Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-27 / 254. szám

38 család lépett be október hónapban járásuk íermeleszövetkszeteibe A városi aktíva ülésekhez A bácsalmási járásban októ­ber 10-én a madaras: Dózsa ter­melőszövetkezetben és folyó hó 17-én pedig a bácsalmási Lenin termelőszövetkezetben látoga­tást rendeztünk, amelyre tsz- tagokat, valamint egyénileg dol­gozó parasztokat hívtunk meg. Az egyénileg dolgozó parasz­tokat a látogatások alkalmával különösen az érdekelte, hogy a termelőszövetkezeti tagok meny­nyi jövedelemhez jutottak ez évben. A madara«! Dózsa termelő­szövetkezet tagjai elmondot­ták, hogy egy munkaegység­re előlegként 8.30 forintot osztottak. A bácsalmási Le­nin termelőszövetkezet pedig 11.— forintot. A,z egyénileg dolgozó paraszto­sát nagyon érdekelte a terme­lőszövetkezetek gazdálkodása és rengeteg kérdést intézték a szö­vetkezet tagjaihoz, valamint ve­zetőihez. Az egyénileg dolgozó parasztok közül többen meg­kérdezték, hogyan tudnak év­közben a tagok részére pénzjö- veáelmet biztosítani? A kérdésre Bédics István, a bácsalmási Lenin termelőszövet­kezet brigáavezetője a követke­ző választ adta: — Amint lát­ják az elvtársak, termelőszövet­kezetünk a növénytermelés mel­lett komoly gondot fordít az ál­lattenyésztés fejlesztésére. Emel­lett kertészettel is foglalkozunk, főleg dohánnyal. Az állattenyésztésből, a ker­tészetből, valamint a szerző­déses növények után min­denkor megvan a lehetősé­günk, hogy termelőszövetke­zetünk tagságának rendsze­resen pénzelőleget tudjunk biztosítani. Nagy István tataházi egyéni­leg dolgozó paraszt a látogatás befejezésekor elmondotta; — most már meggyőződtem arról, hogy a közös gazdálkodás sok­kal előnyösebb, mint az egyéni. Valóban a bácsalmási Lenin ter­melőszövetkezet tagsága már az előlegekből is olyan részesedés­hez jutott, amit az egyénileg dolgozó parasztok nehezebben tudnak elérni. Igazán komoly meglepetés számomra, hogy a termelőszövetkezeti tagok a so- ronlévő munkák mellett még ilyen komoly építkezéseket tud­nak Végezni, mint ebben a szö­vetkezetben. Járásunkban megtartott két termelőszövetkezeti látogatás óta, azaz ebben a hónapban, járásunk­ban a termelőszövetkezetek tagságának száma 38 család­dal, 49 taggal és 78 kataszí- ralis hold szántóterülettel növekedett. Ezek a számok is fényes bi­zonyítékai annak, hogy dolgozó parasztságunk egyre inkább kö­zelebb kerül a termelőszövetke­zeti mozgalomhoz. Saját maguk győződnek meg a termelőszövet­kezeti gazdálkodás fölényéről. Az újonnan belépett termelőszövet­kezeti tagok már szorgalmasan dolgoznak, segédkeznek az őszi betakarításban, valamint a szán­tás-vetésben. Mun'kakedvüket az is növeli, hogy valamennyi termelőszövetkezetünkben szere­tettel fogadták őket. LÁSZLÓ JÓZSEF, bácsalmási járási tanács. Újraszervezték a munkát — bepótolják az elmaradást a bácsalmási gépállomás traktorosai reken. Csatlakoztak a MÁVAG /! bácsalmási gépállomás C/£ traktorosai lemaradtak az őszi szántás-vetéssel. Eddig mindössze 43 százalékban telje­sítették idénytervüket. Lemara­dásuk egyik oka az őszi kapás­növények késői beérése, de job­ban a szervezetlenség, a rosszul javított gépek hátráltatták a munkát. Az elmúlt dekádban is hat erőgép állt műszaki hiba miatt több, mint 48 órai mű­szakkieséssel. Ebből adódott az, hogy a szerződésben előírt ha­táridőt nem tudták betartani. 1500 hold talajmunkával adósak a termelőszövetkezeteknek. A gépállomás traktorosai a napokban elhatározták, hogy változtatnak az eddigi módsze­felhívásához. Többi között azt is megfogadták, hogy e hó végéig bepótolják lemaradásukat. En­nek sikeréért öt brigád, ezen belül 22 traktoros kötött páros- versenyszerződést. Újra felül­vizsgálták a brigádterveket és felosztották egyénekre, utána nyomban 30 erőgép látott mun­kához két műszakban. /t gépjavítóműhelyben éj- C7E- jeli szolgálatot tartanak a szerelők, hogy az esetleges gép­hibát nyomban kijavíthassak. Az agronómüsok is versenyre keltek egymással, abban, hogy ki tudja zökkenő nélkül bizto­sítani a területeket, hogy ezzel az üresjáratot minimálisra csök­kenthessék. 22 vagon burgonyái kapnak prémiumként a bácsalmási állami gazdaság növénytermelő brigádjának tagjai A bácsalmási állami gazda­ságban az idén 100 holdon ter­meltek korai vetésű lengyel­import burgonyát. Az agrotech­nikai módszerek alkalmazásával a növénytermelő brigád tagjai az előirányzott termésmennyisé­get jóval túlteljesítették. Hol­danként 110 mázsa burgonyát szedtek fel. A terven felüli ter­méshozamból 22 vagon termé­szetbeni juttatásban részesülnek a növénytermelő brigád tagjai. FELSZABADULÁSI HÉT KECSKEMÉTEN Kiállítások Kevés városa van az ország­nak, ahol egészhetes, érdekes és változatos ünnepségeken emlé­keznének meg a felszabadulás tizedik évfordulójáról. A kecs­keméti népfront-bizottság egész hetet betöltő megemlékezés sorozatot iktatott a műsorba, és az eddigi jelek szerint igen nagy sikerrel; A felszabadulási hét első nap­ját három kiállítás megnyitása jellemezte. A szakszervezetek megyei kultúrotthonának egyik kisebb termében szép és válto­zatos anyagú bélyegkiállításon adózott a felszabadulás emléké­nek a kecskeméti bélyeggyűj­tők köre. Igen tanulságos és Kecskeméten ritkán látott anya­got tettek közszemlére. Nagy baj, hogy ez a kiállítás nem ma­radt nyitva különböző szerve­zési okoknál fogva a felszabadu­lási hét alatt. Hétfőn már bezá­rult a kiállítás kapuja. Megyénk tízéves fejlődését szemlélteti az a fényképekből és a politikai, gazdasági és kulturális élet egyes területeit szemléltető fali­táblákból összeállított gyűjte­mény, amelyet az Uj Kollégium lépcsőházában helyeztek el. A kiállítás jelenlegi formájában érdekes és tanulságos anyagot tartalmaz. Megérdemelte volna, hogy gondosabban készítsék a forgatókönyvet és még több szemléltető dokumentumot, kiál­lítani való tárgyi anyagot hord­janak össze. Érdekes eseménye Kecskemét felszabadulása tizedik évforduló­jának, hogy ezen a héten ren­dezte a megyei képzőművészek köre szokásos évi tárlatát. A tárlatot már eddig is sokan tekintették meg a Piarista-gim­názium dísztermében. A kiállí­tott művek megyénk képző­művészeinek egészséges fejlő­dését dokumentálják. Méltán érdemelnek figyelmet •> közüie* tek, intézmények a kecskeméti dolgozók részéről; Nagysikerű Balassi-est Hétfőn este Balassi Bálint szü­letésének 400 éves évfordulója alkalmából nagysikerű és Kecs­keméten régen hallott, kitűnő színvonalú irodalmi estet tar­tottak. Trencsényi Waldapfel Im­re professzor Balassiról mon­dott izzó hazaszeretettől átfű­tött emlékezése, irodalomtörté­neti kutatásainak Balassira vo­natkozó ismeretei összefoglalá­sát adta, eredeti vizsgálódások­kal kiegészítve és rendkívül él­vezetes formában. Nagyszerű és nemes tette volt — az előadó szerint is — Kecskemét dolgo­zóinak, hogy felszabadulása tíz­éves évfordulójának ünnepsé­geit ennek a költőóriásnak, a magyar nyelvű lírai költészet első bajnokának és mindmáig egyik legnagyobb művelőjének emlékezetével nyitották meg. Szűk ez a hely, hogy Trencsényi Waldapfel professzor megemlé­kezését érdemben méltassuk. Ezért csak köszönetét mondha­tunk. Nem hallgathatjuk azonban el azt, hogy a nagyszerű előadást alapeszméjével és hangulati ki­csengésével mennyire egyező és szépen összeválogatott műsor tette egésszé a nagysikerű meg­emlékezést. Halanda István elvtárs, a kecs­keméti városi pártbizottság első tP'-'u-a arról a Magyarországról lesieti körképet, melynek nagy­szerű eredményei adják a kiindulópontot a múlt nemes ha­gyományainak mostani meg­becsülésére. Kecskemét dolgozó népe magáénak érzi városa fejlődésének minden feladatát, és minden eredményét, mint ahogy magáénak vallja a nemzeti múlt nagyszerű öröksé­gét, Balassi Bálint vitézi cs költői példájának termékenyítő erei ét. Szakács Miklós, a Néphadse­reg Színházának tagja, Surányi Ibolya, a Magyar Rádió előadó- művésze éppen úgy, mint a kecskeméti Katona József Szín­háztól Győri Ernő, nagy szere­tettel és megelevenítő erővel szólaltatta meg Balassi csodála­tosan zengő, belső hévtől fűtött strófáit. A »Borivóknak való«, a »Katona ének«, a »Bocsásd meg úristen« kezdetű vers és a többi Balassi-költemény is erős visszhangra talált a hallgatók­ban, a nagysikerű est minden részvevőjében. Pálfiné Dezséri Márta virágénekeket és korabeli dalokat adott elő, köztük két líalassi-vers dallamát is meg­szólaltatta, melyek a legújabb kutatások alapján kerültek fel­színre. Kóbold Ferenc szép si­kerrel énekelte az »Amott ke­rekedik« bensőséges dallamát és a »Szól a kakas már« foj­tott szenvedélytől telített melódi­áját. Ki kell emelnünk a műsor­számok közül a honvéd helyőr­ségi zenekar művészi zárószá­mát: Berlioz Rákóczi-indulójá- nak tolmácsolását. Hangulatilag a nagyszerű harci dal töretlenül beletartozott az ünnepi est hazafiságtól telített levegőjébe, csakúgy, mint Katona Tamás tánca. A Balassi-emlékest szép bíz­tatás és ígéret arra nézve, hogy a Hazafias Népfront gondozásá­ban és támogatásában végre Kecskemét is elindul az irodalmi közvélemény megteremtésének útján és nagyobb gonddal, mint eddig, törődik a dolgozók kultu­rális igényeinek kielégítésével. Ez a Balassi-est számadás volt, de kiindulópont is a legszélesebb dolgozó rétegekkel számoló kultúrpolitika kialakításának út­ján. Szép, hogy mindez sza­bad életünk tizedik születésnap­ján vált tudatossá Kecskeméten, MA ÉS HOLNAP ÜLNEK ÖSSZE értekezletre megyénkben a városi pártbizottságok aktívái, hogy megvitassák a Központi Vezetőség október 1—2—3-i ülésének határozatát, útmutatásait. Az aktívaüléseknek igen nagy jelentősége van. Megvitatják a párthatározatokból eredő feladatoknak a helyi adottságok figyelembevételével történő megvalósítását. Segít a pártbizottság­nak kidolgozni a határozatok megvalósítását szolgáló intézkedé­seket, a végrehajtásra való mozgósítás módját. Az aktíváértekez- iet részvevői a legfejlettebb, legharcedzettebb, legmegbízhatóbb párttagok, legfontosabb vezetőállásban lévő kommunisták, terme­lőmunkában a párt és társadalmi munkában kitűnt elvtársakból állnak. Tehát helyes, ha a pártbizottságok olyan alkalmakkor, mi­kor pártunk előtt az egész dolgozó nép életére kiható feladatok állnak, megvitatja velük a tennivalókat, meghallgatja észrevé­teleiket. Ezért városi pártbizottságainknak fokozott gonddal é« körültekintéssel kell készülniük az aktívaülésekre. Pártunk Központi Vezetősége megvitatta népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és határozatot hozott gazdaságpolitikai felada­tainkra vonatkozóan. Igen fontos, hogy pártaktíváink a határo­zatot alaposan megismerjék, annak rendkívüli jelentőségét meg­értsék és ezzel kapcsolatos tisztázatlan kérdés ne maradjon előt­tük. A Központi Vezetőség határozata leszögezi, hogy teljes mér­tékben meg kell valósítani a pártvezetés és a párttagság szoros kapcsolatát, elvi-politikai egységét. Nyiltan kell felvetni a párt­tagság előtt a párt politikájának kérdéseit, hogy a párttagok a helyzet ismeretében vehessenek részt a párt politikájának kiala­kításában és a kitűzött feladatok megvalósításában. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a gazdaságpolitikai feladatokról és intéz­kedésekről a pártaktíva és a pártszervezetek idejekorán nemcsak általános tájékoztatást, hanem politikailag megalapozott, átgon­dolt magyarázatot is kapjanak. Eddig nem fordítottunk kellő figyelmet arra, hogy a párttagság elé vigyük a párt politikai kér­déseit, ezt a vezetés feladatának tekintettük. A párttagságot leg­több esetben csak a feladatok végrehajtására mozgósítottuk, ter­melési kérdésekkel, gazdasági feladatokkal foglalkoztattuk. A jö­vőben a vezetőknek a párttagsággal karöltve kell foglalkozni az elvi-politikai kérdésekkel. Ezt követeli a kollektív vezetés elve. Pártbizottságaink csakis így tudnak bátran támaszkodni a párt- aktívákra gazdaságpolitikai feladataink végrehajtása közben, így tudják mozgósítani a párttagság egészét, ezen keresztül a leg­szélesebb néprétegeket, az új szakasz politikájának megvalósítása érdekében; A KÖZPONTI VEZETŐSÉG határozatának végrehajtása meg­követeli, hogy minden párttag a legjobb tudása szerint harcoljon annak végrehajtásáért, különösképpen azoktól, akik a párt bizal­mából vezetőhelyen állnak. 'A Központi Vezetőség ülése megál­lapította, hogy az új szakasz gazdaságpolitikája megvalósításá­nak nehézségei főleg abból adódtak, hogy nem folyt kielégítő harc annak végrehajtásáért. Bár elvileg azzal egyetértettek, a szót azonban nem követték a tettek. A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár például tervét hosszú idő óta nem teljesíti. Nem egyszer vállalást tettek az elmaradás pót­lására, a terv teljesítésére. Vezetői egyet is értenek a kormány- programm célkitűzésével. Azonban a szó náluk nem válik tet­tekké. A kunszentmiklósi járásban sokat beszéltek arról a járás vezetői, hogy területük adottságai kiválóan alkalmasak pulyka­tenyésztésre. Tervbevették, hogy a mezőgazdaság fejlesztése ke­retében a pulykatenyésztést fellendítik. Ez azonban még ma is csak terv. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban 10 vagon vasanyagot, feleslegesen szállítgattak ide-oda, ezzel a gyártmányok önkölt­ségét 10—15.000 forinttal megdrágították, Pedig az önköltségcsök­kentésről a Kiskunfélegyházi Gépgyárban is sokat beszélnek. VÉGET KELL VETNI annak az állapotnak, hogy a szavakat nem követi a tett. Az aktívaülés küzdjön a renyheség ellen, gya­koroljanak keményen bírálatot személyre való tekintet nélkül. A Központi Vezetőség ülése feltárta az új szakasz politiká­jának megvalósítását akadályozó hibákat, Népünk örömmel üd­vözölte a tavaly júniusi párthatározatot, szíwel-lélekkel támo­gatja most is harcunkat az akadályok elhárításában, segít a júniusi politika megvalósításában. A pártaktíva-ülések után, az aktívák feladata; kimenni a tömegek közé. Pártunk helyes poli­tikáját népszerűsíteni a legszélesebb néprétegek között, kommu­nista öntudattal példát mutatni a termelésben, a nehézségek le­küzdésében. Csak így udják magukkal ragadni a pártonkívüli tömegeket. Célunk dolgozó népünk jólétének állandó emelése. Ezt célozza a Központi Vezetőség határozata, melynek végrehajtásáért indul­janak harcba a pártaktívák. Miért van hiány lLes lámpaüvegból? Ezrek teszik*fel ezt a kérdést megyeszerte. Bizony közeledik a tél és az esték egyre hosszabbak lesznek. Több községben, tanya- világban még nincs villany, de a hosszú téli estéken manapság már szívesen olvasgat a pa­rasztember. Nemrégiben Kun­szálláson elpanaszolták a dol­gozó parasztok, hogy hónapokig nem lehet 11-es lámpaüveget kapni, pedig legtöbben ilyen lámpát használnak világításra. Felkerestük az Üveg- és Porcellán Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakatának vezetőit ebben az ügyben. El­mondták, hogy nagyon ritkán és keveset kapnak az ilyen nagy­ságú lámpaüvegből­Számlákkal bizonyították, hogy szeptember 23-án kaptak utoljára 2837 darab 11-es lámpa- üveget, ami meg sem kottyan ilyea. «agy. megyében* De nemcsak a lámpaüveggel van baj, hanem a viharlámpa- üveggel is. A napokban a Buda­pesti Lámpagyár arról értesítet­te a vállalatot, hogy lámpákat küld, de üveg nélkül; Pedig a viharlámpa is szinte nélkülözhetetlen használati tár­gya a parasztembernek. A ter­melőszövetkezetek, állami gazda­ságok és egyénileg dolgozó pa­rasztok naponta tömegével ke­resik fel a vállalatot vihar­lámpáért. Nemcsak az istállók­ban szükséges este a lámpa, hanem a közlekedési szabályok is előírják, hogy a kocsiknak be- sötétedés után csak lámpával lehet közlekedni. Most, az őszi munkák idején, gyakran elő­fordul, hogy estébe hanyatlik a nap, mire a határból hazafelé igyekszik a parasztember. Feltét­len szükséges volna tehát töb­bet gyártani ebből a használati tárgyból is*

Next

/
Thumbnails
Contents