Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-28 / 282. szám
A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége elutazott Moszkvába BERLIN (MTI) A Német DeNEMZETKÖZI SZEMLE mokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, amely részt- vesz a Szovjetunió kezdeményezte európai biztonsági értekezleten, szombaton reggel elutazott Moszkvába. A Grotewohl miniszterelnök vezette küldöttség elutazása alkalmából Berlin schönefeldl repülőtéren megjelent Johannes Dieckmann, a Népi Kamara el-. PÁRIZS (MTI) Párizsi jelentések szerint a francia nemzet- gyűlés pártjai és pártcsoportjai elnökeinek pénteki tanácskozásán véglegesen megállapodtak abban, hogy a nemzetgyűlés nöke, Németország Szocialista Egységpártja Politikai Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának több tagja, továbbá a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja, valamint a pártok és a tömegszervezetek képviselői. Jelen voltak a Német Demokratikus Köztársaság kormányánál akkreditált nagykövetek és követek is. munkarendjében december hó 14-re és a következő napokra tűzik ki a háborús párizsi egyezmények ratifikációs vitáját, Béke-szirénhangok csendülnek fel ismét az utóbbi napokban a nyugat Loreley szikláin. A nyugati polgári lapok ledér szirénekként zengenek dalt naphosszat a »két rendszer békés cgymásmellettélésé- röl«, csalogatva a hiszékenyeket és nyugtatva a gyanakvókat. Ez a néhány szó »békés egymásmellettélés« valahogyan úgy hangzik, az ö szájukból, mint Schubert lágy dallamai egy porosz kaionazcnckar előadásában. A ma nyugati szirénéi saját népeiket, a békét, tárgyalásokat, megegyezést követelő s a háború ellen csatasorba sorakozó népeiket akarják megcsalni, az ő éberségüket akarják elaltatni, hogy így azután könnyen a háborús törekvések hajójának vontatóivá alacsonyitsák őket. Szavaikban békés egymásmellett- élésről beszélnek. A nemzetközi politika porondján elkövetett tetteik azonban leleplezik valódi szándékaikat. November 13-án általános európai biztonsági értekezletet javasló -szovjet jegyzék világos gondolatainak fénye ragyogta be a nemzetközi politika viharos vizét, utat mutatva a zátonyok, szirtek között. Ennek megfelelően e javaslat rendkívül rokonszenves fogadtatásra talált a nyugati országok népeinek sorában. amelyek azt követelték és követelik, hogy kormányuk vegyen részt a november 29-re tervezett európai biztonsági értekezleten. E jegyzék után viszont a nyugati politikusok és újságírók csaknem a nyakukat törték nagy igyekezetükben, hogy bizonyítsák: értelmetlen dolog tárgyalásokba bocsátkozni a Szovjetunióval a párizsi egyezmények ratifikálása előtt. A nyugati propagandának ez a nyilvános része csak úgy tobzódott a bckcszólamokban, ígéretekben és érvekben, Mendes-France francia miniszterelnök májusban megtartandó négyhatalmi tárgyalásokról beszélt, azzal a feltétellel, hogy előzetesen ratifikálják a párizsi egyezményeket. Ez a páratlan hangzavar, amely a nyugati politika részéről a szovjet javaslatokat kísérte, mind megannyi beszédes jele volt a nyugati kormányok zavarodottságának. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió újabb békelépése kényelmetlen helyzetbe hozta azokat a nyugati politikusokat, akik azzal az érveléssel igyekeznek elfogadtatni a német miiiíarizmus felélesztésének legújabb tervét, hogy Európa biztonságának ez az egyetlen lehetősége, mert hiszen a Szovjetunió elzárkózik minden olyan megoldás elől, ami a nyugati országok biztonsági igényeinek is megfelel. Ennek az érvelésnek az a legfőbb gyengesége, hogy ellentmond a tényeknek. A Szovjetunió az évek során igen sokszor és igen sok oldalról dokumentálta készségét az európai biztonság megszilárdításáért való együttműködésre. Felvételét kérte például az északatlanti szövetségben részvevő országok közé. Továbbá a berlini értekezleten és számos diplomáciai jegyzékben kifejtetne álláspontját a német kérdésnek olyan rendezésével kapcsolatban, mely összhangot teremt a német nemzeti követelések teljesítése és az európai nemzetek biztonsági igényei között. Az ilyen érveléssel tehát a nyugati politika nemigen tud már hatást elérni. Különösen azóta nem, amióta a népek Churchill szavaiból rádöbbentek, a nyugati politika valódi, háborúra uszító ábrázatára. Churchill angol miniszterelnök ugyanis — talán elszólásként — azt mondotta woodfordi választókerületében megtartott beszéde során; »még mielőtt a háború véget ért... táviratot intéztem Montgomeryhez és meghagytam neki, hogy gondosan gyűjtse össze a német fegyvereket és raktározza el őket, hogy köny- nyen ismét szét lehessen osztani a német katonáknak, akikkel esetleg együtt kell működnünk, ha a szovjet előnyomulás folytatódnék«. Megdöbbenés fogadta c szavakat világszerte. A woodfordi konzervatív hallgatóság »Szégyen!« »Gyalázat!« szavakkal bélyegezte meg ezt az aljas politikát, amelynek képviselői ilyen tervekkel titkos levéltáraikban a Szovjetunióval szemben azzal merészelnek fellépni, hogy »bizonyítsa be őszinteségét!« Churchill és társai ezzel kétségtelenül bebizonyították, hogy mennyire őszinte a »békés cgymásinelletlélésrc« vonatkozó ígéretük... A kulisszák mögött Ezekkel a nyílt megnyilatkozásokkal párhuzamosan meg - kezdődött a politikai és gazdasági nyomás azokra a nyugat- európai államokra, amelyeket a Szovjetunió meghívott az európai biztonság ügyével foglalkozó értekezletre. Az amerikai, angol és francia politika e kérdésben cgyüttesen lépett fel és célja világos volt: rákényszeríteni az atlanti tömb tagállamait, és az; atlanti szervezeten kívüli nyugati országokat a meghívás elutasítására. Megállapítható, hogy a gazdasági és politikai nyomás nak volt is eredménye a nyugati kormányok körében, — de le kell szögezni azt is, hogy egyetlen nyugati kormány sem merte nyíltan elutasítani az európai biztonsági értekezletre szólói meghívást, hanem különféle kerülő, Köntörfalazó magyarázkodásokba kezdett. Mi mást bizonyít ez, mint álláspontjuk tarthatatlanságát, érvelésük gyengeségét?. .. A konferencia előtti napokban egyre erőteljesebben hallatják hangjukat azok a nyugateurópaí politikusok is, akik józan ítélő-» képességükről és reálpolitikai érzésükről téve tanúságot, határozottan követelik az értekezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslat haladéktalan elfogadását. Az angol lordok házában Lord Archibald felszólalásában hangoztatta, »a ratifikálás véleményem szerint azt jelenti, hogy Németország állandóan megosztott marad, legalábbis amíg béke van és úgy vélem, hogy végső soron Németország állandó megoszlása a legnagyobb veszélyt jelenti a békére rézve.« Amint közeledik november 29, az európai biztonság megteremtéséért, a világbékc megszilárdításáért őszinte felelősséget érző országok sorra kijelölik kormányküldöttségeiket a moszkvai európai biztonsági értekezletre. Az érdekelt népek akaratának megfelelően minden intézkedé:;. és előkészület megtörténik, hogy a küszöbönálló nagy nemzetközi tanácskozás minél hatásosabban szolgálhassa a béke ügyét és közelebb segíthesse, a jelenlegi problémákat a helyes megoldáshoz. Egy hamburgi lap közvéleménykutatása szerint a nyugatnémet lakosság 91 "5 százaléka ellenzi a Wehrmacht feltámasztását BERLIN (MTI) A Bild-Zei- Lung című, másfél millió példányban megjelenő hamburgi lap közvéleménykutatást végzett olvasói körében. A megkérdezettek 91.5 százaléka a nyugatnémet hadsereg felállítása ellen foglalt állást. A lap az eredményt összegezve megállapította, hogy Rövid NEW YORK. A »The New York Times« beszámol arról, hogy az amerikai atomerő bizottság jövő év tavaszán új atonibombakísérieteket tart Uj- Nevadában. UJ-DELHI. Az »AFP« közli, hogy Nehru miniszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy megkezdték egy olyan indiai gyár építését, amely ritkaföldekből thoriumot és urániumot választ ki. A miniszterelnök becslése szerint az üzem 1955 májusában megkezdi működését. »Nyugat-Némelország ifjúsága nem hajlandó Adenauer hadiszekerét húzni.« Dr. Lauer, a hamburgi lap főszerkesztője közölte, hogy a körkérdés eredményének nyilvánosságra hozatala után élet- veszélyes fenyegetéseket tartalmazó névtelen leveleket kapott. hírek PUSZAN. Az amerikai hadsereg legnagyobb délkoreai raktárában tűz ütött ki. Az élelmiszerraktárak és üzemanyagtartályok lángban állnak, a délkoreai és amerikai tűzoltók nem bírnak a tűzvésszel — jelenti a »Reuter« iroda. (MTI) Elemi csapás Angliában LONDON (TASZSZ) Anglia nyugati részén a napokban nagy esőzések voltak. Sok országút és vasútvonal víz alá került. A megáradt folyók elöntöttek többszáz farmot és lakóházat. Véglegesen december 14-re tűzték ki a háborús párizsi egyezmények nemzetgyűlési ratifikációs vitájának időpontját ISTI BESZÉLGETÉS ILAJOSlMlllZSÉN... Az est húrsonyos sötétje beborította a községet. Csak a kerékpárok, szekerek imbolygó fénye jelzi, hogy még él, lélegzik az utca. A kultúrotthon ablakain át erős fény szűrődik ki — odabent fehérabroszos asztalok mellett kis csoport beszélget. Baráti beszélgetésre hívta — ezen az estén — a Hazafias Népfront helyi bizottsága Lajos- mizse jónéhány emberét; tanácstagokat, kiváló egyéni gazdákat, szövetkezeti parasztokat, pedagógusokat, papokat. Itt van Kovács Endre megyei tanácstagjelölt' és Pap Béla református esperes is, a megyei népfront-bizottság elnökségének tagja. Szót érteni, közös dolgainkban elindulni az új úton — ez volt a beszélgetés célja. Mikor először csendültek az édes nedűvel telt poharak, alig egy tu'"'t ember mosolygott egymásra. Azután, minden ajtónyitásra párosával, harmadával jöttek. Mire a nagytorony órája elkongatta a hetet, a hosszú asztal-őr már rövidnek bizonyult. Nem volt előadó, nem volt vitavezető, mégis rendben folyt a . beszélgetés. Mintha nyitott könyvben lapozgatnánk, úg(v jöttek elő a község problémái, .hol kell javítani, hol tudunk saját erőnkből segíteni. — Egy jó kútja van Lajos- mizsénék, az is évek óta rossz — mondja az asztal végén Pa- tonai bácsi egyéni gazda, e? az élete derekát taposó érdeklődő- szeimi ember, aki sántikálya, fölött lábbal jött erre a megbeszélésre, mert mi is-lenne, ha Patonai bácsi valahonnan kimaradna. Ott van ő mindenütt, ahol segíteni, tanácsolni kell. fis a Kát problémájához mindenkinek van szava. Ignics Mihály orvos erélyesen mondja, hogy a népfront-bizottságnak tegyen elsőrendű feladata a lakosság jó ivóvízzel való ellátása. Nem sokat törődtek eddig ezze! a problémával, pedig hányszor veszekedett, javasolt már. És vannak itt olyanok, akik bővebbet tudnak a kútról. A következő év első negyedében elkészül a nagykompresszor, aztán ki tudják szedni a lehullott csövet és újra üzembe állíthatják a kutat.- Most, az, elmúlt hetekben öt kutat újítottak fel, háromnál pedig szivattyút .cseréltek. De azért figyelni kell, szorgalmazni kell- az égyetlen jö kút üzembe- hëlÿezèséïiêk ügyéi. A Buckój-utat meg kell javítani, vagy sa’akozni, vagy tölteni, mert az iskolától kifelé járhatatlan — mondja Nyemec bácsi mintagázda. Én nem sokat járok arra, de sok apró ember lakik azon a környéken és el lehet képzelni a kínlódásukat, mikor kis targoncájukkal ’ gödörbe be, buckára fel kell tolni a nehéz terhet. — A Felsőlajosi-út is járhatatlan, ezzel is tenni kéne valamit. ,—Az egyénieknek sok kárt okoz a rossz út, mert a kis parcellákon .keresztül' gázolnak az arrajárók —- mondja egy másik gazda. — Itt tehetünk valamit magunk erejéből, csak az a baj., hogy kevés, a lovasgazda arrafelé. — Patonai bácsi nagyon szerényen a bajusza alól megjegyzi: — Én nem járok arra, de odaadom éh is a lovamat 2—3 napra, hogy a kisemberek könnyebben járjanak. És az első felajánlást követi a többi, akinek csak lova van, felajánlja a segítséget... — Máris kész a határozat: Kovács Endre utána néz Kecskeméten a salaknak — és elkezdik a munkát... — Vasúrn;n» iléliiüín nem megy vonat Lajosmizséről Kecskemétre — ezt Gyarmati László réformátus lelkész veti fel. — Egy öreg. beteg nénikével beszélt, aki elpanaszolta, hogy fia csak havonként látogatja meg. mert noha közel, Kecskeméten dolgozik, nem tud visszamenni vasárnap este. itt tudják meg sokan, hogy ha vonat nem is, de legújabban minden vasárnap délután 5 órakor busz indul Kecskemétre. Mindjárt új megállót keresnek a, busznak, mert a Kakuk kocsma előtt nem megfelelő. Itt a kultúrotthon előtt van hely, lehet kis várótermet is építeni. És felmerül egy újabb kívánság: Kerekegyháza—Lajosmizse —Nagykőrös között —» a köves- útón — elkelne egy buszjárat. A gépállomás miatt is szükség van rá, meg aztán négy termelőszövetkezetet kötne össze az éléttel..,. Még a , megállóhelyekre is érkezik elfogadható jó javaslat. Most már csak. a MÁV- AUT-on múlik, hogyan tud eleget tenni a lajosmizseiek kérésének. I>afeonyi bácsi a villanyhálózat kibővítését kéri. Az állomáson túl van egy új település, már közel lüüü-en lakják, mégsincs Villányuk. És felvetődik az is, hogy az iskölásgyere- keknek kedvenc szórakozása a parittyázás, a cél legtöbbször a villanykörte... — Itt a pedagógusokra vár a feladat. 60 tanítója van a községnek, akik nagy erőt képviselnek. Számítani keit rájuk, munkájukra és ha ezt érzik, mind, egytől-egyig hasznos segítői lesznek a tanácsnak, népfrontnak. — Arról, hogy így is lesz — az ittlévő pedagógusok adnak bizonyságot. Már jő későre jár az idő, de a beszélgetés nem vesztett élénkségéből. Az egyik tanyára iskoia kellene •— és itt sókan segítenének társadalmi munkával. Adnak igás- és gyalogmunkát — még faanyagot is többen felajánlottak;. Szó esik arról, hogy este 10-től reggel 7-ig nincs La- josmizsén telefonösszeköttetés, pedig előfordulhatnak sürgős esetek. Kevés hz. állatorvos — 30 ezer holdon egy ember dolgozik — ebbdl sok kára származik a községnek. Az orvosok is túlterheltek, nincs járművük, ezért nehezen érnek el betegeikhez. Felvetődik, hogyan segíthetnének a vetőgéppel rendelkező szövetkezetek az egyénieken — megtörténik a megállapodás. A liLiMjteiklt Ht felsoroló1 sának pedig se vége, se hosz- sza. .. Nincs Lajosmizsén lámpaüveg — a tanyaiak nem tud-1 ják, hogyan világítsanak, de ablaküveget is hiába keresnek. — Üres ablakrámákkal várják a kemény telet. Legalább egy láda üveget szerezni kell — ebben majd segít Kovács elvtárs. a megyei jelölt. Nem lehet 30—38-as gyerekcipőt kapni az üzletekben, pedig ebből kéne a legtöbb. Műse- lyemharisnyát is hiába keresnek az asszonyok — csak nylon van, ami jóval drágább, igaz, most már olcsóbb lett... A fej- kendő is kevés, pedig itt faluhelyen télen erre nagy szükség van. A háztájon mindig akad mit javítani, toldozni, de sajnos szeget nem lehet kapni, — se aprót, se nagyobbat. Az egészségesebb, körültekintőbb áruelosztással segítsen a járási tanács kereskedelmi osztálya! Késő van már — az óra mutatója már a 10-es derekát öleli — indulni keil a távolla- kóknak. Mert sokan vannak, akiknek kilométereket kell még gyalogolni. És holnap új mun- kásnap lesz, korán kell kelni. — Fáin kis beszélgetés volt ez — mondja búcsúzóul Nyemec bácsi. — Ilyen kellene sok kint a tanyákon is. Mindenki megelégedéssel távozik. — Az első lépést megtette a halyi népfront-bizottság. Világosság derült a hibákra, hiányosságokra, sok segítésre, megállapodásra került sor ezen az estén. És sok emberben erősödött meg a fogadalom; a tanácstagok munkáját ezután is támogatják, segítik közös érdekükben. Megyeri Károlyné.
