Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-09 / 239. szám

Nspíroni-bizeíiságaink megkezdték a helyi programinak kidolgozását KECSKEMÉTEN vasárnap megválasztották a népfront-bi­zottságot. Az alakuló gyűlésen 41 kecskeméti dolgozót válasz­tottak a helyi népfront-bizott­ságba. Ugyanakkor megválasz­tották a népfront-bizottság elnökségét is. Elnök dr. Zsiska Mihály kórházi főorvos lett. Helyettesei: Iialanda István, a városi pártbizottság első titkára, dr. Tóth László lapszerkesztő, Mező Mihály, a városi tanács VB-titkára, Kúti Béla kiskeres­kedő. Tagok: Miklós Gergelyné tanárnő, dr. Orosz László tanár, Bognár Károly, a Szőlészeti Ku- tató Intézet vezető kutatója, Kiss Sándor tsz-elnök és Sebes­tyén János, a Barnevál főmérnö­ke. Az elnökség e hét elején ilést tartott, ahol megbeszélték j tennivalókat a helyi akció- programm kidolgozására. A rész­evők javaslatára az elnökség elhatározta, hogy elkészítteti a város 10 éves fejlődésének törté­netét, továbbá összefoglalják azokat a javaslatokat, kezde­ményezéseket, amelyek Kecs­kemét ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődését előremoz­dítják. Ezekből állítják ösz- sze a népfront-bizottság akció- programmját, amit megvitatás­ra előterjesztenek a népfront-bi­zottságnak. NEMCSAK Kecskeméten, hanem a megye többi községei­ben, városaiban is munkához láttak a népfront-bizottságok. Több községben a dolgozók be­szélgetnek arról, hogy mit kel­lene megvalósítani a faluban. Bácsalmáson például Berbero- vics Antal délszláv dolgozó pa­raszt arról folytatott eszmecse­rét szomszédjával, a németajkú Scheibl István tanácstaggal, hogy elsősorban rendezni kellene a szőlők ügyeit. Csak így lehetne újjáéleszteni az azelőtt virágzó bácsalmási szőlőkultúrát. Mi­vel a birtokviszonyok még min­dig rendezetlenek, azért a tanács gyakran azt sem tudja, hogy ki kinek a földjét, szőlőjét mű­veli. A népfront-bizottság a gazdátlan szőlők felkutatásá­ban igen értékes segítséget nyújthat a tanácsnak. Scheibl Pál javasolni fogja a népfront­bizottságnak, hogy a Kál­vária-utca és a Köztársasági-utca sarkán létesítsenek új közkútat, továbbá a bölcsődét hozzák be a külterületről a község belső területére. Piukovics János dél­szláv dolgozó, aki augusztus 20-án megkapta a mintagazda kitüntetést, szeretné, ha a Kos- sulh-parkot fásítanák, Kovács Károly pedig azt reméli, hogy a népfront-bizottság módot talál arra, hogy véget vessenek a me­zei lopásoknak. Ö még azt is ja­vasolni fogjad hogy a helyi nép- front-programmba vegyék be, hogy a sportpálya tribünhöz és öltözőkhöz jusson. MADARASON közel 300 dol­gozó, Csikérián pedig 120—150 dolgozó vett részt a népfront- bizottság ülésén. Ezekben a köz­ségekben is megindult a helyi tennivalók összegezése, a köz­ségi Programm kidolgozása. Felszabadulási verseny Baja üzemeiben A Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói a város felszabadulásá­nak 10 éves évfordulójára »felszabadulási versenyt« kezdemé­nyeztek. A versenyhez a város valamennyi üzeme csatlakozott. A Gyapjúszövetgyárban a szövőelőkészítő és szövődé dolgo­zói lendületes munkával haladnak a verseny élén. Az üzem leg­jobb brigádja éles versenyben van a Ruhaüzem Úttörő szalag­jával. A szalag dolgozói versenyre hívták ki őket a mennyiségi termelés mellett a minőségi eredmények fokozására. A Gyapjúszövetgyár dolgozóinak versenykezdeményezése más vonalra is kiterjedt. Az üzemrészek tisztasági párosversenyre léptek egymással, melyhez kapcsolódott az egészségügyi hónap, mely ugyancsak a város felszabadulási ünnepén ér véget és célja a még egészségtelen munkahelyek felszámolása, kijavítása. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy felszabadulási versenyüket egy­hetes ünnepi műszakkal zárják. A verseny során új eredmények születnek az üzemrészek­ben. A szövőelőkészítőben Balatoni Viktória 137, Devics Béláné 142 százalékra növelték eredményeiket. A Ruhaüzemben az üzemen belül kialakult versenymozga­lom erősíti a felszabadulási versenymozgalmat. Az üzem újonnan sztahanovista oklevéllel kitüntetett dolgozói párosversenyre hív­ták a régi sztahanovistákat. Az Úttörő szalag az elmúlt hónap­ban 117 százalékos tervteljesítés mellett 100 százalékos minőségi munkát végzett. Az üzem dolgozói ezek mellé az eredmények mellé igyekeznek felsorakozni a város felszabadulásának méltó megünneplésére. A Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozóinak segífsége A Kiskunfélegyházi Gépgyár több dolgozója munka után fel­keresi a környékbeli termelőszö­vetkezeteket s ott segítséget nyújt főként a gépek kijavítá­sához. Sok kijavított mezőgaz­dasági kisgép dicséri már eddig is a gépgyár legjobb szakmun­kásainak tudását. Az üzemi terv teljesítésén kívül, így segítik a termelőszövetkezeteket az őszi szántás-vetés jó elvégzésében. Radies János és Tóth Géza sűrűn megjelenik az alpári »Dolgozó« termelőszövetkezet­ben, s ott rögtörő boronát, fűge- reblyét, ekét és boronát javíta­nak. A Keleti Fény termelőszö­vetkezetben gyakori vendég Víz­hányó József, üzemvezető és Tanulságos séta az adóforintok nyomában Egy-egy falusi kisgyűlésen csendesebb, vagy hangosabb szó­val kicsúszik néhány dolgozó pa­raszt száján: el kellene törölni az adót, mert igen nagy teher. Az ilyenfajta embereknek nem elég annyit mondani, hogy adót fizetni minden rendszerben kel­lett és kell. Azt kell megmutat- . ni nekik; mit szolgált régen és mit szolgál ma az adóba befi­zetett forint? A múltban való­ban csak nyomasztó teher volt a nép vállán az adózás, mert hasznát nem látta. Külföldi ma latóhelyeken dőzsölték el az urak, kulák képviselőtestületi tagek zsírosod tak, gyarapodtak rajta. Ma az adóforintok sokszoro­san kamatozva térülnek vissza ezernyi juttatás for­májában a községbe. Hogy mennyire így van, meg­láthatjuk, ha rövidke sétára in­dulunk csak a kiskunhalasi já­rás községeibe, megnézni: ho­gyan épülnek, fejlődnek? A párt- és kormányprogramm a mezőgazdaság fejlesztését tűz­te célul. Ez a cél összegszerűen is megmutatkozik azokban a beruházásokban, amelyeket a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére, megerősödésére fordít ál­lamunk ebben a járásban. Be­széljenek a számok. A járás termelőszövetkeze­tei például közel 2 millió forintot használtak fel épít­kezésre, gépek, állatok és műtrágya vásárlásra. Az aszály, a pusztító szelek hatását nem kell különösebben magyarázni az alföldi dolgozó parasztnak. A fásítással homo­kot kötünk, termést védünk, szárazságot űzünk el. Fásításra ezévben közel száz­ezer forintot kapott a járás. Egészségügyi beruházásokra többszázezer forint szolgál az idén. . Ebből 38.000 forintos költ­séggel elkészül Jánoshalmán az újszülött szoba, 8000 fo­rintból a halasi járási kór­ház üzemi bölcsődéje. 18.000 forint szolgál ugyancsak a kórháznak különféle orvosi műszerek beszerzésére. Meg­javítják az SZTK rendelőin­tézet padlózatát. 241.000 fo­rintos költséggel épül a kis­szállás! tipus-idénybölcsőde. Jánoshalmán óvoda épül 48.00Û forintos berendezéssel. Kelebia kéttantermes iskolát kap, Har- kukötönyben tanítói lakás épül, bővül a halasi fiúdiákotthon. Kiskunhalason a második negyedév folyamán mélyfú­rású kút készült. A gépállomások dolgozó pa­rasztságunk hatalmas segítői. A kiskunhalasi és kisszállási gép­állomás fejlesztésére több, mint hárommillió forintot ad álla­munk. S végül meg kell mondani: a befizetett adó csak csekély töre­déke annak az összegnek, mely­ből mindez épült vagy épül a kiskunhalasi járásban. Nem te­her tehát az adó, hanem kinek- kinek tehetségéhez szabott igen csekély hozzájárulás saját élete könnyebbé, szebbé tételéhez. Nagy László üzemi párttitkár. Négy ekekapát, fűgereblyét és számtalan kaszát javítottak ki eddig. Ügy határoztak, hogy ter­ven felül 30 darab nehézboronát készítenek a két tsz részére. Rendszeresen látogatják és segítik a gépállomást is. A kö­zelmúltban három traktor gene­ráljavítását végezték el, munka­idő után. Ehhez a munkához 40 ezer forint értékű anyagot ad­tak díjmentesen. Az üzem dolgozói szakítanak időt arra is, hogy az iskolákban nevelődő, jövendő szakmunká­sokat megismertessék a fonto­sabb gépi műszerekkel. Gyakor­ta keresik fel a júszszentlászlói általános iskola tanulóit. Farkas János, a munkaügyi osztály ve­zetője és brigádja hathatósan segíti a fizikai szakkör tevékeny­ségét. A használhatatlan, hulla­dékanyag egy részét összegyűj­tik az üzemben és elviszik a szakkör tagjainak, akikkel közö­sen kisebb-nagyobb szerszáma kát készítenek. Ilyen közös munkával készült el a szakkör faesztergapadja, a gyalupad, fú­rógép. Ezeket a gépeket a ta­nulók érdeklődve tanulmányoz­zák és lelkesen készítenek el rajtuk különböző munkadarabo­kat. Hurkaköiőayben és «Jánoshalmán elvetették a rozsot A kiskunhalasi járásban a rozsvetésterületnek felén került eddig földbe a mag. Harkakötöny teljesítette a vetéstervet: 875 holdon kel a rozs. Jánoshalma 975 hold rozzsal 99 százalékra teljesítette a vetéstervet. Igen elmaradt Kisszállás, ahol a 2100 hold rozsföldből mindössze 97 hold került eddig bevetésre. Ösziárpából is jócskán van még vetetlen a járásban. A já­noshalmi gazdák szorgalma eb­ben is megmutatkozott, ők 94 százalékban teljesítették a ve­téstervet, 655 holddal. Kiskun­halason 469 hold az árpavetés, egy százalékkal halad a város Jánoshalma mögött. Gyorsítani kell igen sürgősen a munkát Ké- leshalmán, mert az 50 holdból mindössze nyolcat vetetlek el a községben. Búzát eddig 1004 holdon ve­tettek el járásszerte. A tervhez viszonyítva ez mindössze 7 szá­zalék. A búzavetésben Zsana- eresztő mutat példát: a terve­zett 340 hold búzaföldnek 58 százalékán már földben van a mag. Balotaszálláson 30 száza­lékos a búzavetés eredménye. — Sietni kell a kapások letakaríiá- sával és utána a búzavetéssel Tompán, mert a közel 2000 hóid­ból csupán 3 holdat vetettek be. Társadalmi tulajdon fosztogatói, mezei tolvajok felett hozott ítéletet a bajai járá§hírósá$r Az utóbbi időben igen elsza­porodtak a társadalmi tulajdon fosztogatói, sűrűn ismétlődnek a mezei lopások. Baján és a bajai járásban a tolvajok már odáig merészkednek, hogy a termé­nyek lopásán kívül éjtszakai borjúlopásokra is vetemednek. A legnagyobb eréllyel kell fel­Kifferssuret Kunfehértón I A kunfehértói | állami gazdaság tíz­holdas kifferesében fo­lyik a szüret. A szállí- tásraérett, sárgába sá­padó gyümölcstől ros­kadoznak az alátá­masztott ágak. Kézzel sem lehetne rájuk ag­gatni többet. Ez a mintegy 15 éves ülte­tés most van termőere­je tetőfokán. De egy másik parcellán a 3— 4 éves fiatal fák is gazdag termést kínál­nak. Negyven dolgozó sü- rög a drága teherrel rakott fák alatt. Egy- egy kifferfáról másfél­két mázsát is szednek, de nem ritka olyan sem, amely három má­zsán alul nem adja gyümölcsét. S mind egészséges példány, 25—30 dekás egy-egy körte. A csomagolóknak, akik minőség szerint osztályoznak, nem sok dolguk van a váloga­tással. Elsöosztályú áruként veszi át a Mezőker ezt a termést, majd teljes egészében. belőle bö­_______ ven, mert a gazdaság legalább 20 vagonra számít a pír­tól telep termésével együtt, a, 12 vagonos tervvel szemben. A kiffer bölcsője és igazi hazája ez a Ha­las-környéki homokvi­lág. Hasznát hosszan lehet sorolni. Először is kitűnően megél olyan homokon, ame­lyen szántóföldi ter­melést nem érdemes folytatni, mert csak silány rozsot nevel. Könnyen termőre for­dul, mert 3—4 éves kif­fer már gyümölcsöt hoz. Bőven és rendsze­resen, — azaz minden évben szinte egyforma mennyiséget terem. Nem igényel különb ápolást, mint a többi gyümölcsfajta, — sőt a betegségekkel szem­ben