Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-03 / 234. szám
Megyénk termelőszövetkezetei a virágzó, gazdag élet útján A szorgalmas munka eredményei a pálmonostori Rákosi termelőszövetkezetben A PÁLMONOSTORI Rákosi termelőszövetkezet 1949 őszén alakult kilenc családdal és 170 időid földdel. Most 46 tagja van es 330 holdon gazdálkodnak, az idei év szép, eddig soha nem látott eredményeket hozott a Kákosi termelőszövetkezet földjein. A körültekintő munka után arról a földről, amely a felszabadulás előtt csak a rozsot termetté meg — és abból is csak igen keveset — az idén 8 mázsás napraforgótermést takarózott be a csoport. Ahol valamikor csak 15 mázsás kukoricatermést értek el, ott most a termelőszövetkezet 28—30 mázsát vár és biztosan meg is lesz, mert a környékbeliek is azt állítják, hogy ilyen kukoricatermést jtt még soha nem láttak. ' A KIVÁNCSIAKNAK, a látogatóknak — akik egyre gyakrabban fordulnak meg a termelőszövetkezetben —, büszkén mutatják sertéstenyészetüket. — Rend és tisztaság honol mindenütt, az ólakban egészséges malacok futkároznak. Kecskeméti István kiváló termelőszövetkezeti tag, a sertések iondozója. Tekintete szeretettel Miien a fürge kis jószágokon, amikor az elért eredményekről beszél. Legnagyobb bánata csak az, hogy nem mehetett a mező- gazdasági kiállításra, mert pont most választja le a sok malacot. De bánatára vígasztalás is van, hiszen 18 malacot kap prémiumként, mert a tervezettnél — a kétszeri fialtatás révén — 5 darabbal magasabb lett a fialási átlag. ÍGY AZUTÄN 7 családjával és feleségével nagyon elégedettek. Mondja is sokszor: — soha ilyen sorsom nem volt, mint amióta a termelőszövetkezetben dolgozom. KECSKEMÉTI Istvánnak még egy kívánsága van. Ezt csak úgy szerényen adja elő: — Szeretném nagyon, ha majd üdülni megyek, olyan helyre osszanak be, ahol sok sertésgondozó van, mert jó lenne tudni, hogy azok, akik még jobb eredményeket éhnek el; hogy csinálják!? AZ EDDIG leírtakból látható, van mire alapozni: a tagok összefogása, jó munkája újabb sikerek felé vezeti a termelőszövetkezetet. Kapás István tsz-szervező, Kiskunfélegyháza, járási tanács. Szeretettel togadjuk vissza kilépeti tagjainkat A Termelőszövetkezeti Tanács levelét olvasva, melyet a termelőszövetkezetek tagjaihoz intézett, mi, a bácsbokodi Vörös Csillag vezetőségének tagjai, úgy éreztük, a mi munkaerőhelyzetünk is megkívánja, hogy elősegítsük a kilépett és sorainkból eltávozott, becsületes volt tagjaink visszatérését. Öt éve alakult szövetkezetünk. Az eltelt évek során gazdaságilag egyre erősödtünk. Az idén is 5 kiló búzát, 2 kiló árpát, 5 kiló burgonyát és előreláthatólag 4 kiló kukoricát, valamint egyéb terményféleségeket, készpénzben pedig 7 forintot osztottunk, illetve osztunk munkaegységenként. Tagjaink becsülettel végzett munkájukkal átlagosan 300 munkaegységre tettek szert. Ez annyit jelent, hogy egy tagnak. akinek ennyi munkaegysége van, 15 mázsa búza, 6 mázsa árpa, 9 mázsa burgonya és 12 mázsa kukorica jut a főbb terményekből, 2100 forint pedig készpénzben. Tagjaink jövedelme évről-évre emelkedik. Állat- állományunk növekedése és fejlesztése pedig további gazdagodást fog eredményezni. vá tehessük termelőszövetkezetünket. A bácshokodi Vörös Csillag termelőszövetkezet vezetősége nevében: Pestality Márton elnök. Gazdag ősz a mélykúti termelőszövetkezetekben A mélykúti »Lenin« termelőszövetkezet tagsága az idén kombájnnal szedte és csépelte napraforgóját. 10 mázsás hol- dankénti átlagtermést takarítottak be. Most folyik a burgonyaszedés is, amelyből a várható termésátlag holdanként 110 —115 mázsa. Szép termést ígér az ősziárpa tarlójába vetett 2000 öl takarmányrépa, amelyből 250 mázsára számítanak. Tavasziborsó után vetett nyári ültetésü burgonyájuknak a határban nincsen párja, mert 85 —90 mázsa termést ígér holdanként. A termelőszövetkezet úgy számította, hogy a termés egy- részét meghagyja vetőmagnak, másik részét pedig ugyancsak vetőmag céljára átadják valamelyik termelőszövetkezetnek, ahol nincs megfelelő vetőburgonya. Van a termelőszövet- keztnek 1200 öl csemegepaprikája is, amelyre magtermesztési szerződést kötött. A kötelező 36 kilogramm magot, amelyet be kellett szállítaniok, már biztosították és ezen felül lesz legalább 70 kiló mag. A 36 kilón felül megtermett minden kiló magén azonban már 80 forintot fizet a szerződtető vállalat. A kimagva- zott paprika húsából már eddig több, mint 10 mázsát adtak el, kilónként 2 forintért. Az ősziek betakarítása mellett folyik a vetés is. 12 hold takarmánykeverék, 15 hold ősziárpa már a földben van. Ugyancsak nemrég fejezték be 13 hold keresztsoros cszibúza vetésüket. HORVATH JÁNOSNE. A tabdi Előre termelőszövetkezeti csoport A tabdi Előre I. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjai a napokban közgyűlést tartottak. A közgyűlésen fölmérték, hogy 1951 óta — amióta a csoportot megalakították — mennyit fejlődtek. A szántóföldi növénytermelés mellett főleg szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkoznak. A csoportnak közel 100 hold szőleje és 6 hold gyümölcsöse van. Az egyéb őszi munkák mellett megkezdték a szőlő szüretelését. Holdanként átlag 15 hektoliter bortermésre számítanak. A gyümölcsösükben is beérett a zamatos télialma. A csoport tagjai közül sokan voltak Budapesten megnézni az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A látogatók különösen a fejlett termelőszövetkezetek eredményeiről beszéltek a közgyűlésen. Ezek alapján állapították meg, hogy ők sókkal több eredményt értek el, mint amikor egyénileg gazdálkodtak. Ezt bizonyítja, hogy a legutóbbi héten kilenc tag lépett be és újabb öt kérte felvételét. A közgyűlésen szó esett arról is, hogy még tovább tudnák fejleszteni gazdaságukat, ha átalakulnának II. típusú termelőszövetkezeti csoporttá. Ezen a gyűlésen hoztak határozatot arról is, hogy már az idei bortermés bevételének két százalékát közös alapba helyezik. A bort Pesten a saját italkimérésükben fogják árusítani, G A ZD 4 fí.4 LEND A RI UM Itt n ideje a másadnsvények betakarításának leérkezett az idő a másodtermények betakarítására is. A kölest takarmánynak bugahányas idején vagy közvetlenül érés előtt kaszáljuk. Magnak pedig akkor arassuk, ha a bugák sárgák, a magvak már nem tejesek de a szalma még zöldes. A muhart bugahányás után kaszáljuk, mert ilyenkor könnyebben, szárad és jó takarmányt ad. A szudáni füvet etetésre a vetés után 6—8 hét múlva kaszálhatjuk. Használjunk mustjaink erjesztéséhez iajélesztöt A mustban igen sok és sokféle élesztő penészgomba, baktérium van. Ezek között a létért heves küzdelem folyik és a harc rendszerint azoknak a mikroorganizmusoknak elnyomásával végződik, amelyek az erjesztett bor ízét, minőségét lényegesen javítanák. Hogy ez ne történjék meg, szükséges annak biztosítása, hogy mindig olyan borélesztőfajta irányítsa az erjedési folyamatot, amely a mustnak legjobban megfelel. — Ezért ajánlatos használni meghatározott tulajdonságokkal rendelkező fajélesztőket. A fajélesztőt a Szőlészeti Kutató Intézettől (Budapest, II. kér., Hermann Oltó-utca 15. &z.) rendelhetjük meg. A fajélesztőt üvegben küldik, amelyet csak szüret előtt 4—5 nappal anya- élesztő készítésére szabad Kinyitni. A frissen szedett szőlőből sajtoljunk 5 liter mustot, melyet tiszta zománcedényben egynegyed óráig forralunk. A forralt mustot tiszta kendővel letakarjuk és másnapig hülni hagyjuk. Akkor elővesszük az üveget, melynek gyapotdugóját megnyujtjuk és a dugómaradványt eldobjuk. Ezután izzított és a mustban lehűtött dróttal az üvegből az élesztős vattát kivesszük és a mustba tesszük. Ezzel a mustot beoltottuk, az edényt letakarjuk és 2—3 napig 20—22 C-fókos szobahőmérsékleten tartjuk. Az 5 liter must lesz az anyaélesztő, mely akkor jó, ha felkavarva erősen pezseg. A burgonyatermelés mesterei Üaloiassálláson — Ugyan engedjék már közelebbről megnézni! — No, amióta kétszárú nadrágban járok, ilyent nem láttam! — Balotai föld ilyen krumplit még nem nevelt! Ilyenek hangzanak el naponta ki tudja hányszor a balota- szállási Petőfi tsz megszedett burgonyatáblája végében, ahol kazalnyi dombok emelkednek a termésből. Bulázer Benő, a Koe- suth-brigád vezetője a »tulajdonos« büszkeségével fogadja a kíváncsiskodó, csodálkozó falubelieket, akik csapatosan szállingóznak meggyőződni: igaz-e a 90 mázsás »csoportkrumpli« híre? Bulázer Benő joggal büszke, mert azt az öt holdat, amely balotai homokon fehérhollónak számító 90 mázsás átlaggal fizetett burgonyából, — az ő brigádja művelte. Az érdeklődőknek melegében azt is elsorolja: hogyan mes- terkedték ki ezt a termést. Azon kezdték, hogy jól kiválasztották a helyét: Istálló trágyázott búzaföldre esett a döntés. Ezt tavaly ősszel jó mélyen felszántották. Tavasszal tárcsával megjáratták s ezzel egyidőben 40 kiló kálisót és 60 kiló szuperfoszfátot munkáltak a talajba. —■ Olyan selyemágyba került az egészséges, jól kiválogatott Gül Baba-vetőmag, mint a pólyásgyerek — mondják a tagok. A nyári ápolást is példaszerűen végezték. Kétszer járta kézi* Kapa a burgonyaföldet, ugyanannyiszor töltögettek is. A másodszori töltögetéskor újfent 40 kiló kálisót kaptak a tövek holdanként. A virágzó, gyönyörű táblának már akkor csodájára járt a környék. Nótaszóval merítették a kapát ebbe a burgonyatáblába sze-' déskor a tagok. Ontották a tövek a termést, egy bokor egy kosarat töltött meg. Másutt is van burgonyája a szövetkezetnek, ott most folyik a szedés. Ha az mostohábban fizet is, — de ez az öt hold a 90 mázsás átlagterméssel máris biztosította a munkaegységenkénti legkevesebb 2 kilót: Rövid vissanemlékesés A Termelőszövetkezeti Tanács azok számára, akik visszatértek közénk, biztosította, hogy a kilépésből keletkezett és most is fennálló állammal szembeni hiteltartozásokat, valamint a kilépésből származó beadási és jövedelemadó hátralékokat egy évre felfüggesztik s egy évi tagság után törölni fogják. — kivéve a baromfi- és tojásbcadá.si hátralékot. Szeretettel várjuk a visszalépőket. Eddig sem voltunk velük szemben ellenséges érzülettel. A mezőgazdasági termelés fejlesztése az ő munkájukra is számit. A szövetkezet pedig visszatérésükhöz segítséget nyújt. Segítségükre leszünk abban, hogy munkaegységeik után a régi tagokkal egyöntetűen jussanak készpénzclőleghcz és más juttatásokhoz is. Nem titok előttünk, hogy vannak a kilépettek között számosán olyanok, akik már megbánták elhamarkodott lépésüket. Léh Lajos is ezek közé tartozott, aki magától jött rá arra hogy nemcsak a maga és családja ellen vétett, de a szövetkezet ellen is, melyet távozása munkaerőtől fosztott meg. Szívesen fogadtuk vissza és már itt is van sorainkban. Várunk Benneteket, hogy közös erővel bebizonyítsuk a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és az egész községünk előtt vonzőrM AN ÁCSVÁLASZTÁSRA ■* készül az ország. A nép vezetőit választják a nép fiaiból! Régen is voltak vezetői a városoknak, községeknek. Ezek azonban osztályhelyzetüknél fogva gyűlölték a népet és kiszolgálták az úri rendszert. Most, amikor az új tanácsválasztás előkészületei folynak, érdemes egy kicsit elgondolkozni arról, hogy mi fs a különbség a mostani tanács, és a volt községi képviselőtestület között? Egy mondottal is könnyű válaszolni erre a kérdésre! A képviselőtestületekben az úgynevezett virilisták, a nagybirtokosok, ku- lákok, nagykereskedők vettek részt, a községi tanácsot pedig a nép becsületes, szorgalmas fiaiból választják. Ügy gondolom azonban, hogy ez az egy mondat kissé felületes meghatározást jelent. Nézzük meg alaposabban egy község példáján keresztül, hogy is nézett ki, illetve néz ki ez a gyakorlatban. Pt/IINDEGY, hogy melyik községet nézzük, illetve melyik község múltját idézzük. A községi képviselőtestületek jelölése egyformán történt. A járási főbíró és a községi főjegyző javaslata alapján állították össze »megbízható személyekből« a képviselőtestületi tagok névsorát. Hogy kik voltak ezek, arra már utaltunk. Ezek aztán a községben élet-halál urai voltak és akinek nem tetszett a viselkedése, vagy valamelyik ku- lák haragudott rá, azt valamilyen módon eltették az útból. Vagy katonának vitték, vagy ráfogtak valamit, és elhurcolták a csendőrök. Így volt ez Soltvadkerten is. Mutassunk be néhányat a volt képviselőtestületi tagok közül. Vegyük először Gessermann János, 27 holdas kulákot, mert ez volt közöttük a leggyülöletesebb. A nagyvendéglő hűvösében ku- láktársaival — a képviselőtestület többi tagjával — összedugták a fejüket és megállapították a napszámbért. Persze ez a lehető legalacsonyabb volt. A községháza mellett lévő emberpiac nincstelejei, akik munka nélkül csellengtek, a rongyos családapák, akiket otthon négy-öt éhes száj várt mindennap, kénytelenek voltak még a 80 filléres napszámot is elfogadni, mert ha Gessermann János 80 fillért mondott, — az ellen nem lehetett apellálni. Klamm János 140 holdas kutak sem volt jobb társainál. Állandóan négy-öt cselédet robol- tatott. 5 hektó lekvárt főzött nekik hulladékgyümölcsből és azzal etette őket egész évben, még aratás-cséplés idején is. Nem voltak különbek a Kévések sem. 150 holdjuk kaput nyitott számukra a községi képviselőtestületbe, tagjai voltak a »rongyosgárdának«, ennek a horthy-rendszer által létrehozott terrorszervezetnek. Tovább lehetne sorolni őket, de felesleges, mert mind egyformák voltak. Hájasodtak, zsí- rosodtak, igyekeztek minél több vagyont összeharácsolni a nép bőrén, miközben az emberpiac tagjainak száma egyre nőtt a községben. Mit törődött az akkori képviselőtestület a község gondjával! Nem volt villany, egészségtelenek voltak a cselédlakások. Nem érdekelte őket mindez. Kiskunhalas város honatyái 70.000 pengőt elsikkasztottak és a soltvadkerti községi képviselőtestület nagylelkűen Font Henrik, az akkori községi főjegyző közreműködésével »kisegítette« őket. Így ment el minden pénz a virilisták kezei között. * \'ï A a nép fiai állnak a * község élén, résztvesz- nek az államhatalom gyakorlásában, községük életének felvirágoztatásában. Hatalmas változás ez a múlthoz képest. Gondolhat tott-e valamikor az úri-rendszer- ben Szőke János, jelenlegi tanácstag, aki nemrég kapta meg az »élenjáró termelőszövetkezeti tag« kitüntetést — arra, hogy résztvesz az államhatalom gya- korlásában, községének vezetésé- ben? Bizony nem! Vagy Lehóczki János, Gáspár Imre, Bácskai Henrikné és a többi tanácstagi Megbecsülik, szeretik őket a községben, mert jól végzik munkájukat és intézik a község dolgát. Es a község is, milyen sokat fejlődött, amióta a tanács irányiU ja. A régi óhaj teljesült: viU lány ég a soltvadkerti utcákon; Bölcsőde, szülőotthon és napköziotthon létesült. Mindezek többszázezer forintos beruházást jelentenek a nép államának. A boncház is mintegy 30.ÓÖ0 forintba került. Ez a fejlődés is bizonyltjai hogy a község fiai törődnek a község ügyeivel. Van még sok tennivaló: a kutak rendbehozása, a kultúrház felépítése és így tovább. Vannak még hibák is, hiszen a tanács fiatal szerv és az első lépései bizonytalanok, mint a járni tanuló gyereké. De nemsokára ismét megújul, felfrissül. A nép új, harcos fiai erősitik soraitj akik továbbviszik előre a községet a fejlődés útján.
