Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-09 / 265. szám

BACSKISKUNMEGYEI Magyar nők! A békéétt, családotokért, gyermekeitekért szavazzatok a Népfront jelöltjére! (A Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) IX. ÉVFOLYAM, 265. SZÄM /fra SO fillér 1954 NOVEMBER 9. KEDD MWIM——BM—B—————WBB———MIMM Győzelemre visszük a Hazafias Népfront zászlaját Választási nagygyűlés Kecskeméten A Szabadság-térre vasárnap délelőtt sok dol­gozó sereglett egybe a Hazafias Népfront válasz­tási nagygyűlésére. Kecskemét lakói a Hazafias Népfront piros-fehér-zöld zászlaja alá siettek, mint egykor nagyapáik, akik Hajagos Illés pol­gármester és Kossuth Lajos hívó szavára ugyan­ezen a helyen határozták el, hogy egységesen és fegyverrel a kézben küzdenek a haza szabad­ságáért, függetlenségéért 1848-ban. Városunk épületei zászlódíszben köszöntötték a felvonulókat, akik táblácskákkal, transzparen­sekkel özönlöttek a Szabadság-térre, a választási nagygyűlés színhelyére. A nagygyűlés elnökségé­ben, a díszemelvényen helyet foglaltak: Bata Ist­ván vezérezredes, az MDP Politikai Bizottságá­nak póttagja, Erdei Ferenc földművelésügyi mi­niszter, megyénk országgyűlési képviselője, Németi József, az MDP bácsmegyei bizottságá­nak első titkára, Tóth László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, valamint a helyi és járási pártszervezet vezetői, a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek küldöttei, továbbá a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg képviselői, élükön Szalvai Mihály altábornaggyal. A vá­lasztási nagygyűlést Tóth László, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnöke nyitotta meg. Mindert el kell követnünk, hogy a tanácsokba azok kerüljenek, akikben a nép legjobban megbízik Nemzetünk történelmének sorsdöntő idején várja megnyi­latkozásukat Kecskemét dolgo­zó népe, az a nép, amely meg­törte a paraszti sors kemény tör­vényeit, fellázadt a mostoha ter­mészet ellen, meghódította a homokot, tehetségével és szor­galmával termékennyé és szí­nessé varázsolta az alföldi tá­jat. A felszabadulást követő, tel­jesítményekben és tapasztala­tokban gazdag évtized során egész dolgozó népünk alkotó­munkában és teremtő erőfeszí­tésekben, saját sorsának ura­ként tett maradandó bizonysá­got elpusztíthatatlan életerejé­ről, a demokrácia iránti hűségé­ről, az új gazdasági és társa­dalmi rendért vívott harcokban való rendületlen helytállásáról. A párt és a kormányzat által megszabott júniusi úthoz, a nép­jólét politikájának megvalósítá­sához, ennek érdekében egész­séges közszellem kialakításához lelkesen adta bizalmát és támo­gatását a népi egységmozgalom, milliók együttérzése és összefo­gása az értelem és kötelesség országának megteremtéséért. A történelmi út első állomása a tanácsválasztás, a legszélesebb dolgozó tömegek tevékeny rész­vételének biztosítása az állami ügyek intézésében. Mindent el kell követnünk, hogy a nép­hatalom szilárd alapját képező tanácsokba azok kerüljenek, akikben a nép legjobban megbí­zik, akiket becsül, s akik átérzik a felelősséget az ország és szű- kebb közösségük sorsáért. Országos, helyi kormányza­tunknak mindenekelőtt az élet- színvonal javítását, a hétköz­napi gondok enyhítését kell szol­gálni a mezőgazdaság fejleszté­sével, olcsóbb és jobb minőségű közszükségleti cikkek gyártásá­val. Ebben az irányban, a kor­mányprogramul megvalósításá­ban hatalmas lépést jelent gyü­mölcs- és szőlőtermelésünk aggasztó hanyatlásának megállí­tása, felvirágoztatása. Az orszá­gos export negyedét ez a kör­nyék adta, évi kivitelünk zöld­ségből és gyümölcsből külön 2500—3000 vagon volt. A párt és a kormányzat felismerte e kérdés jelentőségét, s bizonyá­ra erélyesen bontja le a termelés fellendítésének minden akadá­lyát, mert jól tudja, hogy me­zőgazdasági exportunk növelé­sével, főleg minőségi termények­ben, továbbá borban és gyü­mölcsben néhány éven belül mintegy 15—20 százalékkal tud­nánk emelni a munkásosztály, az egész dolgozó nép életszínvo­nalát. Sugározzon a kormányzat tet­tekkel bizalmat, s cselekedetek­kel, új erőfeszítésekkel válaszol majd társadalmunk minden ic- tege: munkásosztályunk öntu­datos fegyelemmel, a tervek lelkiismeretes