Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-14 / 243. szám
Több bázavelés, magasabb terméshozam Héf tsz elhatározása a kalocsai járásban Véhámv napja a minisztertanács nagyjelentőségű határozatot hozott a gabonatermesztés fellendítése érdekében. A határozat méltányolja a dolgozók kívánságát és úgy intézkedik, hogy jövőre a beadott kenyérgabona minden mázsája után ingyen 10 kilogramm korpát kell a termelőnek adni. A szabadfelvásárlásra átadott minden mázsa kenyérgabona után ■pedig állami áron 20 kilogramm korpát kapnak a dolgozó parasztok, illetve termelőszövetkezetek. Több korpát tud tehát a gazda jószágainak adni, mint eddig, különösen akkor, ha takarmánygabona helyett is búzát, vagy rozsot visz a begyűjtő- helyre. A határozat ugyanis lehetővé teszi, hogy 1955-ben minden termelő a kenyérgabona-1 beadási kötelezettség teljesítése után az árpa-, zab- és kukorica- beadást saját választása szerint részben, vagy egészben kenyérgabonával teljesítse. Természetesen ezt a kedvezményt is örömmel fogadják a dolgozó parasztok, hiszen előnyös átszámítási kulcsot alkalmaz az állam. Egy mázsa májusi morzsolt tengeri például 85 kilogramm búzával helyettesíthető. A megmaradt kukoricát fel lehet használni a jószágok takarmányozására, sertéshizlalás- ra. Azt pedig mindenki tudja, hogy így, ilyen formában sokkal több jövedelmet ad. A minisztertanács határozatát a kalocsai járási tanács dolgozói is örömmel fogadták. Nagy a lelkesedés termelőszövetkezeteinkben, amit legjobban az bizonyít, hogy a gépállomással karöltve harcot indítottak a gabona magasabb terméshozamának biztosításáért, a helyes agrotechnika alkalmazásáért és a vetésterületek növeléséért. A célszerű agrotechnikai eljárások elhanyagolása következtében ugyanis még a kedvező időjárású 1951-es esztendőben is, csak 9 és fél mázsás átlagtermést értek el járásunkban. Az idén, amikor gyengébbek voltak az időjárási adottságok és ráadásul az agrotechnikai eljárások alkalmazása terén •nem történt számottevő előrehaladás, a járásban csak 5.8 mázsa volt az átlagos búzatermés holdanként. A járási pártvégrehajtóbizottság, a kalocsai gépállomás, a termelőszövetkezetekkel karöltve, most a minisztertanács említett határozatának mozgósító erejét felhasználva, harcot indított a jövőesztendei 10 mázsás járási átlagtermés eléréséért. A kalocsai gépállomás körzetéhez 7 termelőszövetkezet tartozik. Mind a hét tsz-ben kifogástalan minőségű vetőszántást végeztek a traktorok. Jó magágyat készítettek. A termelő- szövetkezet dolgozói meg vannak velük elégedve. Olyan földbe vetik a minőségi vetőmagot, amely egy-két évvel ezelőtt volt megtrágyázva. Ahol ez nem történt meg, ott jól érett, idén kiszórt trágya után kerül a búza a földbe. Ráadásul a szervestrágyán kívül, holdanként 20—30 kilogramm szuperfoszfáttal is növelték a föld tápértékét. A búzavetés 95 százalékát olyan földbe teszik, amelyben az előző esztendőben kukorica, burgonya, napraforgó, paprika, borsó, lucerna, vagy más nem kalászos növény termett. Termelőszövetkezeteink egyre jobban megértik, hogy nagy szerepük van a gabonakérdés megoldásában. Jó példát kell tehát mutatniok az egyénieknek is. A hét termelőszövetkezet első intézkedéseként megszaporította búzavetését. A drágszéli Haladás 20 holddal, a géderlaki Úttörő ugyancsak 20 holddal, az uszódi Dózsa 10, a Zója 5, a foktői Béke 5, a kalocsai Iszkra és Béke 10—10 holddal több búzát vet, mint ahogy eredetileg tervezte. így nagy segítséget nyujtanak a termelőszövetkezetekben tevékenykedő agronómusok és főként Varga László, a kalocsai gépállomás főagronómu- sa, Katona, Szarvas és Fekete elvtárs: tsz-eink patrónusai. Nemcsak a kenyérgabona vetésterületének növelése útján adunk több gabonát. Úgy is, hogy minél nagyobb területet keresztsorosan vetünk, A hét termelőszövetkezetnek tavaly 700 hold búzavetése volt. Ebből 220 holdat vetettek keresztsorosan. Az idei 820 holdas búzavetésből már 760 hold keresztsoros vetéssel került földbe. Ne számoljunk többet, csak 2 mázsás többlettermést, az egymagában 1520 mázsával ad többet a hét termelőszövetkezetnek. A géderlaki Úttörő tsz-nek 230 hold búzavetése keresztsoros, az uszódi Dózsában 135 hold búzavetésből 120 holdon alkalmazták a keresztsoros vetés módszerét. A bevetett földek már gyenge zöld színt öltöttek. Megelégedetten beszélnek róla a termelőszövetkezet tagjai. De az egyéniek is megnézik. Be is ismerik, hogy ezt csak nagy tábla földön lehet elérni. A zöldéit» vetés azt a * II. tanulságot is adja, hogy idejében kell földbetenni a magot. Az alacsony termésátlagnak gyakran az is az okozója, hogy későn vetnek, nincs ideje a csíranövénynek megerősödni még a hideg beállta előtt. Az idén a gépállomás és a termelőszövetkezetek lelkes munkája erős biztosítéka, hogy október 28-ig minden vetés a földbe kerül. A gépállomási tanácsülésen ezt vállalták az érdekeltek. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az Ígéret tetté válik. A termelőszövetkezetek és a gépállomás lelkesen küzd a nagyobb termésért, a párt határozatának végrehajtásáért. Simon Ferenc, Kalocsa, járási pártbizottság II. titkára. Mi akadályozza a burpyaíiepjtésl Harkaköíönyön ? Községünk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztsága igyekszik eleget tenni az állam iránti kötelezettségének. Az adófizetésben például a második és a harmadik negyedévben Harkakötöny első lett a halasi járásban. A kalászosok beadásában 110 százalékra teljesítettük a tervet. A tojás és a tej beadásánál azonban van még bőven tennivalónk, a legnagyobb elmaradás azonban a kapások beadásánál mutatkozik, különösképpen a burgonyánál. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezért elsősorban nem a község termelőszövetkezetei, vagy dolgozó parasztjai a felelősek. A Vörös Csillag termelőszövetkezet ugyanis néhány nappal ezelőtt bejelentette a földművesszövetkezet helyi megbízottjánál, hogy nagyobb mennyiségű burgonyát akar behozni a beadási kötelezettség teljesítésére. A megbízott kijelentette, hogy ne hozzák a burgonyát, mert úgyis visszaküldi, helyszűke miatt ugyanis nem tudja átvenni. Ugyanígy jártak az egyénileg dolgozó parasztok is. Megnéztük a földművesszövetkezet raktárát és megállapítottuk, hogy egy 2X4 méteres helyiségben be van öntve már mintegy 50 mázsa burgonya, amely 100—150 cm. magas rétegben borítja a földet. Más helyiség nincs és nem is tudnak biztosítani. A főveszély ott van, hogy ez a mennyiség is romlásnak van kitéve és ugyanakkor a burgonyabeadást sem tudják teljesíteni termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink. Felhívtuk a kiskunhalasi járási szövetséget ebben az ügyben, tőlük azt a választ kaptuk, hogy a MÉSZÖV kötött a MEZÖKER-rel olyanértelmű szerződést, hogy a szövetkezeti felvásárló és be- gyüjtőhelyek a burgonyát 3 hónapig tárolják. Ez rendben van. de ahhoz hely is kellene. Jó volna, ha a szövetkezetek megyei szövetsége mielőbb intézkedne ebben az ügyben. Gyóni Gábor. II bácsMoifi gépállomás dolgozói Is csatlakozlak a MBVSG felhívásához Néhány szó Solt község áruellátásáról A solti dolgozó parasztok portájára a kormánypro- gramm óta jóval több mezőgazdasági gép kerül, mint az ezelőtti években. A solti határban már igen sok paraszt az újonnan vásárolt ekévvl szánt, vetőgépével veti el a jövőévi kenyérnek valót. Már a gépek iránti kereslet is mutatja, hogy igen nagy az akarat ebben a községben is a paraszti sors megváltoztatására. Legtöbb gazda mir betakarította az őszi kapásokat. Beadásának teljesítése után a fennmaradó részt piacon értékesítette. A solti földművesszövetkezet üzletei közül, főleg a vasáruboltban és a textilboltban álldogálnak sokan. A férfiak inkább a mezőgazdasági kisgépeket nézegetik, az asszonyok pedig a sok szép, finom kelme között Válogatnak. s A vasboltból rövid két hét alatt két vetőgép, tíz eke, hat készlet rögtörő borona talált gazdát. Ez csak a kezdet. \ íö’.dművesszövetkezet vezetője nem is panaszkodott. Mezőgiz- dasági kisgépből van elég. Lehet választani, S mégis a vásárlók közül többen bosszúsan hagyják el az üz letet. Néha kétszer, háromszor kell egy-egy árucikkért elmenni az üzletbe. Sokat mérgelődnek a kerékpártulajdonosok. Igen kevés a kerékpáralkatrész. Sok paraszt szeretné drótkerítéssel körülvenni portáját, de nem tudja, mert nincs drótfonat. A textilüzletből jövő asszonyok arra panaszkodnak, hogy a kisgyermekeknek nem tudnak mackóruhát vásárolni. A tanyasiak arra panasz■í*’ kodnak, hogy petróleum- lámpát, meg lámpaüveget csak nagyon ritkán tudnak vásárolni. Pedig a téli időben nem kellemes, sötétben üldögélni. ' A földművesszövetkezet vezetősége az áruhiánnyal kapcsolatosan úgy vélekedik: egyedül a nagykereskedelem a hibás, mert nem szállít. Nézzünkvkörül azonban a földművesszövetkezet portáján is. Dunatetétlen községben a dolgozó parasztok panaszkodtak, hogy három héten keresztül egy deka szappant sem lehetett az üzletben kapni. Kís- solton Szőcs Gergely üzletvezető gyakran követ el árdrágítást. Nem szeret fillérekkel számolni, s ezért az egyes árucikkek árát felfelé kerekíti. Ezért már a földművesszövetkezet igazgatósága szigorú megrovásban részesítette. A kissoltiak szerer- nék, ha megfelelő boltvezetőt kapnának. Sokat beszélnek mostanában Solton arról, hogy nagyon helyes volt az az intézkedés, hogy Solton egy TOZÉP-telepet létesítettek, de akkor lenne ebben öröm, ha valóban lehetne itt valamit vásárolni is. Fűrészelt faárut bizony nem lehet kapni. Hasonló a helyzet a tégla, a cserép és egyéb építkezéshez szükséges anyag vásárlásánál is. A sok parasztember úgy van, hogy apránként veszi meg az épületéhez szükséges anyagokat. Sajnos, csak akarja. Hogy az akarat valóság legyen, ebben a megyei TÜZÉR Vállalatnak is sokat kell tenni. A földművesszövetkezet áruforgalmi vezetője, Örsi elvtárs, a helyi cipész ktsz vezetőjével már beszélgetett arról, miképpen tudnának az áruellátásban segíteni. A ktsz tudna férficipőt készíteni, de ez 70 forinttal drágább lenne a gyárban készült cipőnél. így hát elejtették ezt az üzletkötést. A solti dolgozó parasztok ma még sok bosszúsággal hagyják el a földművesszö- vetkezetet, mert bizony nem tud-1 ják megvásárolni mindazokat az árukat, amelyeket szeretnének. Pedig a jó áruellátás egyik alapja a munkás-paraszt szövetségnek. Hogy ez a szövetség nap- ról-napra szilárdabb, tartósabb legyen, ahhoz az kell, hogy a járási szövetség segítse Solton is az áruellátást megjavítani, hogy a földművesszövetkezet valóban a dolgozó parasztok minden igényét kielégítse. Mi, a bácsbokodi gépállomás dolgozói, olvastuk a MÂVAG dolgozóinak felhívását és ahhoz csatlakozva az alábbi vállalásokat tesszük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére, valamint községünk felszabadulásának 10 éves évfordulójára. Vetőszántási és vetési tervünket felszabadulásunk 10 éves évfordulójára 100 százalékig teljesítjük. Az eddigi 98 százalékos üzemanyagfogyasztásunkat 95 százalékra csökkentjük. Az őszi munka során gépeink műszaki karbantartására fokozottabb gondot fordítunk és a rendszeres ellenőrzéssel azon leszünk, hogy gépeink műszaki hiba miatt a lehető legkevesebbet álljanak. Az önköltségcsökkentés érdekében az alkatrészfogyasztást a legkisebbre csökkentjük, a régi alkatrészeket felújítjuk, lehetővé tesszük az alkatrészek nagyrészének házilag való elkészítését hulladékanyagból. A munkafegyelmet megszilárdítjuk és az igazolatlan távol- maradásokat teljesen megszüntetjük. November 7-rc, a Nagy Szocialista Forradalom évfordulójára 4 cséplőgépet, 1 aratógépet és 2 ekét kijavítunk. A téli gépjavítást pedig úgy végezzük, hogy az előírt határidő előtt öt nappal valamennyi gépünket üzemképes állapotba helyezzük. Dolgozóink a fenti vállalások sikeres megvalósítására párosversenyre léptek. Somogyi János napi műszaknormáját 110 százalékra fogja teljesíteni és versenyre hívta ki Arnold Antalt. Varga Mihály évi tervét 110 százalékra teljesíti és párosversenyre hívta Rajcs Mihályt. Katona Sándor üzemi párttitkár, Juhász Lajos igazgató, Bogdán István ÜB-elnök, Agócs Imre főagronómus. Autóközlekedési körzetbeosztás A SZOLNOKI Autóközlekedési Igazgatóság (jelenlegi székhelye: Jászberény, Pctőfi-tér 2.) 1954 október I5-ével megszűnik. Ezzel kapcsolatosan területi változás folytán 1954 október 16-tól Szolnok megye a debreceni. Bács-Kiskun megye a szegedi. Heves megye pedig a miskolci Autóközlekedési Igazgatósághoz Cog tartozni. A fent közölt időponttól a személyszállítási engedélyek, körzetigazolványok, sth. kiadására a fenti Autóközlekedési Igazgatóságok illetékesek. A Mőcza-család ismét az év gazdag zárszámadásához közeledik Alig hagyja el az ember a Beretvás-te- lepi vasúti megállót, máris az alföldi homoktenger sárgán virító közepében találja magát. Reménytelen, keveset ígérő, sárga homok kínálja magát Mócza Józsefék háza körül is. Látszik rajta, hogy rozsból, vagy másféle gabonából fukarkodna még a vetőmag visszaadásával is. Talán éppen ezért telepítették be szőlővel. A Mőcza-család azért az idén is szeretettel, de még nagyobb szorgalommal végzett munkájával kisarcolta eb- . bői a földből, s az öregedő szőlőből, a nehéz ezreseket érő termést. Mócza József, a kecskeméti Uj Tavasz termelőszövetkezet tagja, még az elmúlt őszön elhatározta, hogy ebben az esztendőben rendbehozza, felerősíti a háza körül lévő 7 hold- nyi szőlőt és gyümölcsöst. El is vállalta, mikor a csoportban egyénekre osztották fel a területet, Ami ezután következett, azt egy mondatban is össze lehet foglalni, ez töltötte ki az egész Mőcza-család nyarát: Dolgoztak, fáradságot nem ismerő szorgalommal. A permetezőgép csak ritkán került le a koranyári időben Mócza József hátáról. Most azután szép termést ígér a szőlő, de annál szebb termést hozott az alma. A hétholdnyi szőlőben mintegy 100 almafa van. Fiatal, kisnövésű, nagyobbrészt még fejletlen fák. A csoport mindössze 20 mázsányi almatermésre számított erről a területről. Persze annál nagyobb volt a meglepetés, amikor 102 mázsát szüreteltek innét. A Mócza-tanya egyik félig épült házának szobája teli van piros, illatos jonathán almával. — 27 mázsa az összes — mondja Móczáné. — Hél mázsái a munkaegységekre kaptunk, 20 mázsa pedig a prémium — Móczáné szavaival: a »százalék«. — Még soha nem dolgoztunk ilyen örömmel, mint az idén — mondja később, — de nem is volt még egy ilyen osztásunk, mióta a termelőszövetkezetben vagyunk. Azután szép sorjában elmondja, hogy mit terveznek az alma árából. Bizony nehéz lenne azt itt mind felsorolni, mert nem kevesebb, mint 13—14 ezer forintnyi jövedelemre számítanak csupán az alma értékesítéséből. Ebből pedig telik cipőre, ruhára mind a hat gyereknek. — Nem is volt nekünk soha ilyen jó sorunk, mint mióta a termelőszövetkezetben vagyunk — mondja az asszony csendesen. — Nézze csak, kaptunk már 13 mázsa körüli kenyérgabonát. Ez elég lesz a családnak az újig. Ennek az értéke legalább 4000 forint. Ezenkívül az idén már készpénzben kaptunk 1400 forintot. Ebből tettünk egy pár malackát, amit a háztájiban termett 40 zsák kukoricán fel is tudunk hizlalni. A nyáron kaptunk 2 mázsa vöröshagymát, abból is 200 forintnál többet tudtam árulni; Most meg majdnem egy mázsa piros paprikát kaptunk, ez is többet ér 200 forintnál. Már az eddigiekből láthatjuk, hogy nemcsak a kenyerük és a hozzávaló van meg télire, hanem ezenfelül még olyan jövedelmük, hogy a környékben egyetlen egyénileg dolgozó paraszt jövedelmével nem vethető egybe. Pedig mindez csak a zárszámadás előtti részesedés. Még nincs pontosan kiszámítva, mennyit kapnak még, de a család csaknem 750 munkaegysége után tovább: jelentős jövedelemhez jut a zárszámadáskor. K. É
