Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-07 / 264. szám

m A DANfOVAl DOHÁNY M

O'

jávort közsésr a török hódoltság előtt jelentősebb helység volt, mint ma. A középkorban vásáros hely volt. A török világban szerb lakosság szivárgott be a faluba s a község régi nevét is elszlávosították Dantovára. 1904 óta újra Dávod a helyiségnek hivatalos neve. A szerb lakosság 1762-ben elköltözött Sztanisicsra (örszállás). — Ugyanabban az esztendőben Felsőmagyarországról száz magyar családot telepítettek Dá- vodra. A szorgalmas dávodi nép Püspökpusztán is bérelt földet a pécsi püspöki uradalomtól.

Ma már feledésbe ment s a község történetírói sem említik, hogy Dávod község régebben dohánytermeléséről volt nevezetes. A dávodi homokon kitűnő minőségű dohány termett. Valószínűnek tartjuk, hogy a község népe már régi szülőföldjén is foglalkozott dohánytermeléssel. A dantovai dohány annakidején éppolyan nevezetes és keresett árucikk volt, akár a kecskeméti barack. Vagy Bácskában az apatini kender és tégla, a kelebiai és kupuszinai (bácskertesi) fokhagyma, a kupuszinai és vaskúti káposzta, a szabadkai szappan; vagy a Sárközben a bátyai hagyma, a bogyiszlói kender, a fajszi paprika, a kalocsai len és % sertés, meg a többi. Ezek közül egyik-másik nevezetesség például a bogyiszlói kender, a kalocsai len és sertés ma már hírből is alig ismeretes. így vagyunk a dantovai dohánnyal is.

Bács-Bodrogh vármegyének az acélos búza, meg a kukorica mellett egyik fő termelési ága volt a dohánytermesztés. A Duna mentén Dávod, Futak és Cséb, a Tisza mentén a Magyar- kanizsa határában fekvő Adorján, Szabadka környékén Szabadka és Ludas voltak a fő termelő helyek. Bácsgyulafalva (mai nevén Telecska) községet 1883-ban telepítették Pusztakula kincstári pusztán. Magyar lakossága termeli most a legjobb dohányt Bácskában. A gyulafalvi dohány lett a legkeresettebb, az vitte el a pálmát.

Dávod községnek 1820-ból származó leírásában olvassuk: »Dantova, kamarai helység 1950 magyar katolikus és 13 zsidó lakossal, összesen 1963 lélek. Ez a falu a Duna mellett fekszik; földművelés és vízi foglalkozás mellett híres dohányt termel és jó sertéstenyésztést űz.« Ennek emlékezetét Eimann János egy-> kori ujszivaci jegyző, a bácskai német telepítések történetírója hagyta az utókorra. Nagybaracs- ka földművelő népe is termelt dohányt. Baracskához tartozott Gyurity puszta (ma Bácsszent- györgy község) is. Baracskának, Dávodnak is a királyi kamara

volt a földesura. Mindkét község a hercegszántói kamarai tiszttartósághoz tartozott. Baracska, Hercegszántó és Gáko- va (Gádor) községekben uradalmi ispán vezette a gazdaságot a jobbágy-korban. Baracskán nagy uradalmi magtár volt; oda hordták be verítékkel szerzett termékeiket a jobbágyok a három- emeletes, kettőspadlású magazinba.

4 magyar szabadságharc után Baracskán is, Dávodon is aláhanyatlott az addig virágzó dohánytermelés. — Fridrik Tamás, aki elsőnek írta meg Bács-Bodrogh vármegye földrajzát 1878-ban, már csak a hanyatlásról számolhat be. Ba- racskáról mondja: »1850. év körül a dohánytermelés igen virágzó volt, ehelyett most búzát és kevés kendert vetnek.« Dávod községről ezt olvassuk: »Józan, szorgalmas, mérsékelt kedélyű magyar lakosai földművelés mellett sertéstenyésztést is űznek, és halászattal foglalkoznak, a dohánytermelés legújabban náluk beállíttatott.«

Dávcdom a dohánytermesztés a szab-1-! termelés időszakában, 1851 állt virágkorában; a

magyar ciohányegyedárúság korszakában, 1851 után következett be a fokozatos hanyatlás, még az osztrák vezetés alatt.

[lazánkban az 1851. évig a dohány termesztése szabad volt. A nyersanyagokat magánosok dolgozták fel és hozták forgalomba. A magyar dohány, mint vásári portéka szerepelt; a termelők piacra, vásárra vihették eladni a levelesdohányt. A termés legnagyobb- részét Ausztria vette meg, azután feldolgozta, meg továbbadta Nyugatnak. Franciaországban is keresett cikk volt a magyar dohány. Egy 1839-ben közzétett kimutatás évi átlagban háromszázezer mázsára becsülte hazánk dohánytermését. Ebből 104.000 mázsa esett a szegedi dohányra; Bács, Békés, Csanád, Csongrád megyének és a Bánátnak Szegeden összegyűjtött dohánytermésére. 1843-ban már négyszázezer, 1846—47-ben hatszázezer mázsa évi termést említenek.

1850 november 29-én császári rendelet vetette meg a magyar királyi dohányjövedék alapját, de a rendelei; csak 1851 március 1-én. lépett életbe. Az osztrákok Ausztria teljes politikai és gaz-, dasági túlsúlyára törekedve, aj magyar dohányjövedéket az 5 osztrák dohányjövedék igazgató-5 sága alá rendelték. Az osztrák" fináncok nem tudták kellőkép-J pen megszervezni a külföldi ki-a vitelt, nem bírtak új piacot sze-S rezni, ennek következtében "

1851-től 1860-ig sok helyen hanyatlásnak indult a dohánytermelés. így történt Bács-Bodrogh megyében is.

4 bácskai dohány, közte a

dantovai dohány is, úgyszintén Újfalu puszta (ma Tiszáé j falu község) dohány termése is a kereskedelemben szegedi dohány néven került forgalomba. Éppígy Baranya, Somogy és Tolna megye dohánytermése is pécsi dohány néven került a külföldi piacra. Általában a beváltó helyről például debreceni dohány, váci hegyi dohány - nevezték el az egyes vidékek dohányát.

A magyar dohány általánosságban nem volt olyan minőségű, hogy finomabb gyártmányok készítésére is alkalmas lett volna; inkább pipadohánynak való. Természetesen volt ez alól kivétel is. A bácskai s közte a dantovai dohányból is készítettek szivart. Éppen Dávod környékén, Bácsszentgyörgy tőszomszédságában, Rigica (magyar nevén Re- gőce) községben létesített szivargyárat Kovács József ha- ladnivágyó földesúr, a felső járás főszolgabírója. A Honi Iparvédegylet 1846. évi jelentéséből értesült a nagynyilvánosság arról, hogy Bácskában is létezik szivargyár. A kisméretű rigicai gyár nem bírta fölvenni a versenyt a régebbi szivargyárakkal, például a pesti, gyöngyösi, nagy- kanizsai, pápai és szombathelyi gyárakkal. Bécsben a szombat- helyi szivar volt a legkelendőbb. A rigicai gyár nem volt hosszúéletű. Kovács János, a gyáralapítónak fia, névtelenül kiadott szülőföldismertetésében (Rigica és környéke Bács-Bodrogh vármegyében, Baja 1862) már nem említi a gyárat. 1862-ben már nem működött; elsöpörték a zivataros idők.

4 dávodi és nagybaracskai

homokon ma is megterem a dohány. Szép feladat lenne a termelőszövetkezetek számára, hogy visszaszerezzék a dantovai dohány régi jó hírnevét. Kívánatosnak tartjuk, hogy Dávod, Nagybaracska és Bácsszentgyörgy vezető körei foglalkozzanak a fölvetett eszmével. Nagybaracskán éppen most van folyamatban a régi híres takácsmesterség fölélesztése. Követés- reméltó kezdeményezés,

Tímár Kálmán.

