Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

Panaszügyek intézése nélkül nem lehet szó tömegkapcsolatról sem! A kunszentmiklósi járás vezet az adófizetésben Nemsokára vége a gazdasági évnek. Ilyenkor minden ter­melő számot vet arról, hogy miből mennyit termelt, s jövőre hogyan kell gazdálkodni, hogy még jobb eredményt tudjon el­érni. Dolgozó parasztságunk ezen az úton haladva biztos segí­tőre, támogatóra talált államunkban. Kormányunk minden intéz­kedése híven tükrözi a mezőgazdaság fejlesztésére, a dolgozó nép életszínvonalának további emelésére való törekvést. Ennek meg­valósításához pedig dolgozó parasztjainknak a kötelezettségek pontos teljesítésével kell hozzájárulni. A határidőben történő adófizetésből azonban még közvetlen anyagi előnyök is származnak, mert ez esetben a jól teljesítők 2 százalék kamattérítést kapnak. Megyénk területén egyre több dolgozó paraszt tesz eleget becsülettel kötelességének. Igen szép eredmények tapasztalhatók a kunszentmiklósi járásban, ahol nincs olyan község, ahol a terv­teljesítés el ne érte volna a 100 százalékot. (A negyedévi telje­sítést figyelembevéve.) A kalocsai járásban kiemelkedik példa- mutatásával Dunaszentbenedek község dolgozó parasztsága, ahol egyetlen kényszerintézkedésre nem került sor. Városaink közül eddig Kalocsa teljesítette túl negyedévi tervét, de a becsületes igyekezet eredményei meglátszanak Kis­kunfélegyházán és Kiskunhalason is. Az adóbevételi terv telje­sítéséért folyó munkában komoly javulás van Kecskemét város­nál. Igaz, hogy még mindig utolsó a városok között, de a 80 szá­zalék feletti tervteljesítés azt igazolja, hogy a körültekintő, gon­dos munka nyomán itt is tekintélyesen megnövekedett az önkén­tes adófizetők száma. A III. negyedévi tervteljesítésért folyó versenyben az érté­kelés alapján a járások és városok rangsora a következő: Járások: VB-elnök: Osztályvezető: 1. Kunszentmiklósi 2. Kalocsai 3. Kiskunfélegyházi 4. Bácsalmási 5. Dunavecsei 6. Kiskunhalasi 7. Kecskeméti 8. Bajai 9. Kiskőrösi Kovács Mátyás Zsiros Károly Szegedi Lajos Varjú Pál Biró Géza Posváncz László Szabó János Oszterman Béla Farkasinszky Lajos Hódy József Csizmadia Ferenc Borbély Lajos Nagy Ferenc Győri Ödön Katona Miklós Görög István Nyilas Ferenc Baracska Ervinné Városok: VB-elnök: Osztályvezető: 1. Kalocsa 2. Kiskunhalas 3. Kiskunfélegyháza 4. Baja 5. Kecskemét Milasin Teréz Papp Ádám Horváth Béla Virágh Józsefné Méhész Árpád h. Romsits Margit Zsiros László Drahos László Dobó Gusztáv Fehér Sándor ILLÉS MIKLÓS bev. csop. vezető. Tataháza halad as éten az ősziek begyűjtésében a bácsalmási járásban A MAGYAR NÉP hatalmá­^ nak kifejezője, az or­szággyűlés törvénnyé tette orszá­gunkban a lakosság bejelentései­nek és panaszainak intézését. Népi államunk érdekei megkí­vánják a törvények betartását, a nép vagyonával való takarékos gazdálkodást, a bürokráciamen­tes, lelkiismeretes ügyintézést, az állami és gazdasági szervek munkájának állandó tökéletesí­tését és a lakosság szükségletei­nek foltozott kielégítését, Éppen ezen elvek megvalósítá­sa érdekében szükséges a lakos­ság alulról jövő bírálatának mi­nél erőteljesebb kibontakozása. Minden állampolgár panaszt emelhet az őt ért sérelem ellen. Ugyancsak joga, de egyben be­csületbeli kötelessége, hogy fel­tárja a hibákat és fogyatékossá­gokat, amelyek az állami és gazdasági élet bármely területén jelentkeznek. Állami és gazdasá­gi szerveink ezzel szemben kö­telesek biztosítani minden elő­feltételét annak, hogy az állam­polgárok ezen jogaikkal élhesse­nek. Kötelesek gyorsan és kö­rültekintően megvizsgálni a lakosságtól érkező bejelentése­ket, hibák, vagy sérelmek meg­állapítása esetén kötelesek eze­ket késedelem nélkül megszün­tetni. A törvény célja, hogy a magyar nép államának érdekeit és az állampolgárok jogait a tör­vény erejével védje. Az állam- hatalom és az államigazgatás szerveinek, azok vezetőinek kö­telessége, hogy a lakosság be­jelentéseivel foglalkozzanak és a kivizsgálások ellenőrzéséről rendszeresen gondoskodjanak. A TÖRVÉNY CÉLJÁT és lényegét járási taná­csunk végrehajtó bizottsága, — de meg kell mondjam: jómagam sem — értettem meg kellően a kezdeti időkben. Nem ismertem fel azokat a hatalmas lehetősé­geket, amelyeket járásunk dol­gozó tömegeinek kritikája bizto­sít az államigazgatás munkájá­nak megjavítását illetően. Ezért szükségesnek tartom, hogy a tör­vény születésétől számított hét .lónap távlatából a sajtón ke­resztül' számot adjak a törvény végrehajtásáról és levonjam a megfelelő tanulságokat. A panasznyilvántartás veze­tése óta 626 panasz, bejelentés érkezett a járási tanács végre­hajtó bizottságához. Természe­tesen ebben voltak olyanok ist amelyeket nem nekünk címez­tek, felsőbb szervek adták le hoz­zánk kivizsgálásra. A dolog lényege, hogy a panaszok és azok okai járásunk területén szület­tek meg. Ezekből a panaszokból 586 elintézést nyert. Igen figye­lemreméltó, hogy a beérkezett panaszokból és bejelentésekből 343 jogos panasz, illetve komoly segítséget adó bejelentés. A töb­bi vélt sérelmekből tevődik ki, AZ IDÉN október 19-én ün­nepük Bácsalmás dolgozói sza­bad életük 10. születésnapját. A községben már most komoly készülődések folynak e nagy ün­nep méltó megünneplésére. A bácsalmási délszláv és magyar dolgozó parasztok között egyre erősödő versenymozgalom jelzi, hogy tettekkel akarják emléke­zetessé tenni ezt a napot a köz­ség életében. Andrási Imre, a Kossuth-utcából őszi vetésének időben való befejezését, a kapások betakarítását, s az ál­lam jussának maradéktalan be­adását ígérte erre a napra. Utcai József hasonló vállalást telt, de az o számításai szerint ezeket a munkákat saját gazda­ságában már október 15-re befe­jezik a község felszabadulásá­nak évfordulója tiszteletére. Berberovics Antal egészévi adó­tartozását is kiegyenlíti erre a napra, amellett, hogy a kapások beadását is teljesíti. Hasonló természetű felajánlást tett a versenymozgalom keretében a főleg az adózást és beadást ille­tően. Akadtak köztük olyanok is, amelyek becsületes dolgozók, vagy funkcionáriusok kompro- mittálására, zaklatására irányul­tak. Azonban ez elenyészően ke­vés, illetve csekély százalék. VGY-KÉT PÉLDÁN ke­■*-J resztül szükségesnek tar­tom bemutatni: a bejelentések során megirtdult vizsgálat és a tett Intézkedések hogyan javí­tották az állampolgári fegyel­met és hogyan szolgálták a munka megjavításán János­halmáról rendkívül sok panasz érkezett, amelyek mind adóügyi sérelmeket vetettek fel. Ennek nyomán Jánoshalmán megvizs­gáltuk három évre visszamenő­leg az adókivetést és ezzel kap­csolatos munkálatokat. Meg­állapítottuk, hogy 1952-ben, ami­kor a kivetési munkálatokat és az adófőkönyveket a községek­ből a járási tanácshoz összpon­tosítottuk, — a kapkodó munka során komoly hibák merültek fel. Több tízezer forintra tehető az az összeg, az a befizetett adó, amelyet a hurcolkodás zűrzava­rában nem könyveltek el, egy­szóval nem írták jóvá az adózók számláján. A dolgozó parasztok ezt érezték és bizalmatlanok let­tek adóügyi szerveinkkel szem­ben; amely kihatott a bevételi munkára, de tanácsunk munká­jára is. Másfél hónapon keresz­tül állandó panasznapot tartot­tunk a községben, sikerült a sé­relmek 80—90 százalékát orvo­solni. Jellemző, hogy amíg a hi­bák felszámolása előtt alig volt 18—20.000 forint a község napi bevétele, — a hibák kijavítása után a napi bevétel nem ritkán elérte az 50—60.000 forintot is. Ugyancsak a bejelentések alap­ján megvizsgáltuk a Kiskunha­lasi Kenyérgyár munkáját, mun­kamódszerét és rendet teremtet­tünk a kenyér minőségének megjavítása terén. EGYÉNI SÉRELMEK or- '■*"* voslása területén is rendkívül sokat haladtunk elő­re. Pl. Kovács Péter kiskunha­lasi lakostól a Mélyépítő Válla­lat igénybevett egy lakószobát munkásszállás