Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-16 / 245. szám
MINDENNAPI KENYERÜNK Hogyan gazdálkodott a Sütőipari Tröszt? Hogyan dolgoznak az MISDSZ-asszonyok Hartán A Lenin termelőszövetkezet asszonyai szorgalmasan végzik a betakarítást. A kukoricát már letörték, most szedik a cukorrépát. A munkába bevonják hozzátartozóikat is. Azon igyekeznek, hogy az őszi kalászosok mielőbb földbe kerüljenek. Tíz női dolgozó végezte 20 hold földön a trágya szétterítését. A munkában példát mutat Baier Ferencné. Követői Leltért Erzsébet, akinek 197, Kőszegi Henriknének pedig 176 munkaegysége van. Az egyénileg dolgozó asszonytársak sem maradnak le. Például Nagy Jánosné diószegi tanyai lakos, kinek két törzskönyvezett tehene van, naponta 25 liter tejet szállít lé. Szeptemberben 756 litert adott be a kötelezettségén felül. A napokban nőgyűlést tartottak az asszonyok, ahol a Hazafias Népfront-bizottság programmját vitatták és javaslatokat tettek, hogyan lehetne a községet szebbé, egészségesebbé tenni. — Többek között javasolták, a piacot ne a község közepén tartsák. Helyébe játszóteret létesítsenek, fürdőmedencével. Vállalták a parkosítás és fásítás társadalmi munkával való elvégzését. Javasolták az arté2l kút körülkerítését, mert nyáron a gyerekek ott fürdenek, s a tehenek is odajárnak inni. Hartán az MNDSZ-asszonyok így kapcsolódnak be a falu életének irányításába, szebbé és boldogabbá tételébe. Gál Gábomé levelező. Műtrá^yázzuk búzavetéseinket Aki sokat jár a kecskeméti Klapka-utcába, tanúja lehet, hogyan indul útjára a kenyér. Itt rakják kocsira a kenyérgyár termékeit. Nem valami nagy körültekintéssel választották ki az épületet. Nincs megfelelő udvara, azért az expedíció zöme s poros utcán történik. A sűrűn lakott városrészben a dolgozók otthonát füst és korom lepi el. Igen sokan csodálkoztak már azon, miért engedélyezték ebbe a nem megfelelő' épületbe a nagy beruházásokat. Akik ismerik a »belső titkokat«, azok tudják, hogy mind a beruházási igazgatóság, mind a városi tanács ellenezte a Klap- ka-utcai építkezéseket. A Sütőipari Tröszt akkori vezetője azonban keresztül erőszakolta az itteni beruházásokat. 36 ragon kenyér — és 294 mássa morssahiány Ha már ilyen kevés gonddal választották meg a beruházás helyét, nézzük meg, vájjon a kenyérgyártás más területén rendben van-e minden. Nem mondhatjuk! Pedig a kenyér mindnyájunk mindennapi legfontosabb tápláléka. Tehát mindent el kell követnünk, hogy jó és olcsó kenyerünk legyen. Olcsó kenyeret csak akkor tudunk előállítani, ha leszorítjuk a termelési költséget. És éppen ez nem sikerült a Sütőipari Trösztnek. A Sütőipari Tröszt negyedévi vesztesége körülbelül egymillió forint volt. Ha a mérlegbeszámolókat lapozzuk, más tényekre is rábukkanunk. A régebbiekből kitűnik, hogy a szerteágazó adminisztrációban 36 vagon kenyér — eltűnt. Ennek értéke 450.000 forint. 294 mázsa morzsa is hiányzik. Ezenkívül a termeit mennyiség 8—15 százalékát egyszerűen apadás címén leírták. Ez arra volt jó, hogy a selcjlet, a lopást elpalástolják. Az igazgatási költségeket 400.000 forinttal, a munkabért 450.000 forinttal lépték túl. I öbbeser túlóra — ssáxesres béralaptúllépés Elemezzük az újabb mérleg- beszámolókat. A harmadik negyedévben 54.000 volt a túlórák száma. Ebből adódik, hogy nagy a béralaptúllépés is. 1954 januárjában 71.000 forint volt, áprilisban 80.900 forint, májusban 96.500 forint, júniusban 90.500 forint, júliusban 94.100 forint, augusztusban 117.400 forint. Szeptemberben is elérte a 100 ezer forintot. Nem is kell többet elemezni a mérlegbeszámolóban, ezek a számok is élesen megvilágítják a helyzetet a Sütőipari Trösztnél. Feltehetjük a kérdést: miért juthatott idáig ez a vállalat? — Hol vannak a hibák?! A minisztérium felelőssége Az egyik hiba abból adódóit, hogy a vállalatot az utóbbi időben többször átszervezték. Ez nagy költséggel járt. Az átszervezés nem volt kellően előkészítve. Nem biztosítottak sem anyagot, sem tüzelőt, sem pénzt. Hiányoztak a szállítóeszközök, a számviteli rendelkezések. Ezekért mind a minisztérium felelős, mert 1953 őszén közvetlenül átvette a sütőipart. Szerencsétlen volt a szervezési forma. A Sütőipari Tröszt képtelen volt irányítani a 180, egymástól sok kilométer távolságban lévő telepet. Még nehezebb volt a termelés nyilvántartása, ellenőrzése. Nemcsak a megyében, hanem egyes városokban is szétesett a termelés. Kecskeméten például 28 telepen folyt a sütés. Csupán ennek a gyárnak évi vesztesége megközelítette az egymillió forintot. A megyében szétszórt telepek körülményes ellenőrzésé következtében elharapódzott a lopás. Erről tudtak a minisztériumban. De arról is, hogy a tröszt központjába bűnszövetkezet fészkelte be magát. Mégis nehézséget támasztottak az ügyészségnek. Nemcsak a rossz szervezeti formáért felelős az élelmiszer- ipari minisztérium, hanem a helytelen bérpolitikáért is. A MESZÖV-től átvett sütőüzemekben magasabb a bérezés, mint a volt állami vállalatoknál, Rossz vállalati vesetés A bajok másik része azonban a vállalatnál gyökerezik. Rosz- szul gazdálkodtak, mert magas tervszámokat állapítottak meg, de ehhez nem biztosították a létszámot. A valóságnál alacsonyabb átlagbéralapot vettek. Nem gondoskodtak megfelelő szakmunkásutánpótlásról, azért állandóan magasak a túlórák. A liszt fajlagos felhasználási normát a vállalat nem tudta betartani. Magasak a szállítási költségek. A Beispednek 10 órát kell fizetni akkor is, ha csak 3 órán keresztül veszik igénybe. Szervezetien volt a rőzsefelvásárlás. Ezért aránytalanul magasak a Megyénk gépállomásai elmaradtak az őszi munkákkal. A lemaradás okairól Bank Gyula, a megyei tanács főagro- nómusa a következőket mondotta; — A megye gépállomásai a nyári mezőgazdasági munkákról az őszi munkákra való áttérést nagy zökkenőkkel hajtották végre. A nyári munkák befejezése és az Őszi munkák megkezdése között, mintegy kétheti pangás volt. Több gépállomás, mint például a bácsalmási, megkésett a tarlóhántással és több termelőszövetkezetben még a vetőszántás idején is tarlóhántást végzett. A bekövetkezett szárazság miatt a gépállomások általában belenyugodtak abba, hogy ilyen körülmények között nem lehet A kecskeméti Hazafias Népfrontbizottságban társadalmunk minden rétege, foglalkozási ága, szinte kivétel nélkül képviselve van. E bizottságban találkozik a mérnök, tanár, az üzemi tüzelőanyagköltségek. Nagyarányú visszaélések történtek a tüzelőanyagvásárlásoknál. A kivesető út Végeredményben megállapíthatjuk, hogy igen rosszul gazdálkodott a sütőipari vállalat, különösen az anyaggal és a munkabérrel. Az eredménytelenséget azonban meg lehet szüntetni. Ehhez szükséges, hogy a sütőipart visszaadjuk a helyi tanácsoknak. Már megtörtént. Sürgősen rendezni kell a bérezést. Nem lehet egy vállalaton belül kétféle bérezési mód. Egyik legfontosabb tennivaló, hogy rendezzük a szállítási kérdést. A konzervipart a raktározás, a sütőipart a szállítás hozza súlyos helyzetbe. Intézményesen biztosítsák a rőZseellátást. Az erdő- igazgatóság szervezett formában szolgáltassa megyénk sütőipara részére a szükséges rozsét. A sütőipar ezenkívül mélyítse kapcsolatát a kereskedelemmel. — Sok kapkodás adódik abból, hogy a megrendelések nem a szükségleteknek megfelelőek. Ezek mind olyan tennivalók, amelyeket sürgősen meg kell oldanunk. Az eredmények a jobb kenyérhez vezetnek. Ez pedig tízezrek közvetlen ügye! dolgozni. Például a bajai Vörös Fény termelőszövetkezetnél 140 hold vetésre elkészített talaj, több mint két hétig bevetetlenül állt. Ha gépállomásaink körültekintően, a helyi viszonyoknak és a talajadottságoknak megfelelően végzik munkájukat, akkor a szárazságokozta nehézséget le (ehetett volna győzni. Előfordult olyan eset is, például az akasztói Arany Kalasz termelőszövetkezetben, ahol három hétig nem tudtak 90 mázsa vetőmagot kitisztítani, mert a kiskőrösi gépállomás kijavílat- lan szelektort küldött a községbe, ahol pedig a termelőszövetkezeten kívül, a dolgozó parasztság 2000 mázsa vetőmagja is tisztításra várt. A bócsai Szabadság termelőszövetkezetben a gépállomás agronómusa eltűrte, munkás, a paraszt és kereskedő, hogy közös gondolataikat kicserélve, szebbé varázsolják a várost, s ennek munkájába bevonjanak minden becsületes A KÖZELMÚLTBAN már foglalkoztunk a Népújság hasábjain a műtrágyahasználat fontosságával. Ezzei kapcsolatban felhívtuk a figyelmet, hogy talajaink tápanyagegyensúlyát csak úgy tudjuk fenntartani, ha az istállótrágyázáson kívül hogy a termelőszövetkezet minőségi rozsvetőmag helyett, saját rosszminőségű búzáját vetette el. A gépállomások munkájának minőségében van javulás, de még mindig előfordulnak olyan esetek, mint a felsőszentiváni Vörös Csillag termelőszövetkezetben, ahol 23 hold vetőszántást nem vettek át a rossz minőség miatt. A nagyba racskai Vörös Szikra termelőszövetkezetnek pedig 6 holdat kellett újraszántani, mert a gépállomás traktorosa rosszul végezte a munkát. Most, a kedvező időjárás is alkalmat ad arra, hogy gépállomásaink ezeket a hibákat kijavítsák és pótolják elmaradásukat. hazafit. Milyen terveik is vannak, milyen nemes célok eléréséért vetik latba erejüket, tudásukat, előrelátásukat a bizottság tagjai. műtrágyát is használunk. Most újra visszatérünk erre a problémára, mert általános tapasztalat, hogy a műtrágya iránt nem nagy az érdeklődés. Jelenleg szorgalmasan végzik a dolgozó parasztok az őszi gabonafélék vetését. Éppen őszi kalászosaink mennyiségileg és minőségileg jobb termése érdekében szükséges a szuperfoszfát, adott esetekben a kálisó alkalmazása is. Sem termelőszövetkezeteink, sem egyénileg dolgozó parasztságunk nem használja ki eléggé <» műtrágyázás előnyeit. A MI MEGYÉNKBEN IS vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek őszi kalászosai kát nem vetik el szuperfoszfái nélkül. Ilyenek a gátéri Vorosí lûv, a tompái Szabadság, a kunfehértói Béke, a foktői Béke, a fülöpszállási Dózsa, a szabad- szállási Arany János és még jó- néhány termelőszövetkezet. EZZEL SZEMBEN számos termelőszövetkezetünk nem tártja fontosnak a műtrágyázást; bizonyára abból a téves felfogásból kiindulva, hogy ezzel ter* melési költségeit csökkenti. — Helytelen ez a felfogás, hiszen könnyű bebizonyítani, hogy a műtrágyázott területen nagyobb a termésátlag, tehát bőven megtérülnek a költségek. Kormányzatunk az új szakasz politikája szellemében jelentős áldozatokat hoz a műtrágya hazai gyártásának fokozására, valamint külföldi műtrágya behozatalára. Lényegesen emelnénk megyénk termésátlagait azzál is, ha minden egyénileg dolgozó paraszt a maga kis földjén legalább egy hold őszibúza alá próbálná kl a szuperfoszfát alkalmazását, úgy hogy katasztrális holdanként 120 —160 kilogramm műtrágyát használna fel. Csekély munkát és költségtöbbletet jelentene ez az egyszerű kísérlet, minden bőven megtérülne nemcsak az elkövetkező év terméseredményeiben, de azokban a tapasztalatokban is, amelyeket a későbbi években hasznosítani tudnak. A MŰTRÁGYA minden földművesszövetkezetben rendelkezésre áll. A búzavetések nagyrésze még előttünk van, tehát még nem késő a műtrágya alkalmazása. Márton Béla, ídőíárásielentés Várható időjárás szombaton estig: Változó felhőzet, eső nélkül. Éjszakai és reggeliködkép- ződés. Mérsékelt déli-délnyugati légáramlás. Az éjszakai lehűlés nyugaton is gyengül, a nappali hőmérséklet a maihoz képest alig változik; Várható hőmérsékleti értékek: legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 5—8, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 14—17 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet október 16-án, szombaton 10 fok felett lesz. (MTI) A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál dolgozik Sebestyén János mérnök, a népfrontbizottság egyik tagja. Huszonnyolc éve dolgozik a baromfiszakmában. 1929 óta kecskeméti lakos. Ismeri az egész pusztavilágot, na meg a várost is. — Két héttel ezelőtt egy elvtárs keresett fel, s megkért, hogy a népfront alakuló ülésén én is vegyek részt. Csodálkoztam, hogy miért éppen én, hiszen egyáltalán nem politizálok, nem is értek hozzá. Feleségemnek is elmondtam. Ö is csodálkozott. Arra gondoltam azután, hogy talán jól dolgozom és szükség van rám, jobban, mint eddig. Miután ismét kijelenti, hogy most sem politizál, egy nagyon fontos kérdésre ad igen pontos választ: — Hogy az ember megnyugvással szemlélje az életet, — s ez nálunk lehetséges, — több árut kell termelni, olcsóbban, jobb minőségben. Ez szerintem a legalapvetőbb közügy. Hogy ez valóság legyen, jó szakmunkásokra van szükség. Három nappal ezelőtt átadtam a népfront-bizottságnak ezzel kapcsolatos észrevételeimet, javaslataimat. Csak egyet említek közülük. Kecskeméten 30 év óta nem volt ácstanuló. Pedig, ahogy látom, a kislakásépítkezés, — különösen az állami támogatás óta — igen meggyorsult. Az egyéni álmok és vágyak valóravállása nem történhet meg máról-holnapra. A házat építő ember is először a téglát, cementet, majd a cserepet, faanyagot vásárolja meg, s azután fog a ház felépítéséhez. Hasonló módon gondolom a Hazafias Népfront tevékenységét is. Ezért foglalkozni kell majd a város áruellátásán túl az építőanyagellátással is. Bővíteni kell a vízvezeték- hálózatot. A földmunkát társadalmilag is meg lehetne oldani. Csak azt lássák a dolgozók: cselekszünk. E néhány ötlet, javaslat csak töredéke annak, amiről Sebestyén János is beszélt, ami megoldásra vár. Kúti Ferenc kiskereskedő magastermetű, barnaarcú, mosolygós, élénkmozgású, figyelmes fiatalember. Mint régi ismerős üdvözöljük egymást, a gyümölcsök, hentesáruk, tejtermékek birodalmában. Hogyan gondolja el a népfrontban való tevékenységét? Gondolkozik, majd egy példával kezdi: — Ez a kis üzlethelyiség 25.000 forintba került. Nem a magam erejéből építettem, az ismerősök, a rokonok, a testvér segített. Hát, így gondolom én is a népfrontban való munkát. Eddig ugyanis elfeledkeztünk arról, hogy az országépítésben minden ember tapasztalatát jól hasznosítsuk. A kor- mányprogramm előtt igen sok értékes ember érdektelen volt a bajokkal szemben. A Hazafias Népfront érdekelté tesz minden dolgozót az ország építésében, közelebbről városunk fejlesztésében. S milyen tervei vannak? Kabátja belső zsebébe nyúl, s egy füzetet vesz elő és a következőket mondja: — Gazdaköröket szervezünk, ahol majd beszélgetünk egymás segítségéről, a szerszámkölcsönzés szükségességéről. A Mükertben a város gyermekeinek szórakoztatására egy vidámparkot szeretnénk létesíteni szabadszínpaddal. Megvalósítható, mert üzemeink és úgy gondolom, minden szülő szívesen csatlakozik ehhez a javaslathoz, egy kis társadalmi munkával elő is segíti a végrehajtását. A Dárdai- és Voelker-telep központjában egy kétműszakos üzletet kellene nyitni, mert a munkából későbben hazatérő dolgozóknak most be kell jönniök a központba vásárolni. A Borforgalmi irodája, régebben az Erzsébet-szálló volt. Javaslom, hogy az irodát helyezzék át máshová és a szállodából szálloda legyen. És sorolja elgondolásait, amelyek a város dolgozóinak kérdéseire ad választ. Ahogy elhagytam üzletét, akaratlanul is a következő jutott eszembe: Üzlethelyiségemet sok-sok ember segítségével építettem, \ Népfront-bizottsági tagok munkában Gyorsabb és jobb munkát várunk megyénk gépállomásaitól
