Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-19 / 247. szám
Pártvezetők és a népfront-bizottság viszonya Dimavecsén Két hete Dunavecse dolgozó népe megválasztotta a Hazafias Népfront helyi bizottságát. Mint általában új intézmények létrehozásakor nem megy minden simán, zökkenők, hibák nélkül. Bizonytalanság, téves nézetek, és egyes vezető funkcionáriusok túlságosan gyámkodó hajlama észrevehetően megnyilvánul a fiatal, alig pár hetes népfront-bizottságok munkájában. így van ez Dunavecsén is. Az első, amit helytelenítek, akkor ragadta meg a figyelmemet, amikor felkerestem Naszály Sándor igazgató-tanítót, a helyi népfront-bizottság elnökét, Kérdéseimre kissé a sértett ember hangján közölte, hogy nála egy szem papír sincs, ami a Hazafias Népfront helyi bizottságával vagy annak tevékenységével foglalkozna. Mind a népfrontbizottság akcióprogrammia, mind a bizottsági tagok névsora Majer elvtársnál, a helyi tanács végrehajtó bizottságának elnökénél van... Beszélgetésünk során számos kérdés került szóba, legfontosabbnak mégis a népfront-bizottság elnökének alábbi szavait tartom: — Nálunk Dunavecsén a legtöbb szervezetnél az a baj, hogy a többség alkalmazott, nem pedig dolgozó paraszt és ezt a lóhát a népfront-bizottság tagjainál sem sikerült megszüntetni. A többség itt is alkalmazott. — Szerintem legalább még 5—6 dolgozó parasztot kellett volna megválasztani... Ezekután elhatároztam: közelebbről nézem meg, mi a helyzet a dunavecsei népfront-bizottság körül. Megállapításom az volt, hogy túlságosan gyámkodnak, részint pedig eléggé bizalmatlanok a párt és a tanács vezetői a népfront-bizottság elnökével és számos tagjával szemben. Nem vágok azonban elébe az észlelteknek. Helytelenek az olyan törekvések, amelyek kommunista, funk* cionáriusi többségű népfront- bizottságot tartanak csak »biztosnak« és elfogadhatónak. Mit mutat etekinletből Dunavecse NÉGY ÉVVEL EZELŐTT alakult a bajai Micsurin termelőszövetkezet. öt lóval, négy tehénnel, hiányos gazdasági felszereléssel kezdték 488 holdon a nagyüzemi gazdálkodást. Már az első évben 1452 mázsa istállótrágyát cs 150 mázsa műtrágyát használtak fel a talaj termőerejének pótlására. Ennek köszönhették, hogy termésátlaguk például kukoricában, jóval felülmúlta az egyénileg dolgozó parasztokét. Az első év végén tehénállományuk 19 darabra növekedett, sertésállományuk pedig 18 darab volt. Tehenészetük 16.200 liter tejet termelt. A RÁKÖVETKEZŐ évben már 2870 mázsa istállótrágyát és 180 mázsa műtrágyát használtak fel. Ennek a gazdasági évnek eredményeit erősen befolyásolta a fagy és az azt követéi aszály. Ennek ellenére minden terményből többet takarítottak be egy- egy holdról, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Állatállományuk tovább növekedett. A tehénállomány szaporulata 28 borjúval növelte gazdaságukat. 300 baromfiból álló farmot létesítettek. Ekkor tehénállományuk már 32.400 liter tejet termelt. 1952—53 VOLT fennállásuk 3. esztendeje. — Ebben az évben a termésátlag további növelésére 3285 mázsa istállótrágyát, 326 mázsa műtrágyát használtak fel. Az őszibúzából 10 mázsa 20 kiló, ősziárpából 20 mázsa 50 kg, zabból 8 mázsa 50 kiló átlagtermést takarítottak be. Már 20 lovuk, 49 szarvasmarhájuk, 25 kocájuk és 40 süldőjük volt. Borjúszaporulatuk 25 darab, malacszaporulatuk 135 darab. A termelt tej 45.600 liter. A baromfiállomány növelésére egy 2000 j férőhelyes haromfincvclot, a ser- ' község népfront-bizottságának az összetétele? A bizottság létszámának a fele párttag, akik között három párttitkár van A párt vezetőszerepét a népfrontban nem a párttag-részvevői, számbeli súlyával, hanem a népfront-szervekben részvevő kommunisták aktív munkájával, népnevelő tevékenységével lebe, és kell biztosítani. így a dunavecsei kommunistáknak sem az a feladatuk, hogy személyszerim ők vezessék a népfront-bizottságot, hanem arra kell törekedniük, hogy minél hathatósabban segítsék tömöríteni a dolgozókat, hogy segítsenek mindig újabb és újabb tömegeket bekapcsolni a népfront-mozgalomba. A dunavecsei népfront-bizottság jelenlegi helyzete, valamint a község párt- és tanács- vezetőinek magatartása és nézetei azt bizonyítják, hogy félreértik a népfront célját és nem látják világosan jelentőségét. Török Gyula elvtárs, a községi alapszervezet párttitkára meg is mondta, hogy ők úgy szerették volna, ha Majer elvtárs, a tanácselnök lesz a népfront-bizottság elnöke. Vizinger elvtárs, a községi pártbizottság titkára pedig többek között úgy jellemezte Naszály Sándor igazgatótanítót, a népfront-bizottság elnökét, hogy az nagyon is törekszik a népszerűségre, s bár ki nem mondta, de azért a hangsúlyban benne volt, hogy ide- gedkedik tőle. Helytelen, nagyon helytelen párttitkár vagy vezető funkcionárius részéről ilyen magatartás az értelmiséggel, a népfront-bizottság tagjaival szemben. Szemléltető a dunavecsei párt- és tanácsvezetőknek a fent jellemzett idegenkedő magatartására az is, hogy a népfrontbizottság elnöksége a kővetkező- kép oszlik meg; Elnök: Naszály Sándor igazgatórtanító, első elnökhelyettes: Vizinger Sándor, a községi pártbizottság titkára, második elnökhelyettes: Majer Imre, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagja ezenkívül az elnökségnek a tésállomány növelésére 100 férőhelyes sertésfiaztatót építettek, Egy-egy tag jövedelme elérte átlagosan a 12.000 forintot. AZ IDÉN TOVÁBB növekedtek az eredmények. Egy holdról 26 mázsa kukoricát takarítottak be. A termelés költsége a kukoricánál az 1951. évi mázsánkénti 79 forinttal szemben 69 forintra csökkent. Az állatállomány is ugrásszerűen emelkedett. Egy göbe szaporulati átlaga 14 darab. 146 sertésük van és 336 a malacok száma. Az évi tejtermelés 52.760 literre emelkedett. A NÖVEKVŐ eredményekkel arányosan növekedett a tagság jövedelme is. Az idén búzából 2.5, árpából 1.25, kukoricából 2.50 kiló lesz a munkaegység utáni részesedés, készpénzben 8 forintra számítanak. A tavalyi 12.000 forintos átlagos jövedelemmel szemben az idén egy-egy tag jövedelme túlhaladja a 14 ezer forintot. NÉGY ÉV nem nagy idő, mégis megmutatta a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Az eredmények mellett még van hiba a munkafegyelem körül. Kiss Sándornak például a háztáji gazdasága mellett egy hold szőlője is van. Bizony a munkaidő nagyrészét a háztáji gazdaságban és a szőlőben töltötte. Míg a szövetkezet tagjainak átlagos munkaegysége 250—300 között van, az övé ennek alig felét éri el. Hasonló a helyzet Pauk Ferencnél is. Ezen is sürgősen segíteni kell, hogy megszilárduljon a munkafegyelem. A SZÖVETKEZET földjein folyik az őszi munka, végeztek a burgonyaszcdcssel és a kukoricatörés is befejezés előtt áll. A vetés is lendületesen halad. községi alapszervezet párttitkára, az MNDSZ elnöke és még egy párttag. Ezek a szektás nézetre valló hibák akadályozzák Dunavecsén a Hazafias Népfront helyi bizottságát abban, hogy kedvvel és lendülettel kezdjen hozzá nagy feladatához, minden becsületes, a hazáját szerető dunavecsei honpolgár Összefogásához, egy cél — mindnyájunk jobblóte megteremtésének az érdekében. Dunavecsén a népfront-bizottság valójában most kezdi majd meg működését, aktív mozgósító szervező munkáját. Van még idő, de kell is lennie arra, hogy az új népfront széles demokratikus alapokon való kibontakoztatásának jelentőségét a járási pártbizottság megértesse a község eléggé szektás magatartásra hajló kommunista vezetőivel. A járási pártbizottság feladata megértetni a község kommunista vezetőivel, ezen keresztül pedig az egész párttagsággal, hogy a népfront-mozgalom kibontakoztatásának nagy jelentősége éppen abban van, hogy a szélesebb pártonkívüli tömegek politikai és társadalmi aktivitásának felkeltésére az eddiginél nagyobb lehetőségeket nyújt. Ezt a politikai és társadalmi aktivitást kell segíteni kibontakoztatni a kommunistáknak. Azért olyan nagy a Hazafias Népfrontnak az országépítést, a jobblét megteremtését elősegítő jelentősége, mert a nép kimeríthetetlen erőforrás, mivel a népfront munkájával újabb százezrek érzik személyes ügyüknek az ország építését és vállnak népünk jólétének emeléséért folytatott narcunkban segítő erővé, példamutató vezetőkké. Ennek megértésére, s a megértés nyomán aktív kommunista kezdeményezésre, a tömegek között végzett kitartó, meggyőző, hatékony munkára van most szükség a dunavecsei vezetők és kommunisták részéről, mert az ilyen értelemben vett politikai vezetés segíti leginkább a Hazafias Népfront helyi bizottságát nagy feladatainak eredményes végrehajtásában. Sándor A beadás élenjárói Jánoshalmán a Petőfi termelőszövetkezet napraforgó- cs burgonya-, Galgóczi István 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt pedig kukorica-, napraforgó- cs burgonyabcadását teljesítette. Kiskunfélegyháza, Czuczor-u. 37. Minden reggel félhétkor a kis kertes ház kapuján egy őszülő, középkorú férfi lép ki. Az utánaszaladó kisfiának, Józsinak mondja búcsúzóul: Ha hazajövök, majd osztunk, szor- zunk. Azután egy atyai csók cuppan a kisgyermek hamvas, piros arcocskáján. A férfi neve: Vízhányó József. Atellenben hasonlóan egy idős ember húzza be maga mögött a kaput. — Jó reggel, Babák bácsi. — Szervusz, Jóska. — Vízhányó átlépdel a kocsiúton, majd beszélgetve haladnak a gyár felé. Egy éve történt az első olyan beszélgetés, ami Vízhányó Józsefet, mint tanácstagot cselekvésre sarkalta. Az egyik reggel Babák bácsi így szólt: Te Jóska, tanácstag vagy, mégse gondolsz arra, hogy az utcában mindenütt legyen villany. Pedig már te is hallottad többször, hogy kevés pénzzel is helyre lehetne hozni a megrongált vezetéket. — Igaza van, Babák bácsi. Addig nem nyugszom, míg nem lesz villany az egész utcában. — Nemcsak az én kérésem ez, hanem harminchét lakóé. Vízhányó József még aznap munkaidő után, elment a tanácshoz, s ott Eng főmérnökkel beszélte meg az egész utca dolgozóinak kérését. Egy hét múlva az egész utcában égett a villany. — Előbb is eszembe juthatott volna, hogy szóljak ... Nekem pedig, hogy cselekedjek — válaszol Jóska, — de azért most se volt késő. Tavasszal, az egyik szomszéd- asszony beszólt a Vízhányó-portára: — Mogyoróssiéknál gyűlés lesz. Jöjjön már el maga is Vízhányóné. A tanácstól lesz ott egy férfi. Vízhányó Józsefné el is ment. Az asszonyok elmondották, nagyon hiányzik egy bolt az utcában. Nagy örömmel mondta este férjének, hogy a tanács kiküldötte megígérte, ha egy mód van, teljesítik a kérést. Es október 7-én megnyílt az új népbolt. Néhány nappal ezelőtt szülői értekezlet volt a központi iskolában, ahol Vízhányó Józsefné is megjelent. Szamosfalvi tanító elvtárs arra kérte a szülőket, hogy segítsenek. — Százhúsz gyerek van az iskolában. Falikút csak a Ve. előfolyosóján van. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy nem valami kellemes. Főleg nem egészséges. A falikútat át kellene helyezni a nagy folyosóra. Sajnos hiába fordulunk bárkihez, segítséget nem kapunk ... Vízhányóné jól megjegyezte mindezt. Alig várta, hogy férje otthon legyen, s elmondja az iskola vezetőségének kérését. Férje másnap a vállalat vezetőségéhez fordult. Besze Mihály, igazgató válaszolt a kérésre: — Tudunk adni egy falikútat, hulladékcsövet, s megkérjük Grünhut Béla bácsiU hogy társadalmi munkában végezze el a szerelést. Béla bácsi örömmel vállalkozott, erre a munkára, hiszen az unokája is abban az iskolában tanul. Esténként 7—8 óráig dolgozott az iskolában. A gyerekek pedig ma már a folyosón elhelyezett vízcsapból engednek vizet, hogy szomjukat oltsák. De sok mindent meg tud oldani egy tanácstag! Vízhányó József is egyre nagyobb gyönyörűséggel veti bele magát a környék lakóinak problémáiba. Legutóbb munkába jövet, Babák bácsi mintha hangosan gondolkozna: — Nagy a sár, Jóskám, az utcánkban. — Nem ártana kitéglázni a járdát — válaszol Vízhányó József. — Ha úgy istenigazából hozzáfognánk, sikerülne is. Biztos vagyok abban, hogy sokan csatlakoznának hozzá. Beszélnünk kellene az emberekkel. Mondják meg ők is, mit, hogyan tegyünk, hogy a mi utcánk is még szebb, rendesebb legyen. Ha nem megy téglával, hát töltsük fel salakkal. Akkor se kell a sárban járnunk. — Hozzáfogunk, elmegyünk a szomszédokhoz és megbeszéljük velük — jegyzi meg Vízhányó József. — Ebben az utcában is olyan szorgalmas, takaros nép lakik, aki szereti a szépet, az okos gondolatokat, és ha szükséges, még áldoz is azért, hogy szebb legyen a városnak ez az utcája is. Az utca lakói biztos olyan tanácstagot választanak most, aki hozzásegíti őket a szép terv megvalósításához. V. K. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: FelhőátvonulásÍK, legfeljebb északon egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt nyugati-északnyugati szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 6—9, helyenként 6 fok alatt. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden nyugaton 19—22, .keleten 16—19 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet kedden 10 lök felett lesz. (MTI) Á kecskeméti 22. választókerület jelöltje Este 6 óra. Megélénkül Kecskeméten a Komszomol-tér. Emberek sietnek az úttörőházba. Dolgozók, férfiak, nők, fiatalok, öregek foglalnak helyet az előadóteremben. Az egyes csoportok között megindul a beszélgetés. Az elelkapott mondatokból kitűnik, fontos ügyben jöttek. A harmadik kerület lakói ma tanácstag- jelölő gyűlést tartanak. Az első széksorban Lévai József gyári munkás mellé ül Orbán László, az Alföldi Konzervgyár dolgozója. Hátrább egy értelmiségiekből álló csoport beszélget egymással. Bodor József, Szabadság-tér 9. sz. ház lakója azt magyarázza Wongrincsics Géza, a Betonútépítő Vállalat dolgozójának, aki jelenleg betegállományban van, s ennek ellenére eljött, hogy miért mennek vontatottan a KIK tatarozásai. Kiss Gábor azelőtt az Arany János-utcában lakott, nemrég a László Károly-utcába költözött. A kis úttörőpaitások műsora véget vetett a beszélgetésnek. A hangulatos műsor után Bu- garszki László azt javasolta a tanácstagjelölő gyűlésnek, hogy az elnökségbe válasszák meg a kecskeméti népfront-bizottság kiküldöttjét, Madarász Lászlót, továbbá dr. Kolozsi Rektorisz Gyula ügyvédet, Kovács Pál vállalati vezetőt, Papp Lajos tanárt és Halanda Istvánt, a városi párt-végrehajtóbizottság első titkárát. A jelenlévők helyeselték az indítványt és megválasztották az elnökséget.. Utána Madarász László emelkedett szólásra cs méltatta a gyűlés jelentőségét, majd beszámolt a Hazafias Népfront célkitűzéseiről, Kecskemét fejlődésének eredményeiről. A fejlődést két érdekes, tanulságos hasonlattal jelképezte. Mikor a tavasszal Móricz Zsig- mond »Rokonok« című regényéből városunkban forgatták a film egyes részleteit, pámapos építkezéssel kellett visszaállítani a múltat. Több utcába sarat hordtak, hogy olyan legyen, mint amilyen volt. Mikor pedig idehelyezték, azzal rémítgették ismerősei, ne menjen Kecskemétre, mert ott tönkre fog menni, mert bort kell inni, víz nincs, azt lajtban hordják. Ma már igen sok házba bevezették a vízvezetéket, sok utcába újabb közkutat állítottak. A beszámolóban sok szám hangzik el a kerületben végbement fejlődésről. Tíz romlakást állítottunk helyre, utcaburkolásra közel egymillió forintot költöttünk, a tüdőbeteggondozó fejlesztésére 300.000 foritot fordítottak... A beszéd után Fábik János, kenyérgyári dolgozó kért szót és a lakók javaslatát tolmácsolva javasolta, hogy a 22. sz. körzetnek Halanda István legyen a tanácstagjelölje. Pár mondatban méltatta Halanda elvtárs érdemeit, özv. Bajusz Györgyné is szót kért. Az özvegyasszony két apró gyermekét is elhozta. Az egyiket karjára emelve kijelentette, ő azért javasolja Halanda elvtársat, mert törődik a többi dolgozó sorsával. Neki is segített, amikor felkereste. — Legyen olyan, mint édesapánk, — mondotta Szűcs Pálné a Mun- kácsy-utcából. — Mi, mint a gyermek az apjához, úgy járunk hozzá ügyes-bajos dolgainkkal. Tudom, hogy Halanda elvtársnál mindig nyitott ajtóra találunk. Ezért javaslom. Tucsek Károly után Schwarcz Paula is azt hangoztatta^ hogy ismeri a jelölt tevékenységét, ezért ö is javasolja. Több hozzászóló után a választásra került a sor. A körzet egyhangúlag választotta meg Halanda István elvtársat tanácstagjelöltnek. Feldübörgött a taps. Akik nem szóltak hozzá, így jelezték bizalmukat. Utána Halanda elvtárs megköszönte a bizaL mat. Madarász László azzal zárta a gyűlést, hogy idézte Ady szavait: »Ez az ország már a mi országunk- itt mAi' a mi kezünk épít.* A bajai Micsurin iermeidszüvelkezet fejlődése
