Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-13 / 242. szám

; A termelőszövetkezet agronómusa Beszélgetés Kolos Imrével, m TÖ REGGELT! _ köszön " halkan a félhomályos is­tállóba lépve. A fejőgulyás rá­bólint és a következő tehén ala hurcolkodik a habzó sajtárral. A jövevény a kifejt állathoz lép s próbaképpen meghúzogatja az üres tőgyet. Helyeslőén biccent: rendben van. Belenéz a jászol­ba, lábával arrébbigazít egy szalmacsomót... Ezzel kezdődik Ferencz József agronómus napi munkája a har- kakötönyi Vörös Csillag tsz- ben. A fiatal, hároméves tech­nikumot végzett szakember a császártöltési állami gazdaság­ban kezdte — s idén március óta itt a tsz-ben folytatja mes­terségét. Azaz övé még a bodog- lári Szabadság tsz is. Egy teljes napot az egyikben, egyet a má­sikban tölt. Ma a Vörös Csillag van soron. Az istállóból az irodához bal­lag az agronómus. Este megtár­gyalták már a mai munkát a vezetőséggel, aszerint indul-e? Igen, minden jól megy. Egy fo­gat városba indult a szerződéses paprikával, vele ment az elnök. Két kocsi most kocog el az ál­lomásra, ezek rcpaszeletet hor­danak egész pap. öt fogat a ku­koricatábla irányába fordítja a rudat; három hordja a kukori­cát, kettő a kévékbe kötött szá­rat. A gyalogmuokaerő is esze­rint indul. Két munkacsapat ku­koricát tör, egy a kocsikat rak­ja és segít a tanyában a lera­kodásnál, mérésnél, válogatás­nál. A negyedik csapat pedig kasarakkal felfegyverkezve sző­lőbe siet a szürethez. A MINT elnéptelenedik az udvar, az agronómus is nyakába veszi a határt. Pig- niczki István és Nagy S. László, a két új, fiatal traktoros lucer­na alá szánt, hozzájuk tart. Vé­gigsétál a friss forgatásban, öt­hat helyen is megméri a mély­séget. Jól csinálják: mindenütt megvan a 40 centi. A követke­ző fordulóban a traktorosok be­várják az agronómust. Szélesen mosolyogva hallgatják a dicsérő szavakat. Nagy S. László már nyújtja is kéretlenül az ellen­Gyorsítsuk tovább a kapások begyűjtését A kapások betakarításának iitemc az elmúlt napok során meggyorsult. De ez a következ­tetés nem vonatkozik a megye minden járására. Kivételt képez a bajai és a bácsalmási járás. Ezekben a járásokban az októ­ber 8—!)-i begyűjtött mennyiség az előbbi két naphoz viszonyítva jóval alacsonyabb. A bajai járásban például 96 mázsa kukoricával, 31 mázsa napraforgóval és 17 mázsa bur­gonyával gyűjtöttek be keveseb­bet, mint az előző két napon. A bácsalmási járásban még ennél is nagyobb visszaesés mutatko­zik. Itt 329 mázsa kukoricával, 48 mázsa napraforgóval, és 18 mázsa burgonyával kevesebbet gyűjtöttek be, mint az október (i-i és 7-i napokon. E két járás nagyarányú lema­radását leszámítva a többi já­rásokban, sót Baja városánál is általános emelkedés tapasztal­ható. A legjobb eredményt az utóbbi két nap alatt a kiskun­halasi járás érte cl. 376 mázsa kukoricával, 183 mázsa napra­forgóval, 82 a burgonyával gyűj­töttek be többet, mint az előző két napon. Továbbá jelentős eredmények vannak a kunszentmiklósi, vala­mint a kalocsai járásokban is. Kínai nacionalista repülőgépek támadása PEKING. (Uj Kína) Október 4—7 között, a esangkajsekista repülőgépek 12 hullámban 20 támadást intéztek Fucsien, Csö- csiang és Kuang-Tung tartomá­nyok tengerparti részei ellen — jelenti az Ui Kína, (MTI) őrző könyvecskét. Ismerik az agronómus szokását; mindennap beírja tapasztalatait. Az ilyen ellenőrzés azzal végződik, hogy a traktorosokat a műszakváltás- kori gondos gépápolásra is fi­gyelmezteti. ITT ÉRI UTÖL Góczán Jó- zsef, a szövetkezet bri­gádvezetője. Együtt indulnak végiglátogatni a munkacsapato­kat. A 20 holdas kölestábla vé­gén az agronómus hirtelen meg­áll. — Góczán elvtárs, ezt sürgő­sen fel kell gyűjteni. Leveri az eső, kihullik a mag! — Tudom, de nem volt még rá idő, sem ember, aki csinálja. — Pedig muszáj. Tudja, hogy lesz? Lőgereblyével összevontat­juk. Es nem csinálunk belőle petrencét, hanem egy kocsi nyomban a gereblye mellett ha­lad és felszedi. Ezzel is gyor­sabban megy, meg a szem sem pereg a petrencerakásnál... A kukoricaföldön baj van. Az egyik szárhordásra jelölt kocsi leállt. Fogatosa: Trója István, nagy fejfájásra panaszkodik, görcsök kínozzák. A másik ko­csival hamar hazaküldik, indul­jon orvoshoz, ahová már készült is. De mi legyen a szárral? Fe­rencz József ránéz a brigádve­zetőre, az vissza őrá s már ér­tik is egymást. Góczán felül a bakra, az agronómus rakja a ké­véket s megy a szárhordás za­vartalanul. 178TE az irodában találko- zik az elnök, brigádve­zető és agronómus. Megbeszélik a másnapi munkát, jelen eset­ben azt, hogy hány ember áll­jon silózásba. Ferencz József az­tán előszedi a gépállomási szám­lákat. összehasonlítja a szövet­kezeti példányokkal: nincs-e va­lami eltérés, hiba? Mert az ilyes­mi nagy vihart szokott okozni a tsz-ben. Elmosolyodik. Eszébe­jut, hogy a minap az egyik fel- berzenkedett tag azt mondta ne­ki: — az elvtárs a mi zsebünk kárára beszél a gépállomás ja­vára! — Ügy esett a dolog, hogy a felszántott árpaföld igen han­tos volt. Ferencz József ragasz­kodott hozzá, hogy járassák meg gyürüshengerrel, mert ebbe így nem lehet vetni. A tagság egy- része ágált ellene, míg belátta, hogy kell és kell. Most, hogy a gyönyörűen elmunkált talajon zölden sorol az árpa, — igen büszkék s nem szólnak már a gyűrűshengerről. A Z IRODA ablakán halkan **• neszez a megeredő eső. — Nőhet a búza — szólal meg elégedetten az elnök. — Pár hold van már csak a földön fe­lül, elvetettük az 50 hold rozsot és a 30 hold árpát. — Ke resztsor osan! — teszi hoz»á nyomatékkai a brigádve­zető. — Megadtuk a módját — nevet — jegyzőkönyvbe is beír­tuk a vezetőségi ülésen,. » Az agronómus nem felel, mert számításokba mélyed. Közele­dik a zárszámadás, kimutatást készít a várható részesedésről, Siklik a ceruza, számok kere­kednek nyomában. Egy munka­egységre mindent pénzben szá­mítva 33 forint esik. Kenyérga­bonából 3.5 kiló jutott, zabból és árpából fél-fél kiló, burgonyá­ból pedig 4.5. A kukoricát még nem írhatja be, mert van hátra szedetlen. A csinosan összeállított ki­mutatást az iroda falára szege­zi. Nem árt, ha a régi tagok is clolvasgatják holnap, — de fő­leg annak a 10 új belépőnek szól ez a lista, akik a napokb:m jelentkeznek munkára, miután a közgyűlés döntött felvételükről. Hatan az állami gazdaságból jönnek. Van köztük kovács is, aki teljes felszerelését hozza s ilyen ember igen kell a szövet­kezetben. A többi egyéni gaz­da, néhány hold földet hoz mindegyik. L1 AZÖSAN ragyognak már a hűvös éjszakában a felhőfoszlányokkal takart csilla­gok, amikor Ferencz József szál­lására indul. Holnap reggel a Szabadság tsz következik. Izmaiban fáradságot érez. De jóleső elégedettség vídámítja s ezt az érzést a rendbetett, új vetést dajkáló szövetkezeti föl­dek éjjeli sötétségen is átderen­gő képe kelti, erősíti. Levelezőnk írja a sükösdi népfront-bizottság tagjával NEMRÉG került vissza Sü- kösdre állatorvosnak Kolos Im­re. Évekkel ezelőtt már befér­kőzött a sükösdiek bizalmába, nem is csoda hát, hogy most el­sőnek választották be a nép­front-bizottságba. — Nem vagyok párttag, de rajtam kívül még ezrei a pár- tonkívülieknek dolgoznak be­csülettel, akiknek munkája, el­gondolásai az egész haza hasz­nára, javára felhasználhatók. Éppen ezért üdvözlöm örömmel a Hazafias Népfront megalaku­lását. Ez a pártonkívüli töme­geket is foglalkoztató népmoz­galom kiszélesítése az építő­munkának. Véleményem sze­rint nagyon sok tapasztalat, javaslat fog felszínre kerülni a népfront-bizottságok munkája során. TERVEIRŐL beszélve később tovább fejtegette e gondolatot: — Eddig a szúkkörü falusi ér­telmiséghez tartozva, nem érez­tem, hogy munkámmal közvetle­nül szolgálom a szocialista haza építését. Valahogy itt, falun mos­toha és egy kissé elhanyagolt rétege volt az értelmiség ennek a napról-napra megújuló harc­nak. Ritkán, csaknem kivételes esetekben kérték csak véle­ményünket egy-egy olyan kér­désben, ami például az egész falu érdekét szolgálta. Ezért nem éreztük, amit most: a mi munkánkra, a mi tapasztala­tunkra is feltétlenül szükség van az. egész nép előrehaladásának szempontjából. Megalakult a népfront-bizottság, melynek elnökhelyettese lettem. Most úgy érzem, hogy mérhetetlenül sokat tehetek a községért, an­nak lakóiért, tehát az egész né­pért. Eddig el sem tudtam kép­zelni, milyen erő rejlik egyetlen falu lakóinak összefogásában. Most úgy érzem, megtaláltam én is igazi helyemet a falu életének irányításában. Mint ál­latorvosnak, célom, hogy első­sorban saját munkaterületemen tegyek tőlem telhetőén legtöb­bet azért, hogy a falu lakóinak élete még jobb legyen. Közsé­günkben már évek óta elhanya­golták az állatállomány minősé­gének javítását. Elsőrendű fel­adatomnak látom, hogy mint ál­latorvos, segítsem a község állatállományának fejlesztését, azt, hogy minél értékesebb, egészségesebb, tájfajta honosod­jon meg ezen a vidéken. A sok év óta elhanyagolt kiselejte­zést megkezdtem. Ez az első lé­pés ahhoz, hogy az állatok minő­ségileg is megjavuljanak. ELSOROLNI nehéz volna* mennyi ötlet, mennyi javaslat van egy olyan emberben, aki végre megtalálja igazi helyét a mi szocializmust építő hazánk­ban. Már eddig is sokan voltak ilyenek, de ma egyre több a számuk. Ezek közé tartozik Kolos Imre is. Észre sem venni, hogy a vele folytatott beszélge­tés során mennyire halad az idő, talán csak a beszélgetés során érintett kérdések sokasá­gán lehetne lemérni. TÖBBEK KÖZÖTT szó esett arról is, hogy milyen nagy szük­ség lenne egy gazdakör létreho­zására, ahol a falu dolgozó pa­rasztjai megvitathatnák az őket érdeklő legfontosabb kérdése­ket, elbeszélgethetnének, isme­retterjesztő előadásokat hallgat­hatnának. Az ilyen gazdakörök lehetővé tennék a mi közsé­günkben is, hogy az állam- igazgatás, a tanács még közelebb kerüljön a dolgozókhoz. Megjelent a szabó kisiparosok árszabályzafa Szabályozták a kisiparosoknál rendelésre készülő ruhák mun­kadíját. A női- és férfiszabókat, a fehér neműkészítőket mun­kájuk minősége szerint osztá­lyokba sorolták és ennek alap­ján állapították meg a munka­díjakat. Például egysoros férfi­öltöny elkészítéséért az I. osz­tályú szabó 309 forintot, a II. osztályú 265, a III. osztályú pe­dig 224 forintot kérhet. Külön­leges méret, vagy kívánság tel­jesítése esetén ezenfelül tíz szá­zalékot számolhatnak fel. Külön­leges női szövet-, vagy selyem­ruha fazon díja 180, illetve 162 forint, kartonruháé pedig 80, il­letve 72 forint. (MTI) Egyre emeihedik a motorkerékpárok és kerékpárok vásárlásának forgalma Kískunmajsán a termelési bi­zottság kezdeményezte az elsza­porodott amerikai szövőlepke ir­tását. Az eredményekről szá­mol be az alábbiakban levele­zőnk, Turcsányi István, a kís- kunmajsai termelési bizottság elnöke, "A védekezés idején csupán tiz nap alatt 24 mázsa tömény­védőanyagot osztottunk ki és használtunk fel. Nagyon seré­nyen folyt a munka, úgy a bel-, mint a külterületen. Volt olyan nap, amikor 250 gép is dolgozott községünk területén. így min­den fertőzött fát és bokrot tíz nap alatt megpermeteztünk. Az eredmény igen1 jónak bizonyult. Töméntelen mennyiségű hernyó pusztult el. Az idén fölmértük, milyen káros hatással van mezőgazdasá­gunk fejlesztésére az ameri­kai szövőlepke hernyójának pusztítása, ezért elhatároztuk, hogy jövőre még nagyobb szer­vezettséggel lépünk fel a véde­kezés során. Már most hozzáfog­tunk egy száztagú permetező­brigád megszervezéséhez, amely az első rajzás után megkezdi a védekezést.« Megyénk városaiban és köz­ségeiben egyre több motorke­rékpár közlekedik. Nem egy dolgozó motorkerékpárján jár már munkahelyére. Nagy a ke­reslet a hazai gyártmányú mo- torbiciklik iránt, de sokan kere­sik a külföldi márkákat is. Kü­lönösen nagy az érdeklődés a Jáva és a Zetka iránt. Kecskeméten a motorok egy- részét az 58-os számú műszaki bolt hozza forgalomba. Ebben az üzletben Szeberényi István bolt- kezelő tájékoztat a megnöveke­dett forgalomról. — Ebben az evben a csepeli gyár sokkal több motorkerékpárt és kerékpárt gyártott, mint az elmúlt évben — kezdi el a beszélgetést. — Ezért Kecskemétre és megyénk többi városaiba több kerékpár és motorkerékpár jutott. Eiddig 146 Csepel motorkerékpárt, ad­tunk el. De nagy a kereslet a kerékpárok iránt is. Ezideig 450 kerékpárt hoztunk forgalomba. A motorkerékpárok és kerékpá­rok forgalmával párhuzamosan növekszik a kereslet a gumik iránt is. Eddig 4000 kerékpárgu­mit adtunk el. Bíróság elé állítják a beadást szabotáló kéleshalmi kulákaeszonyt Czibolya Andrásné kéleshalmi kuiálkasszony ezévben jóformán mitsem teljesített beadási köte­lezettségéből. A többi között 198 kg. sertéssel, 342 kg. vágó­marhával, 15 kg. baromfival és 18 kg. tojással régen hátralék­ban van. Kukoricából 336 kg. a beadási kötelezettsége. Eddig egy dekát sem teljesített, ha­nem kukoricáját a jánoshalmi piacon értékesítette. Ugyancsak piacon adta el szőlőtermését, szabotálva a borbeadást. Czibolyáné férje ugyancsak közellátási bűntett miatt jelen­leg is börtönben ül, felesége ott­hon folytatja a törvényszegést. A szabotáló kulákasszonyt bíró­ság élé állítják, Szabályozták az 1954—1955. évi szerződéses termelést A minisztertanács legutóbb hozott határozatá­ban az ipar mezőgazdaságból származó nyers­anyagellátása, a közvetlen fogyasztási cikkek népgazdaságunk számára történő nagyobbmérvű biztosítása érdekében szabályozta az ipari nö­vények 1954/55. évi szerződéses termelését. A határozat a szerződéses termelést jövedelme­zőbbé teszi s az eddigi aránytalanságokat meg­szünteti azzal, hogy számos fontos ipari növény, továbbá egyes kert- és virágmagvak termelői árát mintegy 101.8 millió forinttal felemeli. Rész­letesen intézkedik az egyes növények termény- és húsbeadás alóli területmentességéről, valamint a szerződéses növények átvételi áráról (például a dohány új termelői ára mázsánként 820 forint. Fajtaborsó 400, bokor- és karósbabvetőmag 750, paprikamag 9600, paradicsommag 10.000, salá­tamag 2000, virágmagvak 3100, sárgarépamag mázsánként 1300 forint, stb.) A minisztertanács határozata értelmében az egyéni termelők szerződéses termeltetésének lebonyolításában a földművesszövetkezetek tevé­kenységét ki kell szélesíteni és a gépállomások messzemenő segítséget kötelesek nyújtani a ter­melési szerződéstkötő termelőknek a talajmun­ka elvégzésében. A tavaszi vetésű növényekre a termelési szerződéseket három hópapon belül meg kell kötői, Tájékoztató az 1954—1955. évi borfelvásárlásról A fennálló rendelkezések értelmében mustot és bort szüret kezdetétől 1955 január 31-ig csak a borforgalmi vállalatok vásárolhatnak fel. Kivé­telt képeznek azok a földművesszövetkezetek, amelyek a boríorgalmi vállalat megbízásából, a vállalatok részére végeznek felvásárlást. Ha egy község borbeadási kötelezettségét ja­nuár 31-e előtt teljesítette, abban a községben, a begyűjtési miniszter engedélyezheti az állami vállalatok és szövetkezetek szabad felvásárlását. A megadott határidőn belül, felvásárlást tiltó rendelkezés vonatkozik az italmérési engedéllyel rendelkező társadalmi szervekre és üzemekre is. Étkezési- és csemegeszőlőt a MEZÖKER-vál- lalatok, vagy a megbízott földművesszövetkezetek vásárolhatnak. Szőlőt préselésre azonban ezek a szervek sem vehetnek át. A fenti megkötöttségek természetesen nem vo­natkoznak a termelők és a fogyasztók egymás­közti forgalmára. A szabadpiacon a termelők bárhol és bármikor értékesíthetik árujukat. Az állami és szövetkezeti szektorokra vonatkozó korlátozás október elsejével lépett életbe. Ettől az időponttól kezdve az említett szektorok még szállításokat sem végezhetnek, tehát mindazo­kat a kötéseket fel kell mondaniok, amelyeknek elszállításáról október elsejéig nem gondoskod­tak) ' .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents