Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-14 / 243. szám

Több bázavelés, magasabb terméshozam Héf tsz elhatározása a kalocsai járásban Véhámv napja a minisz­tertanács nagyjelentőségű ha­tározatot hozott a gabonater­mesztés fellendítése érdekében. A határozat méltányolja a dol­gozók kívánságát és úgy intéz­kedik, hogy jövőre a beadott kenyérgabona minden mázsája után ingyen 10 kilogramm korpát kell a termelőnek adni. A szabadfelvásárlásra átadott min­den mázsa kenyérgabona után ■pedig állami áron 20 kilogramm korpát kapnak a dolgozó pa­rasztok, illetve termelőszövetke­zetek. Több korpát tud tehát a gazda jószágainak adni, mint eddig, különösen akkor, ha ta­karmánygabona helyett is búzát, vagy rozsot visz a begyűjtő- helyre. A határozat ugyanis le­hetővé teszi, hogy 1955-ben min­den termelő a kenyérgabona-1 beadási kötelezettség teljesítése után az árpa-, zab- és kukorica- beadást saját választása sze­rint részben, vagy egészben ke­nyérgabonával teljesítse. Ter­mészetesen ezt a kedvezményt is örömmel fogadják a dolgozó parasztok, hiszen előnyös átszá­mítási kulcsot alkalmaz az ál­lam. Egy mázsa májusi mor­zsolt tengeri például 85 kilo­gramm búzával helyettesíthető. A megmaradt kukoricát fel lehet használni a jószágok ta­karmányozására, sertéshizlalás- ra. Azt pedig mindenki tudja, hogy így, ilyen formában sok­kal több jövedelmet ad. A minisztertanács határozatát a kalocsai járási tanács dolgo­zói is örömmel fogadták. Nagy a lelkesedés termelőszövetkeze­teinkben, amit legjobban az bi­zonyít, hogy a gépállomással karöltve harcot indítottak a ga­bona magasabb terméshozamá­nak biztosításáért, a helyes agrotechnika alkalmazásáért és a vetésterületek növeléséért. A célszerű agrotechni­kai eljárások elhanyagolása következtében ugyanis még a kedvező időjárású 1951-es esz­tendőben is, csak 9 és fél mázsás átlagtermést értek el járásunk­ban. Az idén, amikor gyengéb­bek voltak az időjárási adottsá­gok és ráadásul az agrotechni­kai eljárások alkalmazása terén •nem történt számottevő előreha­ladás, a járásban csak 5.8 mázsa volt az átlagos búzater­més holdanként. A járási párt­végrehajtóbizottság, a kalocsai gépállomás, a termelőszövetke­zetekkel karöltve, most a mi­nisztertanács említett határoza­tának mozgósító erejét felhasz­nálva, harcot indított a jövőesz­tendei 10 mázsás járási átlag­termés eléréséért. A kalocsai gépállomás körze­téhez 7 termelőszövetkezet tar­tozik. Mind a hét tsz-ben kifo­gástalan minőségű vetőszántást végeztek a traktorok. Jó mag­ágyat készítettek. A termelő- szövetkezet dolgozói meg van­nak velük elégedve. Olyan föld­be vetik a minőségi vetőmagot, amely egy-két évvel ezelőtt volt megtrágyázva. Ahol ez nem tör­tént meg, ott jól érett, idén ki­szórt trágya után kerül a búza a földbe. Ráadásul a szervestrá­gyán kívül, holdanként 20—30 kilogramm szuperfoszfáttal is növelték a föld tápértékét. A búzavetés 95 száza­lékát olyan földbe teszik, amely­ben az előző esztendőben ku­korica, burgonya, napraforgó, paprika, borsó, lucerna, vagy más nem kalászos növény ter­mett. Termelőszövetkezeteink egyre jobban megértik, hogy nagy szerepük van a gabonakérdés megoldásában. Jó példát kell tehát mutatniok az egyénieknek is. A hét termelőszövetkezet el­ső intézkedéseként megszaporí­totta búzavetését. A drágszéli Haladás 20 holddal, a géderlaki Úttörő ugyancsak 20 holddal, az uszódi Dózsa 10, a Zója 5, a fok­tői Béke 5, a kalocsai Iszkra és Béke 10—10 holddal több búzát vet, mint ahogy eredetileg ter­vezte. így nagy segítséget nyuj­tanak a termelőszövetkezetek­ben tevékenykedő agronómusok és főként Varga László, a ka­locsai gépállomás főagronómu- sa, Katona, Szarvas és Fekete elvtárs: tsz-eink patrónusai. Nemcsak a kenyérgabona ve­tésterületének növelése útján adunk több gabonát. Úgy is, hogy minél nagyobb területet keresztsorosan vetünk, A hét termelőszövetkezetnek tavaly 700 hold búzavetése volt. Ebből 220 holdat vetettek keresztsoro­san. Az idei 820 holdas búzave­tésből már 760 hold keresztsoros vetéssel került földbe. Ne szá­moljunk többet, csak 2 mázsás többlettermést, az egymagában 1520 mázsával ad többet a hét termelőszövetkezetnek. A géderlaki Úttörő tsz-nek 230 hold búzavetése keresztsoros, az uszódi Dózsában 135 hold búza­vetésből 120 holdon alkalmazták a keresztsoros vetés módszerét. A bevetett földek már gyen­ge zöld színt öltöttek. Megelé­gedetten beszélnek róla a ter­melőszövetkezet tagjai. De az egyéniek is megnézik. Be is ismerik, hogy ezt csak nagy tábla földön lehet elérni. A zöldéit» vetés azt a * II. tanulságot is adja, hogy idejé­ben kell földbetenni a magot. Az alacsony termésátlagnak gyakran az is az okozója, hogy későn vetnek, nincs ideje a csíranö­vénynek megerősödni még a hi­deg beállta előtt. Az idén a gép­állomás és a termelőszövetke­zetek lelkes munkája erős biz­tosítéka, hogy október 28-ig minden vetés a földbe kerül. A gépállomási tanácsülésen ezt vállalták az érdekeltek. Az eddi­gi eredmények azt mutatják, hogy az Ígéret tetté válik. A termelőszövetkezetek és a gép­állomás lelkesen küzd a na­gyobb termésért, a párt határo­zatának végrehajtásáért. Simon Ferenc, Kalocsa, járási pártbizottság II. titkára. Mi akadályozza a burpyaíiepjtésl Harkaköíönyön ? Községünk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó paraszt­sága igyekszik eleget tenni az állam iránti kötelezettségének. Az adófizetésben például a második és a harmadik negyedévben Harkakötöny első lett a halasi járásban. A kalászosok beadásá­ban 110 százalékra teljesítettük a tervet. A tojás és a tej beadá­sánál azonban van még bőven tennivalónk, a legnagyobb elma­radás azonban a kapások beadásánál mutatkozik, különösképpen a burgonyánál. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezért elsősorban nem a község termelőszövetkezetei, vagy dolgozó pa­rasztjai a felelősek. A Vörös Csillag termelőszövetkezet ugyanis néhány nappal ezelőtt bejelentette a földművesszövetkezet helyi megbízottjánál, hogy nagyobb mennyiségű burgonyát akar be­hozni a beadási kötelezettség teljesítésére. A megbízott kijelen­tette, hogy ne hozzák a burgonyát, mert úgyis visszaküldi, hely­szűke miatt ugyanis nem tudja átvenni. Ugyanígy jártak az egyénileg dolgozó parasztok is. Megnéztük a földművesszövetkezet raktárát és megállapí­tottuk, hogy egy 2X4 méteres helyiségben be van öntve már mintegy 50 mázsa burgonya, amely 100—150 cm. magas rétegben borítja a földet. Más helyiség nincs és nem is tudnak biztosí­tani. A főveszély ott van, hogy ez a mennyiség is romlásnak van kitéve és ugyanakkor a burgonyabeadást sem tudják teljesí­teni termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink. Fel­hívtuk a kiskunhalasi járási szövetséget ebben az ügyben, tőlük azt a választ kaptuk, hogy a MÉSZÖV kötött a MEZÖKER-rel olyanértelmű szerződést, hogy a szövetkezeti felvásárló és be- gyüjtőhelyek a burgonyát 3 hónapig tárolják. Ez rendben van. de ahhoz hely is kellene. Jó volna, ha a szövetkezetek megyei szövetsége mielőbb intézkedne ebben az ügyben. Gyóni Gábor. II bácsMoifi gépállomás dolgozói Is csatlakozlak a MBVSG felhívásához Néhány szó Solt község áruellátásáról A solti dolgozó parasztok portájára a kormánypro- gramm óta jóval több mezőgaz­dasági gép kerül, mint az ezelőtti években. A solti határban már igen sok paraszt az újonnan vásárolt ekévvl szánt, vetőgépé­vel veti el a jövőévi kenyérnek valót. Már a gépek iránti ke­reslet is mutatja, hogy igen nagy az akarat ebben a község­ben is a paraszti sors megvál­toztatására. Legtöbb gazda mir betakarította az őszi kapásokat. Beadásának teljesítése után a fennmaradó részt piacon érté­kesítette. A solti földművesszövetkezet üzletei közül, főleg a vasáru­boltban és a textilboltban álldo­gálnak sokan. A férfiak inkább a mezőgazdasági kisgépeket né­zegetik, az asszonyok pedig a sok szép, finom kelme között Válogatnak. s A vasboltból rövid két hét alatt két vetőgép, tíz eke, hat készlet rögtörő borona talált gazdát. Ez csak a kezdet. \ íö’.dművesszövetkezet vezetője nem is panaszkodott. Mezőgiz- dasági kisgépből van elég. Lehet választani, S mégis a vásárlók közül töb­ben bosszúsan hagyják el az üz letet. Néha kétszer, háromszor kell egy-egy árucikkért elmen­ni az üzletbe. Sokat mérgelőd­nek a kerékpártulajdonosok. Igen kevés a kerékpáralkatrész. Sok paraszt szeretné drótkerítés­sel körülvenni portáját, de nem tudja, mert nincs drótfonat. A textilüzletből jövő asszonyok ar­ra panaszkodnak, hogy a kis­gyermekeknek nem tudnak mackóruhát vásárolni. A tanyasiak arra panasz­■í*’ kodnak, hogy petróleum- lámpát, meg lámpaüveget csak nagyon ritkán tudnak vásárolni. Pedig a téli időben nem kelle­mes, sötétben üldögélni. ' A földművesszövetkezet veze­tősége az áruhiánnyal kapcsola­tosan úgy vélekedik: egyedül a nagykereskedelem a hibás, mert nem szállít. Nézzünkvkörül azon­ban a földművesszövetkezet por­táján is. Dunatetétlen községben a dolgozó parasztok panaszkod­tak, hogy három héten keresz­tül egy deka szappant sem le­hetett az üzletben kapni. Kís- solton Szőcs Gergely üzletveze­tő gyakran követ el árdrágítást. Nem szeret fillérekkel számol­ni, s ezért az egyes árucikkek árát felfelé kerekíti. Ezért már a földművesszövetkezet igazga­tósága szigorú megrovásban ré­szesítette. A kissoltiak szerer- nék, ha megfelelő boltvezetőt kapnának. Sokat beszélnek mostanában Solton arról, hogy nagyon he­lyes volt az az intézkedés, hogy Solton egy TOZÉP-telepet léte­sítettek, de akkor lenne ebben öröm, ha valóban lehetne itt va­lamit vásárolni is. Fűrészelt fa­árut bizony nem lehet kapni. Hasonló a helyzet a tégla, a cserép és egyéb építkezéshez szükséges anyag vásárlásánál is. A sok parasztember úgy van, hogy apránként veszi meg az épületéhez szükséges anyago­kat. Sajnos, csak akarja. Hogy az akarat valóság legyen, ebben a megyei TÜZÉR Vállalatnak is sokat kell tenni. A földművesszövetkezet áru­forgalmi vezetője, Örsi elvtárs, a helyi cipész ktsz vezetőjével már beszélgetett arról, mikép­pen tudnának az áruellátásban segíteni. A ktsz tudna férficipőt készíteni, de ez 70 forinttal drá­gább lenne a gyárban készült cipőnél. így hát elejtették ezt az üzletkötést. A solti dolgozó parasztok ma még sok bosszúság­gal hagyják el a földművesszö- vetkezetet, mert bizony nem tud-1 ják megvásárolni mindazokat az árukat, amelyeket szeretnének. Pedig a jó áruellátás egyik alap­ja a munkás-paraszt szövetség­nek. Hogy ez a szövetség nap- ról-napra szilárdabb, tartósabb legyen, ahhoz az kell, hogy a járási szövetség segítse Solton is az áruellátást megjavítani, hogy a földművesszövetkezet valóban a dolgozó parasztok minden igényét kielégítse. Mi, a bácsbokodi gépállomás dolgozói, olvastuk a MÂVAG dolgozóinak felhívását és ahhoz csatlakozva az alábbi vállaláso­kat tesszük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. év­fordulójának tiszteletére, vala­mint községünk felszabadulásá­nak 10 éves évfordulójára. Vetőszántási és vetési tervün­ket felszabadulásunk 10 éves évfordulójára 100 százalékig tel­jesítjük. Az eddigi 98 százalékos üzemanyagfogyasztásunkat 95 százalékra csökkentjük. Az őszi munka során gépeink műszaki karbantartására fokozottabb gon­dot fordítunk és a rendszeres ellenőrzéssel azon leszünk, hogy gépeink műszaki hiba miatt a lehető legkevesebbet álljanak. Az önköltségcsökkentés érde­kében az alkatrészfogyasztást a legkisebbre csökkentjük, a régi alkatrészeket felújítjuk, lehető­vé tesszük az alkatrészek nagy­részének házilag való elkészíté­sét hulladékanyagból. A munkafegyelmet megszilár­dítjuk és az igazolatlan távol- maradásokat teljesen megszün­tetjük. November 7-rc, a Nagy Szo­cialista Forradalom évforduló­jára 4 cséplőgépet, 1 aratógépet és 2 ekét kijavítunk. A téli gép­javítást pedig úgy végezzük, hogy az előírt határidő előtt öt nappal valamennyi gépünket üzemképes állapotba helyezzük. Dolgozóink a fenti vállalások sikeres megvalósítására páros­versenyre léptek. Somogyi János napi műszaknormáját 110 száza­lékra fogja teljesíteni és ver­senyre hívta ki Arnold Antalt. Varga Mihály évi tervét 110 szá­zalékra teljesíti és párosverseny­re hívta Rajcs Mihályt. Katona Sándor üzemi párttitkár, Juhász Lajos igazgató, Bogdán István ÜB-elnök, Agócs Imre főagronómus. Autóközlekedési körzetbeosztás A SZOLNOKI Autóközleke­dési Igazgatóság (jelenlegi szék­helye: Jászberény, Pctőfi-tér 2.) 1954 október I5-ével megszűnik. Ezzel kapcsolatosan területi vál­tozás folytán 1954 október 16-tól Szolnok megye a debreceni. Bács-Kiskun megye a szegedi. Heves megye pedig a miskolci Autóközlekedési Igazgatósághoz Cog tartozni. A fent közölt idő­ponttól a személyszállítási enge­délyek, körzetigazolványok, sth. kiadására a fenti Autóközleke­dési Igazgatóságok illetékesek. A Mőcza-család ismét az év gazdag zárszámadásához közeledik Alig hagyja el az ember a Beretvás-te- lepi vasúti megállót, máris az alföldi ho­moktenger sárgán virí­tó közepében találja magát. Reménytelen, keveset ígérő, sárga homok kínálja magát Mócza Józsefék háza körül is. Látszik raj­ta, hogy rozsból, vagy másféle gabonából fu­karkodna még a vető­mag visszaadásával is. Talán éppen ezért te­lepítették be szőlővel. A Mőcza-család azért az idén is szeretettel, de még nagyobb szor­galommal végzett mun­kájával kisarcolta eb- . bői a földből, s az öre­gedő szőlőből, a nehéz ezreseket érő termést. Mócza József, a kecs­keméti Uj Tavasz ter­melőszövetkezet tagja, még az elmúlt őszön elhatározta, hogy ebben az esztendőben rend­behozza, felerősíti a háza körül lévő 7 hold- nyi szőlőt és gyümöl­csöst. El is vállalta, mikor a csoportban egyénekre osztották fel a területet, Ami ezután követ­kezett, azt egy mon­datban is össze lehet foglalni, ez töltötte ki az egész Mőcza-család nyarát: Dolgoztak, fá­radságot nem ismerő szorgalommal. A permetezőgép csak ritkán került le a ko­ranyári időben Mócza József hátáról. Most azután szép termést ígér a szőlő, de annál szebb termést hozott az alma. A hétholdnyi szőlőben mintegy 100 almafa van. Fiatal, kisnövésű, nagyobb­részt még fejletlen fák. A csoport mindössze 20 mázsányi almatermés­re számított erről a területről. Persze an­nál nagyobb volt a meglepetés, amikor 102 mázsát szüreteltek in­nét. A Mócza-tanya egyik félig épült házának szobája teli van piros, illatos jonathán almá­val. — 27 mázsa az összes — mondja Móczáné. — Hél mázsái a munka­egységekre kaptunk, 20 mázsa pedig a pré­mium — Móczáné sza­vaival: a »százalék«. — Még soha nem dolgoztunk ilyen öröm­mel, mint az idén — mondja később, — de nem is volt még egy ilyen osztásunk, mióta a termelőszövetkezet­ben vagyunk. Azután szép sorjában elmondja, hogy mit terveznek az alma árából. Bizony nehéz lenne azt itt mind fel­sorolni, mert nem ke­vesebb, mint 13—14 ezer forintnyi jövede­lemre számítanak csu­pán az alma értékesí­téséből. Ebből pedig telik cipőre, ruhára mind a hat gyereknek. — Nem is volt ne­künk soha ilyen jó so­runk, mint mióta a ter­melőszövetkezetben va­gyunk — mondja az asszony csendesen. — Nézze csak, kaptunk már 13 mázsa körüli kenyérgabonát. Ez elég lesz a családnak az újig. Ennek az értéke legalább 4000 forint. Ezenkívül az idén már készpénzben kaptunk 1400 forintot. Ebből tettünk egy pár ma­lackát, amit a háztáji­ban termett 40 zsák kukoricán fel is tudunk hizlalni. A nyáron kaptunk 2 mázsa vöröshagymát, abból is 200 forintnál többet tudtam árulni; Most meg majdnem egy mázsa piros papri­kát kaptunk, ez is töb­bet ér 200 forintnál. Már az eddigiekből láthatjuk, hogy nem­csak a kenyerük és a hozzávaló van meg télire, hanem ezenfelül még olyan jövedelmük, hogy a környékben egyetlen egyénileg dol­gozó paraszt jövedel­mével nem vethető egybe. Pedig mindez csak a zárszámadás előtti részesedés. Még nincs pontosan kiszá­mítva, mennyit kapnak még, de a család csaknem 750 munka­egysége után tovább: jelentős jövedelemhez jut a zárszámadáskor. K. É

Next

/
Thumbnails
Contents