Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-07 / 237. szám

A kerekegyházi gépállomás segítsége a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak

Ne egyetlen hivatal dolga legyen,

minden pártszervezet és az egész tanácsapparátus tekintse feladatának a begyűjtést a kiskunhalasi járásban

A KISKUNHALASI járásA KEREKEGYHÄZI gépállomásnak az idei őszön 15 erőgépe és egy Lancz-Bulldogh növényápoló gépe segíti a környékbeli termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat az őszi munkák elvégzésében. A traktorok jelenleg Kunbaracson, Ladánybenén s a kerekegyházi termelőszövetkezetekben dolgoznak. Itt már elvégezték az őszi vetések 60 százalékát.

A KÖRNYÉKBELIEK figyelme ezen az őszön különös érdeklődéssel fordul a gépállomás felé. Nemcsak a gépállomás dolgozói, a traktorosok, hanem csaknem száz egyéni gazda várja a gépállomásnak ígért három új lánctalpas traktort. Amint a gépállomás fiatal főagronómusa, Mészáros István mondja, már legalább 210 hold szőlő alá való fordításra tudnának szerződni a környékbeli egyénileg dolgozó parasztokkal. Ezekkel a nagyszerű gépekkel sokszáz ember munkáját takarítják meg, s mintegy 340 normálholdnak megfelelő talajmunkát végeznek. A lánctalpas traktorokhoz megkezdték a különleges mélyszántó ekék megszerkesztését, amelyet a Tázláron készült mélyszántóeke formájára mintáznak.

A KEREKEGYHÄZI gépállomás egyre inkább a termelő- szövetkezetek segítésével törődött többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok munkájának megkönnyítésével. A jövőben erre is több gondot kívánnak

ALKONYAT TÄJÄN 17 óra

45 perckor harsány »-vigyázz-« vezényszó hangzik a kiskunfélegyházi vasútállomás forgalmi irodájában. Danis intéző, rendelkező, forgalmi szolgálattevő jelentést tesz: brigádunk minden tagja szolgálatképes, kipihent, hiánytalanul együtt van.

Az állomásfőnök ismerteti a következő 12 órai munka tervét, közli tapasztalatát, figyelmeztet a munkavédelmi intézkedések betartására, majd elmondja, hogy milyen hibák voltak a munkában. Az állomásfőnök ezután megvizsgálja a forgalmi személyzet felszerelését s ezzel kezdetét veszi a forgalmi szolgálat legfontosabbja: a tola- tási munka.

AZ ÄLLOMÄSFÖNÖK, aki

egyben ügyeletesi teendőket is végez, 18 óra 30 perckor felkeresi Berényi Jenőt, az 1-es számú nagy tartalékmozdony tola- tójának vezetőjét. A vágányok között találkozik vele, az állomás Budapest felőli oldalán. Berényi Jenő, amikor meglátja elöljáróját, tiszteleg, rövid jelentést tesz a brigád munkájáról, a vonat forgalmi helyzetéről. Elmondja, hogy körülbelül 8 percet kell állniok tétlenül a tolatómozdonnyal, mert a budapesti személyvonat és a szolnoki személyvonat késik.

E rövid időben még szó esik arról, hogy az éjszaka beérkező többszáz kocsi tolatását hogyan végzi majd el.

BEItÉNYI ELVTARS mosolyogva mondja, hogy volt már nehezebb feladatuk is, mégis megoldották. Ma sem lesz baj, hiszen aki szereti a vasutat, az élethivatását és bízik munkájában, tudja miért dolgozik, az előtt nincs lehetetlen. A tolatócsapat minden tgaja így vélekedik. Nincs kihúzó közöttük. A sztahanovista tolatási módszereket bátran alkalmazzák. Gyorsan, éberen, balesetmentesen Végzik munkájukat.

MIBEN JELENTKEZIK az eredménye a sztahanovista tolatási munkamódszernek? — kérdezzük Berényi elvtársat.

— Azzal, hogy korábban ösz- sze tudjuk állítani vonatjainkat, hamarabb továbbítjuk az értékes élelemmel, egyéb áruféleséggel megrakott kocsikat, meggyorsítjuk a kocsifordulót. Most éppen a 2179 számú halasi te- hervonatot állítjuk össze, Ezt a

fordítani a gépállomás vezetői.

AZ ŐSZ AZONBAN nemcsak a szántás-vetés ideje. Természetesen e tervek minél előbbi teljesítése a legfőbb célja a gépállomásnak, de emellett már foglalkozik azzal is, hogyan lehetne a vidék szőlőkultúráját továbbfejleszteni, a szőlő- és gyümölcstermesztést még gazdaságosabbá tenni. A gépállomás környékén több olyan termelő van, aki új gyümölcsöst akar telepíteni. Ordasi János például azt tervezi, hogy az őszön 120 gyümölcsfacsemetét ültet el homokos talajon. A gépállomás szakemberei elhatározták hát, hogy segítségükre lesznek ezeknek a dolgozóknak azzal, hogy felveszik a kapcsolatot a jakab- szállási homoki faiskolával és innen szereznek be telepítésre alkalmas gyümölcsfákat.

a gépállomásnak e terveit nagy örömmel fogadták a kerekegyháziak.

A kerekegyházi gépállomás vezetői azt tartják, hogy a gépállomásnak nemcsak az az egyedüli szerepe, hogy felszántsa, bevesse, vagy később a termelőszövetkezetekben le is arassa a gabonát, vagy segítsen más termények betakarításában. Természetesen elsősorban ez a feladatuk. De a gépállomás valójában sokkal többel segítheti úgy az egyénieket, mint a termelőszövetkezeteket. Ezen a gépállomáson már az idén is került olyan követésre méltó helyi példa, amely úttörője a dolgozók és a gépállomás közti

vonatot Iscsenkov-féle szovjet tolatási módszerrel, két tartalékkal egyidőben tolatva állítjuk össze. Ez azt eredményezi, hegy a vonat 23 óra helyett 20 érakor már elindulhat állomásunkról. így mintegy 50 kocsinál 150 óra kocsiállási időt megtakarítunk és biztosítjuk a pécsi szénmedencének üreskocsival való ellátását, segítjük állomásunk tervének teljesítését, lehetővé tesszük, hogy több férőhely legyen az állomáson, hogy fogadhassuk helyébe a következő vonatot.

A BRIGÁD ezzel a munka- mcdszerevet biztosította megának a másik két brigáddal szemkapcsolat, s különösen a gépállomás és termelőszövetkezetek közötti kapcsolat további megszilárdításának.

TUDJUK, hogy termelő- szövetkezeteinkben a vetéssel egyidejűleg folyik a kapások betakarítása. Most kerül sor arra is, hogy termelőszövetkezeteink számot vessenek arról, hogyan hálálta meg a föld ráfordított munkát, fáradságot. A kerekegyházi Dózsa termelő- szövetkezet tagjai — az eddigi hírek szerint nagyobb megelégedéssel zárják majd ez esztendőt, mint eddig bármelyiket. Miért? — Csak egyetlen példát említünk a sok közül:

A Dózsa termelőszövetkezetnek ez az első termése, amelynél nemcsak a betakarítás során érvényesülnek szakemberek tanácsai, hanem már a vetések is agronómusi felügyelettel, tanácsokkal történtek. Az eredmény nem is maradt el. Tizenhat és fél hold burgonyájuk volt az idén, amelyet háromszor kapáltak, háromszor töltögettek, egyszer permeteztek és ugyancsak egyszer poroztak. Mindezt agronómusuk, Bujdosó Péter tanácsára. Az eredményük: 110 mázsa burgonya holdanként, összesen 18 vagon. A kiváló burgonyatermésből a betakarítás után mindjárt 40 mázsát fel is ajánlottak az árvízkárosultak részére.

íme, így bontakozik ki a gépállomás szerepe, sokatígérő segítsége a kerekegyházi határban.

ben az elsőséget.

Az idő Közben előrehaladt. A budapesti személyvonat a bejárati váltóhoz közeledik. Pár perc múlva meg kell kezdeni a 751. számú gyorstebervonatnak a tolatását, ameiy szrntén közeledik Kiskunfélegyháza állomáshoz.

Meg mielőtt e’válnánk, Berényi elv társ azt mondja: az őszi forgalomban a szovjet tolatási módszerek alkalmazásával úgv véljük, hogy az első helyet mi él* jtj'k el

.BÁRKI IS LEGYEN az első, a jó munka, a kormányprogram m sikeres végrehajtását, a gyors áruszállítást segíti elő.

Lőrinc Antal főintéző.

ban igen gyengék a begyűjtési eredményei, Az évi tojástervnek felét sem, a baromfitervnek negyedét sem teljesítette a járás. A gabonabegyüjtéf befejezésétől máig a begyűjtött tojás mennyisége mindössze 1—2 százalékot emelkedett. Viszel)'.ag két községben: Kelebián és Rémen van elfogadható eredmény — s egyszersmind magyarázat is arra: mi a siker alapja e két községben? Kelebián a tanács végrehajtóbizottsága igen sok segítséget ad a begyűjtési apparátusnak. Az elnökhelyettes, de az elnök is rendszeresen beszélget például a hátralékosokkal. Rémen Szabó Ferenc begyűjtési megbízott látogatja állandóan a termelőket s meggyőzően magyarázza a begyűjtés fontosságát. Nem így fest a helyzet Balotaszálláson és Kiskunhalason. Balotán — ellentétben Kelebiával — a községi tanács nem törődik a begyűjtési tervek teljesítésével, nem ellenőrzi és nem segíti á begyűjtési megbízottak munkáját.

BAROMFIBÓL a cséplés óta

csupán 8 százalékot emelkedett a beadott mennyiség. Igen gyenge az ereameny Kisszálláson, Harkakötönyben és Zsanán,ahol 13, 14, ihetve 15 százalékos a tervteljesítés.

MI A HIBA? Egyrészt az a

helytelen nó-et, hogy a járás a baromfitervének nagyrészét pulykával teljesíti s ez a szárnyas csak az őszi hónapokra fejlődik ki teljesen. A másfajta baromfival, tyúkfélével zsúfolt piacok azonban megcáfolják ezt. Az is hozzájárult az elmaradáshoz, hogy a községekben nem alkalmazzák az előírt törvényes rendelkezéseket, vagyis ezen termékek területén nincs helyszíni elszámoltatás.

A SERTÉSBEGYUJTÉS eredményével sem lehet dicsekedni: az éves tervnek negyede sem gyűlt be. A jobbak közé Kunfe- hértó és Kelebia tartozik, — annál rosszabb e téren Kéles- halom és Zsanaeresztő. A sertés- és vágómarhabegyüjtés lassúsága abból is adódik, hogy az állat- és zsírbegyüjtő vállalat járási kirendeltsége hosszú időn keresztül igen rossz kezekben volt. Nem kisebb ok, hogy sertés- és marhavonalon, de különösen a borjú terén igen nagy mértékben elharapózott a feketevágás. Ennek megakadályozásában az eddiginél többet segíthetnének az illetékes szervek, a rendőrség, pénzügyőrség, de nem utolsó sorban a községi tanácsok is.

A BEGYŰJTÉS egyik legnehezebb területe a járásban a kukorica — annak ellenére, hogy jó az átlagtermés. Mint minden esztendőben, az idén is felszínre került a »zöld kukori- ca«-elmélet. A terményforgalmi vállalat megbízottainak túlzott óvatossága miatt több termelőtől nem vették át a terményt. Ezzel szemben a halasi és jánoshalmi piacokon mindaz a kukorica gazdát cserél, amit a fel- vásárlóhely visszautasított. A termelők nagyrésze — ha a piacon megkérdezik tőlük: teljesi- tették-e a beadást? — azt feleli: — a községben még nem veszik át a kukoricát. De nemcsak a piacokon, hanem kint a községekben is igen nagy a kukorica forgalma, — a begyűjtés pedig vesztegel.

BURGONYABEGYUJTÉSBKN

jobb eredményt ért el Borota és Rém, de igen gyengén folyik ez a munka Tompán és Balotaszállá- son. Nem megfelelő a burgo- nyabegyüjtés üteme elsősorban azért, mert a községi begyűjtési megbízottak kapásbegyüjtésen elsősorban csak kukoricát értenek, — de hiba az is, hogy a MEZÖKER Vállalat mereven ragaszkodik a minőségi követelményekhez. Nem veszik át a burgonyát, ha véletlenül egy-két kinövés, vagy itt-ott száraz forradás van a termésen. Komoly panaszok merülnek fel Kisszálláson, Borotán, de a többi községben is a MEZÖKER dolgozói ellen. Az átvételi helyeken nincsenek megfelelő munkások, sok esetben gyenge, vagy beteges nőkkel zsákoltatják be a beszállított burgonyát.

HOGYAN LEHET fordulatot

teremteni a kiskunhalasi járás begyűjtési helyzetében? Elsősorban az eddiginél szervezettebb; alaposabb politikai felvilágosító munkával, amelynek oroszlán- része a községi pártszervezetekre vár. De nem kisebb a tanácsok feladata sem. Meg kell végre tömi azt a helytelen nézetet, amely a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak vélekedése: »van begyűjtési hivatal, az majd elintézi a begyűjtést«. Nem egyetlen hivatal dolga, de a párt- és állami szervek számára is egyik legfontosabb feladat a begyűjtés, hiszen általános, országos érdek. Mindezen túl sokat ‘javíthat a begyűjtés állásán, ha az ezzel foglalkozó szervek, különféle vállalatok egészségesebben összehangolják munkájukat.

A Kecskeméti Gyümölcsszeszíözde Vállalat az idén több, mint kétezer hektó pálinkával többet főz, mint tavaly

A Kecskeméti Gyümölcsszeszfőzde Vállalat telepein naponta 15 vagon cefréből készítenek pálinkát. Az elmúlt éVhez viszonyítva az idén több, mint 2000 hektoliter vcgyespálinkával főznek többet. Október elsejéig már többet készítettek, mint tavaly egész évben.

Az idei gyenge baracktermés miatt a híres, kecskeméti barackpálinkából nem nagy meny- nyiséget készítettek. Ezt azonban pótolja a zamatos szilva- pálinka. Október 4-én pedig megérkezett a vállalathoz az cjjő törkölyszállítmány.

■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ai

Mit tanult Bédics Lajos dolgozó paraszt

a mezőgazdasági kiállításon?

AZ ORSZÁGOS Mezőgazdasági Kiállítás sokszázezer látogatója között ott volt Bédics Lajos 13 holdas bácsalmási dolgozó paraszt is. Élenjáró gazda, tagja a termelési bizottságnak Is községében. Harmincéves gyakorlat tette a gazdálkodás mesterévé. Nagy hozzáértéssel és még nagyobb szorgalommal dolgozik. De a kiállításon még az ő tapasztalt szeme is sok olyant látott, ami ámulatba ejtette s aminek láttán melegében elhatározta: ő is megpróbálja.

— Igen hosszan forgolódtam abban a pavilonban, ahol a nemesített gabonavetőmagokat mutatták. Az én földem igen erős búzatermő talaj — és sokszor ez is a baj. Mert olyan kövéren neveli a búzát, hogy éréskor a gyenge szár megdől. Sokat bosszankodtam ezért, mert ha valaki tud, én tudok jó gabonát termelni. Nyolc és félmázsás volt a búzaátlagom az idén is. Két szántásba szoktam vetni, műtrágyát is használok alá és jól kiválasztom a helyét is: kukorica után, de még- inkább 2—3 éves hereföldbe teszem. Mindegy: a ledőlés ellen nem segített a jó munka, a vetőmagban volt a hiba.

— Alig értem haza Pestről, amikor újságolják ám, hogy a község nemesített Bánkúti-fajta búzát kapott, lehet cserélni. Hű, de megörültem! Kocsira pakoltam a szokványgabonát s hoztam is vissza az új vetőmagot, öt holdat vetek be vele. Ez már nem dől meg, mert a Bánkúti amellett, hogy bőventermő, erős szárral kapaszkodik. Kész a helye is: a kukoricaszedés után nyomban megszántottam, belekevertem a műtrágyát is. Egykét hétig még üllepedik, aztán vetem.

— Már kész a kukoricabetakarítással? Azt mondják: ezen a vidéken később érik be a kukorica ..,

— Mesebeszéd. Az is a munkától függ. Ha idejében vetik, jól kezelik, nem késik az érés. Én ősszel mélyen felszántom a kukorica helyét. Tél végín, amint rá lehet menni, megfogasolom. Amikor kigazosodik, újra fogast kap, vetés előtt és után szintén: összesen tehát négyszer munkálom meg a földjét, mielőtt a mag belekerül. Nyáron

aztán négyszer lóekézem, kétszer kézzel kapálom. Sok munka, de megéri a fáradságot: nyolc kis- hold vetésen kerek 30 mázsám termett holdanként. Az államnak járó 22 mázsát már be is adtam. 260 kilót nyertem azzal, hogy 133 kiló sertésbeadásomat már augusztus 27-én teljesítettem...

VÉGIGSZEMLÉLTE Bédics Lajos a kiállítás állatait is. A sertések pavilonjában büszkén gondolt az otthoni ólban röfögő szép berksir anyára.

— Ezt a fajtát akarom elszaporítani — mondja.

— Igen szeretem, mert elsősorban szapora. Másrészt lusta, keveset van lábon, tehát feleannyi takarmányt fogyaszt a hízáshoz, mint a mozgósabb fajta és igen gyorsan fogja a zsírt.

A BÉDICS-PORTÁN másfajta lábasjószág is kisebbfajta csorda van. Büszkén mutatja a törzskönyvezett tehenet, amely évente 3000 literen felül adja a tejet. (Bédics gazda a tej nagyrészét szerződésre szállítja s ezért tekintélyes mennyiségű korpát kap.) A tehén nehéz hasas. Ha üszőt ellik, megtartják, úgy, mint a tavalyi borját. De ott van a karámban még három, ugyancsak vemhes üsző is — ezeket szintén szerződésre neveli Bédics Lajos.

— Mint a fának a gyökér, olyan a gazdálkodásban a jószág. Ebből nő ki minden. Mert nincs az a rossz föld, amit jó trágyázással termővé nem lehet munkálni. Ellenben a jó föld is kimerül, ha nem lát istállótrágyát. A jószág tehát már a trágyával gazdagon adózik, hát még a sok egyébbel. De abban a véleményemben igen megerősített a pesti kiállítás, hogy állatban is csak a jófajtát érdemes tartani. Olcsó húsnak híg a leve, — silány jószág a háztetőt is leeszi a gazda feje felett minden haszon nélkül...

— A jó gazda is holtáig tanul. A kiállítás sokfajta látnivalója abban nyugtatott meg: úgy jó, ahogy eddig is csináltam. De azt is megtanultam, hogy még jobban is lehet. A földet nem lehet na- gyobbitani, de a szorgalomhoz, tudáshoz, tapasztalathoz mindig lehet csippenteni egy-egy ilyen alkalomból, a mások tudásából és felhasználni a magunk portáján.

A legjobb tolatóbrigád munkamódszeréről