Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-20 / 248. szám
NEMZETKÖZI KRÓNIKA A japstii kérdés H megyei iabdarűgóbajnGkság eredményei ISMERETES, hogy az elmúlt héten milyen nagyjelentőségű megállapodásról adtak hírt a lapok, azoknak a tárgyalásoknak az eredményeképpen, melyeket a Szovjetunió kormány- küldöttsége folytatott a népi Kína kormányával. Méltán foglalkoznak az újságok most éppen ezzel a kérdéssel, mint a nemzetközi élet egyik legkiemelkedőbb eseményével. Hiszen az emberiség egyharmadát kitevő két hatalmas nép megbonthatatlan barátságának és együttműködésének újabb meg- pecsételéséről van szó. A két ország között létrejött 1950-ben megkötött barátsági-, szövetségi- és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megerősítését jelenti ez a megállapodás. Van azonban egypár olyan új vonása a két nép barátságának, amely egyúttal állásfoglalást jelent az egyik fontos nemzetközi kérdés, a japán kérdés szempontjából: A KÉT KORMÁNY közös nyilatkozata azt mondja: »A két kormány azt a kívánságát fejezi ki, hogy lépéseket tesz a Japán iránti kapcsolatok normális mederbe való helyezése céljából, és kijelenti: Japán teljes támogatásra fog találni abban j, törekvésben, hogy politikai és gazdasági kapcsolatokat teremtsen a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal éppúgy, mint teljes támogatásra fog találni minden olyan lépése, amely békés és független fejlődése feltételeinek biztosítására irányul.« A két kormány tehát elérkezettnek látta az időt a Japánt érintő kapcsolatok rendezésére. Érdemes rövid visszapillantást vetni ennek a helyzetnek az előzményeire. A KOREAI HÁBORÚ kitörésekor Japán még az amerikaiak Ázsia partja melletti tengeri támaszpontjaként szerepelt. Az amerikai érdekek szolgálatában azonban a japán imperializmus egyre elégedetlenebbé vált a rákényszerített hátrányos helyzettel. A kormány elköltötte az amerikai segélyt és ráébredt arra, hogy a sanfrancis- cói különbékeszerződés következményeképpen napról-napra súlyosabb gyarmati helyzetbe került. A japán iparban, a mezőgazdaságban, a pénzügyi életben, a kereskedelemben megszaporodnak a válság jelei, melyek azt mutatták, hogy az amerikai nyomásra megszakított japán-kínai kereskedelem veszélybe sodorta Japánt. A külkereskedelmi veszteség 1953- ban már 529 millió amerikai dollár volt. A nyugati sajtó leplezetlenül kezdett írni arról, hogy ha a jelenlegi irányvonal tovább tart, biztosra vehető Japán gazdasági összeomlása. A MOST NYILVÁNOSSÁGRA hozott közös kínai-szovjet nyilatkozat hatalmas lépést jelent Japán szempontjából. A japán közvélemény egyre szélesebb körei követelik az amerikaiaktól független politika folytatását és a Szovjetunióval, valamint Kínával való normális kapcsolatok kiépítését. Japán számára nem közömbös, vájjon továbbra is elszigetelődik az ázsiai politikai és gazdasági élettől — amerikai nyomásra — vagy sem. A Japánhoz való viszony rendezésére való törekvés segítséget adhat Japánnak függetlensége visszanyeréséhez és bekapcsolódásához a számára nélkülözhetetlen ázsiai gazdasági és politikai vérkeringésbe. IdőiárásíelenSés Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások, holnap több helyen, elsősorban északnyugaton esővel, zivatarral. Mérsékelt, később megélénkülő nyugati-északnyugati szél. A meleg főleg a Dunántúlon, kissé mérséklődik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 9—12, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán nyugaton 16—18, délen és keleten 20—23 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 10 fok felett. (MTI) Bácskiskunmegyei NEPUJ SAG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztöseg: Kecskemét, Széchenyi tér 1 sz. Telelőn : 25—16. 26—19, 11—22,'20—97 Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi tér 1. sz. Telelőn: 22—09 Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét — Telelőn: 24—09 ff v.: Faragó Imre igazgató 'Jútrek A KECSKEMÉTI járásbíróság Szász Magdolna, a helvéciai állami gazdaság brigádirnokát kétévi börtönbüntetésre ítélte, mert a bérjegyzékek meghamisításával 20.409 forintot sikkasztott. * GAZDAGON fisét a heterósis kukorica a tompái Szabad Föld termelőszövetkezetben. Eddig 8 holdat takarítottak le és csak az anyasorok termése eléri holdanként a huszonöt mázsát. Az apasorok termését is hozzászámítva, mintegy harmincöt-negyven mázsas az eredmény, A termelőszövetkezet tagságának jó jövedelmet jelentett a heterózis kukorica termesztése, A Magtermeltető Vállalatnak átadott anyasorok termésének minden mázsája után másfélszeres mennyiségű szokványkukoricát kapnak vissza. Készpénzben pedig holdanként 200 forintot vettek fel a cimerezés elvégzéséért. Azok a termelőszövetkezetek, ahol gazoló kapálást is végeztek, a heterózisvetésben, külön 100 forintot kapnak holdanként ezért a munkáért. * KECSKEMÉTEN október hó 22-én Szakiti Itudollné tanácstag délután 4-től 8 óráig fogadóórát tart a tanácsházán. * A MEGYE földművesszövetkezetei naponta 5—8 vagon gyümölcs- és zöldségfélét vásárolnak fel, napi hivatalos áron. Ezt a felvásárlási igazgatóság az ország különböző helyeire irányítja. Az elmúlt hónapban például a pécsi és dorogi bányavidékre 100—100, a tatabányaira pedig Y0 mázsa gyümölcs- és zöldségfélét szállított. * KECSKEMÉTEN október hó 20-án délután 6 órakor »Shakespeare kora« címmel Lukács Antal, az Állami Bábszínház dramaturgja előadást tart a szakszervezeti székház klubhelyiségében. Az előadáson való részvétel díjtalan. * MERÉNYI GÁSPÁR, nemesnádudvari kulák a szerződéses fűszerpaprikát nem adta át, hanem azt megőrölte és saját céljaira használta fel. A ku- lák ellen az eljárás megindult. * TÖBB, MINT 70.000 forint értékű munkafelajánlást tett november 7-re és a tanácsválasztások tiszteletére a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat. Többek között vállalták, hogy az egy főre jutó termelési értéket 5 százalékkal növelik. 52.000 forintos megtakarítást jelent a vállalásnak az a pontja, amely szerint a tüzelőanyag és túlórafelhasználás terén csökkentik a költségeket. Kecskeméti Dózsa—Bajai Vörös Lobogó 1:0 (0:0) Baja. Vezette: Pallós (Szekszárdi, 2500 néző. Az ifjúsági és megyei bajnoki mérkőzés között zajlott le a városi TSB által a felszabadulás emlékére rendezett sportünnepély. A Bányai Julia Közgazdasági Leányiskola 150 tanulója nagy sikert aratott az MHK szabadgyakorlatok bemutatásával. Majd élőbetüt formálva a „BÉKE" szót alkották a pálya közepén. Majd a jelszavakkal dekorált tribünön elhelyezett mikrofon elé lépet : Ihos Sándor, a Bajai Vörös Lobogó labdarúgója és méltatta a nap jelentőségét, a felszabadulás napját. A beszéd után Pallós szekszárdi játékvezető sípjelére a Vörös Lobogó indítja el a labdát. Mindjárt támad is. A Dózsa nyugodtan játszik. A Lobogó csatárok viszont mindent elkapkodnak. A második félidő változatosabb. A Dózsa erőteljesebben játszik, mint az első félidőben. A 15. percben szöglet a Lobogó ellen. Ezt Horváth jól íveli be és Tóth, a Lobogó kapu- védője a léc mellett suhanó labdat a hálóba veri. öngól! l:0-ra vezet a Dózsa. Még alkalma nyílna a Lobogónak az egyenlítésre, de csatárai még a kapu torkában is hibáznak. Pallós játékvezető a mérkőzést jól vezette. Kiskunfélegyházi Vasas—Kecskeméti Vörös Meteor 2;2 (2:1) Kecskemét, 300 néző. Vezette: Laukó. Meglepő eredmény. A. Vasas kissé könnyedén vette a mérkőzést, a Vörös Meteor pedig úgy küzdött, mintha ettől a mérkőzéstől függött volna a bentmaradása A Vasas általában végig fölényben játszott, de a csatároknak nem ment a gól- lövés. Laukó játékvezető az idény legrosszabb játékvezetését nyújtotta. Kecskeméti Építők—Kiskunhalasi Lokomotív 3:2 (2:0) Kiskunhalas, 1200 néző. Vezette: Mohai Az Építők a mezőnyben és a kapu előtt Is szebben és eredményesebben játszott. Az Építők mindhárom gólját Dancsó lőtte. A halasi csapat a 65 és 80. percben szépített, Vass és' Virtás góljaival. Nagyot (Lokomotív) a játékvezető íeleselésért a 82. percben kiállította. A játékvezető mindkét csapat terhére többször tévedett. Bácsalmási Pel "fi—Kiskőrös 2:1 Kiskunhalasi Dózsa—Madaras 5:2 Elmaradt a Tiszakécske—Kalocsai Kinizsi mérkőzés, mert a Kalocsai Kinizsi gépkocsija elromlott és így nem tudott elutazni. Bajai Építők—Bácsbokodi Kinizsi 4:1 (4:1) Bácsbokod, 800 néző. A 9. percben már 4:0-ra vezetnek az Építők Tiszavölgyi, Pallós, Onó- dl, majd Rápity góljaival. A 23. percben Löfl révén eredményes a Kinizsi. 4:1. MEGYEI »B« OSZTÁLY Kunfehértói Traktor—Bajai Vörös Lobogó II. 5:1 (2:1) Baja. Vezette: Firányi (Baja). 600 néző. A 15. percben Milassin S. hatalmas lövésével a Lobogó szerzi meg a vezetést. 0:1. A Traktor Csernoh (11-esböl) és Tanú négy góljával válaszol. Az eredmény még ebben az arányban is igazságos. Népköztársasági Kupa mórit azések eredményei: Garai Dózsa—Garai Traktor 2:0 (2:0). Bajai Kinizsi—Kátymári EFSK 4:2 (1:1). Vaskúti Traktor—Csávolyi EFSK 5:1 (2:0). Jánoshalmi Kinizsi—Borotai EFSK 1:0 (0:0). Kecskeméti Petőfi—Tass 1:1 (0:0). Nemesnádudvar—Dávod 3:1 (3:0). K Lakatos—Khalasi Kinizsi 5:2 (2:0). Lajosmizsc—Kerekegyháza 1:0 (0:0). Bácsalmási Dózsa—Kiskunt VM 3:2 (1:2). Hajós—Kecel 2:1 (1:0). A megyei bajnokság »A« csoportjának állása; 1. Kméti Dózsa 25 18 6 1 92:32 42 2. Bajai Építők 25 16 4 5 74:24 36 3. Bácsalmás 25 16 4 5 95:37 36 4. Bajai VL 25 15 3 7 45:26 33 5. Khalasi D. 25 12 7 6 56:35 31 6. Kkfh. Vasas 25 12 5 8 58:33 29 7. Khalasi Lók. 25 11 4 10 54:53 26 8. Kméti Ép. 25 9 6 10 29:34 24 9. Kiskőrös 25 8 6 11 49:55 22 10. Kalocsa 24 8 2 14 35:66 18 11. Bácsbokod 25 6 5 14 32:59 17 12. Tiszakécske 24 6 3 15 37:67 15 13. Madaras 25 4 3 18 27:88 11 14. Kméti VM 25 3 2 20 22:97 8 Ifjúsági eredmények: Bajai Vörös Lobogó—Kuníehértó 8:0 Kecskeméti Kinizsi—Kecskeméti Honvéd 4:0 (3:0) Bajai Vörös Lobogó—Kecskeméti Dózsa 7:0. Apróhirdetések Diesel adagoló berendezéseket, autóvillamossági alkatrészeket (önindítókat, töltődina- mókát, irányjelzőket, kapcsolókat, fényvetőket és más lámpákat, elektromos motorvédő automatákat és ÉV-reléket javít, felújít: Mir-Köz KSz, Budapest, X., Martinovics-tér 3. sz. — Telefon: 149—398. 5112 ÉRTESÍTJÜK a dolgozókat, hogy Kecskeméten, Czollner-tér 5. szám alatt megalakult a Kézműipari Vállalat. A vállalat felvételre keres varrni tudó női, illetve férfi dolgozókat. A felvételnél előnyben részesülnek terhes anyák, csökkentett munkaképességű, illetve öreg dolgozók. Felvételre jelentkezhetneK vidéki dolgozók is. — Jelentkezés: mindennap délelőtt 9-től 12-ig. 3360 * 1 ELADÓ 1 db kerti szivattyú, 1 db 2 colos szívó-nyomó szivattyú, 1 dfy vascső tragacs, 1 db női kerékpár, 1 db 8 HP benzinmotor, 1 db Sachs motorkerékpár, 100-as. — Kecs kémét, Bethlen-város 45/b. 3367 QiÁtytpízáz tat ízületeit Qialcusi Bálint »0 az első magyar ember, aki mindazt, amit történetileg képvisel, egyúttal ki is tudja fejezni a költészet nyelvén.« Életrajzírója, Eckhardt Sándor méltatta igy költői jelentőségét. Hozzátehetjük, hogy Balassi nagysága nemcsak a kifejezésben, a költészetben van, hanem abban is, amit képviselt: életében, emberségében. A XVI. század második felében élt, olyan korban, amely tele volt zűrzavarral, ellentétekkel. Az ország közepén megtelepedett már a török, a nyugati és északi országrészt is inkább fosztogatta, mint védelmezte a Habsburg király, Erdély önálló életét meg mindig összeomlással fenyegette a politikai szélváltozás. Az urak nyílt erőszakkal, vagy furfangos perekkel harácsoltak össze mind nagyobb vagyonokat (Balassi családja sem volt kivétel!), mitsem törődve az országgal. Közben a végeken a hazafias önfeláldozás ragyogó példái születtek, az erdélyi fejedelmi udvarban Mátyás korára emlékeztető humanista műveltség virágzott, s a magyar irodalom az egész országban erőre kapott, azt példázva, hogy bajok közt nemhogy elnémulnának, de még erősebb hangra kapnak a Múzsák. A kor ellentétei Balassi Bálint életében és jellemében is tükröződnek. Főúri család sarja, de még nincs tizenhat éves, amikor hűtlenségi perbe fogott, idegen földre menekült apjáért és apjával kell rettegnie. Apja azután tisztázta magát a vád alól, s az 1572-i koronázási ünnepélyen Bálint az egész udvar csodálatát kivívja juhásztáncával. Az. erólyi fejedelemhez, Báthory Istvánhoz azonban fogolyként kerül nemsokára. Igaz, hogy rabsága »édes rabság«, Báthory megszereti, még Lengyelországba is magával viszi, mikor lengyel király lesz. Lengyelországból apja halálának híre hozza haza huszonhárom éves korában. Ettől fogva tartósan rosszra fordul a sorsa. Gyámja minden vagyonából kifosztja; unoka- testvérével kötött házassága meg a hozományként követelt pataki vár elfoglalása miatt pert akasztanak nyakába, s még örülhet, hogy kegyelem folytán megszabadul a fővesztést jelentő büntetéstől. Semmije nincs már, felesége is elhagyta. Fiatalkori szerelmét, az özveggyé lett, dúsgazdag Losonczy Annát ostromolja most, hátha elnyerhetné kezét, s így segíthetne rossz anyagi helyzetén. Ez sem sikerül. Borral kereskedik, lovakkal kupeckedik — pedig nem valók neki ezek a foglalkozások. Egy helyen érezte jól magát egész életében: a végeken, Eger várában, katonák társaságában. Katonák közé, harcba vágyik újra. A lengyel-török háború híre Lengyelországba viszi, s amikor kint megtudja, hogy fellángolt a harc Magyarországon is, hazatér. Esztergom ostrománál ágyúgolyó sebesítette meg, s ott halt bele néhány nap múlva sebébe, 1594 júniusában. Költészete az erdélyi fejedelmi udvarban írt szerelmes versekkel kezdődik, s a Losonczy Annához szólókkal folytatódik. A humanista költészet udvarló sablonjai mögül mind erőteljesebben tör fel egyéni hangja. Ezt az egyéni hangot legerősebben a magyar népköltészet, a magyar virágénekek hatása színezi. Egyik legszebb szerelmes versében éppúgy madárral üzen kedvesének, mint a népdalok szerelmei szoktak: „Bujdosom, mint árva idegen országba, veszettül, mint zarándok, Ruhámban sötét szint, szivemben szörnyű kínt viselek én, úgy gyászlok, Szárnyam nincs, mint neked, kin mehetnék veled ahhoz, akit óhajtok.” De szerelmes verseinél szebbek, eredetibbek, őszintébbek azok a költemények, amelyekben a végvári vitézek életének szépségét mutatja meg. A renaissance, az újjászületés korának életöröme sugárzik ezekből a versekből. Egyik legelső ebből a fajtából a »Borivóknak való«, a tavaszi természet csodálatos leírásával: „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókat könnyebbítő szele! Te nyitod rózsákat meg illatozásra, Néma fülemile torkát kiáltásra, Fákat is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.” Legszebb költeményében, a Végek dicséretében keserű életének azt a boldog tapasztalatát fejezi ki, hogy korában és hazájában legkülönb emberek a végvári katonák, akik közé ő is tartozott. Megmutatja ebben a költeményben, hogy a humanisták által annyira becsült, magasztalt hírnevet nálunk nem irodalmi, művészi teljesítményekkel, hanem a török elleni harcban tanúsított vitézséggel keresik a legderekabbak. „Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátrahagynak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ök adnák, Midőn mint jó sólymok mezön széllel járnak, vagdalkoznak, Juttatnak A balsors szüntelen csapásai közt gyakran a hitben keresett vigasztalást a vallásosnak nevelt költő. De vallásos verseiben sem feledkezik meg róla, hogy számára az élet legfőbb feladata az országot sanyargató török elleni harc. Istene a »seregek ura«, s így fohászkodik hozzá: „Te vagy szál kópiám, te vagy éles szablyám, jó lovam hamarsága, Elmémnek vezére, karjaim ereje s szívemnek bátorsága, Bízván szent nevedbe, megyek örvendezve, bátran káromlóidra.” A szerelem szép költemények- re ihleti a Losonczy Annában való csalódás után is. Mint egyik verséből tudjuk, három nagy szerelme volt: Júlia (Losonczy Anna), Coelia (Szárkándi Anna) és Fulvia (róla nem tudunk közelebbitJ Egyik utolsó éveiben írt szerelmes versében egy »havasok aljában« felnőtt parasztlányt dicsőít, s azt is elmondja ez a vers, hogy az el-- szegényedett, egyszerű katonák társaságához szokott költő mennyire eltávolodott már osztálya vagyont hajhászó életétől: „Sok kincs, nagy gazdaság, pénz, marha, uraság, bár mind azoké légyen. Akiket fösvénység, nagy telhetetlenség gyötör szüntelenképpen, Én az kis értékkel, ha tűrök jókedvvel, hiszem, nincs senki ellen.” Verseit csak halála után adta ki tanítványa, Rimay János. Akkor sem valamennyit. Szerelmes verseinek jórésze a múlt század második feléig kéziratban lappangott. Életének még mai napig is vannak kiderítetlen részletei, egyes művei hitelessége sincs még véglegesen tisztázva. Jelentősége azonban ma már csorbítatlanul áll előttünk. Balassi nagysága nemcsak abban van, hogy egyedülálló művészettel fejezte ki maga és kora legszebb jellemvonását, a hősies hazafiságot. Abban is, hogy költészetével hagyományt, iskolát teremtett. Versformái, stílusfordulatai, képei évszázadokon át táplálták a magyar lírát. Azzal pedig, hogy legszebb költeményeivel, életével, halálával egyformán »édes hazájáért« áldozott, példát mutatott és mutat valamennyi utána követkéz- magyar költőnek és írónak. OROSZ LÁSZLÓ.