teljesítésével, pa­rasztságunk az állampolgári kö­telezettségek pontos lerovásával, értelmiségünk a szocialista épí­tés és haladás lelkes szolgálatá­val. A kormányzat vegye figye­lembe a helyi adottságokat, szá­moljon a tények hatalmával, ad­jon egészséges és józan terve­ket, szabja meg az egyenes útat. A legtevékenyebb munkára kész ezen az úton, az életszínvonal emelésének feladataiban minden hazáját szerető magyar ember abban a meggyőződésben, hogy a haza minden értéke, minden feltárt és feltáratlan kincse a mi gyarapodásunkat szolgálja. Ha a maga őrhelyén min­denki becsülettel teljesíti kö­telességét, szilárdan bízom ab­ban, hogy a Hazafias Népfront széles rétegek kezdeményező erejének felszabadításával és po­litikai igényeinek kifejezésre- juttatásával nem csupán a szép magyar szavak, hanem a jó ma­gyar alkotások mozgalma, a felemelkedés záloga lesz, mai gyűlésünk pedig sokáig emléke­zetes, termékeny és lelkesítő indulás a békés teremtő munka győzelmei felé, Bata István elvtárs besséde Bata István vezérezredes, Jionvédclmi miniszter beszédét mondja. Bevezetőben átadta az MDP Központi Vezetősége és a Ma­gyar Népköztársaság kormányá­nak üdvözletét az egybegyűl­teknek, majd így folytatta: — A dicső Október 37. év­fordulóját a nagy szovjet nép­pel együtt ünnepli a felszaba­dult népek sökszázmillió dolgo­zója, akik a dicsőséges forrada­lom emlékéből erőt merítenek a szocialista építőmunkához. Ün­nepelnek a még kapitalista elnyomás alatt szenvedők is, akik biztatást és reménységet, új erőt kapnak a tőke zsarnok­sága ellen vívott harcukhoz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte: a szovjet­hatalom, létének első pillanatá­tól kezdve táintoríthatatlanul küzdött a népek békéjéért, sza­badságáért, s a győzelmes Ok­tóber szülöttjének, a Szovjet­uniónak köszönhető az is, hogy ma béke van. Senki előtt sem kétséges, hogy az imperialista kalandorok új háborút készíte­nek elő és tények bizonyítják, hogy mielőbb szeretnék azt ki­robbantani. Számunkra felemelő és biz­tonságérzetet nyújtó az a tény, hogy a Szovjetunió bé­kéért folytatott harca nyo­mán elsőízben létrejött a világ békét akaró sokszáz­millió emberének hatalmas, szervezett összefogása. Bata István elvtárs a továb­biakban utalt arra, hogy a szo­cialista tábor országainak, így országunknak külpolitikáját is, a különböző rendszerben élő né­pek békés együttéléséről szóló lenini tanítások vezérlik. Ezért kérte kormányunk újra, hogy vegyék fel hazánkat végre az ENSZ tagjainak sorába és ezért törekszik arra is, hogy normali- zálja kapcsolatainkat a szomszé­dos Jugoszláviával. Csak a vak nem léíja líz év alatt eléri eredményeinkéi Néhány hónap múlva tíz éve annak, hogy a Nagy Honvédő Háború gigászi harcaiban a szovjet fegyverek, a szovjet gaz­daság és mindenekelőtt a szov­jet nép: a szovjet ember a sza­badságot, kultúrát, az emberi haladást védelmező, a népek fel­szabadításának szent ügyéért harcoló Szovjet Hadsereg dicső győzelmet aratott a barbár náci hordák felett. E dicső győzelem gyermekeként született meg ha­zánk szabadsága is. 400 eszten­dős hősies, véres, de eredményt nem hozó küzdelem után végre hazát kapott a magyar nép. Népünkre az a feladat várt, hogy a félig romokban heverő magyar földön új hazát építsen, szebbet és jobbat a réginél. Es népünk megértette ezt a törté­nelmi feladatot. Érezte és tudta, hogy sorsa és jçvôje olyan lesz, amilyenné ő maga formálja. Bata elvtárs hangsúlyozta: fel­adatunkat azért tudtuk megol­dani, mert harcaink vezetője a forradalmi harcokban edzett, a marxizmus-leninizmus ideológiai alapján álló, a néphez hű kom­munista párt: a Magyar Dolgo­zók Pártja volt. Másrészt az tette lehetővé országépítő munkánk sikerét, hogy a hatalmat a nép vette kezébe. Egyévtizedes mun­kánk nyomán megváltozott a magyar társadalom osztályszer­kezete, megváltozott országunk gazdasági arculata, kulturális életének képe. Csak a vak nem látja és csak az ellenség tagadhatja tíz év alatt elért eredménye­inket — mondotta. — A mi pártunk és a mi kormányunk, amely a népből van és a népet szolgál­ja, nem elégedett meg ezekkel az eredményekkel. Pártunk és kormányunk nyiltan kiállt a nép elé és megmondta, hol követ­tünk el hibákat, amelyek hát­ráltatták azt, hogy népünk anya­gi jóléte, kulturális színvonala gyorsabb ütemben emelkedhcs- sék. Pártunk és kormányunk azt mondja: ne álljunk meg itt 1 Amit eddig elértünk, még ko­rántsem elég: fokozottabban akarjuk emelni népünk jólétét' A lelkiismeretes munka a népjólél forrása Bata István elvtárs utalt azok­ra az eredményekre, amelyek az MDP Központi Vezetőségének tavaly júniusi határozata óta születtek, majd így folytatta: Sokat tettünk az elmúlt év jú­niusa óta. Sokat tettünk, de nem annyit, amennyit képesek vagyunk tenni akkor, ha egész népünket még szorosabb egység­ben sorakoztatjuk fel a nép ja­vát szolgáló célkitűzések meg­valósításáért. És többet tudunk tenni akkor, ha világosan meg­értetjük minden dolgozóval, hogy a párt politikája nem pa­raszti politika, hanem nem­zeti, össznépi politika, amely egyaránt szolgálja a munká­sok, parasztok, értelmiségi dolgozók javát, felemelkedé­sét, boldog jövőjét. Ellenséges szándék nélkül ta­gadhatja-e valaki, hogy csakis akkor tudunk több kenyeret, húst, gyümölcsöt fogyasztani, ha parasztságunk többet termel? — Márpedig azt, hogy dolgozó pa­rasztságunk többet termeljen, csakis úgy lehet elérni, ha a dolgozó paraszt is nap mint nap érzi, hogy a többtermelésből neki is kézzelfogható haszna szárma­zik. Bata elvtárs rámutatott arra, hogy mezőgazdaságunk termelé­sének növekedése nagy mérték­ben segíti népünk életszínvona­lának közvetlen emelését és le­hetővé teszi egyes mezőgazda- sági cikkeink exportját, amely biztosítja, hogy külföldről fon­tos nyersanyagokat kapjunk. — Ahhoz, hogy népgazdasági tervünknek az életszínvonal emelését előíró része megvaló­suljon, az kell, hogy a terv ter­melési előírásait becsülettel tel­jesítsük — mondotta a továb­biakban. — Nemcsak jelszó, élő valóság az, hogy: termelj többet, jobban élsz. A párt és a kormány ter­vei csakis akkor válhatnak a nép javát szolgáló valósággá, ha minden magyar munkás, paraszt és értelmiségi, a munkapad mellett, a mező- gazdaságban, a tervezőiro­dákban fáradságot nem is­merve harcol azok megvaló­sításáért. A fegyelem, a kötelesség tel­jesítése, az odaadó, lelkiismere­tes munka, ez a népjólét forrá­sa. Most az a feladat áll előttünk, hogy hazánkat és e hazának népét még boldogabbá, jobbmó- dúbbá, még gazdagabbá tegyük. Ezt is csak a nép összefogásával tudjuk valóra váltani. Megérti ezt a mi népünk, ezért üdvözöl­te oly örömmel a népet egység­be tömörítő Hazafias Népfront megteremtését. A Hazafias Népfront a népjó­lét emelésének, a szebb és bol­dogabb jövőt jelentő új szakasz nagy építőmunkájának mozgató­ereje. A nép erejét, alkotókész­ségét fogja össze és irányítja a kormányprogramon megvalósítá­sára. Bata elvtárs ezután utalt ar­ra, hogy a Hazafias Népfront helyi bizottságai országszerte részletes programmot dolgoztak ki és hozzákezdtek annak meg­valósításához. Most a legnagyobb feladat, amely a népfront-bizott­ságok előtt áll, a tanácsválasz­tás előkészítése és végrehajtása. A lanácsválasilás népünk fonlos ügye — A tanácsok tagjainak és vezetőinek négyéves munkájáról a dolgozók milliói november hó 28-án szavazatukkal mondanak bírálatot — folytatta. — Nem kétséges, hogy a helyi tanácsok az elmúlt négy év alatt nagy eredményeket értek el politikai, gazdasági és kulturális téren. Négyéves munkájuk eredménye­ként ezrével nőttek ki a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség soraiból olyan emberék, akiket a dolgozók ed­dig végzett munkájuk alapján vezetőjükül ismernek el, és ami mindennél jelentősebb, tanács- rendszerünk ékesszólóan bizo­nyítja: népünk fiai a párt irá­nyításával el tudják végezni az államvezetés legbonyolultabb fel­adatait is. Bata elvtárs rámutatott arra, hogy a tanácsok újjáválasztása nem egyszerű megismétlése lesz az 1959-ben megtartott tanácsválasztásoknak. Egy­részt, ez a választás már az új tanácstörvény alapján történik, s így minden ed­diginél jobban lehetővé te­szi a dolgozók tevékeny köz­reműködését. Másrészt, a párt és a kormány intézke­dései nyomán az utóbbi idő­ben jelentősen kiszélesedett a tanácsok jogköre és fel­adata mind gazdasági, mind pedig pénzügyi téren,

Next

/
Thumbnails
Contents