Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-20 / 248. szám
A szabad Kelebia tizedik éve A napokban lesz tizedik éve. hogy Kelebiára, e határszélre ragasztott kis faluba bedübörögtek a szovjet harckocsik. — Komm, ciós cselédek, rész aratók szorítottak kezet Sztálin katonáival. Nincstelen emberek falSHa volt Kelebia mindaddig. A földek javát a tompa-kelebiai erdőgazdaság uralta, 300 hold papi kézen volt, 480 hold nádas és halastó szerepelt egy birtokos nevén s 40—50 nagygazda között oszlott meg a szőlőterület túlnyomó része is. 1945-ben 322 kelebiai család kapta meg ősi jussát: a földet. Több, mint 2000 hold került kiosztásra. A 4—5 holdas juttatott parcellákon tanyák épültek. A belterületen is házhelyeket osztottak s túlnyomórészt állami kölcsönből 150 új családiház létesült. 1949-ben megalakult az első, majd következő évben a második termelőszövetkezet Kelebián. Mintegy 90 család dolgozik bennük s a tsz-ek vagyona eléri a 2.5—3 millió forintot. A homokbaragadt, világtól elzárt falu népe utat tört a tudás, művelődés felé is. Ma is 13 fiatal tanul felsőbb iskolákban, ennél is több az iparitanulók száma. Ott vannak a kelebiai dolgozók gyermekei a néphadseregben, a közigazgatásban, pártfunkcióban, slb. 360 vezetékes rádió szól a házakban. 740 kötetből álló könyvtára van a községnek, a két tsz külön könyvtárral rendelkezik s az olvasók létszáma eléri a 6—700-at. Nemrég kapott a község mozija normál-vetítőgépet, a kultúrház ezer új széket. 14.000 forintos költséggel és lelkes társadalmi munkával megépült az új sportpálya. A felszabadulás előtt egyetlen orvos és egy egészségház volt Kelebián. Azóta létesült a 40-50 gyereket befogadó napköziotthon és bölcsőde. Vasútföldőn, amely 6—7 km-re fekszik a község belterületétől, — orvosi rendelő nyilt, ahol hetenként vizsgál az orvos. Egy év alatt több, mint száz anya kapott 400 forintos csecsemőkelengyét. A község dolgozói élénken emlékeznek még a rosszemlékű Hangya-szövetkezetre, a kereskedelem uzsorásaira. Karvázi Jánosnak, Krauz Dezsőnek, Fás- kerti Istvánnak 40—50 részvénye volt s ahány részvény, any- nyi szavazati jogot jelentett. Az 1947-ben alakult földművesszövetkezet taglétszáma ma meghaladja az ezer főt s ezek az emberek részjegy befizetéseikkel erősítik a szocialista kereskedelmet. A szövetkezet élén olyanok dolgoznak, mint Ifkovics József, aki a múltban községi kocsis volt, vagy Rozsnyai János, a tsz-tagból lett főpénztáros. A földművesszövetkezet ma négy üzemággal rendelk-zik, vagyoni helyzete eléri a másfélmilliót. Három részleggel dolgozik a ktsz. A közelmúltban 8 kisiparos kapott iparengedélyt. Tavaly június óta különösen A népfront-bizottság a holnapi, még tovább épülő, fejlődő Kelebia képét rajzolta rrieg pro- grammjában. A kelebiai földeken alacsonyak a termésátlagok. A népfront-bizottság tagjai — akii között ott vannak a termelésben kiváló dolgozó parasztok — egyöntetűen vallják: legfontosabb az állatállomány fejlesztése, hogy bő trágyával javíthassák a talajok termőerejét. A sertésállomány esetében el kell érni a kétszeri elletést, anyakocánként legalább 6 malac felnevelését — és nem utolsósorban az apaállatok gondos kiválogatását és jó takarmányozását. De a jószágtartáshoz takarmány kell. Szakemberek segítségével meg kell tehát tanítani a dolgozó parasztokat a takarmánytermelés módozataira, — ellenőriznie kell a népfront- bizottságnak a közlegelők szakszerű kezelését. Ugyancsak tanítani kell az istállótrágya és műtrágya helyes használatát. Segítséget kér a népfront-bizottság a gépállomástól is: végezzen ne- csak több, de jobb munkát is s a szakemberek vegyenek részt az új módszerek elterjesztésében. Kelebián nagy jövője van a szőlő- és gyümölcstermelésnek. szembetűnő a mezőgazdaság fejlődése Kelebián. Kedvezmények sorozata növelte a dolgozó parasztság termelési kedvét. 120 kelebiai család részesül beadási- és adókedvezményben tekintettel az öregségre, nagy családra stb. összesen 77 holdon. Komoly megtakarítást jelent a gazdáknak fz ingyenes állatorvosi kezelés is. Mindennek hatása példák sokaságában mutatkozik meg. Korsós István, akinek földje azelőtt parlagon hevert, ma rendesen műveli. Nagy Kálmán 8 hold szántót vett kishaszonbérlelbe, amiről régebben hallani sem akart. De ugyanígy fejlődik az állattenyésztés is. Jakus János tehénnel, Maconka Imre, Házi András, Mészáros János és még sokan egyéb jószággal gyarap.- tották állatállományukat. A célgazdaság 110 hold szőlőt már kezelésbe vett és újrater- mővé tesz. De vannak még mindig parlagveszélynek kitett területek, amelyeket a célgazdaság útján, valamint a szőlősgazdák bevonásával fel akar újítani a népfront-bizottság. A szőlődugványok és kiveszett facsemeték pótlásához egy 2 holdas községi kert létesítését tervezik, ahol ezeket nevelik. Uj képet kap a község belseje is. A jelenleg építés alatt álló kéttantermes iskolát még ezév- ben átadják. A tanács kezelésében lévő, jelenleg nem használt fürdőt igen rövid időn belül üzembehelyezik s a piacon az élelmiszerek árusításához asztalokat állítanak fel. Leleplezték Balassi Bálint emléktábláját Balassi Bálint, a magyar líra első nagy klasszikusa születésének 400. évfordulója alkalmából kedden délben leleplezték Balassi Bálint emléktábláját a budapesti Személynök-utca — e naptól kezdve Balassi Bálint- utca 1—5. számú házon. Ünnepi beszédet Gerézdi Rábán, az irodalomtudomány kandidátusa mondott. (MTI) Holnapi falu a népfront-bizottság terveinek tükrében DOBOZY IMRE: A péterJcúti kántor, aki a mise végeztével letette a harmóníu- mozás gondját s megitta a második laposüveg pálinkát, hangosan bíztatja Puska Ignácot. — Ne szagold, hanem idd! — Vigyem? Hová vigyem? — Idd, ne vidd, te botfülü! — Nem is viszem! A kántor az öreg mellé fura- kodik s belerikolt a fülébe: — Azt mondom, igyál belőle! Ezt már muszáj meghallani, a holt is meghallaná. Puska még egyszer megszagolja a vizet, tágra mereszti a szemét, fejetetejét kaparássza, mintha haja volna, s ötöl-hatol. — Persze, hogy iszom . a de még mennyire iszom. Mondjátok meg, miért ne innék? Hiszen ittam én máskor is a szent vízből. — Azt elhiszem — nevet a hentes babája, — de nem ebből! istenem, hogy változnak az idők: még a szent víz is megváltozik. Puska mit sem hall abból, amit a vígkedvű zarándoknő mond, csak a szája mozgását látja. Ugyan mit beszélhet? Lehetséges volna, hogy őt szapul- ja? — Ki meri állítani, hogy nem iszom? — üvölti vérben forgó szemmel..— Mi? Álljon elő! A vöröshajú dühbe gurul. Gallérön ragadja Puskát s megrázza, mint Krisztus a vargát. — Ne ordíts! Igyál! Hallod? Igyál, mert ledugom a csövet a gyomrodba! Puska egyszerre olyan csendes lesz, hogy alig hallani a szavát. (32) II KÚT — Iiigenis — dadogja — csacsacsak nincs bögrém. Egyszerre tizen is nyújtják bögréjüket. A kántor, ki tudja, honnan szedte, akkora köcsögöt nyomkod feléje, hogy Puskának a feje is beleférne. Az öreg hosszas tanakodás után kiválasztja a legkisebb bögrét, s a zarándokok zajos bíztatása közben odatartja a cső alá. Uramisten — fohászkodik, — balkezével előrántja a zsebkendőjét s idegesen törölgeti verejtékben fürdő tarkóját. Hát nincs mentség? Muszáj inni? A sánta Patkós Ferenc, aki maga is erősen viszolyog a romlásnak induU szent víztől, megkönyörül rajta. — Várjatok csak egy kicsit avval az ivással! — tanácsolja. — Alighanem csak az eleje ilyen ronda. Mindjárt kitisztul a szivattyú, s jobb víz jön. — No jó, várjunk — egyezik bele a hentes. Hiszen várhatnak akár ítéletnapig, A második bögre víz éppen olyan zavaros, mint az első; a harmadik éppen olyan, mint a második. Puska szorgalmasan öntözgeti a vizet a homokba, s megpróbálja minél természetesebbnek feltüntetni ezt a foglalatosságot, ám a hetedik pohárnál elfogy a zarándokok türelme. A hentes, Puska vállára teszi a kezét. — Elég a locsolásból — mondja nyomatékkal. — Igyál! — Úgy van! —kiáltja a péter- kúti kántor. — Igyál! Puska halálraszánt ábrázattal motyogja; — Helyes ... én is éppen inni akartam... ezzel az egy pohárral még kiöntöm, aztán... jöjjön, aminek jönni kell, iszom. Ebben a szempillantásban, mintha a láthatatlan égi hatalmasságok meghallgatták volna Puska Ignác szegény, öreg, meggyötört szívének forró óhaját — nagyot cuppan a cső, s egy csepp víz sem jön belőle. — Hát ez mi a csoda? Szűzanyám, elfogyott a szent víz! A zarándokok közelebb nyo- makodnak, az összedugott fejek közül innen is, onnan is zavart suttogás hallatszik, Bazsalgó Mártonné ijedtében felrúgja a suszterszéket és sikít, ahogy a torkán kifér. — Jajistenem, jajjajjaj, végünk van! Elapadt a szent víz! Puska Ignác villámsebesen kereket old. Még a bögrét is ,elfelejtette visszaadni jogos tulajdonosának; óriási bakugrásokkal nyargal a kapu felé, s csak akkor mer kiáltani, amikor már kívül van. Hanem akkor ordít, hogy zeng belé a környék! — Nincs víz! Nincs víz, hála a jóistennek! Oroszlán, aki a kezdődő zűrzavarból megérti, hogy immár nem maradhat a háttérben, fülrepesztő bömbölésscl próbál rendet teremteni. — Csönd legyen! Ki beszél itt mindenféle marhaságot? Ki mondja, hogy nincs víz? — Hát van? — mérgelődik a hentes. — Hol van? A hajdani elsőgazda, aki valamicskét mégiscsak tanult főnökétől, Csalicska Ábrahámtól, körüljáratja zord tekintetét a zajgó sokaságon. — Csönd! Csöönd! Azért nincs víz, mert válogattok, istentelenek! így büdös, úgy büdös, így A kishunmajsai Vörös Csillag tsz befejezte az őszi vetést A kiskunmajsai dolgozó parasztok a termelési bizottság kezdeményezésére még az őszi vetések megkezdése idején versenybe leptek egymással. A verseny eredményeként született meg újabb elhatározásuk, melynek célja a vetéstervek október 22-ére történő teljesítése. A termelőszövetkezetek azonban még ebben is szeretnék megelőzni az egyéni gazdákat. Ök vállalták, hogy vetésterveiket már október 20-ra teljesítik. Vállalásuk teljesítéséhez mindannyian jó úton haladnak, sőt a Vörös Csillag termelőszövetkezet már be is fejezte az őszi vetéseket. 30 hold rozsuk, 9 hold árpájuk került a földbe keresztsorosan és 25 holdas búzavetésükből szintén ke- resztsorosan vetettek 22 holdat. A község dolgozó parasztjai és termelőszövetkezetei a minisztertanács határozata után kijelentették, hogy növelik kenyérgabona vetésterületüket. Az idén összesen 400 holddal nagyobb területen vetnek őszi kenyérgabonát. Fordítsanak nagyobb gondot a dolgozók panaszainak orvoslására a tiszakécskei állami gazdaságban is A napokban kintjártam a tiszakécskei állami gazdaságban. A rendszeres látogató szemével néztem végig milyen fejlődés és milyen szép eredmények igazolják a gazdaság dolgozóinak tavasztól őszig végzett szorgalmas munkáját. Erős elvtárssal, a gazdaság ÜB-elnökével néztük végig a szőlőket, gyümölcsösöket, ahol dúsan megrakva roskadoztak az almafák a szüretet várva. A szőlőhöz vezető dűlőút mellett szilvafasor húzódik végig. A szüreten már rég túl vannak, 50 százalékkal több gyümölcsöt szedtek a tervezettnél. Körülnézünk, a fák alatt nem látni a földet. Legalább 2 mázsa szilva rohad a földön. — Hát ez — kérdem Erős elvtársat, — ez már terven felül termett? — Rosszalóan csóválja a fejét, aztán bevallja: bizony elvtárs, akadnak még hibák a mi gazdaságunkban is. Amint tovább megyünk, el is mondja, melyek ezek a hibák: — Éppen a mai nap jött hozzám id, Kajlikné, aki elmesélte, hogy három gyermeke van és már két hónapja vonják tőle a gyermektelenségi adót. Már a bérelszámolóknál is reklamálta, de eddig eredménytelenül. Ehhez hasonló volt Mazur Mihály esete is. Már lassan egy éve, hogy levontak tőle 100 forint étkezési pénzt, holott Ma- zűr elvtárs nem is étkezett ez idő alatt az üzemi konyhán. Ezt természetesen igazolni is tudta, a levont összeget azonban csak két hónappal a levonás után kapta meg. Ilyen problémákkal szinté naponta találkozunk — mondja Erős elvtárs. — Pedig egy gazdaság eredményeit nemcsak azokon a számokon lehet lemérni, amelyek a tervteljesítés mértékét jelzik, hanem azon is, hogyan becsülik meg a gazdaság dolgozóit, mit tesznek munkájuk zavartalansága érdekében. Ete- kintetben még vannak kívánnivalók a tiszakécskei állami gazdaságban. Kocsis Ferenc járási szervező, Kecskemét, A begyűjtési tervek teljesítése — törvény MEGYÉNKBEN már jóideje teljes ütemben folyik a kukoricatörés, továbbá a napraforgó- és burgonyabetakarítás. A beadott mennyiség azonban egyik terményből sem áll arányban a betakarítással. A betakarítás egyre gyorsuló üteme nem arányos a begyűjtési eredolajos, úgy olajos. ; ; Hát van tibennetek egy szikrája a hitnek? Mi? Majd még örülnétek, ha akármilyen víz jönne a szent kútból, csak jönne! A megszeppent Patkós Ferenc, aki attól tart, hátha éppen most,- a harmincnegyedik búcsújárás alkalmával szalasztja el a régvárt gyógyulást, térdreesik. — Igazad van, szent férfiú —~ zokogja — istentelenek, bűnösek vagyunk. De most mi lesz velünk? Imádkozzatok, keresztény testvéreim: szálljunk magunkba, hátha újra elindul a víz. — Persze, hogy elindul! — kiáltja Oroszlán. — Ha megígéritek, hogy nem finnyáskodtok, mindjárt lesz víz! Hm, ezzel az ígérettel azért nem kell sietni. A zarándokseregből csak innen-onnan, s halkan jön a válasz: — Megígérjük... Oroszlán megkocogtatja a cső végét, s érces hangon átszól a spanyolfal mögé: — Vizet kérek! — Hiszen nyomom, — nyögi odaálról Bernât káplán. — De nem jön! Pumpáld erősebben! — Jó! Oroszlán odatartja a maga bögréjét a cső alá s feszülten vár. Az egész udvarról minden szempár a cső végére szegődik, még Bazsalgó Mártonnéi is, aki különben a kapufélfa mellett áll, készen arra, hogy mielőbb kövesse Puska Ignác példáját. Maga a szent kút legfőbb pum- polója, azaz, hogy pumpálója, Csalicska Abrahám, aki már pilisét is letette, karbafont kézzel izgatottan várja a kísérlet, kimenetelét. (Folytatása következik.) mények növekedésével; A ku- koricabegyüjtési terv teljesítése megyénkben alig haladja meg a legutóbbi értékelésig a 19, a burgonya az 50, a napraforgó pedig a 41 százalékot; A ku- koricabeadásban a bajai, kiskunhalasi járás és Baja város, a napraforgóbeadásban a kiskőrösi és kecskeméti, burgonyában szintén a kecskeméti járás teljesítése van a megyei átlag alatt; A BAJAI JÁRÁS igyekszik elmaradását pótolni, ez látható a kétnaponként összesített begyűjtési eredményekből is, amelyek október 8-tól számított nyolc nap alatt egyszeresére növekedtek. Ezzel szemben nem kielégítő a begyűjtés növekedésének üteme a kiskunhalasi járásban, ahol nem állapítható meg ilyen arányos növekedés. Az október 13-i és 14-i begyűjtési eredmény például 180 mázsával kevesebb a következő két nap eredményénél. A BEGYŰJTÉS lemaradásának több oka van. Elsősorban a begyűjtési apparátus, a begyüj- tőszervek és a tanácsok munkájában keresendő a hiba. A kapások begyűjtésénél megközelítőleg sem végeznek olyan felvilágosító munkát, mint a csép- lés, vagy gabonabegyüjtés idején. Elhanyagolják a verseny népszerűsítését is, de mulasztások vannak a törvényes eljárások alkalmazásánál is. A KAPÁSTERMÉNYEK begyűjtése mellett szintén lassú ütemben folyik az élőállat és állati termékek begyűjtése is. Pedig tudjuk nagyon jól mindannyian, hogy a lakosság életszínvonalának emeléséhez, a jobb hús- és zsírellátás is jelentősen hozzájárul. Feltétlenül be kell tartani itt is a törvényességet. A dolgozók zavartalar ellátása megköveteli, hogy a begyűjtési hivatalok a beadási halogatókkal szemben ne legyenek elnézők. A tervek teljesítését az egész nép egyre növekvő igényei követelik meg s e tervek végrehajtása becsületbeli ügye és kötelessége minden dolgozó parasztnak, és valamennyi, a begyűjtési tervek teljesítéséért felelős szervünknek. Farkas István, versenyelőadó.
