Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-17 / 246. szám

A Termény forgalmi Vállalat kiskun félegyhási telepe is felelős a vetéstervek végrehajtásáért ! Ha a »asyklterjfd^fi kis­kunfélegyházi határról teljes, átfogó képet akarunk kapni, bi­zony elmondhatjuk, hogy nagy feladatra vállalkoztunk. Nem- csupán azért, mert a határ olyan nagy, hanem azért is, m irt ugyan nagy területen feketén húzódó hantcsíkokat, zsenge haj­tású vetéseket látunk, de gya­kori még a lábon álló kukorica­szár, a letakarítatlan kapásnö­vény. Ebből az következtethető, hogy a vetés sem halad megfelelő ütemben. S valójában a számok is ezt mutatják; az egyéni gaz­dák az őszibúza vetésével SO százalékban, az ősziárpa vetésé­vel 70 százalékban, az őszi ta­karmánykeverék vetésével pedig mindössze 30 százalékban végez­tek. Azonban még ennél is lehan­golóbb tények előtt állunk, ha a város termelőszövetkezeteinek munkáját vizsgáljuk. A Dózsá­ban például a 100 holdas őszi vetéstervnek mindössze 25 szá­zaléka van elvégezve, s a ro­zsot — bár a határidő régen le­járt, — még mindig nem vetet­ték el. A példákat még tovább is sorolhatnánk, de előbb ele­mezzük csak a Dózsa esetét! Mi lehet az oka a késlekedés­nek? Vájjon a Dózsa termelőszö" vetkezet tagjai nem érzik fon­tos érdeküknek, hogy kedvező időjárással és megfelelő gyorsa­sággal szórják földbe kenyérga­bonájukat? Távolról se gondol­junk erre. Inkább kísérjük fi­gyelemmel a vetőmag kérdését. Azokból a terményekből, amelyeknek jóminőségű vető­magja a termelőszövetkezet ren­delkezésére áll, már jóval ez­előtt teljesítették vetéstervüket. Az ősziárpa 100 százalékban, a takarmánykeverékek a terve­zettnél 50 százalékkal nagyobb területen kerültek földbe. A ve­tést nem a tagság szorgalmának, becsületes kötelességtudásának hiánya késlelteti, hanem a cse­revetőmag késedelmes megérke­zése. A Dózsa termelőszövetkezet­hez hasonlóan a város több ter­melőszövetkezetében leállt a vetés. A Felszabadulás elnöke, Tapodi elvtárs elmondja, hogy tegnapelőtt elvetették már az utolsó szem búzavetőmagjukat is és mára, a még hátralévő 27 holdon is befejezhették volna a vetést, ha a cserevetőmag ki­adása terén nincsenek ilyen ne­hézségek. Most azután félbema­radt a vetés és az erőgépet a 20 kilométerre lévő, kunszállási határba vontatták. Amint később kiderült, nem azért nincs vetőmag a kiskun­félegyházi termelőszövetkezetek­ben és a város dolgozó paraszt­jainak, mert államunk nem tud­na biztosítani jóminőségű csere- vetőmagot. A hiba legfőbb oka, hogy a kiskunfélegyházi Ter­ményforgalmi Vállalat telepén teljes szervezetlenség uralkodik. lOgyetlen példa erre: A ve­tőmagcserét lebonyolító raktár­hoz Heincz Antal, a telep veze­tője olyan munkaerőt tett, aki soha életében még nem foglal' kozott, nem dolgozott ilyen munkakörben. Nem Rádi And­rás rosszindulatán múlik, hogy a csereakció folyamán vezetett könyvelésen nem lehet kiigazod­ni, nem lehet összefüggő képet alkotni arról, hogyan áll a vető­magcsere a járásban, vagy a vá­rosban. Rádi András még né­hány héttel ezelőtt a zsákrak­tárban dolgozott Mint maga is elmondotta: Ez a munka pedig megfelelő gyakorlat nélkül ne­héz és bonyolult, különösen egy olyan idős ember számára, mint ő. így nemcsak a könyvelésbe csúsztak be hibák, hanem elő­fordult az is, hogy a pálmonos­tori Kossuth termelőszövetkezet­nek a diszpozíció alapján kicse­rélendő 100 mázsányi másod­fokú rozsvetőmag helyett, har­madfokú vetőmagot szállítottak. A tévedés csak a vetés megkez­désekor derült ki, s a vetőmag visszaszállítása és kicserélése jelentős idő-, valamint pénzrá­fordítással járt. i H/.»‘I« lilán nem nehéz meg­áilü/jiiam: mi a végső oka an­nak, hogy az utóbbi napokban a város területén több termelő- szövetkezetben elakadt a vetés. A Terményforgalmi Vállalat he­lyi teiepe a hibás könyveiéi alapján nem tudja felmérni a még meglévő vetőmagszükségle­tet, hisz azt sem tudják, hogy eddig összesen mennyi vétóm-.- got cseréltek be, s bár a diszpo­zíció megvan a vetőmagcserére, mégsem intézkedtek arról, hogy a vetőmagot idejében megkap­ják a város termelőszövetke­zetei. A még hiányzó vetőmagot a Terményforgalmi Vállaia mélykúti telepéről kellene át­szállíttatni. A mélykúti telepnek ugyanis a tompái állami gazda­ság mintegy 720 mázsa ólomzá­rolt minőségi vetőmagot tud rendelkezésére bocsátani. Az el­szállítást azonban nem tekinti szívügyének sem a mélykúti, de még inkább a kiskunfélegyházi telepvezető, szállítóeszköz hiá­nyára hivatkozva. Ideje lenne már végre gyor­san rendet teremteni ezen a té­ren, s jó lenne, ha végre érde­kelt félnek érezné magát a kis­kunfélegyházi Terményforgalml Vállalat helyi telepének veze­tője, annak a tervnek végre­hajtásában, amelyet az egész nép jólétének emelkedése megköve­tel tőlük éppen úgy, mint vala­mennyi kiskunfélegyházi terme­lőszövetkezettől és dolgozó pa­raszttól. Több kenyérgabonát termesztenek Baján és környékén a dolgozó garasztok Baján és a bajai járásban több termelőszövetkezet és egyé­nileg dolgozó paraszt határozta el, hogy az idén növeli búza­vetésterületét. Baján a Boldogulás Útja I. típusú termelőszövetkezeti csoport az idén 40 holddal nagyobb területen készítette elő a búza vetőágyát, mint tavaly. A tagok már kiszá­mították, hogy e többletbúza révén 120 mázsa korpához jutnak. Ebből pedig 10 anyakocát tud­nak egész éven át szaporulatá­val együtt eltartani. A város dolgozó parasztjai szintén több 'búzát vetnek az idén. Ifj. Acs János az elmúlt év­ben 4 holdon termelt búzát. Az idén 5 és fél holdat vetett el. — Átlagosan 12 mázsa ter­mést akarok elérni. így számí­tásom szerint 5 és fél holdról 66 mázsa búzát takarítok be. Ebből 20 mázsát tartalékolok a család Bércsalókat tartóztatott ie a bácskiskunmegyei ügyészség A bácskiskunmegyei ügyészség vádiratot nyújtott be a megyei bírósághoz a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára volt igazgatója: Verbai Gyula, termelési osztályvezetője: Sztán Ferenc, tervosztályvezetője: Má­tyás András és a gyár több ve­zetőállásban lévő alkalmazottja ellen, A nyomozás során megállapí­tották, hogy Verbai Gyula és társai 1954. évben rendszeresen hamis tervjelentéseket adtak a felettes szerveknek. Ezzel a csa­lással havonként nagyösszegü prémiumhoz jutottak, amivel népgazdaságunknak többszázezer forintos kárt okoztak. • Verbai Gyulát, Sztán Feren­cet és Mátyás Andrást előzetes letartóztatásba helyez télt. tMTlj szükségletére, vetőmagra, gép- részre, a többi 46 mázsa gabo­nát pedig a beadás teljesítése után értékesítem. Racsmány József középparaszt szintén két holddal növelte ke­nyérgabona vetésterületét. Val- csik János egy, Maros József másfél holddal nagyobb terüle­ten foglalkozik kenyérgabona­termesztéssel. A bajai határban pedig 110 holddal több búzát vetettek az idén. Érsekcsanádon a helyi nép­front-bizottság indított mozgal­mat a búzavetés területének, továbbá az átlagtermések növe­lésének érdekében. Csátalján Lovász Imre, egyénileg dolgozó paraszt már azon az egy holdon is befejezte a búzavetést, amely- lyel növelte vetésterületét. A járás dolgozó parasztjai nagy kedvvel láttak hozzá, hogy a tavalyinál nagyobb területen termeljenek kenyérgabonát. Furcsa helyzet a gépállomásokra kihelyezett mezőgazdasági szakemberek lakásproblémái körül MEGYÉNKBEN a kormány- programm megjelenése óta szá­mos szakembert helyeztek ki a gépállomások megerősítésére. A kormányzat anyagot és pénzt is bocsátott rendelkezésére, hogy ne legyen akadálya annak, hogy ezeknek a szakembereknek szükség esetén lakást is építse­nek, vagy az arra alkalmas épü leteket lakássá alakítsák át. Megyénkben a kihelyezett szakemberek közül többnek en­nek ellenére most sincs megfe­lelő lakása. Surányi elvtársat Budapestről helyezték a kiskun­félegyházi gépállomásra és a megye egyik legnagyobb terme­lőszövetkezetének, a kiskunfél­egyházi Dózsának lett az agro- nómusa. A tagság rövid idő alatt megszerette és meg Is becsüli szövetkezetének agronómusát. Surányi elvtárs is megszerette a szövetkezetét. Mégis el van Ke­seredve, mert még most sincs lakása. Kozó Irén egy másik fiatal agronómus azért nem tud férj- hezmenni, mert nincs lakása, gyakran foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy elhagyja a gépál­lomást. Hasonló a helyzet a kecske­méti gépállomáson is, ahol több mint 10 embernek még mindig nincs lakása. Még több példát fel lehetne sorolni. Ez bizony nem jó han­gulatot szül a kihelyezett szak­emberek között és mint az em­lített esetek igazolják, sokan az­zal a gondolattal foglalkoznak, hogy otthagyják a gépállomást. A NAPOKBAN felkerestük Papp elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának beruházási csoportjánál és meg­kérdeztük tőle, hogy mi az oka annak, hogy a kihelyezett szak­emberek számára nem folyik a lakásépítés. Papp elvtárs elmondotta, hogy az a furcsa helyzet állt elő, hogy bár anyag is van elegendő és pénz is áll rendelkezésre, még­sem tudnak építeni. Van ugyan-* is a ’minisztertanácsnak egy olyan rendeleté, amely szerint ilyen lakásokat csak vállalatok építhetnek. A vállalatok, mint például az Építési és Tatarozási Vállalat, a 64/1 Építőipari Vál­lalat, az Épületkárban tartó ktsz cs így tovább, pedig arra hivat­koznak, hogy nincs munkaere­jük. Az igaz, hogy ezek a válla­latok jobb vezetéssel és munka­erőszervezéssel több segítséget tudnának nyújtani, de egyszerűbb azt válaszolni az ilyesmire, hogy ■»nincs kapacitás«. Papp elvtárs azt is elmondta, hogy ebben az ügyben számta­lanszor voltak már a földműve­lésügyi minisztériumban. Ott Benkó Béla a minisztérium épí­tési igazgatóságának részéről azt a felvilágosítást adta, hogy egész nyugodtan építtethetnek magánvállalkozóval Is, ő ezt azonban írásban nem meri adni: — Ezzel nem vagyunk kise­gítve — hangoztatta Papp elv­társ, — mert a Beruházási Bank csak a vállalatok részére fizeti ki a költségeket. A bank hivat­kozik az MT-rendeletre. TEHÁT A HELYZET úgy néz ki, hogy hiába van anyag és pénz, nincs aki építkezzen. Jó volna ezen valahogy segíteni a földművelésügyi minisztérium­nak és a többi illetékesnek. Még pedig sürgésen, mert ezeknek a problémáknak a megoldása jóbb hangulatot teremtene a mező- gazdasági szakemberek között, amelynek következményei érez­hetők lennének a magasabb ter­méshozamokban és a mezőgaz­daságfejlesztési határozat gyor­sabb megvalósításában. II csátaljai gépállomás dolgozóinak csatlakozása a MáVAG kezdeményezéséhez Gépállomásunk dolgozói elha­tározták, hogy csatlakoznak a MÁVAG dolgozóinak lelkes kezdeményezéséhez. Ezzel akar­ják méltóképpen megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját és kö­szönteni az elkövetkező tanács­választásokat. Gépállomásunk dolgozói elha­tározták: munkájukkal lehetővé teszik, hogy a gépállomás no­vember 28-ra teljesítse őszi tervét. Ezen belül vállaljuk, hogy velőszántási tervünket két nappal a határidő előtt telje­Jelöiögyülés a kiskimmajsai ötfapusztai iskolában Az a kis köpcös, mosolygó arcú bácsi, ott a szekrény­előtti pádon az a mi jelöltünk — súgja egy mellettem álló kedves fiatalasszony a zsúfo­lásig megtelt ötfapusz­tai iskola tantermében. Méltán illeti a tan­terem szó ezt a szép tágas helyiséget, amely most ezen a jelölőgyü- lésen az utolsó sarokig megtellett, mert még az ajtón kívül is szo­rultak emberek. S er­re a napra a kedves kis tanyai iskola még ünnepélyesebb, barát­ságosabb lett, mint bármikor: sok-sok virágcserép sorakozott az ablakokban, a virág­tartókban, az asztalon, a szekrény tetején. Es mintha csak a virágok szívet derítő, kedves, mosolygós sora foly­tatódna, úgy húzódtak a hátsó, vagy a falhoz közel eső padokra a tanyai kismagyarok. Nem maradtak volna otthon, mikor a szü­leik is idejöttek. Aki pedig már itt volt, azért hallgatott olÿan érdeklődéssel, mert nem másról volt szó, mint arról, hogy az üt, közöttük élő Kakas La­jos bácsit mégválasz- szák tanácstag jelölt­jüknek. Először Nagy János adta helyeslését a nép­front-bizottság javasla­tához. Nem sokat szó­nokolt, egyszerű, me­leg szavakkal javasol­ta: — Ismerem Kakas bácsit és ezután bátran ajánlom. Csak arra ké­rem ötfapusztai dolgo­zó társaim nevében, hogy továbbra is Ilyen jól, ilyen szeretettel képviselje majd a ta­nácsban a mi ügyün­ket, mint ahogy eddig kiállt mindenütt a mi igazunkért. A zután Szabó Kálmán nyúj­totta szólásra kezét: — En pedig azért javaslom, mert egy­részt a szomszédom és szintén jól ismerem, másrészt azért, mert t udom, hogy Kakas bá­csi sohasem rest a nép érdekében fáradni. Sok­szor találkoztam vele télen, hóban, fagyban, s mikor megkérdez­tem, hová tart: már mindig sejtettem a vá­laszt: »Megyek a nép érdekibe, fiam.<i Az­után mindig tőle tudom meg a rendeleteket is, meg ami a faluban történik. Azután több hozzá­szóló emelkedik fel a szűkreszabott kis isko­lapadok közül, hogy el­mondja, miért fogadja jelöltjének Kakas La­jost. Ezekből a hozzá­szólásokból egy kép raj­zolódik az ember elé: maga Kakas Lajos éle­te. Azé a tanyai dol­gozó paraszté, akinek munkáját nemcsak a takaros levendulás ud- varú tanya, meg az a, hat és fél hold föld őr­zi, hanem szeretettel zárták a szívükbe a- pusztai emberek is, akinek az érdekében, ügyes-bajos dolgában már nem egyszer segí­tett, tanácsot adott. járt utána an-' ^ nak is, hogy kint a pusztai boltba mindig lehessen friss kenyeret kapni. S bár eddig is póttagja volt a tanácsnak «= most még jobban méltónak tartják arra, hogy tel­jes felelősséggel kép­viselje a tanácsban az ótfapusztaiakat. Mikor a jelölt elfogadására került a sor, egyönte­tűen, ellenszavazat nél­kül rászavaztak az öt- fapusztaiak. A katonazenekar rá­zendített a jelölő-gyű­lés végét jelző induló­ra, de még senki nem mozdult a teremből. Csak jóval később kezdtek hazaindulni az emberek. Kakas La­jos, a 65 éves tanács- tagjelölt pedig csak állt meghatottan és szótlanul szorított ke­zet a munkájához sok sikert kívánó szomszé­dokkal, környékbeliek­kel. Már csak kevesen voltak körülötte, mi­kor az elcsendesült te­remben ismét megszó­lalt kedves, tréfálkozó, meleg hangja: rT izenöt évvel ez­-* előtt én sem gondoltam volna, hogy ennyi ember gyűljön össze az én tiszteletem­re! K, Ë; sítjük. A vállalások teljesítése érde­kében brigádonként értekezle­tet tartottunk, s ezekre a meg­beszélésekre meghívtuk a helyi tanácsok és termelőszövetkeze­tek vezetőit. A még hátralévő tervfeladatokat brigádokra és traktorosokra bontottuk le és egyben feltüntettük az egy mű­szaknormára eső napi tervfel­adatot normálholdban: A műszaki kiesések csökken­tése érdekében a tartalékalkat- i észeket a brigádszállás raktá­raiba adjuk ki, hogy hiba ese- lén a rossz alkatrész azonnal cserélhető legyen. A traktorosok vállalásának teljesítését a vezetőség helyes munkaszervezéssel segíti. Amel­lett, hogy gondoskodnak az üzemanyagellátás zavartalan biztosításáról, határozatot hoz­tak arról is, hogy a normán felül fogyasztó gépeket a mű­szaki részleg felülvizsgálja és a túlfogyasztást előidéző munká­kat azonnal kijavítja; A téli gépjavítás terén vál­lalták dolgozóink, hogy novem­ber 7-ig jóminőségben kijavíta­nak 4 darab cséplőgépet, 5 ekét, 5 kazalozót és egy aratógépet. A tanácsválaszlások tiszteletére, november 28-ra további négy traktor, 4 cséplőgép, 7 eke, 5 tárcsa, 2 kultivátor, 4 vetőgép, 1 kombájn, 1 aratógép és 5 ka- zalozó kijavítását vállalták dolgozóink; Az önköltségcsökkentést szin­tén nagyon fontosnak tartjuk; Ezért elhatároztuk, hogy ré­gi, használatlan hulladékanya­gokból előállított alkatrészek felhasználásával 40.000 forintnyi összeget takarítunk meg; Vállalásunk és csatlakozá­sunk célja a termelékenység, a terméseredmények növelése, ezen keresztül a dolgozók élet- színvonalának emelése; A gépállomás dolgozói nevé­ben: Juhász Károly igazgató, Földvári József párttltkár, Német Sándor vezető­mechanikus, Nagy Péter ÜB-elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents