Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-28 / 255. szám
Al MPPB/rCtKISKUNMtGYel PXRTBIZOTTSKGKNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 255. SZÄM Ára 50 fillér 1954 OKT. 28. CSÜTÖRTÖK Védd a békét: népünk hatalmát, hazánk függetlenségét! Szavazz a Népfront jelöltjére! (A Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) _______________________________________________J A vetés idejének Október az őszi búzavetés hónapja. Ekkor dől el a jövőévi kenyér sorsa. Érthető tehát, hogy ebben a hónapban minden parasztembert az őszi búzavetés gondjai foglalkoztatnak. Az elmúlt évben megyénkben is a vártnál gyengébb termést sikerült csak elérni. Ehhez hozzájárult elsősorban a kedvezőtlen időjárás, a száraz ősz, a hosszú, hideg tél és így tovább. Azonban nemcsak a kedvezőtlen időjárás okozta a gyengébb termést. Döntően hozzájárult ehhez az is, hogy általában elhanyagoltuk a kenyérgabona termelését. Sok helyen késlekedtek a vetéssel, rossz volt a talajelőkészítés, nem megfelelő elővetemény után szórták földbe a kenyérgabonát, nem használtak műtrágyát és így tovább. Ezt összevetve — figyelembe- véve a kedvezőtlen időjárást — gyengébb lett a termésünk. Megállapíthatjuk, hogy még mindig sok helyen nem okultak ebből és most, amikor minden percet ki kellene használni a búzavetés meggyorsítására, illetve befejezésére, késlekednek a munkával. A kecskeméti Győzelem termelőszövetkezetben például Rigó Ferenc elnök a költözködéssel van elfoglalva. A vezetőség és a tagság elhatározta, hogy ezen a héten ezzel foglalkoznak, abból kiindulva, hogy ..a búzavetés még ráér«. 22 holdjuk még vetetlen és még pontos időt sem tudnak mondani arra- vonatkozólag, hogy ezt a területet mikor fogják bevetni. Hasonló a helyzet Kecskeméten a Vörös Csillag termelőszövetkezetben, ahol már régen befejezték volna a búzavetést, ha az igaerőt jól kihasználják. Harkai Péter, a termelőszövetkezet elnöke, azonban úgy látszik, nem viseli szívén a jövőévi kenyér biztosítását. Ezt a következő eset is bizonyítja. Az elmúlt szombaton például megbeszélték a szövetkezetben, hogy vasárnap vetési napot tartanak, hogy a búzavetést mielőbb befejezzék. A gépállomás traktorosa meg is jelent vasárnap a szövetkezetben, azonban semmiféle segítséget nem kapott, sőt — a megbeszélés ellenére — még meleg ételt sem juttattak számára. — Maga a szövetkezet elnöke pedig elment a piacra csirkéket árulni. Nem is abban van a hiba, hogy a termelőszövetkezet elnöke a piacra ment, hanem ott követett el mulasztást, hogy a megbeszélteket nem tartotta be. A termelőszövetkezet elnökének ez a viselkedése természetesen hatással van a tagságra is. Ezenkívül még több hasonló példát fel lehetne sorolni csak a kecskeméti gépállomás körzetéből. A Szabad Nép és a Lenin termelőszövetkezet csak november közepére akarja befejezni a vetést. A kecskeméti gépállomás körzetében még több. száz hold várja a búzavetőmagot. De nemcsak a kecskeméti gépállomás körzetében van így, utolsó napjaiban A kiskunhalasi járásban a rozsvetésből több mint 4000 hold hiányzik, a búzának még csak valamivel több mint felét vetették el. A jövőévi kenyérgabonatermelésünk sikere a napokban dől el. Az október hónap a vetés legmegfelelőbb ideje. A búza és a rozs csak úgy tud megerősödni, ha időben elvetik. Ha későn vetünk, nem erősödik meg a gyökérzet, nem tud megindulni a bokrosodás a tél beállta előtt. Indokolatlan tehát az a kényelmesség, ráérős hangulat, ami egyes helyeken tapasztalható. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága is csak az utóbbi napokban sürgeti a vetés meggyorsítására való mozgósítást. Hasonló a helyzet a járási és városi mezőgazdasági osztályoknál, valamint a községekben is. Sőt az utóbbiaknál még mindig keveset tesznek a vetés meggyorsítására. Meg kell érteni minden vezetőnek, hogy a kenyérgabonatermelés növelése és ennek alapján az ország kenyérellátásának bőséges biztosítása elsőrendű ügy, az egész dolgozó nép egyik legfontosabb ügye és fontos feltétele az életszínvonal emelésének. Ezért több segítséget kell adniok az egyénileg dolgozó parasztoknak, a termelőszövetkezeteknek a vetés meggyorsítására. A dolgozó parasztoknak, a termelőszövetkezetek tagjainak, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak becsületbeli kötelességük, hogy teljesítsék a kenyérgabonafélék vetéstervét. Hiszen ez saját érdekük is, mert a kenyérgabonatermelés növeléséről szóló kormányhatározat anyagilag is előnyösebbé teszi a kenyérgabona termelését. A dolgozó parasztság régi vágya teljesült e határozatban azzal, hogy minden mázsa adóra, beadási kötelezettségre és gépállomási talajmunkadíjra beadott kenyérgabona után 10 kg. korpát kapnak a termelők. Van-e olyan dolgozó paraszt, aki tudatosan akar véteni saját érdeke ellen? Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ilyen nincs megyénkben sem, csupán arról van szó, hogy bizony sok esetben nem kapják meg a kellő segítséget a tanácsoktól, nem jól szervezik meg az igafogatok jó felhasználását, a gépállomások gépeinek helyes kihasználását és így tovább. Több segítségre, közös összefogásra van tehát szükség. Érdemes több búzát és rozsot termelni a dolgozó parasztoknak, mert ez nemcsak saját előnyükre szolgál, hanem az ország érdekeit is segíti. Ennek pedig egyik legfontosabb feltétele, hogy időben földbe kerüljön a 'mag, A KECSKEMÉTI ünnepi hé műsorán a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek között jelentős helyet foglal el az az ünnepi est, melyen október 26-án a régóta várt kecskeméti népi együttes bemutatkozott. A MEGALAKÍTÁSNAK alapvető tárgyi feltételei már régtől fogva megvannak. Van Kecskeméten országos keretek között is nagyszabású és eredményes népi hagyománygyüjtés. Kálmán Lajos, a tanítónőképző- intézet tanára kecskeméti népdalkincs gyűjtésének eredményeit országos viszonylatban is elismerésreméltónak tartják. Ezek a népdalok — amint Kálmán Lajos, a népi együttes bemutatkozó estjén mondott bevezetőjében hangsúlyozta is, — most telnek meg majd igazán tartalommal, kapják meg nemes funkciójukat, amikor a közösség kincsévé válnak, a gyűjtők jegyzeteiből előlépnek és ismét beleigazodnak — más tartalommal, más funkcióval ugyan, mint születésük és virágzásuk idején — Kecskemét sajátos, szépen fejlődő életébe. Ennek a kulturális gyarapodásnak egyik jó eszköze lesz a kecskeméti népi együttes. DICS ÉRET REMÊLTÛ az is, hogy az együttes működésének alapelvei közül száműzték az együttes megalkotói azt az indokolatlan nagy luxusra törekvő elképzelést, melyszerint egy népi együttes csak akkor igazi, és nagyszerű, ha megteremtése és működése milliós költségeket emészt fel. A kecskeméti népi együttes úgy hírlik, a városban működő kultúr csoportokra, üzemi együttesekre támaszkodik. Helyesen egy elvi Programm végrehajtása képezi a gerincét működésének. Ennek a pro- grammnak a végrehajtása érdekében megfelelő módszerekkel vonják be, közösen megtárgyalt irányelvek alapján, az üzemek, a vállalatok, közületek kulturális együtteseit. Ezek az együttesek felváltva szerepelnek, meghatározott programmal és sorrenddel. MOST A MŰSORBAN szerencsés módon, a szépen fejlődő gépgyári tánccsoportot láthattuk. A kecskeméti pedagógusok táncosaival közös müsorszám- ban. AZ EGYÜTTES magja a népi zenekar, amely végre megfelelő összetételben kitűnő ízléssel és nagyszerű technikával szerepelt. Különösen figyelemreméltó volt az együttes szólistájának, Rácz Kálmánnak verbunkos szerzeménye. Szépek, lendületesek voltak a csárdások és koncert- frissek is. , KÜLÖN KELL foglalkoznunk a műsor két számával, a Kálmán Lajos összeállításában előadott énekkari, illetve énekkarra és zenekarra írt kompozícióval. A »Kecskeméti ballada« töretlen, nyílegyenesen ívelő mondanivalója a nagyszerű, érzelmekkel teli kíséret, a szépen megkomponált énekkari részek tehetséges zeneszerzőt avatnak. «■A szerelem szélesebb a tenger vizénél« című kompozíció is nagyszerű. Mindkettő önálló egésszé formált zenemű, mely méltó arra, hogy Kecskemét kulturális életének nagy nyereségeként könyveljük el. A két mű sorsát a továbbiakban sok tekintetben az fogja eldönteni,’ mennyire érzik magukénak Kecskemét kulturális funkció-’ náriusai e mű támogatását, az’ ország nyilvánossága elé való kerülését. NAGY ÖRÖM és nagy nyereség a kecskeméti népi együttes megalakulása. További életútját gyámolítani, pártfogolni kell, és egészségesen segítőszándékkal bírálni. Rajtunk a sor, hogy a Központi Vezetőség nagyszerű irányelveihez híven .segítsük az együttes kristálytiszta művészi irányvonalának kialakítását. A kecskeméti felszabadulási hét eseményei Bemutatkozóit a »Hírős Város népi együttese« A hetényegyházi népfront-bizottság működése Hetényegyházán a népfront-bizottság az elmúlt napokban népgyűlésen ismertette munkaler- vét. Az előterjesztett javaslatokat élénken megvitatták. Fő kérdés a község kulturális felemelése volt. Elhatározták, hogy a Micsurin termelőszövetkezet által felajánlott félig kész kultúr- házat társadalmi munkával cs az MNDSZ, DISZ, valamint a tűzoltók rendezvényei jövedelmeinek felhasználásával sürgősen helyreállítják. Gazdakört létesítenek és a télen »Ezüstkalászos« gazdatanfolyamra megszervezik a tanulnivágyó gazdákat. Hetényegyháza és Kerekegyháza között bekötőút építéséhez önkéntes fuvar- és gyalogmunkaerőt ajánlottak fel a gazdák. Határozatot hoztak a község fásítására is. Tervbevették egy piac létesítését. A gyűlés részvevői ígéretet tettek a kapások betakarítására, a vetésterv, valamint a beadás pontos teljesítésére. Ezután megvitatták a község tízéves felszabadulásának ünnepi műsorát. EONCZOS LASZLÓNÉ levelező. Hatvan mázsás kukoricatermés Négy évi fáradhatatlan kísérletezés mun« kája hozta meg eredményét az idén Heffner József kis gazdaságában. Heffner József a bajai Előrehaladás I. típusú termelőszövetkezeti csoport tagja az idén holdanként 60 mázsás kukori« catermést takarított be. Kísérleteit háromfajta kukoricával végezte, hogy kitenyéssze a talajnak és az éghajlati viszonyoknak legjobban megfelelő kukoricaíajtát. Iregi, Fleischmann és az úgynevezett fillérkukoricával kísérletezett, A kukoricatermesztésre kijelölt területet minden második évben istállótrágyázta, évenként pedig az őszi mélyszántás előtt műtrágyával növelte a föld táperejét. Az elért eredmények a Fleischmann-féle kukoricának kedveztek. Ennél sikerült elérni a legmagasabb terméshozamot is. A legjobb terméseredmények eléréséért az agrotechnikai módszerek alkalmazásával is küzdött. Négyzetesen vetett és egyetlen alkalommal sem mulasztotta e! a pótbeporzást. Ab ős sí begyűjtési verseny értékelése A KAPÁSOK begyűjtése elég vontatottan halad, amit az is bizonyít, hogy a betakarítás elvégzése ellenére még a legjobb eredményt elért kiskőrösi járásban sem érte el a kukorica begyűjtése a terv 60 százalékát. A megyei átlag ugyanekkor kukoricából 40 százalék, napraforgóból 53, burgonyából 58. Ezek az eredmények nem adnak okot az elbizakodásra, mégis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyei begyűjtési hivatal értékelését követő napokban csökkent a kapások begyűjtésének üteme. Október 22-én és 23-án 131 vagon kukoricát, 34 vagon napraforgót és 9 vagon burgonyát gyűjtöttek be megyénkben. FELTÉTLENÜL meg kell gyorsítani a begyűjtés ütemét, különösen a kunszentmiklósi, bácsalmási és dunavecsei járásoknál. ahol még a tervteljesítés 40 százalékánál sem tartanak, tehát az egyébként alacsony megyei átlagnál is jóval alul maradtak. UGYANAKKOR a megyei begyűjtési hivatal október 25-én értékelte a sertés-, vágómarha-, tej-, tojás- és baromfibegyüjtést. A megyei átlag ezeknél a cikkeknél is meglehetősen alacsony, ez az oka, hogy megyénk az országos versenyben az utolsó. A legnagyobb lemaradás a kalocsai és kecskeméti járásokban tapasztalható. A MEZÖKER mintaboltot nyit a Jacques Gucios-uicában Kecskeméten a MEZÖKER a Jacques Duclos-utcában a közeli napokban mintaboltot nyit. Eddig többízben hangzott el panasz, hogy a város belterületén nem kielégítő a zöldség- és gyümölcsellátás. Ezen a bajon kíván most segíteni a MEZÖKER. Csaknem 60.000 forintos beruházással átalakíttatja a volt úvegboltot, hogy a korszerű üzletben különleges minőségi árukat is vásárolhassanak a kecskeméti dolgozók. A tervek szerint november 7-én nyílik a mintabolt. Célszerű volna, ha az üzlet a csemegebolthoz hasonlóan két műszakban dolgozna, hogy a dolgozók az esti órákban is beszerezhessék szükségleteiket* ,