céljára. A válla­lat megfeledkezett a fizetésről. Eljárásunkra az 5. számú Mély­építő Vállalat kifizette a több­hónapi lakbért, az illető panasza orvoslást nyert. Vagy ifj. Rappán Mihály jánoshalmi lakos pa­nasszal fordult a járási tanács végrehajtó bizottságához, hogy adóját nem tudja a ren­des részletekben megfizetni, mert édesapja meghalt és a temetési költségek komo­lyan igénybevették anyagi erőit. Megvizsgáltuk nevezett anyagi körülményeit és az adó esedé­kes részére vonatkozóan novem­ber 1-ig halasztást adtunk. Az illető közölte is velünk, hogy községnek még igen sok dél­szláv és magyar dolgozója. KÖZSÉGSZERTE ' naponta szép számmal tartanak összejö­veteleket, kisgyűléseket. Eze­ken a megbeszélést alkalmakon szó esik a község felszabadulásá­ról, a tíz év alatt elért ered­ményekről. Naponta 10—12 kis- gyűlést tartanak. Ezek a kisgyű- lések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a felszabadulás emlékére rendezett verseny kiszélesedjék. A felvilágosító munkában a ter­melési bizottság tagjai, az élen­járó tanácstagok is résztvesz- nek. A KÖZSÉGBEN kulturális jel­legű ünnepségek, rendezvények egész sora jelzi majd, hogy a község dolgozói ünnepélyes ke­retek között akarják megün­nepelni felszabadulásuk 10. év­fordulóját A járási könyvtár igen jólesik neki a részünkről történő emberséges bánásmód. De sorolhatnám még tovább a hasonló eseteket, amikor lakás- és egyéb, az élet minden nap­jában előforduló panaszokat si­került megoldanunk, a nehézsé­get sikerült elhárítanunk. Sok panaszt sikerült orvosol­nunk és több problémát megol­dottunk. Azonban végrehajtó bi­zottságunk panaszügyi intézésé­ben még mindig igen sok a kí­vánnivaló. Az utóbbi hetekben a végrehajtó bizottság megtár­gyalta a panaszügyek intézését és megállapította, hogy negyven panasz fekszik el szakosztályain­kon »intézés alatt«. Ebből 12 már a határidőn túl van. Különösen nagy hiba, hogy nem elég gyors az ügyek intézése, főleg akkor, ha más szerveket kell megke­resni az ügyre vonatkozóan. Végrehajtó bizottságunk, a pa- nasziigyi előadó, osztályaink nem lépnék fel kellő eréllyel a huza-vona ellen. Nem követelik meg különböző közbeeső szer­vektől a pontosságot, elnéznek a pontatlanság mellett. Ezen a hiá­nyosságon úgy kívánunk javí­tani, hogy az eddigi módsze­reinktől eltérően nem kéthavon- ként, hanem havonként végre­hajtóbizottsági ülés napirendjére tűzzük a panaszügyek intézését. A KÖZSÉGEKNÉL tartott vizsgálat azt mutatja, hogy hiba van a panaszok ren­des nyilvántartásával, de ennek folytán az intézéssel is. Olyan nagy községben, mint Tompa, nem fordítanak gondot a nyil­vántartás rendszeres vezetésére, feltehető, hogy a panaszok inté­zésére sem. Vannak példamuta­tók is. Jánoshalmán és Rémen igen példásan vezetik a nyilván­tartásokat, a vizsgáló szervek megfelelő betekintést nyerhet­nek a dolgozók panaszainak in­tézésébe. Azt kell mondanom: az a ta­nácsi funkcionárius tud jó munkát végezni és érezhet szi­lárd bázist maga körül a dolgo­zók tömegeiből, aki törődik a legapróbb részletekig a dolgozók ügyes-bajos dolgainak intézésé­vel. Pártunk arra tanít, bennün­ket, hogy ne legyünk érzéktele- nek a dolgozók javaslataival, felvetéseivel szemben. A VÁLASZTÁS komoly . munka elé állítja ta­nácsainkat. Ezt a hatalmas fel­adatot csak a tömegek segítsé­gével, az ö aktivitásukkal tudjuk megoldani. Ha érzéktelenek ma­radunk a dolgozók felvetéseivel szemben, a tömegek elfordul­nak tőlünk. Sokszor aprónak látszó problémák megoldása ha­tározza meg a tanács és a töme­gek közötti kapcsolat lazulását, vagy megszilárdítását. Posváncz László, VB-elnök, kiskunhalasi járási tanács. dolgozói könyvtörténeti kiállí­tást rendeznek be erre a napra, a könyvtár helyiségeiben. A já­rási kultúrházbán is kiállítás előkészítése indul meg. A fény­képekkel, grafikonokkal bővel­kedő kiállítás a község 10 éves fejődését fogja dokumentálni. A KÖZSÉGBEN működő kul- túrcsoportok, kulturális együtte­sek is résztvesznek a felszabadu­lás ünnepségein. Október 19-ének ünnepi műsora zenés ébresztő­vel kezdődik, ugyanaznap este ünnepi műsor keretében méltat­ják a felszabadulás emlékét a bácsalmási dolgozók. A kultúr­otthon igazgatója tervbe vette, hogy a bajai zeneiskola növen­dékeit nyeri meg a vendégsze­replésre, erre az estére. Az ün­nepi est keretében fellépnek többek között a könyvnap alatt rendezett szavalóverseny díj­nyertesei is. A tervek szerint az est műsorát tűzijáték, majd táncmulatság fejezi be, A TATAHÁZI utcákon is egész nap napraforgóval, kuko­ricával és burgonyával megra­kott kocsik gördülnek a begyüj- tőhely felé. A tataházi dolgozó parasztok példamutatását bizo­nyítja, hogy a járási begyűjtési hivatal multheti értékelése sze­rint a község első volt a járás­ban az ősziek begyűjtésében. Szabó János községi begyűjtési megbízott örömmel újságolja, hogy napraforgóból már 74.4 szá­zalékban, burgonyából 57.5 százalékban teljesítették a tervet. A kukoricabegy üjtés ben már nem ilyen biztató a helyzet, mert ' csak 19.2 százalékos az eredmény. A beadásban a termelőszö­vetkezetek járnak az élen. A Petőfi tsz 100 százalékban teljesítette a burgonyabeadását és 50 százalékban a napraforgó- beadást. A Dózsa tsz nemcsak az egészévi állatbeadásának tett eleget, hanem a napraforgóbe­adását is 100 százalékig ren­dezte. A dolgozó parasztok jelentős része követi a tsz-ek példáját s teljesítette burgonya- és napra­forgóbeadási kötelezettségét, amint azt a beérkezett vételije- gyek is bizonyítják. A vételije­gyeket ugyanis azonnal elköny­velik a begyűjtési megbízottak, így bárkinek a kartonját elő­vesszük, könnyűszerrel megálla­píthatjuk, hogy teljesített-e, vagy még hátralékos. Kollár István Ady Endre-utca 21. szám alatti tanácstag nap­raforgó- és burgonyabeadását 100 százalékban teljesítette. Laj- kó János Dózsa György-u. 9. szám alatti dolgozó paraszt el­sőik között telt eleget kukorica- beadásának, 16 mázsa 60 kilót adott be, a napraforgóbeadását szintén rendezte. Vörös József Kossuth-u. 82. szám alatti lakos, nemcsak évi sertésbeadását tel­jesítette, hanem napraforgó- és biirgcmyabeadását is. A községi tanács és a be­gyűjtési megbízottak állandó kapcsolatot építettek ki a cUtlöfelelősökkcl és ezek je­lentik, hogy hol milyen ütemben halad az ősziek be­takarítása. Súlyos mulasztást követtek el azonban a felsőbb begyűjtési szervek, mert a szabványos nyomtatványt, amelyet rendele­tileg írtak elő, még október hó 1-én sem kapták meg a község» ben. E nyomtatvány hiányában nem tudják ellenőrizni, hogy ki az, aki a törvény által megál­lapított határidőn belül nem tel­jesítette kötelezettségét. Termé­szetesen ebből következik, hogy nem is tudják megfelelően al» kalrhazni a törvényes rendelke­zéseket. Pedig ez különösen idő­szerű volna, mert mint a szá­mok is bizonyítják, a kukorica- beadásban — a burgonya- és a napraforgóbeadásban elért vi­szonylagos jó eredmények elle­nére — elmaradt a község. A községi megbízottak ezen most úgy igyekeznek segíteni, hogy házilag fektetnek fel egy ideiglenes nyilvántartást. Mi úgy értesültünk a megyr begyűjtési hivataltól, hogy szükséges nyomtatvány csa’ szeptember 28-án érkezett mo. a begyűjtési minisztériumbó. Most már az lenne a feladat hogy a megyei begyűjtési hiva­tal és a járási begyűjtési meg­bízottak gondoskodjanak arról, hogy ez a nyomtatvány mielőbb lejusson a községekbe. így is ne­héz dolguk lesz a községi meg­bízottaknak, mert az ősziek be­takarítása már eléggé előreha­ladott. Szabó János még arról is tá-1 jékoztat bennünket, hogy a nap» raforgóbeadásban rövidesen el­érik a 100 százalékot annál ;s inkább, mert a termelőszövetke­zetek már 81.3 százalékát telje­sítették . kötelezettségüknek. í elszabadulásuk ünnepére készülnek Bácsalmás dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents