Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-06 / 236. szám
AZ MPPBACStaSKUNMCGYZl PfiRTBIlOTTSXGAMAK LAPJA ix. Évfolyam, 236. szám Áru SO fillér 1954 október 6. szerda í ^ A MAI SZÁMBAN Kecskemét város párt-végrehajtóbízottsága felkészült az új pártoktatási évre. — A negyedik negyedév első napjai üzemeinkben. — Szigorúbb büntetést a. mezei tolvajokra. — Egy év mérlege a mélykúti Uj Élet termelőszövetkezetben^ A népfront-bizottságok programmja A nemzeti összefogás, a népi egység gondolata mindig elevenen clt doigozó népünk szívé-, ben. Ez volt a magyar nép évszázados szabadságküzdcimci- nek lendítő ereje, lelkesítő tüze és a felszabadulás óta elért új országépílő sikereink egyik döntő záloga. Népi demoKráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszában tág lehetőségek támadnak tel a még szélesebb nemzeti ösz- szefogás kikovácsolására. Soha a magyar történelemben nem volt olyan programm, amelynek megvalósítása ennyire érdeke lett volna népünk minden dolgozó rétegének, mint azok a célok, melyeknek megvalósításáért most harcol. Ezért mondotta ki pártunk III. kongresszusa, hogy e célok elérése érdekében meg kell teremtenünk a legszélesebb néprétegek tömörülésének formáját, a Hazafias Népfrontot, amely alapját képezi egy hatalmas, széleskörű társadalmi összefogásnak. Ebben az összefogásban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, a kisiparos, egyszóval a társadalom minden dolgozó rétege résztvesz. Ennek a népfrontnak igazi feladata és célja, hogy városon és falun egyaránt pártunk és munkásosztályunk vezetésével bevonja a hazafias és becsületes érzésű dolgozókat az életszínvonal emelését célzó, lelkesítő terveinek végrehajtásába. Ez a cél határozza meg a helyi népfront-bizottságok által elkészült programútok tartalmát. Megyénk számos községében készítették már el a Hazafias Népfront helyi bizottságai pro- grammjukat. A községek dolgozóinak véleménye, kívánsága és terve öltött már testet ezekben a helyi programútokban. Minden községben a helyi igényeknek, lehetőségeknek megfelelően készítették el a község sajátos fejlesztési terveit. Az orgoványi dolgozókat régóta foglalkoztatja piacterük rendezetlensége. Többen azzal a kéréssel fordultak a népfront-bizottsághoz, hőgy a tennivalók közé vegyék fel a piactér rendbehozásának tervét is. A népfront-bizottság a dolgozók kívánságára felvette tervébe egy új piactér létesítését, a régi piactér helyén pedig egy park felépítését. Emellett a tanyasi dolgozók kívánságának tett eleget, amikor tervébe vette a község dűlőútjainak kijavítását, járhatóvátételét. A felső- szentiváni dolgozókat például a jó apaállatok beszerzése, a község utcáinak rendezése, a Petőfi és Ujteleki dolgozókat pedig lakóhelyük villamosítása érdekli. A falu vezetői, a népfrontbizottság tagjai megbeszélték a dolgozók kívánságát és úgy találták, hogy teljesíteni lehet a lakosság Kérését. A népfront- bizottság programmjába vette: a jó apaállatok beszerzését, az utcák rendezését, és az útkereszteződéseknél kövezett átjárók létesítését, a Petőfi- és Újtelep villamosítását, gazdakör megalapítását. A terv elkészítése után pedig úgy határoztak, hogy ezt a programmot kisgyűléseken a község egész lakosságával megvitatják és a lakosság hasznos javaslataival kiegészítik, továbbá a tanács költségvetésében bizljüsitott pénzösszegek felhasználásával, széleskörű társadalmi munka megszervezésével hozzáfognak e feladatok végrehajtásához. A programmok elkészítésénél igen fontos, hogy teljes egészében a lakosság igényeire, kívánságára épüljenek. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy ha már előzőleg kikérik a község dolgozóinak , véleményét, és javaslatát. Ilyen módon készítik el megyénkben sokhelyütt a népfrontbizottságok helyi programmju- kat. Egynéhány községünkben azonban nem értelmezték helyesen a helyi tennivalók elkészítésének lényegét. Nem gondoltak arra, hogy a dolgozókat most elsősorban nem az érdekli, hogy mit terveznek a jövőre, mi fog elkészülni a faluban, városban évek múltán, hanem az: van-e megfelelő apaállat, elegendő-e a boltok száma a községben, megjavítják-e még az őszön a járdákat, lesz-e a télen gazdakör? stb. Kétségtelen, hogy helyes tervbevenni a későbben megvalósításra kerülő villamosítást, iskolaépítést, kútfúrást is, stb., de a távlati célt látva, nem szabad megfeledkezni napjaink problémáiról, azokról a tennivalókról, amelyeknek megvalósításához már az őszön, télen szíves-örömest segítségét adna a falu apraja-nagyja és amelyeknek valóraváltásáról látja a falu népe, hogy nem feledkeztek meg napi problémáik megoldásáról sem. Megyénk minden dolgozójának legszemélyesebb érdeke léhát, hogy támogassa a Hazafias Népfront helyi bizottságainak munkáját és segítse programm- jának kidolgozásában és azon túl, annak megvalósításában is. Minden városunkban és községünkben a helyi pártszervezetek, illetve pártbizottságok is tartsák legfontosabb kötelességüknek, hogy segítsenek a helyi népfront-bizottságoknak összefogni a falut, várost, hazát építő szép célok megvalósítására mozgósítani az összes dolgozókat. Most minden kommunistának falun, városon egyaránt úgy kell dolgoznia, hogy példája nyomán százakat töltsön el a meggyőződés és a lelkesedés, a szilárd eltökéltség ügyünk igazában e nagyszerű országépítő tervek végrehajtásában. A Hazafias Népfront helyi bizottságainak munkaprogrammja a falu és város dolgozóinak kívánságait, terveit foglalja magában. Nincs és nem lehet szebb feladata kommunistáinknak, mint e tervek végrehajtásával szolgálni a falu és város népének ügyét és ezzel is hozzájárulni egész dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez, jólétének megteremtéséhez, SZÁNT, VET A FALL NÉPE Követésre vár u lászlófalviak és kerekegyháziak példája A kecskeméti járásban eddig a legjobb ütemben Helvécián haladt a vetés. Az utóbbi napokban jelentős előrehaladás történt, amit'az is bizonyít, hogy az eddig legjobb község — Helvécia — a harmadik helyre szorult. A munkában jelentősen megelőzte Lászlófalva és Agas- egyháza. Lászlófalva neve már egyébként sem ismeretlen. A gabona- betakarítás idején és általában mindig, a kecskeméti járás leg- példamulatóbb községeként szerepelt. Most az őszi munkák idején ismét az clre került. Az utána következő legjobb községet is messze magumögött hagyta, hisz globális vetési eredménye 64 százalék, míg Ágasegy- házáé 50 százalék körül van. A járás többi községéhez viszonyítva Lászlófalva áll legjobban a búzavetéssel is, a rozsot pedig 03 százalékban elvetették a lászlófalvi gazdák. Az ősziárpa vetéstervének teljesítéséből pedig már mindössze csak 8 százalék hiányzik. Szép eredményüket elsősorban a munkák helyes megszervezésének köszönhetik, amely a tanács és a termelési bizottság kölcsönös összefogásából ered. Ez az összefogás, az igaerőköl- csönzés előrelátó, gondos szétosztása tette lehetővé, hogy a lászlófalvi dolgozó parasztok idejében elvessenek, s községük a járás legjobb községe legyen az őszi munkák során. Az Őszi gabonafélék elvetésében nem tartozik ugyan a három legjobb község közé Tisza- kécske, de itt már — a járásban elsőnek — befejezték a község dolgozó parasztjai az őszi takarmánykeverékek és a lucerna vetését. Már szeptember 15-én 100 százalékos tervteljesí- tésröl számolhattak be. Ezt az eredményüket kell a tiszakécs- keieknek tovább fokozniok, na jövőre magasabb átlagterméseket akarnak elérni gabonából, mint az idén. Ha a járás tervteljesítését ösz- szevetjük a tavalyi év hasonló időszakával, azt tapasztalhatjuk, hogy egyes munkáknál jobbak uz eredmények az idei őszön, de .1 Kalászosok vetése lassúbb, von- tatottabb ütemben haladt eddig, mint tavaly. Ezen haladéktalanul változtatni kell, hisz a vetés jó előfeltételei megvannak. A kapások betakarítása például gyorsabb ütemben történik, mint a tavalyi év hasonló időszakában, s a szükséges csapadékmennyiség is a földbe került. Hogyan lehelne meggyorsítani a vetést? Hát a kerekegyházi példához hasonló kezdeményezéssel. Az utóbbi időkben ugyanis a járásban kevés szó esett a versenyről. Kerekegyházán 320 dolgozó paraszt lépett versenybe és csatlakozott B. Horváth István tanácstag versenyfelhívásához és vállalták, hogy a község felszabadulásának 10. évfordulójának tiszteletére határidő előtt teljesítik vetésterveiket. Nemesített Bánkútí-búzát vetnek közei ezer holdon a bácsalmási határban Jó búzatermő talajok a bácsalmási földek. Egyes gazdáit, — akik nem sajnálják sem a munkát, sem a szakértelmet a gabonatermeléshez — az idei nyáron is 8—-12 mázsás búzát aratlak holdanként. Van azonban az eddig általánosan vetett szokványbúzának két olyan gyengéje, melyet még a jó termőföld sem tud orvosolni, sőt egyik hibát még fokozza is. Nem tűri az aszályt, másrészt gyenge a szalmája s hamar megdől. Az aszály és a megdőlés is pedig a termést csökkenti, mert mindkettő hatására megapad a szem. Kormányzatunk a bácsalmási gazdák nagy örömére közöl ezer- mázsa 1201-es harmadfokú sza- porulatú Bán kúti-búzavetőmagot juttatott a községnek. Ez a búzafajta tűri az aszályt, szára szilárdabb, nem dől meg s legfőképpen mint nemesített fajta bővebb termést ad a szokványminőségnél. Mint a cukrot, úgy kapkodták, illetve cserélték el a dolgozó parasztok az új vetőmagot. Seibl István 310 kilót vitt, Ku- bina Imre, Póda Béla 2—300 kilót cseréltek. Bédics Lajos 33 holdas középparaszt, termelési bizottsági tag 5 holdat akar bevetni a Bánkúti-búzával. A termelőszövetkezetek és a bácsszőlősi egyénileg dolgozó parasztok nemesített árpavetőmagot is kaptak másod-, illetve harmadfokú szaporulatból. A nemesített gabonavetőmag is úgy hoz azonban gazdag termést, ha idejében és jól elkészített talajba kerül. A bácssző- lősi Vörös Október tsz-nek 15 hold árpája és 10 hold rozsa már szépen zöldéi. A bácsalmási Lenin tsz-ben is kikelt már 30 hold ősziárpa és 12 hold takarmánykeverék. Az egyénileg dolgozó parasztoknak Freidinger György 12 holdas bácsszőlősi középparaszt mutat példát az őszi munkákban: egy hold árpája, egy hold búzája és 2 hold rozsa már kikelve sorol. Horgász Péter 7 holdas bácsalmási gazda is letakarította kukoricáját, felszedte a burgonyát (beadási kötelezettségét is mindkettőből teljesítette az egészévi tojással és baromfival együtt) s szintén hozzáfogott a vetéshez. Meg kell gyorsítani a vetést a bajai járásban A bajai járásban meg kell gyorsítani az őszi ■ kalászosok vetését. Október 1-ig eddig mindössze 1G48 holdon vetették el az árpát, 960 holdon a rozsot és 391 holdon a búzát. Az árpavetés határideje már lejárt és még mindig sok a vetetlen terület. A járás termelőszövetkezetei sem mutatnak jó és követendő példát. A vaskúti Dózsa még hozzá sem kezdett az árpavetéshez Sükösdön a Vörös Zászló pedig éppen csak hogy megkezdte a vetést. Hercegszántón a tanács mellett a mezőgazdasági állandó és termelési bizottságoknak is íökozniok kell a felvilágosító munkát a vetés meggyorsítására. Az elmúlt napok esőzései kedvezővé tették a vetést. Ki kell használni a kedvezőre fordult időjárást. A vetés mellett meg kell gyorsítani a minőségi vetőmag-átvételt. A járásba 52 vagon jobb, minőségi búzavetőmag érkezett. A tanácsok alig végeznek tudatosító munkát, hogy a vontatottan megindult cserét meggyorsítsák. Nem tudatosítják, hogy a minőségi vetőmag is egyik alapfelétele a többtermés elérésének. A vetőmagot két-hárpmévenként fel kell frissíteni. Mert csak a csere tudja biztosítani a sikértartalomban gazdag minőségi búzatermést. A bajai járásban utoljára 1952-ben volt búzavetőmagcsere. Annak, hogy a kormányprogramm szellemében sikeresen megvívhassuk a gabonacsatát, meg kell gyorsítani a vetőmagcserét és a járás területén a vetés mielőbbi befejezését. Munkában a kunbajai beíyi népfront-bizottság A bácsalmási járás közsé- geiben is megalakultak a helyi népfront-bizottságok. Kunbaján a helyi népfront-bizottságba 25 tagot választottak, a termelőszövetkezetek legjobb tagjait, a dolgozó parasztok élenjáróit, iparosokat és értelmiségieket. \ megalakulás után a helyi népfront-bizottság tagjai .leszögezték, hogy a tanácsvá- losztások előkészítésé, az őszi munka meggyorsítása és a község felszabadulásának 10 éves évfordulójának ünnepsége megrendezése mellett szorgalmazni fogják a község továbbfejlődésének biztosítását. Idb. Mózes Imre, a helyi népfront-bizottság tagja mindjárt fel is említette, nagy szükség volna a szarvasmarhaállomány fejlesztésének biztosítására, közlegelő létesítésére. Erre a célra a község '300 holdas parlagterületét kellene átalakítani. Deres Mózes hasonlóan vélekedett, de rámutatott, hogy a legelőhöz kút is kell. Javaslatára a helyi népfront-bizottság vállalta, hogy a község dolgozóit mozgósítva 10- 15 ezer forint társadalmi munka segítséget adnak a kutak elkészítéséhez, a meglévő romépületekből a szükséges téglaanyagot, úgy hogy a községnek csak a megépítést kellene biztosítani. yári Janogné azt javasolta, hogy parkosítsák a Szabadság-teret, helyezzenek e! ott padokat, hogy a dolgozók nyáron munka után pihenést és felüdülést nyerhessenek a hű fák alatt. #
