallhat­nak az őszi vetések ápolásáról a korszerű növendékállatnevelés- ról. Nem maradhat el a kultúrotU honok téli életéből a színjátszást a tánc, az éneklés sem. A kultúr otthonokban a téli hó­napokban rendszeresen tarta­nak próbákat a járás községei­ben működő tánccsoportoki énekkarok és színjátszókörök. A garai kultúrotthon zenekara pél­dául az idén tervbe vette, hogy alaposabban belemélyed, tanfo­lyamszerűén ismerkedik meg a zeneelmélettel, a kottaolvasás­sal, a zenei műfajokkal. Szép és lelkes munka ez. .16 szórakozást és tanulást ad a ba­jai járás dolgozó népének a. hosszú téli estéken.

Next

/
Thumbnails
Contents