Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-16 / 245. szám

MINDENNAPI KENYERÜNK Hogyan gazdálkodott a Sütőipari Tröszt? Hogyan dolgoznak az MISDSZ-asszonyok Hartán A Lenin termelőszövetkezet asszonyai szorgalmasan végzik a betakarítást. A kukoricát már letörték, most szedik a cukor­répát. A munkába bevonják hozzátartozóikat is. Azon igyekez­nek, hogy az őszi kalászosok mielőbb földbe kerüljenek. Tíz női dolgozó végezte 20 hold földön a trágya szétterítését. A munká­ban példát mutat Baier Ferencné. Követői Leltért Erzsébet, aki­nek 197, Kőszegi Henriknének pedig 176 munkaegysége van. Az egyénileg dolgozó asszonytársak sem maradnak le. Pél­dául Nagy Jánosné diószegi tanyai lakos, kinek két törzskönyve­zett tehene van, naponta 25 liter tejet szállít lé. Szeptemberben 756 litert adott be a kötelezettségén felül. A napokban nőgyűlést tartottak az asszonyok, ahol a Haza­fias Népfront-bizottság programmját vitatták és javaslatokat tet­tek, hogyan lehetne a községet szebbé, egészségesebbé tenni. — Többek között javasolták, a piacot ne a község közepén tartsák. Helyébe játszóteret létesítsenek, fürdőmedencével. Vállalták a parkosítás és fásítás társadalmi munkával való elvégzését. Java­solták az arté2l kút körülkerítését, mert nyáron a gyerekek ott fürdenek, s a tehenek is odajárnak inni. Hartán az MNDSZ-asszonyok így kapcsolódnak be a falu életének irányításába, szebbé és boldogabbá tételébe. Gál Gábomé levelező. Műtrá^yázzuk búzavetéseinket Aki sokat jár a kecskeméti Klapka-utcába, tanúja lehet, ho­gyan indul útjára a kenyér. Itt rakják kocsira a kenyérgyár termékeit. Nem valami nagy kö­rültekintéssel választották ki az épületet. Nincs megfelelő ud­vara, azért az expedíció zöme s poros utcán történik. A sűrűn lakott városrészben a dolgozók otthonát füst és korom lepi el. Igen sokan csodálkoztak már azon, miért engedé­lyezték ebbe a nem megfelelő' épületbe a nagy beruházásokat. Akik ismerik a »belső titkokat«, azok tudják, hogy mind a be­ruházási igazgatóság, mind a városi tanács ellenezte a Klap- ka-utcai építkezéseket. A Sütő­ipari Tröszt akkori vezetője azonban keresztül erőszakolta az itteni beruházásokat. 36 ragon kenyér — és 294 mássa morssahiány Ha már ilyen kevés gonddal választották meg a beruházás helyét, nézzük meg, vájjon a kenyérgyártás más területén rendben van-e minden. Nem mondhatjuk! Pedig a kenyér mindnyájunk mindennapi leg­fontosabb tápláléka. Tehát min­dent el kell követnünk, hogy jó és olcsó kenyerünk legyen. Olcsó kenyeret csak akkor tudunk elő­állítani, ha leszorítjuk a terme­lési költséget. És éppen ez nem sikerült a Sütőipari Trösztnek. A Sütőipari Tröszt negyedévi vesztesége körülbelül egymillió forint volt. Ha a mérlegbeszá­molókat lapozzuk, más tényekre is rábukkanunk. A régebbiekből kitűnik, hogy a szerteágazó ad­minisztrációban 36 vagon kenyér — eltűnt. Ennek értéke 450.000 forint. 294 mázsa morzsa is hiányzik. Ezenkívül a termeit mennyiség 8—15 százalékát egy­szerűen apadás címén leírták. Ez arra volt jó, hogy a selcjlet, a lopást elpalástolják. Az igaz­gatási költségeket 400.000 forint­tal, a munkabért 450.000 forint­tal lépték túl. I öbbeser túlóra — ssáxesres béralap­túllépés Elemezzük az újabb mérleg- beszámolókat. A harmadik ne­gyedévben 54.000 volt a túlórák száma. Ebből adódik, hogy nagy a béralaptúllépés is. 1954 janu­árjában 71.000 forint volt, ápri­lisban 80.900 forint, májusban 96.500 forint, júniusban 90.500 forint, júliusban 94.100 forint, augusztusban 117.400 forint. Szeptemberben is elérte a 100 ezer forintot. Nem is kell többet elemezni a mérlegbeszámolóban, ezek a számok is élesen megvilágítják a helyzetet a Sütőipari Tröszt­nél. Feltehetjük a kérdést: miért juthatott idáig ez a vállalat? — Hol vannak a hibák?! A minisztérium felelőssége Az egyik hiba abból adódóit, hogy a vállalatot az utóbbi idő­ben többször átszervezték. Ez nagy költséggel járt. Az átszer­vezés nem volt kellően előké­szítve. Nem biztosítottak sem anyagot, sem tüzelőt, sem pénzt. Hiányoztak a szállítóeszközök, a számviteli rendelkezések. Eze­kért mind a minisztérium fele­lős, mert 1953 őszén közvetlenül átvette a sütőipart. Szerencsét­len volt a szervezési forma. A Sütőipari Tröszt képtelen volt irányítani a 180, egymástól sok kilométer távolságban lévő tele­pet. Még nehezebb volt a ter­melés nyilvántartása, ellenőrzé­se. Nemcsak a megyében, hanem egyes városokban is szétesett a termelés. Kecskeméten például 28 telepen folyt a sütés. Csupán ennek a gyárnak évi vesztesége megközelítette az egymillió fo­rintot. A megyében szétszórt telepek körülményes ellenőrzésé követ­keztében elharapódzott a lopás. Erről tudtak a minisztériumban. De arról is, hogy a tröszt köz­pontjába bűnszövetkezet fész­kelte be magát. Mégis nehézsé­get támasztottak az ügyészség­nek. Nemcsak a rossz szervezeti formáért felelős az élelmiszer- ipari minisztérium, hanem a helytelen bérpolitikáért is. A MESZÖV-től átvett sütőüzemek­ben magasabb a bérezés, mint a volt állami vállalatoknál, Rossz vállalati vesetés A bajok másik része azonban a vállalatnál gyökerezik. Rosz- szul gazdálkodtak, mert magas tervszámokat állapítottak meg, de ehhez nem biztosították a létszámot. A valóságnál alacso­nyabb átlagbéralapot vettek. Nem gondoskodtak megfelelő szakmunkásutánpótlásról, azért állandóan magasak a túlórák. A liszt fajlagos felhasználási nor­mát a vállalat nem tudta betar­tani. Magasak a szállítási költsé­gek. A Beispednek 10 órát kell fizetni akkor is, ha csak 3 órán keresztül veszik igénybe. Szer­vezetien volt a rőzsefelvásárlás. Ezért aránytalanul magasak a Megyénk gépállomásai elma­radtak az őszi munkákkal. A lemaradás okairól Bank Gyula, a megyei tanács főagro- nómusa a következőket mon­dotta; — A megye gépállomásai a nyári mezőgazdasági munkákról az őszi munkákra való áttérést nagy zökkenőkkel hajtották végre. A nyári munkák befeje­zése és az Őszi munkák meg­kezdése között, mintegy kétheti pangás volt. Több gépállomás, mint például a bácsalmási, meg­késett a tarlóhántással és több termelőszövetkezetben még a vetőszántás idején is tarlóhán­tást végzett. A bekövetkezett szárazság mi­att a gépállomások általában be­lenyugodtak abba, hogy ilyen körülmények között nem lehet A kecskeméti Hazafias Népfront­bizottságban társadalmunk min­den rétege, foglalkozási ága, szinte kivétel nélkül képviselve van. E bizottságban találkozik a mérnök, tanár, az üzemi tüzelőanyagköltségek. Nagyará­nyú visszaélések történtek a tü­zelőanyagvásárlásoknál. A kivesető út Végeredményben megállapít­hatjuk, hogy igen rosszul gaz­dálkodott a sütőipari vállalat, különösen az anyaggal és a munkabérrel. Az eredménytelen­séget azonban meg lehet szün­tetni. Ehhez szükséges, hogy a sütőipart visszaadjuk a helyi ta­nácsoknak. Már megtörtént. Sür­gősen rendezni kell a bérezést. Nem lehet egy vállalaton belül kétféle bérezési mód. Egyik leg­fontosabb tennivaló, hogy ren­dezzük a szállítási kérdést. A konzervipart a raktározás, a sütőipart a szállítás hozza súlyos helyzetbe. Intézményesen bizto­sítsák a rőZseellátást. Az erdő- igazgatóság szervezett formában szolgáltassa megyénk sütőipara részére a szükséges rozsét. A sü­tőipar ezenkívül mélyítse kap­csolatát a kereskedelemmel. — Sok kapkodás adódik abból, hogy a megrendelések nem a szükségleteknek megfelelőek. Ezek mind olyan tennivalók, amelyeket sürgősen meg kell oldanunk. Az eredmények a jobb kenyérhez vezetnek. Ez pe­dig tízezrek közvetlen ügye! dolgozni. Például a bajai Vörös Fény termelőszövetkezetnél 140 hold vetésre elkészített talaj, több mint két hétig bevetetlenül állt. Ha gépállomásaink körülte­kintően, a helyi viszonyoknak és a talajadottságoknak megfele­lően végzik munkájukat, akkor a szárazságokozta nehézséget le (ehetett volna győzni. Előfordult olyan eset is, pél­dául az akasztói Arany Kalasz termelőszövetkezetben, ahol há­rom hétig nem tudtak 90 mázsa vetőmagot kitisztítani, mert a kiskőrösi gépállomás kijavílat- lan szelektort küldött a község­be, ahol pedig a termelőszövet­kezeten kívül, a dolgozó pa­rasztság 2000 mázsa vetőmagja is tisztításra várt. A bócsai Sza­badság termelőszövetkezetben a gépállomás agronómusa eltűrte, munkás, a paraszt és kereskedő, hogy közös gondolataikat kicse­rélve, szebbé varázsolják a várost, s ennek munkájába bevonjanak minden becsületes A KÖZELMÚLTBAN már foglalkoztunk a Népújság ha­sábjain a műtrágyahasználat fontosságával. Ezzei kapcsolat­ban felhívtuk a figyelmet, hogy talajaink tápanyagegyensúlyát csak úgy tudjuk fenntartani, ha az istállótrágyázáson kívül hogy a termelőszövetkezet mi­nőségi rozsvetőmag helyett, sa­ját rosszminőségű búzáját ve­tette el. A gépállomások munkájának minőségében van javulás, de még mindig előfordulnak olyan esetek, mint a felsőszentiváni Vörös Csillag termelőszövetke­zetben, ahol 23 hold vetőszán­tást nem vettek át a rossz mi­nőség miatt. A nagyba racskai Vörös Szikra termelőszövetke­zetnek pedig 6 holdat kellett újraszántani, mert a gépállomás traktorosa rosszul végezte a munkát. Most, a kedvező időjárás is alkalmat ad arra, hogy gépállo­másaink ezeket a hibákat kija­vítsák és pótolják elmaradásu­kat. hazafit. Milyen terveik is van­nak, milyen nemes célok eléré­séért vetik latba erejüket, tudá­sukat, előrelátásukat a bizott­ság tagjai. műtrágyát is használunk. Most újra visszatérünk erre a problé­mára, mert általános tapaszta­lat, hogy a műtrágya iránt nem nagy az érdeklődés. Jelenleg szorgalmasan végzik a dolgozó parasztok az őszi gabonafélék vetését. Éppen őszi kalászosaink mennyiségileg és minőségileg jobb termése érdekében szüksé­ges a szuperfoszfát, adott ese­tekben a kálisó alkalmazása is. Sem termelőszövetkezeteink, sem egyénileg dolgozó paraszt­ságunk nem használja ki eléggé <» műtrágyázás előnyeit. A MI MEGYÉNKBEN IS vannak olyan termelőszövetke­zetek, amelyek őszi kalászosai kát nem vetik el szuperfoszfái nélkül. Ilyenek a gátéri Vorosí lûv, a tompái Szabadság, a kun­fehértói Béke, a foktői Béke, a fülöpszállási Dózsa, a szabad- szállási Arany János és még jó- néhány termelőszövetkezet. EZZEL SZEMBEN számos termelőszövetkezetünk nem tárt­ja fontosnak a műtrágyázást; bizonyára abból a téves felfo­gásból kiindulva, hogy ezzel ter* melési költségeit csökkenti. — Helytelen ez a felfogás, hiszen könnyű bebizonyítani, hogy a műtrágyázott területen nagyobb a termésátlag, tehát bőven meg­térülnek a költségek. Kormány­zatunk az új szakasz politikája szellemében jelentős áldozatokat hoz a műtrágya hazai gyártásá­nak fokozására, valamint kül­földi műtrágya behozatalára. Lényegesen emelnénk megyénk termésátlagait azzál is, ha min­den egyénileg dolgozó paraszt a maga kis földjén legalább egy hold őszibúza alá próbálná kl a szuperfoszfát alkalmazását, úgy hogy katasztrális holdanként 120 —160 kilogramm műtrágyát használna fel. Csekély munkát és költségtöbbletet jelentene ez az egyszerű kísérlet, minden bő­ven megtérülne nemcsak az el­következő év terméseredményei­ben, de azokban a tapasztala­tokban is, amelyeket a későbbi években hasznosítani tudnak. A MŰTRÁGYA minden föld­művesszövetkezetben rendelke­zésre áll. A búzavetések nagyré­sze még előttünk van, tehát még nem késő a műtrágya alkalma­zása. Márton Béla, ídőíárásielentés Várható időjárás szombaton estig: Változó felhőzet, eső nél­kül. Éjszakai és reggeliködkép- ződés. Mérsékelt déli-délnyugati légáramlás. Az éjszakai lehűlés nyugaton is gyengül, a nappali hőmérséklet a maihoz képest alig változik; Várható hőmér­sékleti értékek: legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 5—8, leg­magasabb nappali hőmérséklet szombaton 14—17 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet október 16-án, szombaton 10 fok felett lesz. (MTI) A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál dolgozik Sebestyén János mérnök, a népfront­bizottság egyik tagja. Huszonnyolc éve dolgozik a baromfiszakmában. 1929 óta kecskeméti lakos. Ismeri az egész pusztavilágot, na meg a várost is. — Két héttel ezelőtt egy elvtárs keresett fel, s megkért, hogy a népfront alakuló ülésén én is vegyek részt. Csodálkoztam, hogy miért éppen én, hiszen egyáltalán nem politizálok, nem is értek hozzá. Feleségemnek is elmondtam. Ö is csodálkozott. Arra gondoltam azután, hogy talán jól dolgozom és szükség van rám, jobban, mint eddig. Miután ismét kijelenti, hogy most sem politi­zál, egy nagyon fontos kérdésre ad igen pontos választ: — Hogy az ember megnyugvással szem­lélje az életet, — s ez nálunk lehetséges, — több árut kell termelni, olcsóbban, jobb minőségben. Ez szerintem a legalapvetőbb közügy. Hogy ez valóság legyen, jó szakmunkásokra van szükség. Három nappal ezelőtt átadtam a népfront-bizott­ságnak ezzel kapcsolatos észrevételeimet, javas­lataimat. Csak egyet említek közülük. Kecskemé­ten 30 év óta nem volt ácstanuló. Pedig, ahogy látom, a kislakásépítkezés, — különösen az ál­lami támogatás óta — igen meggyorsult. Az egyéni álmok és vágyak valóravállása nem történhet meg máról-holnapra. A házat építő em­ber is először a téglát, cementet, majd a csere­pet, faanyagot vásárolja meg, s azután fog a ház felépítéséhez. Hasonló módon gondolom a Hazafias Népfront tevékenységét is. Ezért foglal­kozni kell majd a város áruellátásán túl az épí­tőanyagellátással is. Bővíteni kell a vízvezeték- hálózatot. A földmunkát társadalmilag is meg lehetne oldani. Csak azt lássák a dolgozók: cselekszünk. E néhány ötlet, javaslat csak töredéke annak, amiről Sebestyén János is beszélt, ami megoldás­ra vár. Kúti Ferenc kiskereskedő magastermetű, barnaarcú, mosolygós, élénkmozgású, figyelmes fiatalember. Mint régi ismerős üdvözöljük egy­mást, a gyümölcsök, hentesáruk, tejtermékek bi­rodalmában. Hogyan gondolja el a népfrontban való tevé­kenységét? Gondolkozik, majd egy példával kezdi: — Ez a kis üzlethelyiség 25.000 forintba került. Nem a magam erejéből építettem, az ismerősök, a roko­nok, a testvér segített. Hát, így gondolom én is a népfrontban való munkát. Eddig ugyanis elfe­ledkeztünk arról, hogy az országépítésben min­den ember tapasztalatát jól hasznosítsuk. A kor- mányprogramm előtt igen sok értékes ember érdektelen volt a bajokkal szemben. A Ha­zafias Népfront érdekelté tesz minden dolgozót az ország építésében, közelebbről városunk fejlesztésében. S milyen tervei vannak? Kabátja belső zsebébe nyúl, s egy füzetet vesz elő és a következőket mondja: — Gazdaköröket szer­vezünk, ahol majd beszélgetünk egymás segítsé­géről, a szerszámkölcsönzés szükségességéről. A Mükertben a város gyermekeinek szórakoztatásá­ra egy vidámparkot szeretnénk létesíteni szabad­színpaddal. Megvalósítható, mert üzemeink és úgy gondolom, minden szülő szívesen csatlakozik ehhez a javaslathoz, egy kis társadalmi munká­val elő is segíti a végrehajtását. A Dárdai- és Voelker-telep központjában egy kétműszakos üz­letet kellene nyitni, mert a munkából későbben hazatérő dolgozóknak most be kell jönniök a központba vásárolni. A Borforgalmi irodája, ré­gebben az Erzsébet-szálló volt. Javaslom, hogy az irodát helyezzék át máshová és a szállodából szálloda legyen. És sorolja elgondolásait, amelyek a város dol­gozóinak kérdéseire ad választ. Ahogy elhagy­tam üzletét, akaratlanul is a következő jutott eszembe: Üzlethelyiségemet sok-sok ember segít­ségével építettem, \ Népfront-bizottsági tagok munkában Gyorsabb és jobb munkát várunk megyénk gépállomásaitól

Next

/
Thumbnails
Contents