Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

Megyénk termelőszövetkezetei a virágzó, gazdag élet útján A szorgalmas munka eredményei a pálmonostori Rákosi termelőszövetkezetben A PÁLMONOSTORI Rákosi termelőszövetkezet 1949 őszén alakult kilenc családdal és 170 időid földdel. Most 46 tagja van es 330 holdon gazdálkodnak, az idei év szép, eddig soha nem látott eredményeket hozott a Kákosi termelőszövetkezet föld­jein. A körültekintő munka után arról a földről, amely a felsza­badulás előtt csak a rozsot ter­metté meg — és abból is csak igen keveset — az idén 8 má­zsás napraforgótermést takaró­zott be a csoport. Ahol valami­kor csak 15 mázsás kukoricater­mést értek el, ott most a ter­melőszövetkezet 28—30 mázsát vár és biztosan meg is lesz, mert a környékbeliek is azt állítják, hogy ilyen kukoricatermést jtt még soha nem láttak. ' A KIVÁNCSIAKNAK, a lá­togatóknak — akik egyre gyak­rabban fordulnak meg a terme­lőszövetkezetben —, büszkén mutatják sertéstenyészetüket. — Rend és tisztaság honol minde­nütt, az ólakban egészséges ma­lacok futkároznak. Kecskeméti István kiváló ter­melőszövetkezeti tag, a sertések iondozója. Tekintete szeretettel Miien a fürge kis jószágokon, amikor az elért eredményekről beszél. Legnagyobb bánata csak az, hogy nem mehetett a mező- gazdasági kiállításra, mert pont most választja le a sok malacot. De bánatára vígasztalás is van, hiszen 18 malacot kap prémium­ként, mert a tervezettnél — a kétszeri fialtatás révén — 5 da­rabbal magasabb lett a fialási átlag. ÍGY AZUTÄN 7 családjával és feleségével nagyon elégedet­tek. Mondja is sokszor: — soha ilyen sorsom nem volt, mint amióta a termelőszövetkezetben dolgozom. KECSKEMÉTI Istvánnak még egy kívánsága van. Ezt csak úgy szerényen adja elő: — Sze­retném nagyon, ha majd üdül­ni megyek, olyan helyre ossza­nak be, ahol sok sertésgondozó van, mert jó lenne tudni, hogy azok, akik még jobb eredmé­nyeket éhnek el; hogy csinál­ják!? AZ EDDIG leírtakból látha­tó, van mire alapozni: a tagok összefogása, jó munkája újabb sikerek felé vezeti a termelő­szövetkezetet. Kapás István tsz-szervező, Kiskunfélegyháza, járási tanács. Szeretettel togadjuk vissza kilépeti tagjainkat A Termelőszövetkezeti Tanács levelét olvasva, melyet a ter­melőszövetkezetek tagjaihoz in­tézett, mi, a bácsbokodi Vörös Csillag vezetőségének tagjai, úgy éreztük, a mi munkaerőhelyze­tünk is megkívánja, hogy elő­segítsük a kilépett és sorainkból eltávozott, becsületes volt tag­jaink visszatérését. Öt éve alakult szövetkezetünk. Az eltelt évek során gazdasági­lag egyre erősödtünk. Az idén is 5 kiló búzát, 2 kiló árpát, 5 kiló burgonyát és előrelátható­lag 4 kiló kukoricát, valamint egyéb terményféleségeket, kész­pénzben pedig 7 forintot osztot­tunk, illetve osztunk munkaegy­ségenként. Tagjaink becsülettel végzett munkájukkal átlagosan 300 munkaegységre tettek szert. Ez annyit jelent, hogy egy tag­nak. akinek ennyi munkaegysé­ge van, 15 mázsa búza, 6 mázsa árpa, 9 mázsa burgonya és 12 mázsa kukorica jut a főbb ter­ményekből, 2100 forint pedig készpénzben. Tagjaink jövedel­me évről-évre emelkedik. Állat- állományunk növekedése és fej­lesztése pedig további gazdago­dást fog eredményezni. vá tehessük termelőszövetkeze­tünket. A bácshokodi Vörös Csil­lag termelőszövetkezet ve­zetősége nevében: Pestality Márton elnök. Gazdag ősz a mélykúti termelő­szövetkezetekben A mélykúti »Lenin« ter­melőszövetkezet tagsága az idén kombájnnal szedte és csépelte napraforgóját. 10 mázsás hol- dankénti átlagtermést takarí­tottak be. Most folyik a burgo­nyaszedés is, amelyből a vár­ható termésátlag holdanként 110 —115 mázsa. Szép termést ígér az ősziárpa tarlójába vetett 2000 öl takarmányrépa, amely­ből 250 mázsára számítanak. Tavasziborsó után vetett nyári ültetésü burgonyájuknak a ha­tárban nincsen párja, mert 85 —90 mázsa termést ígér holdan­ként. A termelőszövetkezet úgy számította, hogy a termés egy- részét meghagyja vetőmagnak, másik részét pedig ugyancsak vetőmag céljára átadják va­lamelyik termelőszövetkezet­nek, ahol nincs megfelelő vető­burgonya. Van a termelőszövet- keztnek 1200 öl csemegepapriká­ja is, amelyre magtermesztési szerződést kötött. A kötelező 36 kilogramm magot, amelyet be kellett szállítaniok, már biztosí­tották és ezen felül lesz legalább 70 kiló mag. A 36 kilón felül megtermett minden kiló magén azonban már 80 forintot fizet a szerződtető vállalat. A kimagva- zott paprika húsából már eddig több, mint 10 mázsát adtak el, kilónként 2 forintért. Az ősziek betakarítása mellett folyik a vetés is. 12 hold takar­mánykeverék, 15 hold ősziárpa már a földben van. Ugyancsak nemrég fejezték be 13 hold ke­resztsoros cszibúza vetésüket. HORVATH JÁNOSNE. A tabdi Előre termelőszövetkezeti csoport A tabdi Előre I. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjai a napokban közgyűlést tartottak. A közgyűlésen fölmérték, hogy 1951 óta — amióta a csoportot megalakították — mennyit fej­lődtek. A szántóföldi növénytermelés mellett főleg szőlő- és gyü­mölcstermeléssel foglalkoznak. A csoportnak közel 100 hold sző­leje és 6 hold gyümölcsöse van. Az egyéb őszi munkák mellett megkezdték a szőlő szüretelését. Holdanként átlag 15 hektoliter bortermésre számítanak. A gyümölcsösükben is beérett a za­matos télialma. A csoport tagjai közül sokan voltak Budapesten megnézni az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A látogatók különösen a fej­lett termelőszövetkezetek eredményeiről beszéltek a közgyűlésen. Ezek alapján állapították meg, hogy ők sókkal több eredményt értek el, mint amikor egyénileg gazdálkodtak. Ezt bizonyítja, hogy a legutóbbi héten kilenc tag lépett be és újabb öt kérte felvételét. A közgyűlésen szó esett arról is, hogy még tovább tudnák fejleszteni gazdaságukat, ha átalakulnának II. típusú ter­melőszövetkezeti csoporttá. Ezen a gyűlésen hoztak határozatot arról is, hogy már az idei bortermés bevételének két százalékát közös alapba helyezik. A bort Pesten a saját italkimérésükben fogják árusítani, G A ZD 4 fí.4 LEND A RI UM Itt n ideje a másadnsvények betakarításának leérkezett az idő a másodter­mények betakarítására is. A kö­lest takarmánynak bugahányas idején vagy közvetlenül érés előtt kaszáljuk. Magnak pedig akkor arassuk, ha a bugák sár­gák, a magvak már nem tejesek de a szalma még zöldes. A mu­hart bugahányás után kaszál­juk, mert ilyenkor könnyebben, szárad és jó takarmányt ad. A szudáni füvet etetésre a vetés után 6—8 hét múlva kaszálhat­juk. Használjunk mustjaink erjesztéséhez iajélesztöt A mustban igen sok és sok­féle élesztő penészgomba, bak­térium van. Ezek között a lé­tért heves küzdelem folyik és a harc rendszerint azoknak a mikroorganizmusoknak elnyo­másával végződik, amelyek az erjesztett bor ízét, minőségét lé­nyegesen javítanák. Hogy ez ne történjék meg, szükséges annak biztosítása, hogy mindig olyan borélesztőfajta irányítsa az er­jedési folyamatot, amely a mustnak legjobban megfelel. — Ezért ajánlatos használni meg­határozott tulajdonságokkal ren­delkező fajélesztőket. A fajélesztőt a Szőlészeti Ku­tató Intézettől (Budapest, II. kér., Hermann Oltó-utca 15. &z.) rendelhetjük meg. A fajélesztőt üvegben küldik, amelyet csak szüret előtt 4—5 nappal anya- élesztő készítésére szabad Ki­nyitni. A frissen szedett szőlő­ből sajtoljunk 5 liter mustot, melyet tiszta zománcedényben egynegyed óráig forralunk. A forralt mustot tiszta kendővel letakarjuk és másnapig hülni hagyjuk. Akkor elővesszük az üveget, melynek gyapotdugóját megnyujtjuk és a dugómarad­ványt eldobjuk. Ezután izzított és a mustban lehűtött dróttal az üvegből az élesztős vattát ki­vesszük és a mustba tesszük. Ezzel a mustot beoltottuk, az edényt letakarjuk és 2—3 napig 20—22 C-fókos szobahőmérsék­leten tartjuk. Az 5 liter must lesz az anyaélesztő, mely akkor jó, ha felkavarva erősen pezseg. A burgonyatermelés mesterei Üaloiassálláson — Ugyan engedjék már közelebbről megnézni! — No, amióta kétszárú nadrágban járok, ilyent nem láttam! — Balotai föld ilyen krumplit még nem nevelt! Ilyenek hangzanak el naponta ki tudja hányszor a balota- szállási Petőfi tsz megszedett burgonyatáblája végében, ahol kazalnyi dombok emelkednek a termésből. Bulázer Benő, a Koe- suth-brigád vezetője a »tulajdonos« büszkeségével fogadja a kí­váncsiskodó, csodálkozó falubelieket, akik csapatosan szállingóz­nak meggyőződni: igaz-e a 90 mázsás »csoportkrumpli« híre? Bulázer Benő joggal büszke, mert azt az öt holdat, amely balotai homokon fehérhollónak számító 90 mázsás átlaggal fizetett bur­gonyából, — az ő brigádja művelte. Az érdeklődőknek melegében azt is elsorolja: hogyan mes- terkedték ki ezt a termést. Azon kezdték, hogy jól kiválasztották a helyét: Istálló trá­gyázott búzaföldre esett a döntés. Ezt tavaly ősszel jó mélyen felszántották. Tavasszal tárcsával megjáratták s ezzel egyidőben 40 kiló kálisót és 60 kiló szuperfoszfátot munkáltak a talajba. —■ Olyan selyemágyba került az egészséges, jól kiválogatott Gül Baba-vetőmag, mint a pólyásgyerek — mondják a tagok. A nyári ápolást is példaszerűen végezték. Kétszer járta kézi* Kapa a burgonyaföldet, ugyanannyiszor töltögettek is. A másod­szori töltögetéskor újfent 40 kiló kálisót kaptak a tövek holdan­ként. A virágzó, gyönyörű táblának már akkor csodájára járt a környék. Nótaszóval merítették a kapát ebbe a burgonyatáblába sze-' déskor a tagok. Ontották a tövek a termést, egy bokor egy kosa­rat töltött meg. Másutt is van burgonyája a szövetkezetnek, ott most folyik a szedés. Ha az mostohábban fizet is, — de ez az öt hold a 90 mázsás átlagterméssel máris biztosította a munkaegységenkénti legkevesebb 2 kilót: Rövid vissanemlékesés A Termelőszövetkezeti Tanács azok számára, akik visszatértek közénk, biztosította, hogy a ki­lépésből keletkezett és most is fennálló állammal szembeni hi­teltartozásokat, valamint a kilé­pésből származó beadási és jö­vedelemadó hátralékokat egy évre felfüggesztik s egy évi tag­ság után törölni fogják. — ki­véve a baromfi- és tojásbcadá.si hátralékot. Szeretettel várjuk a visszalé­pőket. Eddig sem voltunk velük szemben ellenséges érzülettel. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tése az ő munkájukra is számit. A szövetkezet pedig visszatéré­sükhöz segítséget nyújt. Segít­ségükre leszünk abban, hogy munkaegységeik után a régi ta­gokkal egyöntetűen jussanak készpénzclőleghcz és más jutta­tásokhoz is. Nem titok előttünk, hogy van­nak a kilépettek között számo­sán olyanok, akik már megbán­ták elhamarkodott lépésüket. Léh Lajos is ezek közé tarto­zott, aki magától jött rá arra hogy nemcsak a maga és csa­ládja ellen vétett, de a szövet­kezet ellen is, melyet távozása munkaerőtől fosztott meg. Szíve­sen fogadtuk vissza és már itt is van sorainkban. Várunk Benneteket, hogy kö­zös erővel bebizonyítsuk a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét és az egész községünk előtt vonző­rM AN ÁCSVÁLASZTÁSRA ■* készül az ország. A nép vezetőit választják a nép fiai­ból! Régen is voltak vezetői a városoknak, községeknek. Ezek azonban osztályhelyzetüknél fog­va gyűlölték a népet és kiszol­gálták az úri rendszert. Most, amikor az új tanácsválasztás előkészületei folynak, érdemes egy kicsit elgondolkozni arról, hogy mi fs a különbség a mos­tani tanács, és a volt községi képviselőtestület között? Egy mondottal is könnyű válaszolni erre a kérdésre! A képviselőtes­tületekben az úgynevezett viri­listák, a nagybirtokosok, ku- lákok, nagykereskedők vettek részt, a községi tanácsot pedig a nép becsületes, szorgalmas fiaiból választják. Ügy gondolom azonban, hogy ez az egy mondat kissé felületes meghatározást jelent. Nézzük meg alaposabban egy község példáján keresztül, hogy is né­zett ki, illetve néz ki ez a gya­korlatban. Pt/IINDEGY, hogy melyik községet nézzük, illetve melyik község múltját idézzük. A községi képviselőtestületek jelölése egyformán történt. A járási főbíró és a községi főjegyző javaslata alapján állí­tották össze »megbízható szemé­lyekből« a képviselőtestületi ta­gok névsorát. Hogy kik voltak ezek, arra már utaltunk. Ezek aztán a községben élet-halál urai voltak és akinek nem tetszett a viselkedése, vagy valamelyik ku- lák haragudott rá, azt valami­lyen módon eltették az útból. Vagy katonának vitték, vagy ráfogtak valamit, és elhurcolták a csendőrök. Így volt ez Soltvadkerten is. Mutassunk be néhányat a volt képviselőtestületi tagok közül. Vegyük először Gessermann Já­nos, 27 holdas kulákot, mert ez volt közöttük a leggyülöletesebb. A nagyvendéglő hűvösében ku- láktársaival — a képviselőtestü­let többi tagjával — összedugták a fejüket és megállapították a napszámbért. Persze ez a lehető legalacsonyabb volt. A községhá­za mellett lévő emberpiac nincstelejei, akik munka nél­kül csellengtek, a rongyos csa­ládapák, akiket otthon négy-öt éhes száj várt mindennap, kény­telenek voltak még a 80 filléres napszámot is elfogadni, mert ha Gessermann János 80 fillért mondott, — az ellen nem lehe­tett apellálni. Klamm János 140 holdas ku­tak sem volt jobb társainál. Ál­landóan négy-öt cselédet robol- tatott. 5 hektó lekvárt főzött nekik hulladékgyümölcsből és azzal etette őket egész évben, még aratás-cséplés idején is. Nem voltak különbek a Kévé­sek sem. 150 holdjuk kaput nyi­tott számukra a községi kép­viselőtestületbe, tagjai voltak a »rongyosgárdának«, ennek a horthy-rendszer által létreho­zott terrorszervezetnek. Tovább lehetne sorolni őket, de felesleges, mert mind egy­formák voltak. Hájasodtak, zsí- rosodtak, igyekeztek minél több vagyont összeharácsolni a nép bőrén, miközben az emberpiac tagjainak száma egyre nőtt a községben. Mit törődött az akkori kép­viselőtestület a község gondjá­val! Nem volt villany, egész­ségtelenek voltak a cselédlaká­sok. Nem érdekelte őket mindez. Kiskunhalas város honatyái 70.000 pengőt elsikkasztottak és a soltvadkerti községi képvi­selőtestület nagylelkűen Font Henrik, az akkori községi fő­jegyző közreműködésével »kise­gítette« őket. Így ment el min­den pénz a virilisták kezei kö­zött. * \'ï A a nép fiai állnak a * község élén, résztvesz- nek az államhatalom gyakorlá­sában, községük életének felvirá­goztatásában. Hatalmas változás ez a múlthoz képest. Gondolhat tott-e valamikor az úri-rendszer- ben Szőke János, jelenlegi ta­nácstag, aki nemrég kapta meg az »élenjáró termelőszövetkezeti tag« kitüntetést — arra, hogy résztvesz az államhatalom gya- korlásában, községének vezetésé- ben? Bizony nem! Vagy Lehóczki János, Gáspár Imre, Bácskai Henrikné és a többi tanácstagi Megbecsülik, szeretik őket a községben, mert jól végzik munkájukat és intézik a község dolgát. Es a község is, milyen sokat fejlődött, amióta a tanács irányiU ja. A régi óhaj teljesült: viU lány ég a soltvadkerti utcákon; Bölcsőde, szülőotthon és napkö­ziotthon létesült. Mindezek többszázezer forintos beruházást jelentenek a nép államának. A boncház is mintegy 30.ÓÖ0 fo­rintba került. Ez a fejlődés is bizonyltjai hogy a község fiai törődnek a község ügyeivel. Van még sok tennivaló: a kutak rendbehozá­sa, a kultúrház felépítése és így tovább. Vannak még hi­bák is, hiszen a tanács fiatal szerv és az első lépései bi­zonytalanok, mint a járni ta­nuló gyereké. De nemsokára is­mét megújul, felfrissül. A nép új, harcos fiai erősitik soraitj akik továbbviszik előre a köz­séget a fejlődés útján.

Next

/
Thumbnails
Contents