Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-06 / 263. szám
8ÁCSKISKUNME6YEI NÉPÚJSÁG Al MOPBAÇSKISKUNMKGYEl PARTBJZOTTSAGAMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 263. SZÄM Jra SO fillér 1954 NOV. 6. SZOMBAT KECSKEMÉT DOLGOZÓ NÉPE! Szeretettel meghívjuk városunk valamennyi lakóját a november 7-1 tanácsválasztói nagygyűlésre, amelyet vasárnap délelőtt 10 órakor, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóján rendezünk a Szabadság-téren. A tanácsválasztói nagygyűlés szónokai: Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MDP Politikai Bizottságának póttagja és Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, megyénk országgyűlési képviselője. A nagygyűlés után 11 órakor városunk dolgozói megkoszorúzzák a hazánk felszabadításáért hősi halált halt szovjet hősök emlékműveit. A nagygyűlésre és a koszorúzási ünnepségre minden becsületes magyar embert szeretettel várunk. Készüljön Kecskemét valamennyi dolgozója a tanácsválasztoi nagygyűlésre, vegyenek részt minél nagyobb számban ezen a nagy seregszemlén és tegyenek hitet így is a Hazafias Népfront országépítő célkitűzései: a béke, a jólét, a felemelkedés ügye mellett. HAZAFIAS NÉPFRONT KECSKEMÉTI BIZOTTSÁGA. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnökségének ülésszaka Berlin. (TASZSZ) A Nemzetközi Demokratikus Nószövetség elnöksége november 2-án és 3-án Berlinben ülést tartott. Az ülésszakról hivatalos közleményt adtak ki, — A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elhatározta, hogy 1955 januárjára ösz- szehívja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsának ülésszakát, hogy megvitassa azokat a feladatokat, amelyek a békéért, a népek barátságáért, a nők jogaiért és a gyermekek megvédéséért folytatott harcban vár a nőkre — hangzik a közleményben. A világ anyáinak szava, amely hatalmas erővel hangzik majd el az anyák világkongresszusának szószékéről, elősegíti a béke megszilárdítását. (MTI) Az Országos Kyugdijíntézet elnökének nyilatkozaia a nyugdíjrendelet végrehajtási utasításával kapcsolatban A napokban jelent meg a hivatalos lapban az új nyugdíj- törvény végrehajtási utasítása. Ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársa nyilatkozatot kért Fodor Gyulától, az Országos Nyugdíjintézet elnökétől: Milyen kérdések adnak legtöbb okot félreértésre a nyugdíjjogosultak körében, s mit kell tudniok a végrehajtási utasítás megjelenése után. — Egyik leggyakoribb kérdés az — mondotta Fodor Gyula, — hogy aki már eddig is kapott öregségi, rokkantsági járadékot, bányanyugbért, vagy nyugdíjat, megkaphatja-e az új törvény szerinti magasösszegű nyugdíjat. — A törvény szerint azonos szolgálati idő alapján mindenkinek egy'nyugdíj jár. Tehát azok, akik 1954 október 1 előtt is részesültek valamilyen járadékban, nyugbérben, nyugdíjban, csak a régi nyugdíjazásuk óta számított újabb tízévi munkaviszony alapján kaphatják meg — a régi helyett — az új nyugdíjat. Tehát például, akinek öregségi járadékát 1946-ban állapították meg, folyamatos munka- viszony esetén legkorábban 1956- baq kérheti az új, magasabb ösz- szegű nyugdíj megállapítását. — Mit kell tudniok azoknak, akik 1954 október 1 után az új nyugdíjtörvény szerint mennek nyugdíjba? — Az új törvény szerinti magasabb összegű 50 százalékos nyugdíj csak akkor folyósítható, ha a nyugdíjas nem áll munka- viszonyban és nem folytat kereső foglalkozást. Hét napnál tövidebb munkaviszony, vagy keresőfoglalkozás esetén a teljes nyugdíjösszeg jár. Ha az öregségi nyugdíjas ugyanabban a hónapban hat napnál hosz- szabb, de 15 napnál rövidebb ideig áll munkaviszonyban, havi nyugdíjának felét kapja, 14 napnál hosszabb munkaviszony esetén pedig arra a hónapra nem kap nyugdíjat. Az új rokkantsági nyugdíjas állandó munkaviszony esetén is megkapja nyugdíjának felét. Ha 15 napnál rövidebb, de hat napnál hosszabb időt töltött munkában, arra a hónapra a rokkantsági nyugdíjának háromnegyed részét folyósítják; A végrehajtási utasítás szerint kereső foglalkozásúnak számít és nyugdíja szünetel annak, akinek iparengedélye, vagy hasznot- hajtó jogosítványa van (például trafikos), akinek kisipari szövetkezetben 220 forintnál magasabb keresete van; aki tartós megbízatás alapján fordítói, vagy szakértői tevékenységet folytat, aki ügyvédi munkaközösség tagja, aki magán ügyvédi» vagy. ipagáflmérnöki gyakorlatot folytat, aki öt kataszteri holdnál nagyobb területű ingatlanon önállóan gazdálkodik, vagy ugyanekkora nagyságú ingatlanát haszonbérbe adja. — Nem korlátozzák annak a nyugdíját, aki kizárólag öregek és csökkent munkaképességűek foglalkoztatására alakult intézménynél dolgozik. — Milyen rendelkezések érvényesek a régi nyugdíjasokra? — A régi nyugdíjasok és járadékosok — ha munkaviszonyuk megszűnik, vagy az előbb felsorolt keresőfoglalkozások egyikét sem folytatják, nyugdíj- pótlékban részesülnek. Nem jár nyugdíjpótlék azoknak a régi közszolgálati és vállalati nyugdíjasoknak, akik az öregségi korhatárt (60, illetve 55 évet) még nem érték el, és nem is rokkantak, továbbá a mező- gazdasági járadékosoknak, a hadigondozottaknak, valamint az egyes különleges, vagy segély- jellegű ellátásban részesülőknek; A törvény hatálybalépése előtti özvegyi nyugdíjasok 1954 november 1-től 25 százalékos nyugdíjpótlékban részesülnek, a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén, — Azok az özvegyek, akik özvegyi és saját munkaviszonyuk alapján is jogosultak ellátásra és eddig csak az egyiket kapták, kérhetik, hogy ellátásukat a másik járadék összegével, iegfeljebb azonban 500 forintra egészítsék ki; — A törvényerejű rendelet értelmében mindazok, akik 1954 október 1 előtt elérték a nyugdíjkorhatárt és legalább 10 éves szolgálati idejük volt, s eddig nem kérték nyugdíjazásukat, a régi nyugdíjtörvény alapján járó öregségi nyugdíjat akkor is megkaphatják, ha tovább dolgoznak. A végrehajtási utasítás számukra a jelentkezési határidőt november 15-ig meghosszabbította. Ha eddig az időpontig nem kérik a 15 százalékos öregségi nyugdíjat, munkaviszonyuk megszűnése után, az új törvény szerinti magasabb nyugdíj jár nekik. — Az Országos Nyugdíjintézet egyébként újból felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a nyugdíj megállapításokkal — a meghalt nyugdíjasok hozzátartozóinak ellátását kivéve — az SZTK alközpontok foglalkoznak. Ezért ezeket a kérelmeket ott kell előterjeszteni. A nyugdíjpótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos kérelmeket az Országos Nyugdíj- intézetnél, illetőleg MÁV-nyug- díjas esetében, a MÁV nyugdíj- ■hivatglgál kell benyújtani. (MTI) Uj erdők születnek az A Kecskeméti Erdőgazdaság területén október 28-án megindultak az őszi erdősítési munkák. A csendes — levelét hullató — alföldi erdők munkások dalától hangosak. A serény munkáskezek száz és száz hektár új erdő születéséről adnak hírt a közeljövőben. Erdőgazdaságunk 600 erdősítő munkása közös akarattal a dunavecsei, kunadacsi, szabadszállási, kecskeméti, bugaci és nagybugaci erdészetek területén az alföldi homokon azon fáradozik, hogy még a téli fagyok beállta előtt, az alföldi fátlan területekből 866 hektáron új erdőt teremtsen. Az üzemi erdősítéseken kívül az erdőgazdasághoz tartozó községekben is megindult 595 hektárnyi területen az erdőnkívüli fásítás, amely közvetlenül szolgálja fejlődő mezőgazdaságunk és dolgozó népünk egészségvédelmi érdekeit. Az erdőfejlesztési távlati tervek keretében 1959. év végéig 9773 hektár új üzemi erdősítést és 6172 hektár erdőnkívüli fásítást fogunk végrehajtani. Ez a terv célul tűzte ki, hogy mezőgazdasági termelésünket véglegesen megszabadítja az Alföld futóhomokos területeinek jórészétől és gátat vet a homok- és szélokozta pusztításoknak. Az erdősítéseket főként azokon a területeken alföldi homokbuckákon végezzük, amelyek a múlt bűnei miatt a legtöbbet szenvednek az éghajlatokozta károk miatt. Munkánk eredményessége érdekében küzdelmet folytatunk erdőgazdaságunk csemeteönellátásáért. 1950-ben a szükséges csemetéknek csak 50 százalékát tudtuk kinevelni. Az idén már annyi csemetét termeltünk, hogy az őszi és az 1955 tavaszi üzemi erdősítéshez, valamint az erdőnkívüli fásításokhoz szükséges csemeték 92 százalékát saját csemetekertjeinkből fedezzük. Eredményeinket segíti, hogy az erdősítést végrehajtó dolgozóink versenyben dolgoznak, küzdenek a sikerért. A kecskeméti, nagybugaci, szabadszállási és dunavecsei erdészetek dolgozóinak versenyvállalásai biztosíték arra, hogy az erdőfejlesztési terv első évének erdősítési feladatait minőségi munkával, határidőre végre tudjuk hajtani, * Mi meg a lakosságtól azt várjuk, hogy az oly nagy gonddal nevelt facsemetéket, amelyeket fásítási feladatuk, vagy egyéni fásítási céljaik végrehajtása érdekében az erdőgazdaságtól ingyen kapnak, a legnagyobb gondossággal, szeretettel kezeljék, ültessék és ápolják. KONCZ JÁNOS, 4 Kecskeméti Erdőgazdaság, A Megyevill megoldja az oszlopkérdést Megyénkben a villamosítást gátolta a faoszlophiány. A faoszlop importáru és érkezése eléggé bizonytalan volt. A Megyevill dolgozói ezért már hosszabb idő óta azon fáradoznak, hogy a faoszlop helyett más anyagból készült oszlopokat használjanak Az egyik terv az volt, hogy vas- betonoszlopokat használnak. — Nemrég a Megyevill, a Beruházási Igazgatóság és a földművelésügyi minisztérium szakértői értekezletet tartottak, hogy megvitassák a Megyevill javaslatait. Az értekezlet után a Megyevill vezetői felkeresték a 2. sz. Budapesti Építőelemgyár telepét, ahol 200 előfeszített vasbetonoszlopot találtak. A vállalat ezeket az oszlopokat selejtnek kezelte, mert primer távvezetékre nem alkalmasak. Szekunder távvezetékre azonban annál jobb. Az oszlopok felhasználásával villamosítható még az idén a csengődi állami gazdaság, a fülöp- szállási Vörös Csillag, a kiskunfélegyházi technikum tangazdasága és a kecskeméti új MÉH- telep. A Lakatosipari Vállalatnál Damó László főmérnök is foglalkozott az oszlop-problémával. Damó főmérnök vasoszlopokkal, melyek hulladékvasból készülnének . — kísérletezett. Ezek az oszlopok könnyebbek, mint a vasbetonoszlopok. Jelenleg műszakilag bírálják meg az újítást; Ha beválik, akkor megyénk villamosítása még gyorsabban haladhat. Nap-nap után nő a cipők utáni kereslet Tovább korszerűsítjük megyénk húsiparát Megyénk cipőnagykereskedelme hatalmas forgalmat bonyolít le. A kereslet nagyságára jellemző, hogy az idén október első két hetében annyi cipőt adtak el, mint tavaly hasonló időszakban egész hónap alatt. Ez azt jelenti, hogy az idén októberben emelkedett a kereslet, a forgalom. A vidéki népboltökat, földművesszövetkezeteket, cipőüzleteket sűrűn keresik fel a vásárlók. Például elfogyott a nagykereskedelem egész téli indulókészlet: 3728 pár csizma. Egy hónap alatt az árudák elszállítottak 1200 pár bakancsot. Amit utánarendeltek, azt is 8 nap alatt elkapkodták. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat a télre beszerzett 6500 pár női gumicsizmát, 3000 pár gyermek gumicsizmát, 4000 pár sárcipőt, stb. Mind-mind elfogyott. Rövid idő alatt eladtak 3000 pár gyermekbakancsot is. A nagy kereslet arra készteti « kisipari termelőszövetkezeteket is, hogy a javítási munka mellett minél több cipőt készítsenek a kereskedelem számára. A bajai és tisza- kécskei cipész ktsz-ek máris befejezték évi tervüket. A bajai cipész ktsz tervét nemcsak globálisan, hanem részleteiben is teljesítette. Ez a ktsz megyénkben élenjár a lakosság cipőszükségletének kielégítésében. A tiszakécskei cipészek harmadik negyedévi tervüket 141.5 százalékra teljesítették, ez lehetővé tette, hogy 415 pár szandállal többet adhassanak a lakosságnak. Kiskunfélegyházán is szépen halad a munka, de ez még gyorsabb ütemű lehetne, ha rátérnének a doplizógép használatára. Ezzel a géppel negyedévenként 1400— 1500 pár gyermekcipőt készíthetnének. És éppen gyermekcipőből a legnagyobb a hiány, mert vannak számok, amelyeket a nők a gyermekek elől felvásárolnak» Október hó elsején megszűnt Kiskunhalason a vágóhídon a vágás és a húsfeldolgozás. Több, mint 200 ezer forintos költséggel zsíregyenlősítési állomást létesítettek. — Kiskunhalason állítanak elő a különböző minőségű begyűjtött zsírból egységes minőségű zsírt. A zsíregyenlősítés nemcsak megyénk részére történik, hanem a szomszédos dunántúli megyékből is idehozzák a begyűjtött zsírt. A halasi telepen épült ebédlő, férfi és női mosdó, fürdő. Ezek a szociális létesítmények 106.000 forintba kerülnek. Az új épületek és szociális intézmények átadása a napokban megtörténik. A kiskunfélegyházi vágóhídon is építenek munkásfürdőt, ebédlőt, mosdót. Erre a célra a vállalat 278.000 forintot fordít. Itt elkészült a korszerű zsírolvasztó is. A zsírolvasztáshoz ■mindent gépesítettéit» Az emberek már nem hordják vödrökben a forró zsírt, nem locsolhatják ki, hanem a gép végzi az olvasztás minden műveletét. Az új olvasztó 62.000 forintba kerül. A jövő év elején hozzáfognak a bajai vágóhíd hűtőjének az építéséhez is. Erre a célra a minisztérium egymillió forintot bocsátott rendelkezésre. Az épület 800.000 forintba, a berendezés pedig 200.000 forintba kerül. A bajai vágóhíd különben az első a vágóhidak országos tisztasági versenyében. A kiskunfélegyházi a hatodik helyen áll. A kalocsaiak eddig azért nem vettek részt a versenyben, mert a vágóhídnak nem volt kerítése, a terület ezért nehezen volt tisztán- tartható. Most kaptak 94.000 forintos költséggel új kerítést és a tisztasági versenyben még sem értek el ered- ménytj
