Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-17 / 246. szám

»

BÀCSKISKUNMEGYEI

NÉPÚJSÁG

AZ MDPBATCSKtSKUNMEGYEl PtfRTBIZOTTSAGAMAK LAPJA

IX. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM Jra SO fillér 1954 OKT. 17. VASÁRNAPA MAI SZÁMBAN

Látogatás a sükösdi víziszárnyas-telepen. — Ebben a termelőszövetkezetben csak tanulni lehet.., — 300

mázsa megtakarított szén. — Több kenyérgabonát termesztenek Baján és környékén a dolgozó parasztok. — Jelölőgyűlés a kiskunmajsai ötfapusztai iskolában.

V

_____________J

M

egyénk kommunistái a Központi Vezetőség határozataiért

— A megyei párta ktí va tanácskozása —

Hxombaton, október 16-án Kecskeméten, a Városi Moziban a megyei pártbizottság aktívaülést hívott össze a megyei, járási, községi párt-, állami-, gazdasági- és tömegszervezeti vezetők részvételével. Az aktívaülésen megtárgyalták a Magyar Dolgozók Pártja 1954 október 3-i határozatait. Az aktívaülésen részt vett Ács Lajos elv- társ, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára és Benke Valéria elvtársnő, a Központi Vezetőség tagja. Az aktivaülést Dallas Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Utána Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondotta el a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolóját.

A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója

Németi József elvtárs bevezető szavaiban hangsúlyozta: — Ismeretes, hogy a Központi Vezetőség a múlt év júniusában felfedve politikánk hibáit —melyek a tudott súlyos következményekkel jártak — a többi között úgy határozott, hogy végre kell hajtani az ipar nagyarányú átcsoportosítását, lényegesen emelni kell a fogyasztási cs közszükségleti cikkek gyártását, s legfőbb feladatunknak a mezőgazdasági termelés fellendítését kell tekintetünk. A jelenlegi időszakban ez felemelkedésünk kulcskérdése, a lakosság növekvő szükségletei kielégítésének, emelkedő életszínvonalának biztosítéka. Ennek megfelelően kormányzatunk jelentősen csökkentette a dolgozó parasztság termelésére nehezedő terheit, az ismert engedményekkel, hatékonyabb segítséget adott gépekben, növényvédelmi szerekben, műtrágyában, javított a szerződtetési feltételeken, lehetővé tette a dolgozó parasztság termelvényeinek szabadpiacon való értékesítését, intézkedéseket foganatosított a törvényesség megszilárdítására, melyek egészében határozottan segítették a mezőgazdasági termelést, emelték annak jövedelmezőségét,

A kormányzat intézkedései kezdeti eredményekre vezettek. Lényegesen növekedett a termelési kedv, az elmúlt évben, szemben az előző években már- már megszokott lemaradással, általában időben és jó minőségben látta el dolgozó parasztságunk az időszaki munkákat, mintegy 90.000 hold tartalékföldet hasznosítottunk, többszörösére növekedett a trágyázás, 8000 holdra nőtt a zöldségtermesztés területe, 4500 holdra emelkedett a fűszerpaprika termesztése. A másodvetésünk területe elérte a 65.000 holdat, 1200 holdon szőlőt telepítettünk és mintegy 30.000 holdnyi öregszőlő felújítása folyamatban van. Jelentősen növekedett a sertés-, baromfi- és birkaállományunk. Sertésből jelenleg 110.000-rel van több, mint a múlt év azonos időszakában. Nem mutatkozik javulás a szarvasmarhatenyésztésben. Az idei terméseredmények, a búza, a rozs és a szőlő kivételével, jónak mondhatók. Különösen jó a kapásoknál. Többévi kísérletezés után ez évben először tudtunk nagyobb területen jó eredménnyel rizst termelni. Gépállomásaink gépparkja 140 db G. 35-ös, 32 Lans-Buldog és Ze- tor, valamint 30 kombájnnal gyarapodott. Valamelyest növekedett az egyéni parasztok részére végzett munka mennyisége és javult a minősége. Ehhez hozzájárult az is, hogy a komány- programm óta 213 új agronómus dolgozik. fiéiiálloniásáinkou. akik

érezhetően javítottak a munkán, főképpen a termelőszövetkezetekben.

Termelőszövetkezeteink a párt és az állam fokozottabb segítése eredményeképpen szintén fejlődtek. Ez év kilenc hónapjában 1304 taggal gyarapodott a szövetkezeti tagok száma. Valamelyest javult a munkafegyelem. Nőtt a szövetkezetek jószágállománya, ennek is eredménye, hogy a tagság részesedése a jövedelemből ez évben

A párt és a kormány júniusi I határozatai után a mezőgazda- j sági termelés terén mutatkozó kezdeti eredmények és népgazdasági tartalékaink egy részének felhasználásával sikerült némileg emelni a lakosság, különösen a falusi lakosság élet- színvonalát. 1954 első felében a munkások és az alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Ugyanakkor a fogyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek. Jelentősebb az élet- színvonal emelkedése a paraszti gazdaságoknál. Ez kifejezésre jut az áruforgalom alakulásában is. Ez év első felében a forgalmazott kiskereskedelmi

magasabb, mint tavaly volt. Állami gazdaságainknál lényeges javulásról aligha beszélhetünk. Nem állanak ugyan még rendelkezésünkre a harmadik negyedévi mérleg adatai, de tapasztalataink azt mutatják, hogy itt változatlanul súlyos hibák, lazaságok vannak. A munkafegyelem nem szilárdult, sok a lopás, a visszaélés, lehetetlenül magas az önköltség és a béralap fel- használása, Alacsony a termelékenység.

