Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-05 / 262. szám
MEGJEGYZÉS AZ ELSŐ SZENIMBIOI — A szeminárium akkor lesz eredményes, tettre serkentő, ha ielkiismeretesen készülünk és szeretettel foglalkozunk a kongresszus anyagával. — Ez a mondat volt, ami megragadott Körösi Mária elvtársnő bevezető előadásából s ami utána következett, késztet az alábbi gondolatok leírására. Minden pártoktatási év kezdetén részt veszek valamelyik pártalapszervezet első szemináriumán. Magam is nem egyszer vezettem már szemináriumot s tapasztalatom, hogy a hallgatók emlékezetében, még ha nem is először vesznek részt a pártoktatásban, az első szeminánum élményének emléke még hosszú idő után is élénken él. Azon a szemináriumon azonban, amelyet Körösi elvtársnő vezet a MOKÉP-nél, ezt a szerintem fontos első élményt mm kapták meg a hallgatók. Oly sokszor látott és annyira ismert jeleit nem találtam meg az arcokon. Mendes-France a francia nemzeígyíüés külügyi bizottságában beszámolt a londoni és párizsi egyezményekről PÁRIZS. (MTI) Mendes-Fran- ce miniszterelnök szerdán délután a nemzetgyűlés külügyi bizottságában beszámolt a londoni és párizsi egyezményekről. A miniszterelnök kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy még az év vége előtt ra- tifikáltatnl akarja az egyezményeket. Mendes-France ez alkalommal újból megismételte azt az állítását, hogy Nyugat- Németország újrafelfegyverzése -elkerülhetetlen.« potsdami egyezményről, amely az egyedüli jogi alap a szövetséges fegyveres erők Németországban tartására. -Nem mintha a jogi alapra feltétlenül szükségünk lenne a németekkel szemben, de meg kell azt őrizni az oroszokkal szemben« — tette hozzá. A bizottságban felvetették, vájjon milyen álláspontot tanúsít majd a miniszterelnök, ha a nyugatnémet többségi pártok a Saar-vidékre vonatkozó egyezmény módosítását követelik. Erre a kérdésre Mendes-France azt válaszolta, hogy nem egyezne bele semmiféle módosításba. Hozzátette, hogy a Saar-vidók- re vonatkozó egyezmény ratifikálását különösen sürgősnek tartja, mert -addig kell ütni a vasat, amíg meleg« és mert lehetővé kell tenni, hogy a saarvidéki népszavazás, mint az egyezmény előírja, 1955 március végén, vagy április elején megtörténhessék; Amit a legjobban hiányolok, s ami kimaradt az első szemináriumból, az a pártoktatás sikerének elengedhetetlen feltétele — az agitáció volt. Pedig most minden eddiginél nagyobb lehetőség van arra, hogy a szeminárium hallgatóihoz közelvigyük, élőbbé, elevenebbé tegyük mindazt, amiről egy éven át tanulni jognak, hiszen életük, saját jobblétük alakulásáról beszélgetnek„■ pártunk III. kongresszusának anyagát tanulmányozzák majd. A propagandisták a párt legjobbjai, munkájuk kihat a reájukbízott párttagok és pártonkíviiliek fejlődésére, munkájára, a párt és a nép ügyei iránt érzett szeretetükre és ragaszkodásukra. Akire pedig ilyen felelősség van bízva, attól kell, hogy idegen legyen a szárnyaszegett, csak a betűt olvasó, közönytkeltő fahang és az olyan előadás, amelynek visszhangja az érdektelenség. Már pP dig Körösi elvtársnő előadása nem kötötte le a szeminárium hallgatóinak figyelmét. Egyesek fcgyelmezetlenkedtek, néha-néha ösz- szesúgtak, a tekintetek a falakon és asztalokon kalandoztak, csak eppen jegyzetelni nem jegyzetelt senki. Kicsit mindenki várta a végét, Siettek.. i Nem tudok elképezni szemináriumot agitáció nélkül, főként, imikor saját életünk javításáról, pártunk III. kongresszusának anyagának megértéséről s az abból adódó feladatokra való lelkesítésről van szó. A mostani pártoktatás célja pedig éppen az, hogy mind az eddiginél mélyebben értsük és megértessük szemináriumunk hallgatóival, hogy a jobb, gazdagabb, emberibb élet megteremtése, — ez a célja pártunknak. Ezt célozza a III. pártkongresszus anyagának tanulmányozása, s ez olyan programm kezünkben, amely biztos iránytű a jövő felé. A propagandista szava legyen tüzes és szárnyaljon, mint az eszme, amelyért élünk és harcolunk s amelynek igazát ő is hirdeti. A propagandista célja, hogy megmutassa: amit a júniusi programm- ban kitűztünk, nem valami megvalósíthatatlan ábránd, hanem igenis a jobb és szebb emberi élet megteremtése, az, hogy úgy éljenek az emberek, ahogy ez hozzájuk és népi demokratikus rendszerünkhöz méltó. Ha ez, vagy valami ehez hasonló gondolat csendült volna ki Iíórosi elvtársvő bevezető előadásából, nyílván minden szem őt nézte volna, s olyan tekintettel, ahogyan csak akkor tud nézni az ember, ha valami olyant hall, ami elevenébe vág, szívügye, ami nagyon érdekli és amitől sokat vár. Az emberek élete és sorsa pedig ilyen. Ilyen pártunk III. kongresszusának anyaga. Magyarázat tudom, mindenre van. Nem is szándékszom ezt boncolni, sőt végezetül nem szándékozom újból idézni e cikk első sorait, pedig ide kívánkozna. S, CA Saar-vidékre vonatkozó egyezményről Mendes-France kijelentette, hogy gazdasági szempontból továbbra is megmarad a francia saarvidéki unió. A miniszterelnök megerősítette, hogy az új elrendezés csak ideiglenes és a Németországgal kötendő békeszerződés aláírásáig marad érvényben. -Ezt a szerződést azonban talán sohasem fogják aláírni« — jelentette ki Mendes-France a bizottság tagjainak általános megrökönyödésére. A külügyi bizottság tagjai közül ezzel kapcsolatban többen rámutattak, milyen ellentmondás van a miniszterelnök e kijelentése, valamint azon tény között, hogy Mendes-France állandóan a négyhatalmi tárgyalás szükségességét hangoztatta — hiszen a négyhatalmi értekezlet leglényegesebb célja éppen a német kérdés teljes rendezése. A bizottság több tagja felvetette a négyhatalmi értekezlet kérdését és hangoztatta meggyőződését, hogy a négyhatalmi értekezletet még a londoni cs párizsi egyezmények ratifikálása előtt meg kell tartani. Erre azonban Mendes-France azt válaszolta, hogy ez a két kérdés (t. i. a ratifikálás és a négyhatalmi értekezlet kérdése), nem függ egymástól, majd kijelentette: -a párizsi egyezmények ratifikálása egyáltalán nem hatna károsan a négy nagy értekezletének összehívására.« A miniszterelnök e kijelentése azonban nem győzte meg a bizottság tagjait. Egy másik kérdésre válaszolva a miniszterelnök elismerte, hogy nem szabad lemondani a Laki Ernő kalocsai pedagógus : A népfront az egészen kis társadalmi erőket is kepes bekapcsolni a város felvirágoztatásának munkájába A Ml ISKOLÁNK jóidéig jövevénynek érezte magát Kalocsán. Nem igen volt meg a lehetősége eddig annak, hogy a: kalocsai mezőgazdasági technikum tanárai szervezetten belekapcsolódjanak a város gazdasági, kulturális, társadalmi vérkeringésébe. Egyszerűen számba se vettek bennünket — mondja Laki Ernő, a kalocsai mezőgazdasági technikum tanára, a népfront tanácstag jelöltje, A beszélgetés Laki Ernő elvtárs lakásán bonyolódik le, ahol nevezett éppen apai teendőket végez. Gondozza újszülött kislányát, az édesanya távollétében, aki hivatalos teendőinek tesz éppen eleget a városban. A pici lány mosolyog és kedvesen kalimpál keze a levegőben, miközben édesapja visszahelyezi a hófehér kis gyerekágyba. Derűsen mosolyog az édesapja is, miközben jelöltségéről beszélgetünk. Nem kis dolog ez, ha meggondoljuk, hogy nem is olyan régen még egy kalocsai iskolai igazgatói értekezletre meg sem hívták a mezőgazdasági technikum igazgatóját. Nem is szólva arról, mennyit veszített a város azzal, hogy nem hívta segítségül eddig igazában az iskola mezőgazdasági szakembereinek tudását, tapasztaltságát, szakismeretét és segítőkészségét. MOST MINDEZ a népfront jegyében teljesedik ki és ennek egyik jele Laki Ernő tanácstagjelöltsége. Na, meg az is, hogy a népfront előkészítő bizottságában már több pedagógus munkálkodott az iskolából. — Mindez igen fontos — mondja Laki elvtárs, — fontos, hiszen a népfront lehetőséget ad arra, hogy az egészen kis erőket is, a társadalmi erőkifejtés legkisebb szikráit is bekapcsolja a nagy közös munkába, a szocializmus építésébe itt, Kalocsán is. Valljuk be őszintén, igen sok erő kívül maradt ezen a munkán, kirekedt ebből a közös erőfeszítésből éveken keresztül. Pedig mennyi mindent tett a mi szocializmust építő népünk az elmúlt tíz év alatt ebben a városban is. Nem akarok részlehajló lenni, de ezt a példát mégis csak a mi iskolánk életéből kell vennem — mondja Laki Ernő. — Ma a mi tangazdaságunknak egyebek mellett megfelelő takarmánybázisa is van. Megszűnőfélben vannak az állattenyésztő tagozat nehézségei. Most takarítjuk be a takarmányrépát. Holdanként 500 mázsás átlagtermésre számítunk, —I répakészletünk lesz vagy öt-hatszáz vagonnyi. Erik a finom siló is, nem lesz gond a télen. Ez eredmény! Olyan eredmény, amelypen nagyrésze van az országos nagy munkának és persze a mi erőfeszítésünknek is. KÖZBEN LÁTOGATÓ is akad, a technikum igazgatójának a felesége, aki csak úgy benézett, hogy megtudja, hogy van a Laki-család legifjabb tagja. Semmi hiba nincs, a csöppség mélyeket szuszog. Alszik. Kicsit halkabbra is vesszük a beszélgetést, mert a vitába belemelegedtünk. Azt vitatjuk- müven nagy feladatai lesznek az új tanácsnak. De addig is, amíg a választások megtörténnek, rengeteg tennivaló van. Politikai gazdasági és kulturális egyaránt. Ezek csak akkor valósíthatók meg, ha a kalocsai dolgozók minél szélesebb tömegeit ráébresztjük tennivalóikra, mozgósítjuk. őket. ITT VAN PÉLDÁUL Negyvenszállás. Sok jó középparaszt lakja ezt a lanyaszerü zárt települést. Értenek a gazdálkodáshoz, szorgalmasak, de tömegükben nem látják még világosan az állam iránti kötelességek teljesítésének jelentőségét. Hogyan Lehetséges mindez 1051- ben? Ügy, hogy elhanyagoltuk a Kalocsa-környcki dolgozó parasztok nevelését. Igen kevésszer, legtöbbször csak kampányok idején szóltunk hozzájuk, pedig mondanivalónk egyre inkább áradt, mint a tenger. Nem tarthatjuk magunkba, hirdetnünk kell a népfront hatalmas jelentőségét, lehetőségeit, Kalocsa gazdagodásának, fejlődésének ezernyi módszerét. Az elmúlt esztendőkben nagyon sok parasztember visszahúzódott saját portájának kerítése mögé. Mert sok sérelem érte. Mert sokszor megértés nélkül beszélt velük a tanács is. Volt itt Kalocsán egy tanácselnök, akinek rideg, embertelen magatartása igen sokat rontott. Még most is nehezíti ez a. káros Egész érintő kérdésekről tárgyal a talnsi nevelők országos konferenciája November 15—16-án Budapesten országos konferenciára gyűlnek össze a falusi nevelek. A konferenciával kapcsolatban Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes csütörtökön tájékoztatta a sajtó munkatársait. Bevezetőben elmondotta, hogy hasonló jellegű tanácskozást a felszabadulás óta és azt megelőzően sem tartottak. — A falusi nevelők országos konferenciája — meggyőződésünk szerint — túlnő az oktatásügy keretein, nem csupán a pedagógusokat érinti és érdekli, hanem egész társadalmunkat. — A falusi nevelők országos konferenciáján megnyílik a lehetőség, hogy 500 küldött — az ország minden tájáról — elsősorban azokat a kérdéseket, feladatokat tárgyalja, amelyek falusi Iskoláink, óvodáink, a falu népe előtt állanak:. — Nem kétséges, hogy az új szakasz leggyorsabban megoldandó feladatai éppen falun jelentkeznek. Mindez szükségszerűen vonja maga után, hogy fokozottabban foglalkozzunk a falusi és a tanyai iskolák problémáival. A továbbiakban a miniszter- helyettes a közoktatásügy főproblémájaként említette a városi és a falusi iskolák közötti differenciáltság megszüntetésének kérdését, A következőkben Kiss Gyula érintette mindazokat a kérdéörökség a tanács tömegkapcsolatainak kiformálódását. Ehhez járult hozzá az is, hogy a tanács kinyújtott karjait, segítőtársait, az állandó bizottságokat sem rendeltetésüknek megfelelően kapcsolták be a város fejlesztésének munkájába. Egy- egy kampány idején, a végrehajtó bizottság függvényeként igyekezett a tanács előtérbe tolni ezeket a testületeket, utána elfelejtkezett róluk. Ezzel pedig nem sokat használt. Meggátolta az állandó bizottságokat széleskörű társadalmi tevékenységük kifejtésében, így nem segítették a tanácsot abban sem, hogy a város egész társadalmának bölcsességére, nagyértékű tapasztalati kincseire támaszkodjék. LAKI ELVTÁRS nagyon világosan látja Kalocsa társadalmának közeli múltbeli és jelenlegi viszonyát a tanácshoz. Látja, — hiszen ^nyitott szemmel jár — a kibontakozás útját is. Nagyobb erőt az állandó bizottságoknak! Több körültekintést és hozzáértést a tanács szakmunkájában és főleg sok-sok felvilágosító szót vár Kalocsa népe, A Hazafias Népfront egyik legfőbb célkitűzése Kalocsán is, másutt is a dolgozó nép hazafias nevelése. Kalocsa szép város, országos a híre, szorgalmas, becsületes parasztsága van, sok, néphez hű, tapasztalt polgára. Szinte felmérhetetlen erőforrást jelent az is, hogy — sok iskolája révén — sok kitűnő'értelmiségi szakemberrel rendelkezik. A Hazafias Népfront mindezeket az erőket — Laki Ernő tanácstagjelölt erejét is — ösz- szefogja Kalocsa felvirágoztatása érdekében, a tanácsválasztás előtt» de azután is, seket, amelyekről az országos konferencia tárgyalt. — Célunk az, — hangsúlyozta — hogy a konferencián közelebb kerüljenek egymáshoz e. falu és a város nevelői. Az országban sok helyen hasznos kezdeményezések indultak a kapcsolatok kiépítésére a város ás a falu iskolái között. A városi iskolák több helyen szemléltető eszközökkel, szertári felszerelésekkel segítik a falusi, tanyai iskolákat. Kölcsönös kirándulásokat is rendeztek, sőt -az elmúlt nyáron üdüléseket szerveztek cs közös sportrendezvényeken vettek részt, A konferencia megadja majd a lehetőséget, hogy ezek a szétszórtan jelentkező helyes kezdeményezések országos mozgalommá fejlődjenek. A miniszterhelyettes a továbbiakban a nevelés kérdéséről beszélt. Később utalt a pedagógusok iskolán,kívüli társadalmi munkájának kérdésére. — Biztosan számítunk arra — hangsúlyozta, — hogy hasznos és termékeny vita alakul majd ki a konferencián a nevelők társadalmi feladatairól, a Hazafias Népfrontban betöltendő szerepükről, a falusi DISZ- és kul- túrmunka támogatásáról, a felnőttek oktatásával kapcsolatos kérdésekről és nem utolsósorban arról a segítségről, amelyet a falusi és tanyai pedagógusok nyújthatnak a tanácsválasztás előkészületei terén — fejezte be tájékoztatóját Kiss Gyula miniszterhelyettes. (MTI) Az amerikai választásokról Az Egyesült Államokban a november 2-án megtartott választásokon a kormányon lévő köztársasági párt a képviselőházban hatalmasan visszaesett * elvesztette többségét. Kedden megválasztották a képviselöház 435 képviselőjét, 37 szenátort és 33 kormányzót. Az újonnan megválasztott 33 kormányzó közűi 18 köztársasági és 15 demokrata A »Reuter« jelentése szerint öt állam élére választottak az eddigi köztársaságpárti 'kormányzó helyett demokrata jelöltet. A köztársasági párt elvesztette egyik legerősebbnek vélt államát, New York-államot is, ahol 12 év óta most választottak először demokrata kormányzót, A választások eredményeként az Egyesült Államokban jelenleg 24 köztársaságpárti és 24 demokratapárti kormányzó van. A »Reuter« jelentése szerint az amerikai választási eredmények a késő esti órákban a kővetkezők voltak: Szenátus: köztársasági párt 46 mandátum; demokrata párt 47 mandátum; független 1 mandátum; eldöntetlen 2 mandátum. A függőben lévő két mandátum előreláthatóan a köztársaságiaknak jut. Képviselőház: köztársasági párt 203 mandátum; demokrata párt 231 mandátum; függőben yafl X. mandátum,
