Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-17 / 246. szám

» BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDPBATCSKtSKUNMEGYEl PtfRTBIZOTTSAGAMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM Jra SO fillér 1954 OKT. 17. VASÁRNAP­A MAI SZÁMBAN Látogatás a sükösdi víziszárnyas-telepen. — Ebben a termelőszövetkezetben csak tanulni lehet.., — 300 mázsa megtakarított szén. — Több kenyérgabonát ter­mesztenek Baján és környékén a dolgozó parasztok. — Jelölőgyűlés a kiskunmajsai ötfapusztai iskolában. V _____________J M egyénk kommunistái a Központi Vezetőség határozataiért — A megyei párta ktí va tanácskozása — Hxombaton, október 16-án Kecskeméten, a Városi Moziban a megyei pártbizottság aktíva­ülést hívott össze a megyei, járási, községi párt-, állami-, gazdasági- és tömegszervezeti vezetők részvételével. Az aktívaülésen megtárgyalták a Magyar Dolgozók Pártja 1954 október 3-i határo­zatait. Az aktívaülésen részt vett Ács Lajos elv- társ, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Vezetőség titkára és Benke Valéria elvtársnő, a Központi Vezetőség tagja. Az aktivaülést Dallas Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a megyei ta­nács elnöke nyitotta meg. Utána Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mon­dotta el a megyei párt-végrehajtóbizottság beszá­molóját. A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója Németi József elvtárs beve­zető szavaiban hangsúlyozta: — Ismeretes, hogy a Központi Ve­zetőség a múlt év júniusában felfedve politikánk hibáit —me­lyek a tudott súlyos következ­ményekkel jártak — a többi kö­zött úgy határozott, hogy végre kell hajtani az ipar nagy­arányú átcsoportosítását, lénye­gesen emelni kell a fogyasztási cs közszükségleti cikkek gyár­tását, s legfőbb feladatunknak a mezőgazdasági termelés fellen­dítését kell tekintetünk. A jelen­legi időszakban ez felemelkedé­sünk kulcskérdése, a lakosság növekvő szükségletei kielégíté­sének, emelkedő életszínvonalá­nak biztosítéka. Ennek meg­felelően kormányzatunk jelentő­sen csökkentette a dolgozó pa­rasztság termelésére nehezedő terheit, az ismert engedmények­kel, hatékonyabb segítséget adott gépekben, növényvédelmi szerekben, műtrágyában, javí­tott a szerződtetési feltételeken, lehetővé tette a dolgozó paraszt­ság termelvényeinek szabad­piacon való értékesítését, intéz­kedéseket foganatosított a tör­vényesség megszilárdítására, melyek egészében határozottan segítették a mezőgazdasági ter­melést, emelték annak jövedel­mezőségét, A kormányzat intézkedései kezdeti eredményekre vezettek. Lényegesen növekedett a ter­melési kedv, az elmúlt évben, szemben az előző években már- már megszokott lemaradással, általában időben és jó minőség­ben látta el dolgozó parasztsá­gunk az időszaki munkákat, mintegy 90.000 hold tartalékföl­det hasznosítottunk, többszörö­sére növekedett a trágyázás, 8000 holdra nőtt a zöldségter­mesztés területe, 4500 holdra emelkedett a fűszerpaprika ter­mesztése. A másodvetésünk te­rülete elérte a 65.000 holdat, 1200 holdon szőlőt telepítettünk és mintegy 30.000 holdnyi öreg­szőlő felújítása folyamatban van. Jelentősen növekedett a sertés-, baromfi- és birkaállo­mányunk. Sertésből jelenleg 110.000-rel van több, mint a múlt év azonos időszakában. Nem mutatkozik javulás a szarvasmarhatenyésztésben. Az idei terméseredmények, a búza, a rozs és a szőlő kivételével, jó­nak mondhatók. Különösen jó a kapásoknál. Többévi kísérlete­zés után ez évben először tud­tunk nagyobb területen jó ered­ménnyel rizst termelni. Gép­állomásaink gépparkja 140 db G. 35-ös, 32 Lans-Buldog és Ze- tor, valamint 30 kombájnnal gya­rapodott. Valamelyest növeke­dett az egyéni parasztok részé­re végzett munka mennyisége és javult a minősége. Ehhez hozzá­járult az is, hogy a komány- programm óta 213 új agronómus dolgozik. fiéiiálloniásáinkou. akik érezhetően javítottak a munkán, főképpen a termelőszövetkeze­tekben. Termelőszövetkezeteink a párt és az állam fokozottabb segítése eredményeképpen szintén fej­lődtek. Ez év kilenc hónapjában 1304 taggal gyarapodott a szövetkezeti tagok száma. Va­lamelyest javult a munkafegye­lem. Nőtt a szövetkezetek jószágállománya, ennek is ered­ménye, hogy a tagság részese­dése a jövedelemből ez évben A párt és a kormány júniusi I határozatai után a mezőgazda- j sági termelés terén mutatkozó kezdeti eredmények és nép­gazdasági tartalékaink egy ré­szének felhasználásával sikerült némileg emelni a lakosság, kü­lönösen a falusi lakosság élet- színvonalát. 1954 első felében a munkások és az alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Ugyanakkor a fo­gyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek. Jelentősebb az élet- színvonal emelkedése a paraszti gazdaságoknál. Ez kifejezésre jut az áruforgalom alakulásá­ban is. Ez év első felében a forgalmazott kiskereskedelmi magasabb, mint tavaly volt. Ál­lami gazdaságainknál lényeges javulásról aligha beszélhetünk. Nem állanak ugyan még rendel­kezésünkre a harmadik negyed­évi mérleg adatai, de tapasztala­taink azt mutatják, hogy itt változatlanul súlyos hibák, laza­ságok vannak. A munkafegye­lem nem szilárdult, sok a lopás, a visszaélés, lehetetlenül magas az önköltség és a béralap fel- használása, Alacsony a termelé­kenység. I áruk értéke 26 százalékkal volt j nagyobb, a multévi azonos idő­szak forgalmánál Ennél is ma­gasabb a földművesszövetkezeti boltok áruforgalma, amely 43.3 százalékkal növekedett. Az áru­ellátás terén is mutatkozik ja­vulás. így például a növényvé­dőszerek, textiláruk, szerszámok terén. Növekedett a szabadpiaci felhozatal is. De emellett me­gyénkben és valószínűleg máshol is még igen sok a hiánycikk, szerszámból, permetezőgépből, metszőollóból, ásóból, kapából, szögből, drótból, stb. Ahol is további erőfeszítésekre, a hiány­cikkek kiküszöbölésére lesz szükség. 3. Tűrhetetlenül alakul a ter­melékenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa meg­állapította, hogy »a dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésé­nek legfontosabb eszköze a jö­vőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csök­kent az önköltség«. Az önkölt­ség és a termelékenység alaku­lása terén már a múlt év., má­sodik felében is súlyos lema­radás mutatkozott. Ez év első 8 hónapjáról szóló statisztikai ki­mutatások adatai megdöbben­tőek. Ugyanis az ez évre terve­zett 0.2 százalékos önköltség- csökkentés helyett, az önköltség 2.8 százalékkal növekedett. A minisztériuriii iparhoz tartozó megyei üzemeink a harmadik negyedévben csak 89.1 száza­lékát termelték a multévinek. Mégis a béralap csaknem 14 szá­zalékkal nőtt, és egy munkás 100 forint összbérére' jutó termelési érték 13.6 százalékkal kevesebb. Az önköltségcsökkentés terén tapasztalható lemaradás össze­függ a - túl magas alkalmazotti létszámmal. Jellemző, hogy ez évben a különböző rendszabályok ellenére, megyénkben az alkal­mazottak létszáma tovább nö­vekedett, amiért is 13.7 száza­lékos béralaptúllépés van. Az önköltség növekedésének másik tényezője az anyagpazar­lás. Ennek jellemzésére csak egyetlen, az elvtársak által is ismert esetet említenénk meg. A Kinizsi Konzervgyárban ez év júniusában a munkában lévő üvegedények 18 százaléka tört el vagy csempült meg. S bár leg­utóbbi aktívánkon szóvátettük ennek tűrhetetlenségét, most mégis arról kell számotadni, hogy jelenleg még kimutatás sem készül a törés és a csempü- lés alakulásáról, úgy, hogy jogos annak feltételezése, hogy ez a Kedves Elvtársak! Ezek után jogos a kérdés, hol a hiba? Mi az oka annak, hogy 15 hó­nappal az új szakasz politikájá­nak meghirdetése után, nép­gazdaságunk számos területén a nehézségek nem csökken­tek, hanem súlyosbodtak. A Központi Vezetőség megállapí­totta, hogy a gazdaságpolitiká­ban elkövetett hibák ugyanab­ból a forrásból származnak, mint a pártvezetés hibái, melyet a múlt év júniusában fedtünk fel a kollektív vezetés hiányából. A kollektív pártirányítás hiánya azt eredményezte, hogy a III. kongresszus határozatai ellené­re tovább folyik az a megen­gedhetetlen gyakorlat, amely a gazdaságpolitika mindenhatósá­gából indulva ki, a párt politiká­ját alárendeli annak. Ez telje­sen tarthatatlan antimarxista nézet, összeegyeztethetetlen a kommunista párt elméletével és gyakorlatával. Vegyük például a munkás-paraszt szövetség kér­dését. Ennek erősítése, fejlesz­tése egész párt- és állami tevé­kenységünk alapja. Ennek min­dent alá kell rendelni. Ké­zenfekvő, ha ezt szemelőtt tartjuk, akkor nem folytatha­tunk olyan gazdaságpolitikát, amely lazítja, vagy gyengíti a munkás-paraszt szövetséget. A múlt év júniusa előtt ezt a hibát elkövettük. A párt politikáját alárendeltük a gazdaságpoliti­kai célkitűzéseknek. Ez súlyos következményekkel járt. Pár­tunk Központi Vezetősége e hi­bás politikát elítélte és elvetette. És most mégis meg kell állapí­tani, hogy hasonló törekvés egyben-másban ma is tapasztal-. tarthatatlan állapot tovább foly­tatódott. Mindebből kitűnik, hogy nálunk hónapok óta nem önköltségcsökkentés, hanem emelkedés folyik. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, az állami költségvetési kiadások is túl ma­gasak. Az államigazgatás létszá­ma 1949-hez viszonyítva 164 százalékkal, 1930-hoz viszonyít­va pedig 218 százalékkal növe­kedett. Állami apparátusunk e magas létszáma lényegesen nagyobb, mint azt a tényleges szükséglet indokolná és amit anyagi erőink lehetővé tennének. A gazdaság és tudományos ku­tatásokra fordított kiadások 5 év alatt közel ötszörösére, a kultu­rális és sportcélokra fordított kiadások több, mint ötszörösé­re emelkedtek. Az elmúlt 5 év alatt a felsőfokú oktatás kiadá­sai háromszorosára, a közép­fokú oktatás kiadásai öt és fél­szeresére emelkedtek. Teljesen jogos, ha ezek után feltesszük a .kérdést, miből biztosította kormányzatunk a belkereske­delmi áruforgalom emelését, honnan fedeztük a megnöveke­dett szükségleteinket? Először, a tervezettnél is nagyobb mérték­ben csökkentettük a beruházáso­kat, másodszor a belkereske­delmi készleteink és népgazda­sági anyagtartalékainkat csök­kentettük. Talán nem is kell mondani, hogy ezt tovább foly­tatni, vagy megismételni egy­szerűen nem lehet, ható. Egyes felelős elvtársak a népgazdaság irányításának ve­zető posztjain, ma is a vásárló­erő elvonásán, a termelők anya­gi érdekeltsége csökkentésén ke­resztül vélték megoldhatónak jelenlegi nehézségeinket, amely pedig, — ez nagyon kézenfekvő — nem erősítette, hanem gyen­gítette volna a munkás-paraszt összefogást. A KV éppen ezért az efajta elképzeléseket elve­tette és leszögezte, hogy gazda­ságpolitikánkat minden kérdés­ben alá kell rendelni pártunk fő politikai célkitűzéseinek, így a munkás-paraszt szövetség erő­sítésének. Nem lehet olyan ne­héz helyzet, amikor ezt szemelő! téveszthetjük. Ellenkezőleg, mi­nél nagyobbak a feladataink, vagy éppen nehézségeink, annál inkább kell tevékenykednünk a munkás-paraszt szövetség erősí­tésén. Központi Vezetőségünk meg­felelően a múlt év júniusában és a III. pártkongresszuson ho­zott határozatoknak, eltökélten, ingadozás nélkül kíván haladni a termelés fokozása, az ipar át­csoportosítása, a közszükségleti cikkek fokozottabb termelése és mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fellendítése útján. Ez természetesen a vásárlóerő nö­vekedésével, az életszínvonal emelésével jár együtt. Ez az ú.i szakasz gazdaságpolitikája. E politikával a dolgozók legszéle­sebb tömegei értenek egyet. — Központi Vezetőségünk, amikor hangsúlyozta, hogy népgazdasá­gunk jelenlegi nehézségei jelen­tős mértékben a június előtt cl-: (Folytatóé a 3. oldalon,) Emelkedett az életszínvonal Melyek az életszínvonal emelkedésének, további előrehaladásunknak akadályai? Amikor Központi Vezetősé­günk rámutatott az elmúlt 15 hó­nap eredményeire, melyek na­gyon figyelemreméltóak, beha­tóan tanulmányozva a tapaszta­latokat, gyökeréig feltárta mind­azt a súlyos mulasztást, melyek akadályozták az új szakasz po­litikájának végrehajtását. Me­lyek a legfőbb hiányosságok? 1. A mezőgazdaság fejlesztése nem halad a tervezett ütemben. Ez arra vezethető vissza, hogy a mezőgazdaság sem a műszaki anyagelláhás, sem a káderek te­rén nem "kapta meg azt, amit a kormányhatározat előírt. így az előirányzott traktoroknak csak 51 százalékát, traktorekék­nek csak 44%-át, a fűkaszálók­nak csak 48 százalékát kapta. En­nél is súlyosabb a helyzet a me­zőgazdasági építkezések terén. Ezen a területen megyénkben a beruházások mindezideig csak 43 százalékig lettek végrehajtva. 2. Iparunk nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Mindezideig nem biztosítottuk a mezőgazdaság fejlesztésére szük­séges gépeket és felszereléseket s emellett távolról sem teljesí­tettük a közszükségleti cikkek emelésével kapcsolatos előirány­zatokat. Megyénkben például az élelmiszeripar, melynek terme­lési feltételei épp a jó ter­més eredményeképpen javultak, messze elmarad a tervteljesítés- toL. A Kççâkeméti KiQjzgi Kon­zervgyár, megyénk legnagyobb ipari üzeme, harmadik negyed­évi tervét csak 86.6 százalékra teljesítette. Az ipari fejlődés nagyobb mér­tékben lassult le, mint ez kívá­natos lelt volna és az alap­anyagtermelés viszonylagos el­maradása egyes területeken fo­kozódik. Az ipar ütemének le- lassúbbodásár^i jellemző, hogy ez év első nyolc hónapjában a multévi azonos hónapokhoz vi­szonyítva mindössze 0.5 százalék­ban emelkedett a termelés és a befejezett termelés értéke pe­dig 0.7 százalékkal csökkent. Azt mindnyájan tudjuk, hogy az iparban a termelés és a ter­melés állandó emelése a nemzeti jövedelem fokozásának fő for­rása. További előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele, hogy az ipari termelésnek ezt az egyhelyben topogását gyorsan megszűntessük. Nem harcoltunk erélyesen az új szakasz politikájának érvényrejutásáért

Next

/
Thumbnails
Contents