ChemátM-ÚTT/jtílmr \

Egy kedves társasjáték

Itt a hűvösebb idő. Ilyenkora gyermekek szívesebben játszanak a jó meleg szobában. Vannak ám szép számmal olyan játékok is, amelyeket bent, a szobában lehet játszani. Itt most egy érdekes, mulatságos társasjátékra tanítunk meg benneteket gyerekek.

Nem is tudjátok elképzelni, milyen rengeteg nevet jegyeznek meg az emberek. Próbáljátok csak ki! Üljetek körbe! A játék megkezdése előtt válasz- szatok magatoknak egy vezetőt, lehetőleg olyan úttörőt, aki jó tanuló és jó az emlékezőtehetsége. Ez a játékvezető hangosan elmondja egy híres ember vezetéknevét. Például így: Kossuth. A választ annak az úttörőnek kell megadnia, akire a játék vezetője rámutat. A kijelölt pajtás természetesen gondolkodás nélkül rávágja, hogy: Lajos. — Utána egy másik név, meg a harmadik, a negyedik következik. Aki a legtöbb helyes választ adja, jutalmat kaphat, aki pedig kétszer vagy háromszor egymásután hibás választ ad, az kie&ik a játékból* Az a győzte^

aki utoljára marad. Ilyenkor va-j lóságos párbajt lehet vívni, mertj a játék vezetője és az utoljára' maradt pajtás felváltva kérdez-j hetik egymást. Persze, nemcsak} ilyen jólismert nevek kerülne*j majd a játékosok elé. Lesznek} olyanok, amelyek bizony próbá-J ra teszik az emlékezőtehetséget.}

Tudod-e ?

— hogy az izzóra hevített vasdarabot egyáltalán nem vonzza a mágnes?

— hogy Kiskunhalas határában egy olyan ritka növényféle honos, amelyet ritka előfordulása miatt védett virágként keü óvni és gondozni? Ez a virág a Botrydium virginianum — egy ruta-féle.

— hogy a Kecskeméti Katona József Múzeum új kiállításán megtekinthetők formaimba éltévé, a híres sző’őnemesítőnek. Mathiász Jánosnak legjobb szőlőfajtái?

— hogy Kúra a Szovjetunió után a világ legnagyobb területű országa? Területe 9.6 millió n égy ze tkiiÖHté teL

ELNÖKI

Nem lehet olyan korán látogatóba érkezni Domokos Sándorhoz, a belsőballószögi termelési bizottság elnökéhez, hogy ne a munka kellős közepén lenne. Pedig a hétfő reggel komótosabb a többinél, de Domokos bátyánk, hogy elkerülje a nagy harmatot — tengely kenéshez látott. Éppen a kocsikenőcsöt kapargatta a bögréből, amikor rászóltam: — Hasznos munkát, na meg jó reggelt is!

Ha a legkisebb neszre is hegyezett fülű kutyák nem jelezték volna közeledtemet, biztosan meglepődött volna jöttömön, mert háttal állt az udvar szájának. De így csak kiegyenesedett és ahogyan egészen eléje értem, felengedett arcának merevsége — és mintha már órák óta csöndes beszélgetésben lennénk, — halkan annyit mondott: de korán ...de korán, városban ilyenkor még aludni kéne — aztán teljes tenyérrel kezet szorítottunk.

S tényleg a városban — ilyenkor, ha már nem is alszanak, de — most kezdi bontogatni szárnyait a mindennapi élet. A földek lakói, művelői a természettel együtt ébrednek, nyugszanak. A kakaskukorékolás tulajdonképpen nem is ébresztő, hiszen azt mindenki már ébren hallja, inkább reggeli riadónak lehetne nevezni. Aztán megelevenednek az éjjen át jótékony dunnák és kipattan alóluk a napkeltétől későig teremtő ember, hogy megvalósítsa tegnap 3sőtt terveit.

Közeleg a tél. Itt az ideje, hogy kiegészítsük télikabátunkat új tartozékokkal. Friss színt, ötletet, újszerűséget ad a téli öltözéknek a jól megválasztott, a télikabáthoz, télikosztümhöz hozzáillő meleg sapka, kalap, kesztyű, táska.

Könnyen elkészíthető maradék gyapjúfonal felhasználására alkalmas fiatalos, téli kalapot ajánlunk olvasóinknak. A kalapot színes maradék gyapjúfonálból készíthetjük, 136 szemmel kezdjük és 10 centiméteres magasságig patent kötéssel dolgozunk. További 6 centimétert úgy kötünk, hogy minden kétszemet

eggyé kötünk; A szemeket öt részre osztjuk, a kötés színéit minden sor elején három szemet kötünk eggyé. Az utolsó hát szemet egy fonálra fűzve a kötés visszáján varrjuk el. A kalapot oldalszélén összevarrjuk. Alsó peremét körülbelül 3 centiméternél felhajtjuk és puha drótot varrunk a peremére. Ez adja meg a kalap szélének fői-máját és tartását. A kalap karimáját úgy alakíthatjuk, ahogy az arcunkhoz legjobban illik. Kötés közben a különböző színű maradékpamutokból megfelelő sorrendben összeválogatott csikókat kötünk. ........ >’

G

ondozzuk cipőinket

Sok kellemetlenséget és bosszúságot

okoz az embernek az őszi nyirkos időjárás, a sár. Nehezebb ilyenkor a cipők gondozása. Nem árt, ha a

kezdő háziasszonyoknak egy-két jótanáccsal szolgálunk a cipők őszi és téli gondozásáról.

S Viselés után a melegtől még puha cipőt húszuk azonnal sámfára,

gyűrődését. Mielőtt használatba vennénk új cipőnket, kenjük át lehelletvékonyan fehér krémmel és a talpára csöppentsünlc egy pár csepp olajat, vagy megolvasztott zsiradékot. így hagyjuk két napig, amíg a zsiradékot jól magába szívja.

■ I A cipőkrémet csak egészen vékonyan kenjük a cipőre, nehogy belevegye magát a

bőr ráncaiba és foU tossá tegye a cipő felszínét. A megszáradt krém marad ék or

legkönnyebben meleg tejjel távolíthatjuk el

j—“I Végül ne feI _3J lejts tik eh

hogy a cipőt mindig ctpökandllal húzzuk fel, mert másként a cipő széle kitágul és lötyögőssé válik, ami gyakran a cipőben előre-hátra csúszkáló lábon bőrkeménye-l dést okoz.

így soká tart a nylon harisnya

Melyik nő nem szeretné a lehelletfinom, könnyen mosható nylon harisnyát. Csakhogy az ilyenféle ruhadarab igen kényes jószág. Gondos bánásmódot követel, és minden gondatlanságot egy-egy leszaladt szemmel büntet meg.

Sohase feledjük el, hogy a harisnyát ne húzzuk rá a kezünkre, ha nem eléggé sima a bőrünk, vagy törött, repedezett a körmünk. A legkisebb érdesség a bőrön belekapaszkodhat a harisnya finom szemeibe és máris itt a baj.

Az sem mindegy, milyen cipőt húzunk az ilyen harisnyára. A cipő belsejének teljesen simának kell lennie, a bélés ne legyen szakadt, vagy érdes. Sohasem feledjük el, hogy nylon- harisnyás lábbal befűzött cipőbe nem szabad csak úgy »belelépni.«

A harisnyát legjobb langyos szappanpelyhes vízben mosni.

mosás közben ne csavarjuk, hanem a két tenyerünk között könnyedén dörzsöljük. Rövid mosás után kiöblítjük és a felesleges vizet kinyomkodjuk az anyag rései közül. Sohase szárítsuk a nylon harisnyát kályha, vagy tűzhely közelében. Ne dobjuk rá szárítás céljából egyenesen a ruhaszárító kötélre, tegyünk a nedves harisnya alá törülközőt, nehogy a finom szövedék a kötél szálaitól sérülést szenvedjen. Ha ezeket az alapelveke' tiszteletben tartjuk, harisnyánk akár évekig is eltart;

GONDOK

Míg Domokos bátyám össze- szedelőcködött, helyére tette a kivett kocsikereket, csak úgy helyben, állva körülnéztem a kis portán, s ahol nem volt épület, szememre vettem a távoli látóhatárt. A gyönyörködés első biztos jele, hogy mélyen levegőt szív ilyenkor az ember — én is így tettem. Azután az ébredés első lépteit figyeltem. Az irodalom nyelvén már annyiszor megcsodált nap ködburkot talált tegnapi helyén. Első próbálkozása tehát az volt, hogy az egészet, úgy, ahogy van, sugarainak markával tüzes ölébe szippantsa. Ez sikerült is. Az enyhe talajmenti fagy sem birkózott sokáig vékony páncéljával — megadta magát és elporhanyult, mintha misem történt volna. Az udvaron teljes rend, keményre taposott földjén vesszősöprű karcolásai. Az ólban csak a játékosabb malacok hangja jut fülemig, a többiek — anyák és hízásra fogottak — korukhoz illően komolykodnak. A tíz perce még haragosan ugató kutya békés szándékkal mellém telepedett, sőt a lábom elé feküdt, gondolta ez enyhely a számára.

Alig tudok szabadulni az engem mindig lenyűgöző, elcsodál- koztató képektől. Domokos Sándor hívása szakít félbe, szólít, hogy kerüljek beljebb a szobába. Most találkoztunk harmadszor. Egyszer bővebben, másszor csak éppen hogy beszélgettünk, de most úgy éreztem, hosszabban fogok időzni. Számításom nem emit.

A beszéd lassan, akadozva indul. Valahogy úgy, ahogyan a távolságnak nekivágó mozdony gyalog sebességgel teszi meg az első lépteket, hogy maga után vonja a cél felé utazó emberek százait. Nem a témakeresésben volt itt a hiba, hiszen én is tudtam, hogy miről kell beszéln' cs Domokos Sándor még nálan is jobban tudta, mi a legégetőbb. Valahogy nem akarta hinni, hogy én csak látogatóba mentem és semmi más célom nincs, mint beszélgetni, tervezgetni azoknak a dolgozó parasztoknak az érdekében, akiket mint termelési bizottsági elnök képvisel. Csak arra gondolhattam, hogy nincs ehhez szokva. Pedig sokan, és sokat jártak erre hivatalosan, vagy félhivatalosan az el- mult években, de ezekből a találkozásokból hiányzott valami — akár ételből a só és talán ezért, az egyszerű udvariasság egyelőre a beszélgetés alapja.

Nem vártam. Én kezdtem el és nyomban kialakult az addig kövült légkörből a főkérdés: mii kell’tenni a szőlő- és gyümölcs- termelés fejlesztése érdekében? Ha valamelyik mezőgazdasági szervnél valakinek erről egy előadást kellene tartani, az hosz- szasan készülődne, leírná, több helyről értesüléseket szerezne, hogy aztán egy órán át beszélhessen. De Domokos Sándornak erre nincs szüksége, hiszer. benne él évtizedek óta, ismeri a rekordot termő fákat, a jól. vagy rosszulfizető szőlőtáblákai és akár jó, akár rossz a termés, tisztában van az okokkal is. Boldog, ha szép, termő a határ ás komor, ha, peronosz vörzsoli