Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-16 / 245. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM Ara SO fillér 1954 OKTÓBER 16. SZOMBAT “■■■■mmmam A MAI SZAMBÁN Magyar tiltakozó jegyzék lázító röplapok terjesztése ügyében. — Népfrontbizottsági tagok munkában. — Hogyan gazdálkodott a Sütőipari Tröszt? — Mű trá­gyázzuk búzavetcseinket. — Gyorsabb és jobb munkát várunk megyénk gépállomásaitól. — Néhány szó a földművelésügyi minisztérium bürokráciájáról. Termelési bizottságaink munkájáról A kapások begyűjtésének újabb eredményei Az utóbbi két napban ismét növekedett a kapások begyűj­tésének üteme. A megyében összesen 3097 mázsa kukoricá­val, 163 mázsa napraforgóval és 30 mázsa burgonyával ayaj- töttünk be többet, mint az előző két napon. Jelentős emelkedés különösen a kukoricabegyüjtés- ben tapasztalható. Itt legjobb eredményt a bajai járás mula­tott fel: az utóbbi két nap alatt 1051 mázsával többet gyűjtöttek be az előző két napi mennyi­ségnél. Hasonló emelkedés mu­tatkozik a bácsalmási, kiskőrösi és kiskunhalasi járásokban. El­lenben visszaesett a kalocsai és kunszentmiklósi járás, ahol az utóbbi két napon 162 mázsával, illetve 97 mázsával gyűjtöttek be kevesebbet az előző két nap­hoz viszonyítva. Bár a napraforgó- és burgo­nya begyűjtésben szintén emel­kedés mutatkozik, ez1 azonban mégsem kielégítő. Az ütem las­sú, a tervteljesítési százalékok még meglehetősen alacsonyak. Burgonyából majdnem 50, nap­raforgóból pedig alig 40 száza­lékra teljesítette eddig megyénk begyűjtési tervét. Ezzel szemben az előbb említett emelkedés el­enyésző. Csak általános emelke­désről lehet beszélni, valójában azonban hét járásban, köztük a kalocsai, dunavecsei és kiskőrösi járásokban igen számottevő a burgonyabegyüjtés visszaesése. Ezek a számok arra figyelmez­tetik az illetékes járások veze­tőit, de nemkevésbbé dolgozó parasztságát, hogy a begyűjtés meggyorsításával harcoljanak a tervek teljesítéséért. .Soha nem maradtam adósa az államnak... Somogyi János hat­holdas rémi dolgozó paraszt az egész falu­nak példát mutat a be­adási kötelezettség tel­jesítésében. Rendre be­adta az egészévi tojást és baromfit, naprafor­gó-, burgonya és ku­koricabeadásával is rendben van. Somogyi János a múltban nap­számos, részesarató volt, más földjén ve­rejtékezett. 1945-ben kapta hat holdját. — Azóta egyetlen évben sem maradtam adósa az ál­lamnak sem ter­ménnyel, sem pénzzel — mondja. — Ember­séget, földet adott ne. kém a demokrácia, — nagy hálátlanság lenne erről a kötelességem­ről megfeledkezni. Tudnivalók a kenyérgabonatermssztés fejlesztésére) szóló határozat végrehajtásáról A MAGYAR KÖZLÖNY 79. száma (1954. október hó 10.) közli a begyűjtési miniszter ren­delkezéseit a kenyérgabonater­mesztés növeléséről nemrégiben hozott minisztertanácsi határo­zat végrehajtásáról. , AZ UTASÍTÁS SZERINT a termelők október 10-től árpa- és zabbeadási hátralékukat s a még fennálló kukoricabeadási kötele­zettségüket minden megkötés nélkül kenyérgabonával teljesit­A kecskeméti járás termelőszövetkezeteinek baráti segítsége A kecskeméti járás termelőszövetkezetei élőállattal, terménnyel, és takarmánnyal segítik a vízkárt szenvedett hédervári Rózsa Fe­renc termelőszövetkezetet. Az első szállítmányt október 15-én, pénteken indították útnak a városföldi és a kerekegyházi vasút­állomásról. A szállítmányban összesen 110 mázsa termény és közel 100 mázsa takarmány szerepelt, a szállítási költségre pedig 1700 forin­tot adtak össze a termelőszövetkezetek. A városföldi Dózsa tsz egy vagon takarmányszalmát, a ke­rekegyházi Előre tsz tíz birkát, a kerekegyházi Dózsa tsz 40 mázsa burgonyát küldött a vízkárt szenvedett termelőszövetkezet meg­segítésére. A hetényegyházi Micsurin pedig felajánlotta, hogy az összeadott élőállatokat gépkocsijával elszállítja. hetik. Ugyancsak kenyérgaboná­val rendezhetik a gépállomás­nak járó tartozásukat és állami terménykölcsönüket is. Egy má­zsa árpának, zabnak, vagy má­jusi morzsolt kukoricának 85 kg. búza, illetve 94 kg. rozs felel meg. A BEGYŰJTÉSI minisztérium utasítása szerint azoknak a ter­melőknek, akik 1955 január 1. után jövőévi beadási kötelezett­ségükre (beleértve az A—B be­adási kötelezettséget, meg a gépi munka természetbeni díját) kenyérgabonát adnak be, má­zsánként 10 kiló korpát kell ki­adni, teljesen ingyen. EZÉV OKTÓBER 10-TÖL a beadási kötelezettségen felül át­adott minden mázsa kenyérga­bona után a termelők részére 20 kiló korpát kell juttatni 150 fo­rintos mázsánkénti árban. Ezt a korpát a kenyérgabona átadásá­tól számított 10 napon belül kapják meg a termelők, a köz­ellátási őrlést végző malmokból, cseretelepekről, a megyei ter­ményforgalmi vállalat útján. ÜZEMEINK MU A mezőgazdaságfejlesztési ha­tározat nyomán megyénkben is létrehoztuk a termelési bizott­ságokat. Ezek a bizottságok nagy érdeklődés közben alakul­tak meg. Érthető volt ez, hiszen főképp a dolgozó parasztság ér­dekében jöttek létre és műkö­désük elsősorban a falu dolgo­zóinak előnyös. Olyan dolgozó parasztokat választottak a ter­melési bizottságokba, akikre hallgat a falu, akik jól ismerik községük határát és komoly se­gítséget tudnak nyújtani a me­zőgazdaság helyi problémáinak elintézésében. Megyénk területén 135 terme­lési bizottság működik, 5360 tag­gal. Vannak városok, illetve köz­ségek, ahol két termelési bizott­ságot is alakítottak a nagykiter­jedésű külterületek miatt. Me­gyénkben 120 »-Mintagazda« jel­vénnyel kitüntetett egyénileg dolgozó paraszt dolgozik a ter­melési bizottságokban. A kezdeti lelkesedés nyomán a termelési bizottságok me­gyénkben is nagy kedvvel, önte­vékenyen láttak munkához. — Nagyszerű tervek, ötletek szü­lettek a helyi termelési lehető­ségek kihasználására. Legtöbb helyen felújították a dülőfelelősi rendszert, felosztották maguk között a községek határát körze­tekre, hogy segítséget adjanak a mezőgazdasági munkák meg­gyorsításához. A kezdeti sikerek után azon­ban megyeszerte észrevehetően visszaesett a termelési bizottsá­gok munkája. Főként azért, mert számos értékes javaslatot, amely a termelési bizottságok részéről hangzott el, a helyi tanácsok és a felsőbb szervek nem támogat­tak. Sók helyen meggyengült a kapcsolat a tanács és a termelési bizottságok között. Lászlófalván például a községi termelési bi­zottság a nyári munkák idején sokat segített a községi tanács­nak és a község dolgozó paraszt­ságának a szervező munkában. Most az őszi munkák dandárjá­ban a községi tanács már nem igényli a termelési bizottság se­gítségét, gyengült a tanács és a bizottság közötti kapcsolat. A községi tanács vezetői arra hi­vatkoznak, hogy a sürgős őszi munkák miatt nem érnek rá a bizottság tagjai. Kétségtelen: az őszi munka, a szántás-vetés és betakarítás, erősen igénybe ve­szi a falu dolgozó parasztjait. Ettől azonban még összejöhet­nek a termelési bizottság tagjai és megbeszélhetik az előttük álló feladatokat. Csolyóspálos községben is sür­get az őszi munka, mégis jól működik a termelési bizottság, s ezzel elősegíti az őszi szántás­vetést. A községi termelési bi­zottság 16 tagból áll. A tagok felosztották egymás között a község területét és a körzetük­höz tartozó dolgozó parasztok­kal állandóan tartják a kapcso­latot. Most, az őszi munkák ide­jén két esetben tartottak kis- gyülést a körzetekben, ahol meg­beszélték a feladatokat és meg­szervezték a kölcsönös igaerő segítséget, a vetőmagcserét és megoldottak egyéb problémákat. A jó szervezésnek meg is mutat­kozik az eredménye. A község az ősziárpa. és rozs vetéstervét 100 százalékra, őszibúza vetés­tervét pedig 80 százalékra telje­sítette a hét elejéig. A terme­lési bizottság kéthetenként rend­szeresen megtartja üléseit, ahol a bizottság elnöke ismerteti az elért eredményeket és a soron- következő feladatokat. A bizott­ság tagjai példamutatásukkal ösztönzik a dolgozó parasztokat. Lajos Pál »»Mintagazda« jelvény­nyel kitüntetett ötholdas dolgo­zó paraszt, az őszi betakarítási és vetési munkákat elsőnek fe­jezte be a községben. Hasonló­képpen a bizottság valamennyi tagja befejezte az őszi betakarí­tást és vetést. Nagy Lajos, a községi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke örömmei hangoztatja, hogy a bizottság megalakulása óta nagy eredmé. nyékét értek el. Ez a példa is bizonyítja, hogy milyen sok segítséget tud nyúj­tani a jól működő termelési bi­zottság. Ez egy olyan társadal­mi szerv, amely kifejezi a pa­rasztság megnövekedett terme­lési kedvét, mozgósítja, szervezi a falu összes mezőgazdasági dol­gozóját a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló párt- és kormány- határozat végrehajtására. Egyik legfontosabb feladata, hogy kez­deményezéseivel feltárja a helyi adottságokat, erőforrásokat. Még mindig akadnak a helyi veze­tők között azonban olyanok, akik nem így vélekednek. A ter­melési bizottságokat félig-med- dig feleslegesnek tartják. Sza­badszálláson például a községi tanács vezetői a termelési bi­zottság munkáját csak a tagok példamutatásában látják. Több helyen az állandó bizottságok és a termelési bizottságok közösen tartják üléseiket. Ez sem helyes, mert a termelési bizottság nem a tanács szerve, hanem a tanács munkájában már részvevő, vagy eddig még be nem vont dolgozó parasztok legjobbjaiból álló tár­sadalmi szerv. Kivételes esetben például az őszi munkák helyes és gyors elvégzésének megbe­szélése alkalmával tarthatják csak együtt üléseiket. Sok tennivaló vár a falun dol­gozó párt- és tanácsvezetőkre, hogy megszüntessék a termelési bizottságokkal kapcsolatos hely­telen nézeteket és a munkájuk­ban itt-ott megmutatkozó átme­neti visszaesést. Sok segítséget adhatnak a jelenlegi őszi mun­kákban a termelési bizottságok. Megvitathatják az őszi vetés leg­jobb módszereit, a műtrágyázás eddigi tapasztalatait, elősegíthe­tik a búzavetőmagcsere meg­gyorsítását, a minisztertanács kenyérgabanatermesztés fejlesz­téséről szóló határozatának meg­valósítását és így tovább. A fa­lusi pártszervezetek és tanácsok segítsék a termelési bizottságok munkáját és támogassák helyes kezdeményezéseiket* A Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozói a harmadik negyedév folyamán 3,900.000 forinttal ma­radtak adósak népgazdaságunk­nak. Az elmaradás pótlása vé­gett a műszaki vezetők körülte­kintőbb munkát végeztek októ­ber első napjaiban. Az ered­mény első megnyilatkozása: október első tíz napjában előírt tervet 106.4 százalékra teljesí­tették. Az üzem dolgozói és mű­szaki vezetői most azon munkál­kodnak, hogy október 25-ig éves mezőgép tervüket teljesítsék. A hátralévő időben 3028 egytagú boronát gyártanak. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár műszaki vezetői közül különö­sen Szélpál Antal végez jó munkát. Műszakja jóval több konzervet készít az előírt meny- nyiségnél. Október 10-e után új konzerv- féleségek gyártását kezdték meg. Október 12-én 102.7 százalékra, 13-án pedig 122.3 százalékra tel­jesítették napi tervüket: A Kiskunfélegyházi Vasútállomás forgalmi és kereskedelmi dolgo­zói az olcsóbb és gyorsabb áru- szállítás biztosítására tettek ígé­retet. Október 1-től 10-ig 105 százalékra teljesítették tervü­ket, A vállajt 4 óra helyett 3,2 óra alatt rakták ki és be az árut a vagonokba. A kocsikihasználá­si tervüket 152%-ra teljesí­tették. E jó eredmények nem takarhatják el a hibákat sem. Hogy az állomás dolgozói a sze­gedi igazgatóság területén a kö­zepes állomások versenyében a 16. helyről az elsők közé jussa­nak, szükséges még jobb mun­kát végezni. Javítani kell ah elegytovábbítást, jobb munka- szervezéssel csökkenteni kell a kocsitartózkodási egységidőt, A Kinizsi Konzervgyár A harmadik negyedévben többmillió forinttal maradt adós népgazdaságunknak. Október első tíz napjában ebből sajnos semmit sem törlesztett, sőt az első 13 napban is jóval kevesebb terméket gyártott, mint ameny- nyit a terv előír. Az október 11-i 74.5%-os; a 12-i 71 szá­zalékos, és a 13-i 70 szá­zalékos tervteljesítés arra mu­lat, hogy a vezetők csak szavak­ban értenek egyet a Központi Vezetőség határozatával. A mű­szaki vezetők kevesebbet ígér­jenek és többet cselekedjenek. Nem egészen elfogadható ok az, hogy nincs nyersanyag. Az Alföl­di Kecskeméti Konzervgyárban is előfordulnak nyersanyagbe­szerzési nehézségek, de az ebből adódó lemaradást mégis pótol-. ják. Nagyobb leleménj',ességre és főleg lelkesebb munkára van szükség az üzem műszaki veze­tői részéről. A Kiskunfélegyházi Cipész KTSZ október 1-től nem vállal közü­leti munkát. A negyedik negyed­évben 1000 pár gyermekcipőt készítenek, amelyből 330 párat november 7-én átadnak. Novem­ber 7-ig még 270 pár csizmát, 225 pár férficipőt és 700 pár női cipőt bocsátanak a vásárló- közönség rendelkezésére. Ter­vük megvalósításához szüksé­ges, hogy a KISZÖV megyei szervezete nagyobb segítséget adjon az anyagellátáshoz. A Kecskeméti Cipőgyárban október 11-én, 12-én és 13-án 100 százalékos volt a napi terv­teljesítés. A legjobb dolgozók, így Csaba István sztahanovista 170 százalékot, Udvardi Ilona kéregfűző 130 százalékot, Bartók József ÜB-elnök 200 százalékot teljesített. Az első félévben 2500 pár gyermekcipővel gyártottak ke­vesebbet, Az év végéig ezt pótolni kell. Ezideig csak 7 pár­ral törlesztették adósságukat. Ez nagyon kevés! Az eddiginél sok­kal nagyobb és lelkesebb munká­ba van szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents