Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-30 / 257. szám

A népfront «bizottság tervei nyomán jómódú emberek egyre szebb városa tesz Kiskunhalas rOál(u z óla a iáink kérdőiéire Nagy Károly lászlófalvai lakosnak. A Hazafias Népfront kiskun- halasi bizottsága is elkészítette akcióprogrammját. Széles terü­letet ölel fel ez a Programm s a tervek nyomán kibontakozik a szépülő, fejlődő város, a bő­vebb termést adó határ, a jobb­módú, művelődő lakosság képe. Szakemberek indulnak a tanya- világba A mezőgazdaság fellendítésé­nek első terve a még parlagon heverő területek hasznosítása. A tanyavilág népének szakembe­rek tartanak sorozatos előadáso­kat az eredményes termelésről, állattenyésztésről. Ezeket az előadásokat mindenkor filmve­títéssel kötik össze. A népfront­bizottság meggyőző munkával el akarja érni, hogy a szántóterü­let 22 százaléka minden évben friss istállótrágyát kapjon, mű­trágyával együtt. Ismerteti a ka­pásolt fészektrágyázásának, és négyzetes vetésének előnyeit, a helyes vetésforgót. Komoly szerepet kap a ter­vekben a város szőlő- és gyü­mölcstermesztésének fellendíté­se. A dolgozó parasztokat hoz­zásegítik nemes gyümölcsfák beszerzéséhez: a városi kerté­szet gyümölcsfaiskolát létesít. Gazdakör létesül, amely szak­tanáccsal látja el a termelőket a szőlők és gyümölcsösök' ápo­lását illetően és biztosítja a fo­lyóiratokat, permetezőgépeket, különféle szereket részükre. A téli időszakban a bel- és külte­rületi iskolákban rendszeresítik a Szabad Föld Téli Esték elő­adásait. flz állattenyésztés tervei A népfront-bizottság felül­vizsgáltatja a város összes apa­állatait és az elöregedett, te­nyésztésre nem alkalmas jószá­gokat kicserélteti. Növeli és sza­bályozza a tsz-ek és egyéni gaz­dák apaállattartását. Ezeket az állatokat állandó állatorvosi fel­ügyelet alatt tartják. A tejhozam növelésére az egyéni gazdák tehenei részére pusztarészenként jóminőségű közös legelőt jelölnek ki. Ugyan­így pusztarészenként korszerű silóépítési akció indul. A sertés- tenyésztés fellendítése érdekében a Sertéstenyésztő Vállalat útján évente fajsertésekkel látják el a dolgozó parasztságot. A város terméketlen terüle­tein meghonosítják a pulykate­nyésztést, a termelőszövetkeze­tekben pulykatenyésztő telepe­ket létesítenek. A helyes állattartás népszerű­sítésére bemutatót rendez a bi­zottság a tangazdaság, állami gazdaság, Sertéstenyésztő Válla­lat és egy-két termelőszövetke­zet állattenyésztésében. A város belterületén állatorvosi rendelőt állítanak fel, ahol minden idő­ben lesz állatorvosi szolgálat. Ugyanezt rendszeresítik a pusztarészeken. Fejlődő ipar, élénk kereskedelem Kiskunhalason a felszabadulás után sorra létesültek az ipari vállalatok, kisipari termelőszö­vetkezetek. Ezek között legna­gyobb a motor- és gépjavító vállalat, amely tervbevette a legszükségesebb közszükségleti cikkek gyártását: porozó, mosdó, drótháló stb. A népfront-bizott­ság a vállalattal együttműködve azon lesz, hogy a dolgozók köz­vetlen jussanak ezekhez a cik­kekhez. Jövőre a városban egy új, minden igényt kielégítő kenyér­gyár létesül. A kisiparosság támogatását a bizottság feladatának tekinti. — Segíti anyagellátásukat és mun­kavállalásukat. Szerepel a tervben a halasi csipke hírnevének emelése is a háziipari termelőszövetkezet út­ján. Fejlődik a kereskedelmi háló­zat. Uj cipő- és textilosztály fel­állítását tervezik és bővítik a külterületi elárusítóhelyeket. A piactéren újabb árusító pavilo­nokat nyitnak. Portalanítás vé­gett a piacteret körülvevő uta­kat leolajoztatják, a tejtermé­kek árusítására asztalokat he­lyeznek el. Tervben van a piac­tér bekerítése is. Tovább épül, szépül a város Megindulnak a járda-, csator­na- és kútjavítások. Rendbehoz­zák a Bokányi-, Petőfi- és Bem- utcai járdákat. A vendéglátó vállalat függőkertje mellett üt­és gyalogjáró épül. Kikövezik az Október 23-utcát, a Batthyány- út felső részét és a malom kör­nyékét. A csatornákat még ez- évben kitisztítják, mélyítik. Még ezévben elkészül a Martos Flóra" utcai mélyfúratú kút. Tervezik a város vízvezetékkel való ellá­tását kisebb központok létesíté­sével, egy locsolóautó, valamint két autóbusz vásárlását. A népfront-bizottság segítsé­gére lesz a lakáshivatalnak is. 24 lakásos bérházépítést tervez­nek. WNMMMMnMW»i' I 1 1 A város dolgozóinak régi kí­vánsága a Sóstó rendbehozása. Jövőre a dongéri csatorna sza­bályozásával megszüntetik a Sóstó szennyeződését s így meg­indul a fürdés. A csatorna sza­bályozása a környékén lévő föl­deket is megmenti a talajvíztől. Bővül a közvilágítás, helyre­hozzák a Hősök ligetét es a Kossuth-utcát. Egészségügyi vonaion legelső tennivaló az anya- és csecsemővédelem megjavítása. A bölcsődét 65 férőhelyesre bőví­tik, ugyancsak bővül a Szövetség téri 20 férőhelye^ bölcsőde is. Egészségház létesüríi bodoglári, tajói, felsőkisteleki pusztarészen. Ezeken a helyeken hetenként orvosi tanácsadást tartanak. A fertőző betegségek leküzdésére bővíteni akarják a kórház fer­tőző osztályát. Kulturális téren is sok tenni­valót szabott maga elé a nép­front-bizottság. A város két pe­remén egy-egy óvodát létesíte­nek, Külső-Zsanán egy kéttan- termes, tanítói lakással ellátott iskola épül, a tajói iskola új te­remmel, az inokai iskola taní­tói lakással bővül. A központi iskola tornatermet és iskolafür- döt kap, stb. Ezeknek a létesít­ményeknek megvalósítására tár­sadalmi munkaerőt mozgósíta­nak. A népfront-bizottság pro- grammjában szerepel a kultúr- ház egészhónapos munkatervé­nek közzététele is. Minden hó­napban legalább két alkalom­mal vidéki színházak műsorát iktatják be. A múzeumban ne­gyedévenként vándorkiállítást rendeznek. Felfrissítik a város külterületén lévő fiókkönyvtá­rakat, a kultúrházban, valamint Tajón, Bodogláron, Rekettyén könyv-ankétot rendeznek. A keskenyfilm-előadásokat minden külterületi iskolánál rendszere­sítik. A bizottság gondolt a szociális otthon gondozottaira is. Könyv­ről, napilapokról, rádióról, ese­tenként filmelőadásokról is gon­doskodik számukra. A népfront-bizottság a Pro­gramm egyrészének megvalósí­tásához szükséges pénzügyi fe­dezet biztosítását elsősorban a vállalatoktól származó terven fe­lüli nyereségből kívánja meg­nyerni. Ezév utolsó negyedében felhasználásra kerülő összeg kö­zel másfélmilliót tesz ki, amely­ből legtöbbet a szociális és kul­turális létesítmények fejleszté­sére fordítanak, A tehén megbetegedése vagy meddősége esetében a tejbeadási kötelezettséget a termelő húsbe­adással teljesítheti. Ilyenirányú kérelemmel a községi begyűjtési megbízotthoz kell fordulnia. — Amennyiben a meddőség vagy betegség évközben áll elő és azt a termelő hatósági állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, úgy az állatorvosi bizonyítvány kelté­től az év végéig még fennálló tejmennyiség helyett a katasz­teri holdanként 3 kg. húsbeadás­ból annyi százalékot kell teljesí­teni, ahány százalékot az évi tej­beadási kötelezettségéből nem teljesített, A íöldnélküli tehén­tartóknál a tehén meddősége vagy betegsége idejére járó tej­beadást el kell engedni. Amennyiben a tehéntartónak több tehene van, egy tehén be­tegsége esetén a tejbeadási kö­telezettséget változatlanul tejben kell teljesítenie. • Ifj. Jónás Jánosnénak, Kecskemét. Abban az esetben, ha raciona­lizálás miatt felmondták állását, de a munkaviszony megszűnésé­től számított 6 hónapon belül el­helyezkedik, a munkaviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. Ezidő alatt a dolgozó és család­tagjai jogosultak a betegségi biz­tosítás szolgáltatásaira, a táp­pénz kivételével. Ugyancsak jo­gosult a családi pótlékra újabb elhelyezkedéséig. Ha hat hóna­pon belül megtörtént elhelyezé­se, akkor a megszakítatlan mun­kaviszony alapján a 75 százalé­kos táppénzre jogosult, * Több kezdő falusi és tanyai pedagógusnak. A letelepedési segélyt a 3—6 (65) 1954. O. M. sz. utasítás má­sodik szakaszának első bekezdé­se értelmében egy hónapon be­lül az állomáshelyük szerint il­letékes járási, városi tanácsi szerv tartozik egy összegben ki­fizetni. Amennyiben ez nem tör­tént volna meg, forduljanak az illetékes járási, városi oktatási osztályhoz. • Maczonka Imrének, Kelcbia. A Munkatörvénykönyv ren­delkezéseinek értelmében »nem külszolgálatos dolgozók eseté­ben« napi 31 forint élelmezési költség illeti meg. A SZÖVOSZ 10/1953. sz. utasítása szerint a földmüvesszövetkezeti kocsisok munka- es védöruhaellátását rendezték. Munka- és védőruha illeti meg ezek szerint a kocsi­sokat, ha rakodást is végeznek.- Viszont, ha ezt nem végzik, ez esetben csak védőruhajuttatá - ban részesülhetnek. * L. Gy Kecskemét. | A kihágási eljárás során ki­szabott pénzbüntetések érvénye­sítését törvényes rendelkezés szabályozza. Az MT 948—23/ 1953. számú utasítása kimondja: ha határidő előtt nem fizeti meg az elitéit a büntetés összegét, ak­kor ennek behajtását a tanács­szervek pénzügyi osztályai köz­adók útján szorgalmazhatják,. * Több dolgozó paraszt kérdésére. Az 1954 október hó 10. nap­jától kezdődően a termelők ár­pa- és zabbcadási hátralékukat, valamint bármilyen címen fenn­álló kukoricabeadási kötelezett­ségüket — beleértve a gépállo- mási talajmunkadíj tartozásukat és az állami termény kölcsönö­ket is — szabad választásuk szerint, minden megkötés nél­kül kenyérgabonával is teljesít­hetik. A termelők még akkor is be­adhatnak kenyérgabonát kuko­ricabeadási teljesítésükre, ha kukoricatermésük egyébként a fennálló beadási kötelezettségü­ket fedezi. A teljesítés szempont­jából 100 kg. árpának, zabnak, vagy májusi morzsolt kukoricá­nak 85 kg. búza, illetve 94 kg. rozs felel meg. * Kiss Balázsnak, Helvécia. Régebbi munkahelyén az SZTK üzemi kifizetőhely által kiállított családipótlék igazolás érvényes új munkahelyén is.. Csak az a fontos, hogy az iga­zolvány minden rovatát ponto­san kitöltsék és megfelelő bé­lyegzővel lássák el. Az igazol­ványt az új munkahelyen a munkaviszony kezdésekor be kell mutatni. Amennyiben az új munkaadó üzemi kifizetőhely, a családipótlék folyósítása az em­lített igazolás alapján történik, Akkor viszont, ha az új mun­kaadó nem kifizetőhely, ez eset­ben az igazolványt küldje be az illetékes SZTK helyi szervéhez, Az SZTK helyi szerve pedig fo­lyósítja családipótlékukat. —1 Egyébként családipótlékra csak azokra a hónapokra igényjogo­sult, melyeken legalább 21 na­pot eltöltött munkaviszonyban. r Aruk és árudák ellenőrzésének nyomában... Néhány szó a községünkben tolyó begyűjtési munkáról Ismeretes az, hogy Dusnok éveken át hátul- kullogott a beadásban. Sokan voltak, akik nem teljesítették az állam iránti kötelezettségüket, sőt még az is előfordult, hogy kicsúfolták, vagy kigúnyolták azokat az élenjáró dolgozókat, akik beadási kötelezettségüket teljesítették. Mindez azért történt, mert a községi tanács, valamint a községi begyűjtési hivatal nem vonta követke­zetesen felelősségre az elmaradókat, illetve nem alkalmazta velük szemben a törvényes rendel­kezéseket. Mostmár más a helyzet Dusnokon. A tör­vényes rendelkezések végrehajtása nyomán igen sokan csatlakoztak azokhoz a termelőkhöz, akik pontosan és időben teljesítik beadási kötelezett­ségüket. Ez a változás csak nyár óta állott be, ugyanis a gabonabegyüjtés során már megmutat­kozott a felvilágosító munka eredménye, va­lamint az, hogy a notórius nemteljesítökkel szem­ben alkalmaztuk a törvényes rendelkezéseket, így teljesítette a község gabonabeadási tervét 100 százalékra. Mégis vannak olyanok a községben, akik nem okultak a törvényes rendelkezések alkalma­zásának következményeitől. Karászi János II. ke­rület 140. szám alatti lakos, Varga Péter IV. kerület 107. szám alatti, valamint Jóházi Mihály III. kerület 18. szám alatti lakosok még a becsü­letes termelőket is igyekeznek lebeszélni a be­adásról. Ezek az emberek rosszul járnak, mert amennyiben a jóindulatú figyelmeztetés nem hasz­nál, a törvényes' rendelkezést alkalmazzuk velük szemben. A község dolgozó parasztjainak zöme azon­ban becsülettel eleget tesz kötelezettségének. Például ifj. Jagicza József II. kerület 48. szám alatti lakos az őszi kapásokból elsőnek teljesí­tette kötelezettségét a községben. Nem maradt adós Rögács János 1. kerület 73. szám alatti, Mátéka Pál I. kerület 63. szám alatti és sok más lakos sem. Ezeknek a becsületes dolgozó parasztoknak példamutatása ragadta magával a község lakóí­rtak zömét. Ennek köszönhetjük, hogy közsé­günk a begyűjtésben az utolsó helyről az elsők közé verekedte fel magát. Hogy a begyűjtés ütemét is fokozni tudjuk és hogy az őszi kapásokat is a gabonához hasonlóan 100 százalékig beadják dolgozó parasztjaink, ahhoz szükségünk van, hogy a községi pártszer­vezet és a tanács fokozottabban támogasson bennünket. Több népnevelőt és aktívát kérünk a hátralékos dolgozó parasztok meggyőzésére, hogy a becsületes, jóindulatú, esetleg külső befolyás hatására nem teljesítőkkel szemben ne kelljen alkalmazni a törvényes rendelkezése­ket, hanem az emberi szó, a meggyőzés fegyve­rével bírjuk őket a beadási kötelezettség telje­sítésére. SEREGI IMRE begyűjtési megbízott, Dusnok, A dunavecsei járási tanács kereskedelmi csoportja a járás tíz községében ellenőrzi a szövetkezetek kereskedelmi te­vékenységét. Vannak községek, ahol rendezettek és szépek a szövetkezeti árudák. Ezekben a dolgozók örömmel vásárolnak. A szövetkezeti árudák vezetői mindent elkövetnek, hogy ki­elégítsék a dolgozók igényeit. Bertron József, a szalkszent- mártoni I. sz. bolt vezetője rendben és tisztán tartja boltját. Udvariasan szolgálja ki a vevő­ket. Amióta ő vezeti a boltot, a forgalom megkétszereződött. Gondosan kezelik az árut, ízléses a kirakat a dunavecsei textil- kisáruházban. Szabó kartárs na­gyobb forgalmat ért el, mint elődje. Solton az V. sz. boltban Í3 szakszerűen kezelik az árut, tisztán tartják. Faragó boltveze­tő mindent elkövet, hogy boltjá­ban a dolgozók ízlésüknek meg­felelő árut találjanak. Vannak a járásban azonban olyan szövetkezeti boltok is, ahol elhanyagolják a szövetkezeti kereskedelmet, az árudák ve­zetői keveset törődnek a szövet­kezeti boltok irányításával. A dunapataji III. sz. árudában sok a szép áru, de az rendetlenül hányódik a raktárban, a boltban pedig úgy van elhelyezve, hogy az eladó nem találja meg. Nagy Gyula boltvezető munkájában sok a kifogásolnivaló. Solton, a Petőfi-telep IV. sz. árudájában állandóan nagy a rendetlenség, az áruk szanaszét dobálva, tisz­taságról pedig nem is beszélhe­tünk. Kissolton a szövetkezet X. sz. árudájában Német szaktársnő tűri, hogy a félkilós cukor ebben az üzletben csak 48—49 deka. Szakszerű árukezelésnek nyoma sincs. A solti III. sz. árudában dolgozik Hlozsán Veronika bolt- kezelő. Ebben az üzletben az áll­ványokon elhelyezett árukat a portól nem lehet felismerni. A dunatetétleni szövetkezeti árudá­ban az egerek tizesével futká- roznak és nagy kárt tesznek az árukban. Ki gondolná azt, hogy az új szalkszentmártoni vegyesbolt­ban a szervezésnél elfelejtették a mérleget beszerezni. Katona János boltvezető ezért a szom­szédtól kért kölcsön. Ezt a ré­gi. 20 évvel azelőtt hitelesített mérleget a tulajdonos nap-nap után kéri vissza. Vájjon a visz- szaszolgáltatás után mivel mér­nek az üzletben? Ugyanakkor az a postagi szövetkezetnél a kis­forgalmú III. számú boltban kéf Berkel-mérleg is van. Briglovics János, a dunavecsei járási tanács kér. előadója.

Next

/
Thumbnails
Contents