Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-26 / 253. szám
Magyar Hazafiak! Közeledik hazánk felszabadul lásának tizedik évfordulója. Tíz esztendeje, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmes harcai nyomán szabad lett országunk, népünk. Uj élet indult el évszázadokon át tengernyi vérrel áztatott földünkön, új, ragyogó fejezet kezdődött hazánk, nemzetünk történelmében. Sikerekben, eredményekben, tapasztalatokban gazdag tíz esztendő van mögöttünk. Tíz évvel ezelőtt még háború pusztította országunkat, — ma békés alkotó munka, a teremtő erőfeszítések, a megvalósuló nagy nemzetépítő tervek országa hazánk. Tíz éve még a nagy- birtokosok, nagytőkések gyarmata volt országunk, ma a saját jövőjén munkálkodó, felszabadult nép otthona. Tíz éve meg a tümegnyomer, a hárommillió koldus, az embertelen kizsákmányolás földje volt hazánk, — ma, a szocializmust építve, a kizsákmányolást megszüntetve, a népjólét szüntelen emelkedésének, a gazdasági és kulturális felvirágzásnak, nemzetünk újjászületésének az útját járjuk. Tíz éve még a néptől idegen, hazaáruló úri rend kormányozta országunkat, — ma alkotmányunk alapján hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Tíz éve még idegen, piacra ches imperialista nagyhatalmak játékszere volt hazánk, — ma független, szabad országban élünk, nemzeti szuverénitásunk, nemzeti becsületünk büszke önérzetével. A szenvedések, hányattatások kora elmúlt, életerős, fejlődő, jövőjében bízó nemzet él a Duna—Tisza táján. Hazánk évezredes történelme során, soha olyan erős nem volt, mint ma. Alig egy évtized alatt valóra váltottuk a nagy nemzeti reformok egész sorát, amelyekről a legnagyobb hazafiak csak álmodni tudtak s amelyekért századokon át hiába hullott annyi honfivér. Magyarország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális viszonyait gyökeresen megváltoztattuk, az egész világ előtt bizonyságot téve a magyar nép teremtő erejéről, tehetségéről, szorgalmáról. A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, a dolgozó kisemberek megmutatták, hogy egy kis nép is, szabadon élve, alkotva, saját sorsának uraként, nagy tettekre s ha kell, nagyszerű áldozatokra képes. Mindaz, amit tíz esztendő munkájával, harcaival, erőfeszítéseivel elvégeztünk, elsősorban annak az eredménye, hogy munkásosztályunk vezetésével, népünk milliói fogtak össze nagy nemzeti céljaink megvalósít i- sára. Olyan tanulság ez, amit nem szabad elfelejtenünk. Ezt a tanulságot adja számunkra a régebbi történelmünk is. Nemzetünk mindig akkor volt igazán nagy cselekedetekre, dicső tettekre képes, amikor a iiazát szerető honfiak akarata közös célok szolgálatában egybefond. Hunyadi, Rákóczi, Kossuth seregeinek dicső harcai az elnyomás ellen, a reformkor küzdelmei, az 1919-es proletár forradalom, a függetlenségi mozgalom harcai, a Horthy-fasiz- .nus, a hitleri gyarmatosítás ellen, — olyan példák ezek, amelyek örökre emlékezetünkben maradnak. És azt sem felejtjük el, hogy mindig »mint oldott kéve« hullott szét nemzetünk, amikor népünk legjobbjai nem voltak egy akaraton. Magyar hazafiak! Nagy feladatok állnak még előttünk. Az elmúlt tíz esztendő során olyan eredményeket ériünk el, amelyekre méltán büszkék vagyunk, de a költő szavaival élve, nem mondhatjuk még, hogy »megálljunk, mert itt van már a Kánaán!-« S'okniindcnt cl kell még végeznünk népünk jólétének emelésére, hazánk felvirágoztatására. Az elért eredményekre építve a szocializmus felépítésének új szakasza kezdődött el országunkban — a Magyar Dolgozók Pártja, munkás- osztályunk vezetésével, az egész Hazafias Népfront felhívása nép részvételével hatalmas harc indult az anyagi és kulturális jólét megteremtésére. E harc győzelmes megvívására hívunk egy táborba mindenkit, akiben él a hazája, önmaga, családja jövőjéért érzett felelősség. "Mindenkit, aki nemzete hű fiának vallja magát. Történelmünk legszebb, legszentebb hagyományaihoz vagyunk hívek és a nagy történelmi céljainkat győzelemre vitt, elmúlt tíz esztendő tanulságait követjük, amikor — megteremtve a Hazafias Népfrontot — a széles nemzeti összefogás piros- lehér-zöld zászlaja alá szólítunk minden becsületes, hazáját szerető, dolgos magyar embert. Azt akarjuk, hogy a Hazafias Népfront legyen népünk hazafias erőinek minden eddiginél széleseb, nagy népi egységmozgalma. Azt akarjuk, hogy e hatalmas népi mozgalomban fogjon össze minden, a nép javán munkálkodó szervezet, társadalmi egyesület, és fogjon össze minden egyén, férfi és nő, öreg és fiatal, származásra, foglalkozásra, társadalmi helyzetre, vallásra, világnézetre való tekintet nélkül, aki eszével, szívével, fizikai és szellemi erőfeszítésével szolgálni tudja hazánk, népünk boldogulásának szent ügyét. Azt akarjuk, hogy a Hazafias Népfront széles nemzeti egységmozgalma teremtő munkában tö- möritsen mindenkit a városoktól a legeldugottabb tanyákig, a gyárak munkapadjaitól a mezők barázdáig, az íróasztaltól a dolgozó kisemberek műhelyéig, kis üzletéig. Munkás, paraszt, értelmiségi, kisiparos, kiskereskedő: dolgozó társadalmunk minden rétege felé szól az összefogásra hívó szó! Soha ilyen célt, a nemzeti ösz- szefogás ilyen széles mozgalmát nem valósíthatta meg a múltban egyetlen társadalmi rendszer sem. Csak a mi rendszerünk, az épülő szocializmus rendszere képes erre, mert eszményeiben egybeforr minden, amiért élni és küzdeni érdemes. Egységbe forr benne az egyéni és közérdek, önmagunk, családunk, gyermekeink javának munkálása, és a haza üdvének szent szolgálata. Egységbcforrt eszményeiben múltúnk minden nemes, szép hagyománya és az új élet igazsága, a legforróbb hazaszeretet s a más népek iránti barátság. Minden lehetőségünk megvan rá, hogy megteremtsük történelmünk legnagyobb, legátfogóbb nemzeti egységmozgalmát. Az elmúlt tíz esztendő alatt nemcsak országunk, népünk is sokat változott. Az évszázados »magyar átok«, a hagyományos nemzeti széthúzás tűnőben van, jórészt íedőltek az osztálykorlátok, az ellentétes érdekek helyét a szövetséges dolgozó osztályok közös célokra törő, egységes akarat foglalja el. A »töredezett cserép«, ahogy a régi nemzetről szóltak az egykorú bánatos énekek, mindjobban eggyéforr. Hazafiak ! A hazafiak milliói között nincs, nem lehet ellentét a magyar nemzeti célok közcs szolgálatában. A Hazafias Népfront széles nemzeti összefogása a közös, az alapvető egyetértést fejezi ki nagy feladataink elvégzésére. Mind egyetértünk abban* hogy őriznünk, védenünk kell a béliét, nyugodt alkotómunkánk lehetőségét. Egy emberöltőn belül két világháború keserves tapasztalatai tanítottak meg bennünket, micsoda csapás a háború. Nyomor, könny, a szorgos munka gyümölcsének pusztulása jár nyomában. Magunk s családunk, felnövő gyermekeink sorsa s országunk, nemzetünk sorsa fonódik egybe a béke védelmében. Támogatnunk kell azokat a sikeres erőfeszítéseket, amelyeket a békeszerető népek tesznek, a Szovjetunió vezetésével, az új háború elhárítására. Ott kell illanunk teljes egységben minden becsületes törekvés mellett, mely a tömegpusztító fegyverek, az atom- és hidrogénbomba eltiltását. a fegyverkezési verseny megszüntetését követeli. Azt valljuk, hogy a háború nem szükségszerű, nem elháríthatatlan csapás. A béke megvédéséért folyó világmozgalom új és új sikerei is ezt bizonyítják. Azt valljuk, hogy a népek — éljenek bármilyen társadalmi rendszerben — békességben élhetnek egymás mellett. Ezért kell támogatnunk egységesen kormányunk békepolitikáját, amely egyre in kább elmélyíti a baráti orszá gokkal, mindenekelőtt a nagy Szovjetunióval a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolata kát s egyben békés, jószándékú együttműködésre törekszik min den országgal, a teljes kölcsönösség alapján. Ellenezzük a háborús blokkok, érdekszövetségek alakítását és támogatjuk az európai kollektív biztonság! egyezmény megkötését. Egyetértünk abban, hogy — mint a szemünk fényét — őriz nünk, védenünk kell nemzetünk függetlenségét, hazánk szabadságát. Történelmünk során először élünk igazán független országban, szabadon népünk böl csességével alkotott törvények szerint. Ha e nagy vívmányról lemondanánk, azok emlékét gya- láznánk meg, akik mártírként haltak meg e szent célért. Egységesen elutasítunk minden olyan törekvést, amely be akar avatkozni országunk életébe. Mi tiszteletben tartjuk más országok függetlenségét, szuverenitását — de ugyanezt követeljük a magunk számára Is. A nemzeti gyűlölködés, a sovinizmus átkát jól megismertük évszázadokon át s ezért küzdenünk kell ennek maradványai ellen saját sorainkban is. Tudjuk mit jelent az ön álló nemzeti lét, azért mély testvéri együttérzés él bennünk minden függetlenségéért, szabadságáért harcoló nép iránt. De egyben mélységes elszántsággal fordulunk szembe minden olyan szándékkal, amely imperialista hódító tervek talpa alá akar gyűrni más népeket, más orszá gokat. Különösen erős szenvedéllyel kell tiltakoznunk a né met militarizmus újjáélesztése ellen, amely nehéz rabságunk sok szenvedésünk okozója, nemzeti mártírjaink hóhéra volt évszázadokon át. Támogatnunk kell kormányunkat azokban a törekvéseiben, amelyek jogos nemzeti követeléseink elismerését jelentik, mindenekelőtt abban a követelésben, hogy vegyék fel országunkat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. — Nemzeti önérzetünket sérti az az eljárás, amely — az amerikai uralkodó erők parancsára — ismételten semmibe veszi a béke- szerződésben biztosított jogunkat. .. Egyetértünk abban, hogy az általános népjóiét, népünk további anyagi és kulturális fel- emelkedése, hazánk felvirágzása érdekében még sokat kell munkálkodnunk. Uj terveink, amelyek véghezvitelére ma egységes összefogásra szólítunk mindenkit, éppen ezt akarják, építve arra, amit eddig elértünk, mert ez sem kevés. Tíz év alatt megszüntettük a legkirívóbb társadalmi igazságtalanságokat. Felosztottuk a tízezer és százezer holdakat. Népinemzeti tulajdonba vettük a milliókat jövedelmező, jórészt külföldi tőkeérdekeltségekhez kapcsolódó, kapitalista ipari, kereskedelmi vállalatokat. Továbbfejlesztettük iparunkat: egy évszázadokkal elmaradt, félfeudális mezőgazdasági országból korszerű ipari országot teremtettünk, olyan színvonalon, amilyenre tőkés viszonyok között hosszú évtizedek során nem érhettünk volna el. A Magyar Dolgozók Pártja tavaly júniusi határozatával a szocializmus építésének új szakasza kezdődött hazánkban. Az új szakasz céljait tervekbe öntő kormányprogramra azt jelenti, hogy szocialista építésűnk közvetlenül is az eddiginél jobban szolgálja népünk jólétét. A kor mányprdgramm: a jólét pro grammja, dolgozó népünk anyagi, szociális, kulturális életviszonyai gyors megjavításának a programmja. E mellé kell oda- állnia, teljes szívvel cs lelkesedéssel, ennek a megvalósításán kell dolgoznia kemény erőfeszítéssel minden jó hazafinak, minden állampolgárnak, aki jobb napokat, s még vígabb esztendőket akar. E Programm végrehajtásában közösen kell munkálkodnunk a magyar mezőgazdaság felvirágoztatásán, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítésén. A mezőgazdasági termelés nagyarányú felemelése az alapja népgazdaságunk további fejlődésének, ez vezet ma a jómódú élethez, a város és falu bőséges élelmiszerellátásához, ez teremti meg könnyűiparunk legfontosabb részének fellendítését. A mezőgazdaság termelési le-, hetöségeinek magasfokú kihasználását csak a nagyüzemi termelés, a fejlett gépesítés biztosítja. Ez szabadítja meg parasztságunkat is a nehéz testi munka, a látástól-vakulásig való erőfeszítés hátrányaitól. Ez teszi könnyebbé, emberibbé az életet. Ezért támogatjuk teljes meggyőződéssel a termelőszövetkezeti mozgalmat. A termelőszövetkezetek fejlesztése azonban csak a dolgozó parasztság meggyőzésével, egyetértésével lehetséges. E természetes fejlődéssel párhuzamosan segítenünk kell egyéni gazdálkodást folytató parasztságunkat is, hogy boldogulni tudjon, termeljen többet, gyarapítsa gazdaságát. Virágzó mezőgazdaságot, jómódú, megelégedett parasztságot akarunk. Meg kell szilárdítanunk az iparban elért nagy eredményeinket, s tovább kell fejlesztenünk iparunkat, elsősorban a közszükségleteket kielégítő iparágakat és a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló gépipart, figyelembe véve hazánk adottságát, erőforrásait. Biztosítanunk kell a munkán alapuló önálló kisipar és kiskereskedelem helyét dolgozó népünk jobb ellátásában. Helyes gazdasági intézkedésekkel és közös erőfeszítéssel el tudjuk érni. hogy munkásosztályunk, egész dolgozó népünk életszínvonala gyorsan emelkedjék. Rajtunk áll, hogy nehézségeinket leküzdve az elégedett, boldog emberek otthonává tegyük hazánkat. Tudjuk, hegy az egyre emelkedő népjólét megteremtése nem megy önmagától. A jólét legfőbb alkotója: maga a nép. Milliók, minden dolgozó helytállása, felelősségérzése szükséges, hogy ez valóra váljon. A gazda felelősségével kell dolgoznunk, — kinek-kinek" a maga helyén, nép- gazdasági tervünk teljesítéséért, a gazdaságosabb termelésért, az önköltség csökkentéséért, küzdve minden lazaság, hanyagság, nemtörődömség, pazarlás ellen. A gazda felelősségével kell őrködnünk az állam iránti kötelezettségek szigorú megtartásán. Olyan korszellemet kell terem« tenünk, amelyben gazdagon kibontakozhat népünk teremtő kedve, tehetsége, lcbirhatatlan életereje. Egyetértünk abban, hogy közös erővel kell munkálkodnunk kultúránk további felvirágzásán, nemzeti közműveltségünk fejlesztésén, harcban a művclet- lenség még meglévő maradványai ellen. Ápolnunk kell haladó nemzeti kultúránk nagyszerű hagyományait, s ezeket továbbfejlesztve, segítenünk kell új, mai életünket, az új ember nemes érzéseit kifejező nemzeti kultúra kialakulását. Fejlesztenünk kell iskolahálózatunkat, elsősorban a népünk legszélesebb rétegeit érintő általánosiskolákat, nemzeti közműveltségünk alapjait. Különös gonddal keli törődnünk gyermekeink, ifjúságunk nevelésének az ügyével, hogy hazaszerető, erkölcsös, munkaszerető, tisztességes érzésű nemzedék nevelődjön belőlük. Ifjúságunk nevelése legyen az egész társadalom nagy nemzeti közügye. Segítenünk kell irodalmunk, művészetünk, tudományunk fejlődését. A néphez iiű, az ország gazdasági és kulturális felemelkedését szolgáló értelmiség megbecsülését erősítenünk kell, hogy nemzeti kultúránk alkotójaként, a nagy elődök szellemében, betölthesse nemes hivatását. Egyetértünk abban, hogy védenünk és fejlesztenünk kell demokratikus vívmányainkat. Erős népi államot akarunk, amely összeforrt a néppel és belőle meríti erejét. Azt akarjuk, hogy az állampolgárok joga szent és sérthetetlen legyen, s hogy az állampolgári kötelességek vérévé váljanak minden dolgozónak. Olyan közéletet akarunk, amelyben a nép iránti hűség, a képesség és a tisztesség dönti el ki- nek-kinek a helyét, megbecsül« tetését. Olyan demokratikus közszellemet akarunk, amelyben milliók tevékenysége, javaslata, bírálata bontakozhat ki, még az eddiginél is gazdagabban, s amelyben milliók ellenőrzése, gondja és lelkes munkája segíti mindazt, ami a nép érdekében való! Azt akarjuk, hogy tanácsaink váljanak a néphatalom szilárd alapjává, népünk bölcsességének és államépítő tehetségének gazdag forrásává. A tanácsokba azok kerüljenek be, akikben a nép a legjobban megbízik, akiket becsül és szeret. Biztosítanunk kell, hogy a tanácsválasztás az állam és a nép összefor- rottságának erősítője, rendszerünk demokratizmusának fejlesztője, népünk egységének hatalmas megnyilatkozása legyen. Magyar hazafiak! Nemes célok szolgálatára hívunk mindenkit! Nemzeti létünk emelkedésének nagyszerű útján járunk. Ha összefogunk, nincs akadály, mit ne tudnánk leküzdeni, nincs erő, mi visszavethet bennünket. A nemzet egysége: ez boldog jövendőnk záloga. Előre a Hazafias Népfront hatalmas egységében, a boldog, erős, népi Magyarországért! MIMIN Észak-Morvégia felszabadulásának tizedik évfordulóját ünnepelte KIRKENES (TASZSZ) Október 24-én,- Észak-Norvégia fel- szabadulásának tizedik évfordulóján, Kirkenes városa ünnepi díszt öltött. Az épületeket norvég és szovjet zászlók díszítették. Az utcákon ünnepi élénkség uralkodott. A nap központi eseménye az Észak-Norvégia felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművének megkoszorúzása volt. A norvég kormány nevéberl Sjaastad igazságügyminiszter helyezett koszorút az emlékműre. Beszédében kijelentette, hogy a norvég nép sohasem fog megfeledkezni a felszabadító hős szovjet katonákról. Befejezésül Sjaastad kijelentette; »-A történelemben nem fordult elő, hogy háborús ösz- szeütközésre került volna sor Norvégia és a Szovjetunió között. Mi továbbra is tiszta szívből jószomszédi viszonyban, kölcsönös megértésben és békében akarunk élni a Szovjetunióval.« A szovjet kormány nevében G. P. Arkagyev, oslói szovjet nagykövet, az ünnepségen részvevő szovjet kormányküldöttség vezetője koszorúzta meg az emlékművet. Beszédében Arkagyev a többi között kiemelte: »Az a tény, hogy együtt ünnepeljük Észak-Norvégia felszabadulásának évfordulóját, kifejezésre juttatja, hogy közösen törekszünk a norvég és a szovjet nép jószomszédi viszonyának további erősítésére és fejlesztésére.« Ugyancsak vasárnap Kirke- nesben megkoszorúzták a fasiszta hódítók garázdálkodásának áldozatul esett norvég hazafiak emlékművét is. A norvég kormány nevében Sjaastad igazságügyminiszter, a szovjet kormány nevében Arkagyev nagykövet helyezett koszorú* az emlékműre. (MTI).
