Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-12 / 268. szám
A balai járás szakembcreineb, termelsszbvethezeii elnökeinek ős egyésiüeo dolgozc parasztjainak értekezlete A NAPOKBAN értekezletet tartottak á bajai járás szakemberei, a terthelőszövetkezeti elnökök és az egyénileg dolgozó parasztok, hogy megvitassák a mezőgazdáság fejlesztésével kapcsolatosan élőttUk álló feladatokat. A BESZÁMOLÓT Kerek István élvtárs, a bajai járási párt-végrehajtóblzottság első titkára tartotta. Utalt rá, hogy az új szakasz megköveteli a bajai járás dolgozóitól, hogy a helyi sajátosságok, adottságok és lehetőségek fokozottabb kihasználására törekedjenek. Ilyen lehetőség a jóminőségű gabonatermőföld, melyen két-három éven belül 10—12 mázsás kenyérgabona termésátlagot el lehet érni. A járás községeinek jelentős része vízben gazdag területtel rendelkezik. Lehetőség van öiitözőteiépek, halastavak létesítésére. Az állattenyésztés színvonalának emelése fontos feltétele a mezőgazdaság fejlesztésének, a járásban tavasz óta 10.0ÖÖ-rel emelkedett a sértések száma. A számbeli emelkedés niéllétt nem szabad, megfeledkezni a minőségi állatállomány tartásáról sem. A HOZZÄSZÖLÖK közül Kiss György, a Vízügyi Igazgatóság mérnöke szintén hangoztatta, hogy ott ahol lehetőség nyílik, át kell térni az öntözéses gazdálkodásra. Ismertette az igazgatóság eddig végzett munkáját, elmondotta, hogy a megyében — főleg Kalocsától északra — 29 öntözőtélepet létesítettek. A bajai járásban is étöteljésebben meg kell kezdetni ezek létrehozását, mert — mint mondotta — az öntözéses gazdálkodással több takarmányt, a több takarmánnyal nagyobb állattartást, a nagyobb állattartással pedig több trágyát lehet biztosítani. — Éhén Zoltán, a járási mezőgazdasági osztály dolgozója említette, hogy a felsőbb szervek a járásban csak mezőgazdasági és állattenyésztési ezüstkalászos tanfolyamokat engedélyeztek. A járásban lévő gazdag szőlő- és gyümölcskultúra pedig megkövetelné,'hogy egy szőlő- és gyümölcstan- folyam is induljon. FERKE ANDRÁS, a bajai tangazdaság igazgatója részletesen vázolta a tennivalókat, főleg a szőlő-, gyümölcs- és konyhakertészet továbbfejlesztésére vonatkozólag. Megemlítette, hogy sem a járás, sem a megye nein rendelkezik megfelelő faiskolákkal. Szükségesnek tartaná ilyenek létesítését, mégpedig tájegységek szerint kialakítva. Hercegszántó és Dávod határában alkalmas területek vannak a téli alma termesztésére. Helyesnek látná egy gyümölcstermesztési egyesület-féle létrehozását, amely megvizsgálná a tájegység gyümölcstermesztési lehetőségeit, és segítséget nyujtan? annak fellendítéséhez. VALAMENNYI hozzászóló hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése, az állatállomány növelése segítheti csak elő az élet- színvonal további emelését, szilárdíthatja a munkás-paraszt szövetséget. Ezért kell küzdeni a járás minden dolgozójának. El is határozták, hogy bizottságokat alakítanak az erre irányuló tervek elkészítésére és a terveket még ebben a hónapban szélesebbkörű ankéten fogják ismertetni. Járásunk ag rónám usa inak munkájáról A termés növeléséért folyó küzdelemben igen nagy szerepük van az agronómusoknak. Azt ■várja tőlük a dolgozó nép, az egész ország, hogy tudásuk legjavát adják annak érdekében, hogy évtől-évre nagyobb darab kenyér kerüljön a dolgozók asztalára, Az ő munkájukról a legjobb bizonyítvány ép-pen ezért a termésátlagok állandó emelkedése. A szabadszállási gépállomás agronómusának, PöcZe Katalinnak jó szakirányítása elősegítette, hogy a szabadszállási Arany János termelőszövetkezetben 13 mázsa Ősziárpát és 20 mázsa tengerit takarítottak be egy holdról. A jó szakirányításnak köszönhető, hogy a szabad- szállást Búzakalász termelőszövetkezetben több, mint 200 mázsa cukorrépát termeltek egy holdon. A kunszentmiklósi gépállomás agronómusának, Szombati Elemérnek jó szervező és irányító munkája segítette elő, hogy a tassi Petőfi termelő- szövetkezet határidőre teljesítette az őszi kapások betakarítását, valamint az Őszi kalászosok vetését. Az eredmények mellett azonban súlyos hiányosságok is vannak a betakarítás, valamint a szántás-vetés végrehajtásában. Sokhelyen elnézik az agronómu- sok, hogy november dereka felé szedik a tengerit, a cukorrépát, ami azt jelenti, hogy késik a vetés, kevesebb lesz a termés. A tassi Alkotmány termelő- szövetkezetben még november 9-én is 60 hold tengeri szedetlen volt, ezután akarják a helyét bevetni búzával. A szabadszállási Petőfi termelőszövetkezetben kint van a napraforgószár, 15 hold rozs és 60 hold búza vetése még nincs elvégezve. A kinthagyott tengeriszárat kilúgozza az eső és később csak fűteni lehet vele, pedig ha idejében, lehetőleg a töréssel egy- időben takarítjuk be, akkor közepes minőségű réti szénával egyenlő tápértékét juttatunk állatainknak. Ezért kell agronó- musainknak jobban a szívügyüknek tekinteni a kenyérgabona mielőbbi elvetését. Ehhez szükséges, hogy jól megszervezzék a munkát és minden perc kihasználására tanítsák és neveljék a mezőgazdasági dolgozókat, a termelőszövetkezeti tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat egyaránt. Azt sem szabad tűrni, hogy a szabadszállási Petőfi, Vörös Traktor, valamint a fülöpszállási Dózsa termelőszövetkezeteknél 2—3 éves istállótrágya heverjen az udvaron, vagy a szántóföldek szélén le- szdntatlanul. Sok feladat vár még az agro- nómusokra, többek között az őszi mélyszántás szorgalmazása, az állatok átteléltetéBének elősegítése megfelelő takarmány- készletek biztosításával és így tovább. Legfontosabb azonban az őszi szántás-vetés azonnali befejezésére való mozgósítás. A termelőszövetkezetek és aZ egyénileg dolgozó parasztok elvárják az agronómusoktól, hogy szaktudásukat továbbadják, megtanítsák a falu népét arra, hogyan lehet egyre több termést elérni. KISS 1GNÁCZ, kunszentmiklósi járási pártbizottság. Választói nagygyűlések A Hazafias Népfront Bács- klskunnicgyei Bizottsága közli, hogy november 14-én, vasárnap a helyi népfront-bizottságok rendezésében a következő helyeken lesznek választási nagygyűlések: SZÁNKON: délelőtt 11 órakor; előadó; Pesir István megyei tanácstagjelölt és Kovács János MEDOSZ megyei elnök, a megyei népfront-bizottság tagja. KATYMÁRON; délelőtt 11 órakor; előadó: Petőfi Sándor, az MDP megyebizottság mező- gazdasági osztály vezetője és Bús György országgyűlési képviselő. MÉLYHŰTŐN; délelőtt 11 órakor: felőadó: Borsodi György, az MDP megyebizottság politikai munkatársa és Kancsár Sáh- dorné országgyűlési képviselő. KISKUNHALASON: délelőtt 10 órakor; előadó: Csillag Miklós, a Központi Előadó Iroda tagja és Mádi Lajos megyei DISZ-titkár, megyei tanácstag- jelölt. KISKŐRÖSÖN: délelőtt 10 órakor; előadó: Balogh Elemér, a Központi Előadó Iroda latja és Tóth Ferenc megyéi táitócs- íagjelölt. A borotaiak sérelmei ALIG EGY HETE Borotán is befejeződtek a jelölőgyűlések ahol a község választói megvitatták, megválogatták, hogy h választások napján kire adják szavazatukat. A gyűléseken nemcsak azt helyeselték, hogy a tanácstagok választása választó- Kerületenként történik, s így : tanácstag a dolgozó tömegeket tenőrzése mellett tettekben is a közösség érdekében cselekedhet. Sok szó esett a jövőt formáló tervekről is. Az elhangzott ja vasiatokat a helyi népfront- oizottság akcióprogrammja is tartalmazza, sőt már az eddigi eredmények is igazolják, hogy a terv nem marad papíron. így például a Felszabadulás-út jár dáját 180 méter hosszúságban már közös erővel javították ki és egy holdas gyümölcsfacseme te-kert létesítését is megkezdték. A helyi tanács vezetői a fel vetett panaszokat ,is igyekeznek orvosolni, de egyes járási és megyei szervek jóvoltából több jogos kérelem ezidáig még nem talált meghallgatásra. Vegyük csak sorjába ezeket a panaszokat. HA PÉLDÁUL a MEZÖKER re fordul a szó, a borotaiak bizony nem fukarkodnak a csípős megjegyzésekkel. Vájjon miért? Elsősorban azért, mert a MEZŐ- KER helyi megbízottja Eisen- burger Lajos a »minőséget megkövetelem« jelszó alatt szinte megkeseríti egyes parasztgaz dák életét. Dudás József is 12 kilométert kocsikázótt hiába, mert Elsenburger hibás darabokat talált beadásra szánt burgonyájában, s így 5—6 szem »selejtes« krumpli miatt az egész szállítmányt visszaküldte. Ez történt Faddi Béla kültelek: Miért állították le Kiskunhalason a vágóhidat?. ■fisry mondják, hogy minden »csoda« három napig tart, Ügy látszik, most valamilyen különleges légköri viszony avatkozott a »csodába«, mert már több hónapja beszélgetnek és beszélnek egymásközt a kiskun- halasiak és szövögetik nem éppen a legmegfelelőbb módon azt, hogy miért állították le a vágóhíd működését. Sokféle vélemény alakult ki. Nagyon te- kervényes az ügy, a szálak össze-vissza vannak kószálva, eligazodni nehéz, de nem lehetetlen. Egy dolog világos. A város dolgozói szükségét érzik annak, hogy a vágóhíd működjék. • Ködös Időben érünk ki a vágóhídra. A szokottnál nagyobb csend fogadja az érkezőt. Az első dolgozó, akivei beszédbe elegyedünk, Födi Károly. Elmondja, hogy bizony még mindig nem látja világosan, miért állították le az üzem termelését. Annyit hallott, hogy mióta a vállalat működik, azóta csak ráfizetett az állam a termelésre, de azt is hozzáteszi, hogy ez nem önmagától történt. Volt itt sokféle vezető; jó is, meg rossz is. De most úgy látszik, hogy mindennek a becsületes dolgozók isszák meg a levét. Vele együtt, majd később Ulrich Ferenc párttitkárral végigjárjuk az üzemet és beszélgetünk. Meg kell mondani azt Is, hogy nem úgy néz ki az itteni helyzet, mintha az üzemet valóban meg akarnák szüntetni. Egy néhány példa: tavaly építettek egy fel dolgozó üzemet, bélszárítót, füstölőt, raktárhelyiséget, zsírega- lizálót. Jelenleg ebédlő, négytus- sos férfi, kéttussos női fürdő építésének befejezése előtt állnak. Most 24 fizikai dolgozó szorgoskodik a zsír egalizálásával s hat adminisztratív dolgozó »irányítja« őket. De most szóljunk arról, hogy miért szüntették meg a vágást, hogyan történik a város húsellátása? A megszüntetés egyik oka, — amint azt már említettük — az, hogy a vállalat nem dolgozott gazdaságosan. Fennállása óta többszázezer forinttal rendszeresen túllépte a béralapot és sok volt a társadalmi tulajdon megsértése. Nem kétséges, ez olyan indok, amit el kell ismerni. De felvetődik az is: melyik a célszerűbb: egy vállalatot megszüntetni, vagy pedig olyan vezetőket alkalmazni, akik az ottlévő becsületes dolgozókkal (mert azért olyanok is vannak) karöltve megteremtenék a vágóhíd becsületét, gazdaságosan dolgoznának. Bizonyára az utóbbi olcsóbb lenne. Hogy miért? Jelenleg Kiskunfélegyházán, az ottani vágóhídon folyik a vágás. A levágott jószág húsát elszállítják a kecskeméti hűtőházba, majd onnan gépkocsival Halasra és a járás községeibe. A zsírt visszaszállítják Halasra ktolvasztés után, hogy egalizálják. Mi ebben az észszerű? — Azt nehéz megmondani. A töltelékáru készítését a kalocsai és bajai vágóhídnak juttatták. A két vágóhíd berendezése nem engedi meg, hogy havonta ötven-hatvan mázsánál több töltelékárut készítsehek. Nem kétséges: ehhez hozzájárul az is, hogy a begyűjtésben az utolsók vagyunk. Bizonyára az nem lesz mindig így. Közel hat hónap óta húzódik ez az ügy. Három városi VB- határozat is született arról, hogy a vágóhídon a vágást, a termelést vissza kell állítani, mert így követeli a dolgozók érdeke. Erre mindezideig válasz nem érkezett. Ezért felhívtuk telefonon a megyei tanács élelmiszer- ipari osztályának vezetőjét: Szűcs Béla elvtársat, aki ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Igaz, hogy a kiskunfélegyházi vágóhídon levágott sertések és marhák húsát Kecskemétre kell hozni a hűtőházba s onnan szállítjuk vissza Kiskunhalasra. Ez szükségmegoldás'. A kiskunhalasi vágóhídon azért nem tudjuk a vágást folytatni, mert begyűjtésünk nem ad erre módot egyrészt, másrészt pedig a kiskunhalasi Baromfifeldolgozó hűtőhelyisége nem megfelelő. A másik döntő ok az, hogy a vállalat nem termelt gazdaságosan. Mióta a kecskeméti kirendeltséghez tartozik, elsőízben októberben történt az, hpgy nem volt béralaptúllépése. További tervünk az, hogy a zsíregalizáló berendezést tökéletesítjük, a megyében begyűjtött zsírmennyi séget itt dolgozzuk fel és há rom műszakos termelést indítunk be. Mindez folyamatban van. Nyáron visszaállítjuk majd a vágást, hogy a lakosság friss hússal legyen ellátva. Egyébként ez a megyei végrehajtó bizottság határozata is. * Mégis in itl«l ezek ellenére a város Hazafias Népfront-bizottsága úgy látja célravezetőnek, hogy a vállalat továbbra is működjék. Ezt nem önmagáért teszi* * Amikor ennek ügyében munkálkodik, akkor a nemrég lefolyt száz jelölőgyűlés részvevőinek kérelmét igyekszik a felsőbb vezetés elé tárni. A dolgozók úgy gondolják: ha becsületes embereket állítanák majd a vállalatvezetés élére, akkor gazdaságos lesz a termelés, jobb, gyorsabb lesz a városban és a járásban a húsellátás — mert ez a jövő. — Még egészségesebb lenne, ha megszüntetnék a kecskeméti központot — amely négy vállalat jelentéseit gyűjti — s még helyesebb lenne, ha a vágóhíd vállalatokat közvetlenül a helyi tanácsok ellenőrzése alá helyezhék. Venesz Károly. parasztemberrel is. ö is már két- ízben kísérletezett, hogy az állam iránti kötelezettségét burgonyából is teljesítse. Azonban Eisenburger minőségi követelményének ezidáig még ő sem tudott eleget tenni, A KUKORICABEADÄSI tervet Is még csak 50—60 százalékra teljesítették, Ennél sokkai előrébb lennének már, ha a Terményforgalmi Vállalat helyi telepe gyorsabban végezné az átvételt. Naponta 10—15 megrakott szekér sorakozik az átvevőhelyen, azért, mert mindössze két ember végzi a mérést és a górézást. Ezen az áldatlan állapoton Losonci Ernő, a telep Vezetője Is tudna változtatni, éhhez azonban az kellene, hogy .a létszámkeretet megállapítok néhanapján el Is látogatnának Bo- rotára és meghallgatnák a sor- banálló parasztokat. HADD SZÓLJAK néhány szót a kulturális élet eseményeiről is. Borota kultúrkÖzpont- ja a 200 személyt befogadó filmszínház, melyet országos viszonylatban a legjobban forgalmazó Öt filmszínház között emiegetnek. Még sincs minden rendben. Ës, hogy miért nom, arról Benedek Sándor tanácstag, a Népújság levelezője tájékoztat bennünket. »Községünk dolgozói nevében azzal a kéréssel fordulok a szerkesztőséghez, hogy legyenek segítségünkre á községünkben lévő mozihelyiség megjavításában. A MOKÊP Vállalat ugyanis még az elmúlt év őszén megígérte, bogy az. idő enyhülésével azonnal megkezdik a tatarozást, de a jó idő beálltával felénk sem nézték. S á mi mozihelyiségünk inkább egy fogdához hasonlít, mint filmszínházhoz. Ebben az ügyben több levelet írtunk a vállalatnak, de még csak választ sem kaptunk.« Ezt a levelet szerkesztőségünk még 1954 július 26-án továbbította a MOKÉP Vállalat műszaki vezetőjének. Itt ígéretet kaptunk, hogy ezévben 300.000 forintot fordítanak a normál- és keskenyíilmű mozik tatarozására és két héten belül megkezdik a borotai mozi átalakítását. Sőt megemlítették még azt is, hogy a költségvetést is elkészítették, csak munkaerőhiány miatt nem tudják az építkezést megkezdeni. Vájjon miért foglalkoztatja a jelölőgyűlések részvevőinek többségét a mozi helyzete? — Azért, mert a községbelíek szeretnének művelődni, szórakozni és remélik, hogy a MOKÉP vezetői végre most már segítségükre lesznek ebben az igyekezetükben. EGYSZÓVAL Borotán van még panasz és sérelem éppen elég, de bíznak abban, hogy a nép jelöltjei, a nép támogatásával mindent megtesznek, hogy községükben szebb és jobb legyen az élet. A Hazafias Népfront Báeskiskunmegyei Bizottsága közli, hogy a Megyei Választási Elnökség működését megkezdte. A választások napjáig minden nap d. e. fél 9 órától d. u. 1 óráig, Kecskemét, Beloianmsz- lér (volt Tatai-tér) 2., i. emelet 22. sz. alatti Helyiségében hivatalos időt tart.