I áruk értéke 26 százalékkal volt j nagyobb, a multévi azonos időszak forgalmánál Ennél is magasabb a földművesszövetkezeti boltok áruforgalma, amely 43.3 százalékkal növekedett. Az áruellátás terén is mutatkozik javulás. így például a növényvédőszerek, textiláruk, szerszámok terén. Növekedett a szabadpiaci felhozatal is. De emellett megyénkben és valószínűleg máshol is még igen sok a hiánycikk, szerszámból, permetezőgépből, metszőollóból, ásóból, kapából, szögből, drótból, stb. Ahol is további erőfeszítésekre, a hiánycikkek kiküszöbölésére lesz szükség.

3. Tűrhetetlenül alakul a termelékenység és az önköltség. Pártunk III. kongresszusa megállapította, hogy »a dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség«. Az önköltség és a termelékenység alakulása terén már a múlt év., második felében is súlyos lemaradás mutatkozott. Ez év első 8 hónapjáról szóló statisztikai kimutatások adatai megdöbbentőek. Ugyanis az ez évre tervezett 0.2 százalékos önköltség- csökkentés helyett, az önköltség 2.8 százalékkal növekedett. A minisztériuriii iparhoz tartozó megyei üzemeink a harmadik negyedévben csak 89.1 százalékát termelték a multévinek. Mégis a béralap csaknem 14 százalékkal nőtt, és egy munkás 100 forint összbérére' jutó termelési érték 13.6 százalékkal kevesebb. Az önköltségcsökkentés terén tapasztalható lemaradás összefügg a - túl magas alkalmazotti létszámmal. Jellemző, hogy ez évben a különböző rendszabályok ellenére, megyénkben az alkalmazottak létszáma tovább növekedett, amiért is 13.7 százalékos béralaptúllépés van.

Az önköltség növekedésének másik tényezője az anyagpazarlás. Ennek jellemzésére csak egyetlen, az elvtársak által is ismert esetet említenénk meg. A Kinizsi Konzervgyárban ez év júniusában a munkában lévő üvegedények 18 százaléka tört el vagy csempült meg. S bár legutóbbi aktívánkon szóvátettük ennek tűrhetetlenségét, most mégis arról kell számotadni, hogy jelenleg még kimutatás sem készül a törés és a csempü- lés alakulásáról, úgy, hogy jogos annak feltételezése, hogy ez a

Kedves Elvtársak! Ezek után jogos a kérdés, hol a hiba? Mi az oka annak, hogy 15 hónappal az új szakasz politikájának meghirdetése után, népgazdaságunk számos területén a nehézségek nem csökkentek, hanem súlyosbodtak. A Központi Vezetőség megállapította, hogy a gazdaságpolitikában elkövetett hibák ugyanabból a forrásból származnak, mint a pártvezetés hibái, melyet a múlt év júniusában fedtünk fel a kollektív vezetés hiányából. A kollektív pártirányítás hiánya azt eredményezte, hogy a III. kongresszus határozatai ellenére tovább folyik az a megengedhetetlen gyakorlat, amely a gazdaságpolitika mindenhatóságából indulva ki, a párt politikáját alárendeli annak. Ez teljesen tarthatatlan antimarxista nézet, összeegyeztethetetlen a kommunista párt elméletével és gyakorlatával. Vegyük például a munkás-paraszt szövetség kérdését. Ennek erősítése, fejlesztése egész párt- és állami tevékenységünk alapja. Ennek mindent alá kell rendelni. Kézenfekvő, ha ezt szemelőtt tartjuk, akkor nem folytathatunk olyan gazdaságpolitikát, amely lazítja, vagy gyengíti a munkás-paraszt szövetséget. A múlt év júniusa előtt ezt a hibát elkövettük. A párt politikáját alárendeltük a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek. Ez súlyos következményekkel járt. Pártunk Központi Vezetősége e hibás politikát elítélte és elvetette. És most mégis meg kell állapítani, hogy hasonló törekvés egyben-másban ma is tapasztal-.

tarthatatlan állapot tovább folytatódott. Mindebből kitűnik, hogy nálunk hónapok óta nem önköltségcsökkentés, hanem emelkedés folyik.

4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, az állami költségvetési kiadások is túl magasak. Az államigazgatás létszáma 1949-hez viszonyítva 164 százalékkal, 1930-hoz viszonyítva pedig 218 százalékkal növekedett. Állami apparátusunk e magas létszáma lényegesen nagyobb, mint azt a tényleges szükséglet indokolná és amit anyagi erőink lehetővé tennének. A gazdaság és tudományos kutatásokra fordított kiadások 5 év alatt közel ötszörösére, a kulturális és sportcélokra fordított kiadások több, mint ötszörösére emelkedtek. Az elmúlt 5 év alatt a felsőfokú oktatás kiadásai háromszorosára, a középfokú oktatás kiadásai öt és félszeresére emelkedtek. Teljesen jogos, ha ezek után feltesszük a .kérdést, miből biztosította kormányzatunk a belkereskedelmi áruforgalom emelését, honnan fedeztük a megnövekedett szükségleteinket? Először, a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkentettük a beruházásokat, másodszor a belkereskedelmi készleteink és népgazdasági anyagtartalékainkat csökkentettük. Talán nem is kell mondani, hogy ezt tovább folytatni, vagy megismételni egyszerűen nem lehet,

ható. Egyes felelős elvtársak a népgazdaság irányításának vezető posztjain, ma is a vásárlóerő elvonásán, a termelők anyagi érdekeltsége csökkentésén keresztül vélték megoldhatónak jelenlegi nehézségeinket, amely pedig, — ez nagyon kézenfekvő — nem erősítette, hanem gyengítette volna a munkás-paraszt összefogást. A KV éppen ezért az efajta elképzeléseket elvetette és leszögezte, hogy gazdaságpolitikánkat minden kérdésben alá kell rendelni pártunk fő politikai célkitűzéseinek, így a munkás-paraszt szövetség erősítésének. Nem lehet olyan nehéz helyzet, amikor ezt szemelő! téveszthetjük. Ellenkezőleg, minél nagyobbak a feladataink, vagy éppen nehézségeink, annál inkább kell tevékenykednünk a munkás-paraszt szövetség erősítésén.

Központi Vezetőségünk megfelelően a múlt év júniusában és a III. pártkongresszuson hozott határozatoknak, eltökélten, ingadozás nélkül kíván haladni a termelés fokozása, az ipar átcsoportosítása, a közszükségleti cikkek fokozottabb termelése és mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fellendítése útján. Ez természetesen a vásárlóerő növekedésével, az életszínvonal emelésével jár együtt. Ez az ú.i szakasz gazdaságpolitikája. E politikával a dolgozók legszélesebb tömegei értenek egyet. — Központi Vezetőségünk, amikor hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk jelenlegi nehézségei jelentős mértékben a június előtt cl-:

(Folytatóé a 3. oldalon,)

Emelkedett az életszínvonal

Melyek az életszínvonal emelkedésének, további előrehaladásunknak akadályai?

Amikor Központi Vezetőségünk rámutatott az elmúlt 15 hónap eredményeire, melyek nagyon figyelemreméltóak, behatóan tanulmányozva a tapasztalatokat, gyökeréig feltárta mindazt a súlyos mulasztást, melyek akadályozták az új szakasz politikájának végrehajtását. Melyek a legfőbb hiányosságok?

1. A mezőgazdaság fejlesztése nem halad a tervezett ütemben. Ez arra vezethető vissza, hogy a mezőgazdaság sem a műszaki anyagelláhás, sem a káderek terén nem "kapta meg azt, amit a kormányhatározat előírt. így az előirányzott traktoroknak csak 51 százalékát, traktorekéknek csak 44%-át, a fűkaszálóknak csak 48 százalékát kapta. Ennél is súlyosabb a helyzet a mezőgazdasági építkezések terén. Ezen a területen megyénkben a beruházások mindezideig csak 43 százalékig lettek végrehajtva.

2. Iparunk nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Mindezideig nem biztosítottuk a mezőgazdaság fejlesztésére szükséges gépeket és felszereléseket s emellett távolról sem teljesítettük a közszükségleti cikkek emelésével kapcsolatos előirányzatokat. Megyénkben például az élelmiszeripar, melynek termelési feltételei épp a jó termés eredményeképpen javultak, messze elmarad a tervteljesítés- toL. A Kççâkeméti KiQjzgi Konzervgyár, megyénk legnagyobb ipari üzeme, harmadik negyedévi tervét csak 86.6 százalékra teljesítette.

Az ipari fejlődés nagyobb mértékben lassult le, mint ez kívánatos lelt volna és az alapanyagtermelés viszonylagos elmaradása egyes területeken fokozódik. Az ipar ütemének le- lassúbbodásár^i jellemző, hogy ez év első nyolc hónapjában a multévi azonos hónapokhoz viszonyítva mindössze 0.5 százalékban emelkedett a termelés és a befejezett termelés értéke pedig 0.7 százalékkal csökkent. Azt mindnyájan tudjuk, hogy az iparban a termelés és a termelés állandó emelése a nemzeti jövedelem fokozásának fő forrása. További előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele, hogy az ipari termelésnek ezt az egyhelyben topogását gyorsan megszűntessük.

Nem harcoltunk erélyesen az új szakasz politikájának érvényrejutásáért