ellenállóbb is amazoknál. S végül gyümölcse jól szállít­ható s konzervipari célokra a legjobb körtefajta. és időjárás kell. 200 fo­rintos áron ez 1200 forint jövedelmet je­lent. Ilyen egy hold homokra 60—65 kiffer- csemete ültethető. Szá­mítsunk egy fáról átla­gosan csak 50 kilo­gramm termést, — az 30 mázsa összesen. Az elsőosztályú kiffer ki­lóját 3.50-ért vásárolja idén a Mezőker, — a piacon 4-ért is elkel. De vegyünk átlago­san 3 forintot, — ak­kor is 9000 forintot jö­vedelmez egy hold kifferes. S gyümölcsét minden mennyiségben jó áron veszik át, mert így, ősztájban sürgetve várják az ország kon­zervgyárai. Az állami gazdaság jövőévi programmjá- ban 100 hold új kiffe­res létesítése szerepel. gazdaság ismerte (tűik a hogy 400 öl ültetése van 24 fával. Húsz má­zsára számit az idén, de volt .már negyven mázsás termése is. — Ha aranyat vet­nék a 400 öl homokba, az sem hozna ennyi szép jövedelmet — ál­lítja. — Igaz, mint mindenfajta fát, a kif- fert is gondozni kell. Először is nagyon meg­hálálja, ha megválaszt­ják a talaját. Inkább hajlatos homokvölgyet szeret, míg a bucká- sabb, magasabb homo­kot a szőlő és barack bírja jobban. En ta­vasszal kétszer perme­tezem a kifferest. Min­den második tavasszal pedig istállótrágyát ásózok a fák alá. A gazot ez sem szereti, mindig tisztán kell tar­tani a talaját... Sán­dor Sxathmári j Érdeme« S van számí­tást tenni egy-egy ilyen terméssel megrakott kifferfa láttán. Egy hold »posza homok« <— (ahogyan errefelé mondják) — nem ké­pes öt-hat mázsánál több rozsot teremni — de ennyihez is igen jó gabonanevelő esztendő volna fel a fehértói homok hasznosításá­nak legjobb módját? Nem. A vasútállomás melletti felvásárlóhe- lycn egyénileg dolgozó parasztok kifferrel ra­kott szekerei is szép számban sorakoznak. Józsa Sándor bácsi kétszer is fordul egy nap. Amíg az átadásra várakozik, elsorolja, vagyont gyűjtött az ál­tala meghonosított kíf- ferből. Külföldön Ha­las nevét csipkéje mel­lett e körtefajta révén emlegették. S a kiffer hű maradt hírnevéhez. Hosszú vagonsorokat tölt aranyló gyümölcse ezen az őszön is és ez­resével ontja a forinto­kat a termelők zsebé­be. lépni a tolvajok, a társadalmi és magántulajdon fosztogatói ellen, Erélyesen üldözni kell a bűn- cselekmények elkövetőit, olyan légkört kell kialakítani, hogy egyetlen fosztogató és tolvaj ne érezhesse magát nyugodtnak, Súlyos büntetésekkel kell gátat emelni az egyre sűrűbben meg­ismétlődő mezei lopások ellen, hivatalos szerveink mögött eb­ben a munkájukban ott vannak a becsületes dolgozó parasztok hatalmas tömegei. Baján csak az elmúlt napok­ban egy mezei tolvajlásra sző» vetkezett bandát tettek ártal­matlanná. A bűnszövetkezet a dolgozó parasztok földjeiről ed­dig 8 mázsa kukoricát lopott. Novak Ferenc, Kalmár János, Pastrovics Antal, Csilics András, Schreiner János már odáig me­részkedtek, hogy a mezei lopá­sokon kívül borjú- és deszkaio- pásokra is vetemedtek. Novak Ferencet, Schreiner Jánost le­tartóztatták, a többiek ellen pe­dig megindult az eljárás. Számos társadalmi tulajdon fosztogatót és mezei tolvajt ítélt el a bajai járásbíróság. Marusa Kálmán a sükösdi célgazdaság földjeiről az őszibúzára vetett árpából 54 négyszögölet leka­szált és eltulajdonított. 10 hó­napi börtönre ítélték. Csordás Istvánt 2 hónapi börtönbüntetés­re, 300 forint pénzbüntetésre ítélték, mert Késmárki Mihály sükösdi dolgozó földjéről 3 má­zsa zabszénát lopott. A társadalmi tulajdont foszto­gatta Rajt János csátaljai la­kos, aki a Vörös Traktor állami gazdaság üzemegységéből 4 má­zsa takarmánykeveréket lopotp Előzőleg pedig betört Gatyán Ferenc lakásába és onnan 6 kg. lisztet s 1 kg. szalonnát lopott el. A bíróság 7 hónapi börtönre ítélte. A bíróság azokat is çieg- büntctle, akik a lopott takar­mánykeverékből vásároltak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents