Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-29 / 256. szám

Kecskemét áramellátásának néhány kérdéséről Az utóbbi időben egyre gyakrabban alszik ki a vil- .anyfény Kecskemét különböző részén. Ilyenkor megállnak a gépek s mindenütt abbahagy­ják a munkát. Nem éppen di­csérő szavakkal illetik egyesek a villanytelep dolgozóit. Sokan kíváncsiak, mi lehet az oka a gyakori áramszünetnek? Mit mond minderről a kirendeltség vezetője — A város villanyhálózatát 1902-ben fektették le. Minder­ről sajnos sem térkép, sem nyomvonal nincs. A kirendelt­ség vezetősége nem ismeri a hálózatot, nem tudja hol van­nak a kötések. A lefektetett kábelek 2000 voltos áramot tudtak csak vezetni. A felsza­badulás után ezt a 2000 voltos áramkört vezető kábeleket a gyáraknál kicserélték 5000 vol­tosra. A cserét a belvárosban még nem sikerült megvalósíta­ni. Ennek ellenére a központba több olyan vállalat települt, amely sok villanyáramot fo­gyaszt. Az új vállalatok csak akkor jelentették be áramra igényüket, amikor már minden épület kész volt. Ezenkívül több olyan üzletet is összevontak, amelyek azelőtt a város külön­böző részein működtek. Pél­dául a nőifodrásE ktsz a Luther- udvarban helyezkedett el. 50 búrája 4 kilowatt árammal töb­bet fogyaszt naponta, mint a Kecskeméti Cipőgyár. A túl- centralizálás következtében a 2000 voltot vezető kábelnek nagy a túlterhelése. A gyakori erőltetés következtében tavaly két transzformátor égett le. Értetlenség a városi tanács illetékes Gsztályán Akadályozza a jobb villany­ellátást, főleg a kábelek gyors kicserélését a városi tanács műszaki osztálya. Nem hajlan­dó engedélyt adni az utcabur­kolat felbontására, hogy a vil­lanytelep a vezetékeket ki tud­ja cserélni. — Ha hiszi, ha nem az elvtárs, titokban kell kicse­rélni a kábeleket. így tettük a Batthyányi-utcában is, hogy megfelelő világítást tudjunk adni a színháznak. A kábel le­fektetésére augusztustól októ­ber 2-ig kértük az engedélyt, de még ekkor sem adták meg. Kénytelenek voltunk »tör­vényellenesen« lefektetni a kábeleket a köz érdekében. Még csak annyit: közelharcot vívtunk Szappanos mérnök elv- társsal azért, hogy a tanácshá­za alagsorában adjanak egy helyiséget, ahol transzformátor­állomást építhetnénk, ezzel is biztosítanánk a tanácsháza és környéke jó áramellátását. Két hónapig jártunk a nyakukra, míg megértették ezt. Ilyen kö­zömbösséget kevés helyen ta­pasztaltam a villamosítással kapcsolatosan, mint itt. Tavaly is kénytelenek voltunk más megyébe elküldeni a villanysze­reléshez szükséges anyagot, mert a városi tanács illetékes osztá­lya nem adott lehetőséget ar­ra, hogy a városban használ­hassuk fel. Miképpen kívánják a téli vil­lany szolgáltatást megjavítani, milyen terveik vannak? —• Nemrég új kábelt fektet­tünk le a Szabadság-tér, Ökol- légium és a nyomda útvonalán. A piarista gimnáziumban egy új transzformátorállomást épí­tünk, a Béke-szálló körüli rész túlterhelését átvisszük a gimná zium és Gyenes-tér felé eső ká­belhálózatra és ezzel tehermen tesítjük a központ egy részét. Rövidesen hozzákezdünk egy új transzformátorállomás építésé­hez a tanácsházán is. Ez a transzformátor a környező nagy épülettömböket látja el vil lannyal. A Nagykőrösi-utca 9. szám alatt novemberben egy újabb 5000 voltos transzformá­tor építésével segítjük elő a jobb villanyszolgáltatást a város központjában. Ha jövő őszre megépül a Rákóczi-úti új bér­ház, akkor véglegesen meg­oldjuk a Rákóczi-út, Hajdú-, Bocskai-, Nagykőrösi-utca dol­gozóinak villannyal való biztos ellátását. — Sok a panasz, hogy a köz- világítás nem mindenütt jó. Ho­gyan ellenőrzik ezt? — Két dolgozónk reggel, este végigjárja kerékpárral a várost, és megnézi, hogy hol van a hi­ba és azt feljegyzi. A munka­idejük további részében pedig a hibás égőket cserélik ki. — Tapasztalat, vagy terv alapján? — Attól függ, sürgős-e. Tíz kerületre van felosztva a város, egy-egy kerületben csak két- három hét múlva térnek vissza s így valószínű, hogy egyes utcákban nem ég egy-két he­lyen a villany. A központban gépkocsival járunk. Ha már a közvilágításról van szó, elmon­dom, hogy naponta 114.000 kilowatt áram kell a város köz- világításához. Havi 30—60.000 forint kiadást jelent a város­nak. Több városunkban, így Budapesten, Szegeden este 11 óra után csak minden második utcai lámpa ég. Véleményem szerint nálunk is elég volna, hisz a nép pénzéről van szó. Asszonyt javasoltak lanácsiagjelölM a kunszentmiklósi 20-as választókörzeliien mar erősen esteledett, amikor Kunszentmiklóson az al- szögi óvodában, a 20-as válasz­tókörzet kijelölt helyiségében összegyűltek a kerület lakói, hogy tanácstagjelöltet válassza­nak. A gyűlés megnyitása előtt már heves vita indult, mert a nők Rózsahegyi Sándorné ne­vét vetették fel, mint a legal­kalmasabbat. A különböző véle­mények hamarosan kettéhasí­tották a férfiak táborát is, bár a férfiak többsége szívesebben férfijelöltet látna a tanácsban. Azonban sok férfi is elismerte Rózsahegyiné rátermettségét. A VITÁNAK Fekete György­né, a népfront küldöttének megnyitó szavai sem tudtak vé­get vetni. Az tovább keringett a teremben, s mihelyst az előadó befejezte beszédét, máris innen is, onnan is felhangzott az indít­vány, hogy Rózsahegyi Sándor- nét javasolják. A férfiak részéről különösen Hárfás elvtárs kar­doskodott férfijelölt mellett. Azt próbálgatta bizonyítani, hogy az asszonyok nem értenek a mező- gazdasághoz, nem ismerik a pa­rasztember problémáit. Az asz- szonyoknak nincs még meg a szükséges tekintélyük. Egyszó­val, a szavak között érezni lehe­tett, az asszonyok maradjanak a főzőkanálnál... VÁLASZKÉNT a jelenlévő asszonyok nyomban tekintélyt szereztek maguknak. Kiharcol­ták, hogy Rózsahegyi Sándorné legyen a tanácstagjelölt. Sorra megcáfolták a férfiak érveit. — Űk nem ismerik a parasztem­ber problémáit, hát nem-e a legtöbb asszonynak földművelő a férje, a legtöbb nő nem-e pa­raszti portán nevelkedett?! Hat erre nem sokat mondhattak el­len a férfiak. Farkasdi Lajos.né azzal érvelt, hogy Rózsahegyi Sándornét mindenki szereti a körzetben. Bár nem volt tanács­tag, eddig is szívesen segített azoknak, akik hozzáfordultak. Neki köszönheti, hogy mint ha­diözvegy megfelelő megélhetés­hez juthatott. Horváth Józsefná az igazságért küzdő asszonynak jellemezte Rózsahegyinét. El­mondotta, hogy férjét jogtalanul elítélték. Rózsahegyiné segítsé­gével igazságot szolgáltattak fér­jének. SOK HOZZÁSZÓLÓ beszélt arról, hogy Rózsahegyiné mint szövetkezeti felvásárló is milyen jó munkát végez. Az MNDS2 legtevékenyebb népnevelői közé tartozik. Sokat tett, hogy a Zöldkereszt munkája könnyebb legyen a községben, hogy a rá­szoruló gyerekek mielőbb meg­kapják a társadalmi segítséget. AZ ELHANGZOTT hozzá­szólások után megejtették a vá­lasztást. A gyűlés többsége Ró­zsahegyi Sándornét javasolta a- nácstagjelöltnek. így a legalkalmasabb személyt választották meg. De ezzel még nem elégedtek meg a gyűlés«». Megbeszélték azokat a tenni­valókat is, amelyekkel szebbé, jobbá tehetik a körzet lakóinak életét. Elhatározták, hogy a gya­logjárdákat salakozzák, felkérik a tanácsot, hogy lépjen érintke­zésbe a postával, hogy nem volna-e lehetséges, hogy a kör­zet utcáiba bevezessék a veze­tékes rádiót. ígéretet tettek ar­ra is, hogy teljesítik állampol­gári kötelességüket, hogy kor­mányzatunk megoldhassa a so- ronlévő feladatokat, amelyok mind életszínvonalunk emelését célozzák. Tervek és eredmények a sertéstenyésztésben A bajai és a szomszédos bácsalmási járás mindig híresek voltak, hogy évente többtízezer sertést hizlaltak és adtak közfo­gyasztás céljaira. A mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határo­zat megjelenése termelőszövet­kezeteinkben, egyénileg dolgo­zóink körében növelte a tenyész­tési kedvet. Mind többen leérik fajtiszta állataik: törzskönyvezé­sét. Tenyésztőink lelkes munká­ját bizonyítja, hogy a bajai já­rás a mezőgazdasági kiállításon öt díjazáshoz jutott, A bajai járás területén ma már minden termelőszövetkezet­nek jelentős sertésállománya van. A bajai törzsállattenyésztő állomás pedig a járás valameny- nyi termelőszövetkezetével közö­sen már augusztus és szeptem­ber hónapokban elkészítette az 1955. évi állattenyésztési, ezen belül pedig a sertéstenyésztési tervet. A tervből már kitűnik az is, hogy mennyivel emelkedik az állattenyésztéssel foglalkozók jövedelme. A tervek végrehajtá­sa során a bajai járás vissza­nyerheti régi hírnevét. A bajai járás termelőszö­vetkezeteinek kocasűrűsége egy év alatt 5.4 darabról 7.3 darabra fog növekedni, ami annyit je­lent, hogy 100 hold szántóra ennyi koca jut. Ezenfelül 600 darabbal több sertés kerül hizla­lásra, mint 1954-ben. 750—1000 tenyészkant és anyagöbét te­nyésztenek ki és tenyészanyag- ként a járásoknak, megyéknek átadják. Csak sertéseladásból a járás termelőszövetkezeteinek több, mint 8 millió forinttal emelkedik a bevétele. Törzstenyészetclnk 1955-ben — mivel a tenyészanyag a be­adásba számít — sertésbeadá­sukat nagyrészben tenyész- anyaggal fogják teljesíteni. Alig van már olyan termelőszövetke­zete a járásnak, amely a takar­mánybeadását nem hízóanyag- gal kívánná teljesíteni. Egy má­zsa takarmánygabona után 8.5 kiló a sertésbeadás, ugyanakkor egy mázsa takarmánygabonával két, két és félszer annyi súly- gyarapodást lehet elérni, A sertéstenyésztés már az idén is komoly bevételeket ered­ményezett. A bajai Vörös Fény­nek félmillió, a bácsbokodi Vö­rös Csillagnak 204 ezer, a dávo- di Szabadságnak 120 ezer forin­tot. Ezek az eredmények jövőre megkétszereződnek majd. A bácsbokodi Vörös Csillag például a sertésállomány növelésével ér­tékesíthet 75 tenyészkant és anyagöbét, 420 választási mala­cot és süldőt, továbbá 200 da­rab hízót. Ezért 460 ezer forint bevételre számíthat. A dávodi Szabadságnak, a hódunapusztai Dózsának bevételei is ilyen arányban emelkednek majd. A sertésből származó jöve­delem azonban nem jön rr.agá­KECSKEMÉTEN körzetenként folyik a személyi igazolványok kiállítása. Jelenleg az első kör­zetben adják ki az igazolványo­kat, mely területhez a Szolnoki- út, a Kuruc-körút, a Rákóczi-út, majd a Gyenes-tér és a Mihó- utca, Öz-utca, Galamb-utca, Kenderessy-utca által határolt rész, majd a Nagykőrösi-út észa­ki oldala, Urrét és borbási kül­terület tartozik. Az igazolványok kiállítási he­lye: Rákóczi-út 28. — a földmű­vesszövetkezet volt kultúrterme. Az eddig lezajlott igazolvány- kiadás ütemterve: 1954 október 22-én Urrét területéről az »A« és »B« betűvel kezdődő nevűok. Október 23-án Horváth Cyrill-u, 1—3, Jacques Duclos-utca 2—10, Jókai-utca 1—2 számig való la­kosok. Október 25-én Koháry- utca 3—7, Komszomol-tér 6, Rá­kóczi-út 2—4, Rákóczi-út 2— 38-ig, Wesselényi-utca 2—10-ig. Október 26-án Borbás-pusztáról tói. Feltétele: a jő takarmány, a gazdag legelő, a fokozott gondo­zás, a szaktanácsok követése. — Nagy gonddal kell végezni a to­vábbi kiválogatásokat, a megfe­lelő párosításokat. Sagyjelentőségíí a sertésál­lomány további fejlesztésére a most kiadott kormányrendelet. A járás termelőszövetkezetei októ­bertől 1955 május 1-ig 2300 má­zsa korpát kapnak kukoricáért majd cserébe. Minden mázsa be­adott kenyérgabona után 10 kg. korpa jár teljesen ingyenesen. A bajai ’árás előreláthatólag jövő évben 5300 mázsa Ingyen korpá­hoz fog jutni. Ez tovább fogja növelni a tenyésztési lendületet, hogy niég több sertés álljon a közfogyasztás rendelkezésére. VUITY JÓZSEF, a bajai törzsállattenyésztő állomás vezetője. az »A« és »B« betűvel kezdődő nevűek. Október 27-én Bocskay- utca 2—20-ig, Budai-utca 1—7-ig a Csokonai-utcaiak végig, a Jacques Duclos-u. páratlan old. Október 28-án Csáky-utca 1—9 számig, Kaszap-utca mindkét ol­dala. A MAI NAPTÓL érvényes ütemterv: Október 29-én az Urrét G, H, I, J, K betűvel kez­dődő nevűek. Október 30-án a Pászthy-utca 1—8-ig mindkét ol­dal a Plathy-utea 1—5-ig, Sár­kány-utca 1—10-ig. November 1- én Sárkány-ucta F—17-ig, Bu­dai-utca 9—25-ig. November hó 2- án Borbás-pusztáról G, H, I, J, K betűvel kezdődő nevűék. November 3-án Budai-utca 27- től végig, Csáky-utca végig. November 4-én Csokonai-utca- ból az elmaradottak és az öz- utca végig. November 5-én Ur­rét M, N, O betűvel kezdődő nevűek és az elmaradottig Személyi igazolványok kiállítása eh o (misék (úoúnuupL az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban Zsúfolásig megtelt az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár DISZ- szervezetének helyisége. Fiatalok, idősek, nők és férfiak, levele­zők ülték körül a hosszú asztalt. Azzal a gondolattal jöttek ide, hogy a Bácskiskunmegyei Népújság szerkesztősége által rende­zett mostani ankéton elmondják véleményüket, kívánságaikat. És valóban őszintén szóltak a dolgozók. Sokirányú és gazdag tapasztalat, észrevétel hangzott el, amit hasznosítani fogunk to­vábbi munkánk során. A hallgatóság egyöntetű véleménye találkozott Csáky Sán­dorné szavaival, amikoris kérte, hogy az újság több helyi hírt közöljön. Célszerű lenne — mondta, — hogy a szerkesztőség a nagyobb városok mozielőadásait minden nap közölné, más egyéb kulturális, stb. rendezvények helyének, idejének ismertetésével. Szeretnénk a lapban olvasni novellákat, kis regényeket is. Szabó Ferenc elmondta, hogy a sajtó a városi dolgozókat érintő köz­érdekű kérdésekkel keveset foglalkozik. Például a Kecskeméti Szeszfőzdéből az utcára folyik a szennyvíz. Ez egészségtelen. A városi tanács illetékes osztálya a többszöri panaszt nem orvo­solta. Ilyen dolgokkal is kell törődni. — Gábor elvtársnő hiá­nyolta, hogy a megye nő-dolgozói az őket érintő fontos kérdé­sekre nem kapnak választ. Javasolta, hogy a szerkesztőség egy női rovatot tervezzen, ahol a ruházkodásról, öltözködésről, gyermek- nevelésről, főzésről, kozmetikáról lenne szó. Ha ezt megtalálnák a mi asszonyaink, lányaink, lehet, hogy először csak ezt olvasnák el, később az egész lapot. —- Jakab László a szatirikus írások szükségességéről szólt, mint a nevelés egyik igen hasznos mód­szeréről. Rimóczi Elek elmondta, hogy ő sokat olvasott az energia­takarékosságról. Felháborító az, hogy az üzemhez vezető úton nappal égnek a villanylámpák, este pedig, amikor sötét van, 10 óra után a dolgozók hazafelé igyekeznek, nincs kivilágítva az út. Már több esetben szóltak a villanytelepnek, de az nem hallgatta meg figyelmeztetésüket. — Ha mitőlünk selejtmentes konzervet várnak a dolgozók, mi pedig selejtmentes villanyvilágítást köve­telünk, —■ Rácz Janka az 1001-es TÜZÉP-telep munkájáról, az ott tapasztalható kivételekről beszélt, Megemlítette, hogy a Kecs­keméti Gépgyár részére ez a telep egy vagon szenet utalt át. Amikor mi megkértük a telepet, hogy nekünk is utaljon át, akkor elutasítottak. Egy esetet azonban megemlítettek, hogy mikor le­hetséges. Ha a bányaigazgatósággal beszélünk, s az a szénszállít­mányt nem a TÜZÉP-telepre, hanem közvetlenül az üzemünkbe irányítja. Mi szeretjük az őszinte beszédet, az egyenes embere­ket. Elvárjuk, hogy senkivel se tegyenek kivételt. Fekete Lajosné a város sokezer dolgozójának kérését tolmácsolta. — Most állít­ják ki városunkban a személyazonossági igazolványokat. Helyes lenne, ha a sajtó közölné kerületenként, naponként, mikor, me­lyik utca következik és hova kell menni (utca, házszám pontos megjelölésével) a személyazonossági igazolványért. E tanácskozás tanulsága; többet és gondosabban, és főleg ér­zékenyebben kell figyelemmel kísérni a dolgozók mindennapi .kérdéseit, melyre választ, vagy orvoslást várnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents