Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-24 / 252. szám

A begyűjtői tervek teljesítése szigorú törvényességet követel KA AZ UTÓBBI 10 NAP át­lagában vizsgáljuk Kecskemét városban a kapások begyűjtését, különösen aggasztó jelenséget tapasztalhatunk a kukoricabe- gyüjtésben. 10 nap alatt fokoza­tos, állandó jelleggel csökkent a begyűjtés üteme. így azután míg a 8—9-x begyűjtési napokon 042 mázsa érkezett a begyűjtő- helyekre, 18—19-re ez a mennyi­ség 326 mázsára csökkent, hol­ott a város kukoricabegyüjtési tervét még 40 százalékra sem teljesítette. MI AZ OKA a lemaradás­nak? Bár nem kapunk teljesér­tékű feleletet a városi begyűj­tési hivatalban, hisz a tervtei- jdsítés nem csupán itt dől el, mégis érdemes megnézni: meny­nyiben segíti elő a hivatal mun­kája a tervteliesítést. BIZONY VANNAK még itt is hibák. Ezek akkor derülnek ki, mikor felnyitjuk egy-egy kerü­let »beadási könyvét«, ahol sor­ba olvashatjuk a termelők ne­veit, kinek mennyi a kapásbe­adása, mennyit adott be, meny­nyivel hátralékos még. Ide van bejegyezve az is, hogy ki ka­pott felszólítást, vagy 10 száza­lékos emelést a késedelmeske­désért, s hogy kinél esedékes a .íelyszíni elszámoltatás. A IV. KERÜLETBEN például hirtelen összeszámolva több, nint 50 olyan termelő van, ahol az október 9-től 12-ig kiküldött felszólításokat nem követte a törvényes határidő után a kö­telezettség 10 százalékos feleme­lése, holott ezeken a helyeken már esedékessé vált volna a helyszíni elszámoltatás is. A VII. KERÜLETBEN pedig fordított esetek is előfordulnak, összesen mintegy 16 ízben tör­tént 10 százalékos kötelezettség- emeíés előzetes felszólítás nél­kül. Mondanunk sem kell, hogy aem az előbbi, sem az utóbbi esetek nem törvényesek. TUDJUK, hogy a begyűjtési hivatalnak számos nehézség akadályozza munkáját. Ezek kö­zé tartozik az is,' hogy a hely­színi elszámoltatáshoz csupán egyetlen igafogat áll rendelke­zésükre. Mindezek mellett na­gyobb következetességgel kell küzdeni a begyűjtési tervek meg­valósításáért. PÁRTUNK Központi Vezető­sége határozatot hozott az 1953 júniusi politika további folyta­oolna, hogy olyan makacs em­ber vagy. Toporczy szeme lángot vet, s hangja reszketeggé válik: — Hát megmondom neked jszintén — suttogja bizalmasan, — nálam pénzkérdés az egész. Ez a kis vagyonkám van, ma­gam szereztem, éppen annyi, hogy nyugodtan, szépen megél­hetek belőle, nem akarnám megapasztani. — Hiszen, ha csak pénzkérdés! — kiált fel vígan a polgármes­ter. — Igenis, csupán pénzkérdés. (Lám a politikai készületlen­iég már nem akadály többé.) HANEM RÁ IS rohantak menten: — Miféle pénzekről beszélsz te? Költségről, vagyonapasztás- ról. Kell ide pénz! Garantirozom neked, hogy egy garasodba se kerül, ha nem akarod. Hiszen élő ember vagy, magad is tudod, hát mikor került itt a választás pénzbe? — Éppen ez! — folytatja érzé­keny hangon. — Ti vagytok a legjobb barátaim, ti ösmertek. Én egyszerű ember vagyok, de egy ambícióm mégis van: hogy ha mandátumot adnak a polgár­társaim, hát adják bizalomból. — Mi, hát elfogadod? — Ha gondoljátok.ha azt hiszitek... de kijelentem, hogy ín egy árva garast sem költők. A NAGY ELHATÁROZÁS tehát megtörtént. Toporczy neve ánsziroztatik, mint a párt jelölt­léé, s megválasztása a helyi lap szerint több, mint bizonyos. A választás néhány nap múlva lesz s az első árnyéka, amit előre tására, amely magában foglalja az egész nép életszínvonalának szakadatlan emelését. VÁJJON KI ne fogadná he­lyesléssel, megértéssel e politi­kát, mikor az egész nép érde­kéről van szó, abban személy szerint benne vannak a begyűj­tési hivatal dolgozói és mindefi egyes termelő. De mikor elfo­gadják ezt a politikát, akkor ar­ra is kell gondolniok, hogy mindez csak akkor válik valóra, ha az egyszerű parasztembertől a begyűjtési megbízottakig és tovább a vezetőkig mindenki a legnagyobb becsülettel eleget tesz kötelességének, végrehajtja a törvényt. E cél érdekében kell tehát a begyűjtési tervek végre­hajtására törekedni a hivatal minden dolgozójának, és a tör­vényes úton, a törvényes kere­tek között eljárni a hátraléko­sokkal szemben. Itt elsősorban a Prikkel Gergelyekről, a Sze­le; Menyhértnékről van szó. Az előbbi Talfája 37. szám alatti lakos, 60 holdas kulák. 158 má­zsa kukoricával tartozott az ál­lamnak és a többízben történt helyszíni elszámoltatás után 17 és fél mázsa kukoricával tör­lesztette adósságát, özv. Szelei Menyhértnének 11 mázsa volt kukoricabeadási kötelezettsége. Emellett 9 kg. baromfival, 34 és fél kg. tojással tartozik. Állat­állománya egyáltalán nincs (18 hold földön!!), a kukoricáját ngégsem adta be, s csak helyszí­ni elszámolás útján tudták be­hajtani tőle. KÉTSÉGTELENÜL HELYES, hogy a helyszíni elszámoltatást az ilyen nagy hátralékosoknál kezdte meg a begyűjtési hivatal. Ez így igazságos. De emellett meg kell gyorsítani a tervek törvényes végrehajtását a többi hátralékosoknál is. Ha ezzel to­vábbra is késlekedik a begyűj­tési hivatal — meglazul az ál­lampolgári fegyelem s tovább növekszik a hátralékosok szá­ma. A tompái állami g ax da »ágból jelentik : Amit vállaltunk — teljesítettük A tompái állami gazdaság dolgozói november 7-e tiszteletére tett munkafelajánlásaikat teljesítették. 50 hold őszi keverék vetését augusztus 20-ra, 100 hold árpa­vetést augusztus 30-ra elvégezték. Október 10-ig földbekerült 100 hold rozs és 20 hold dugványhagyma, október 20-ra pedig elvetet­ték a 250 hold búzát. Pártunk a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatában kimondja, hogy a dolgozók életszínvonalát csak úgy tudjuk emelni, ha harcolunk a mezőgazdaság többtermeléséért és kitűzött felada­tainkat meg is valósítjuk. : A gazdaság dolgozói eleget tettek ennek, mert a terveket túl is teljesítették. Ezt bizonyítják az alábbiak: Vetésterület: tervezett termés: betakarított termés: Burgonya 50 hold 60 mázsa Cukorrépa 30 hold 125 mázsa Kukorica 50 hold 25 mázsa Takarmányrépa 30 hold 180 mázsa 105 mázsa 250 mázsa 35 mázsa 300 mázsa Silózási tervét 150 százalékra teljesítette a gazdaság. Az egész évre előírt hizottsertést és a háromnegyedévi tejbeadási tervet szintén teljesítették. Gyorsítsuk meg a kapások begyűjtését magasabb az elmúlt két naphoz viszonyítva. A begyűjtés üteme a bácsalmási, kalocsai, kunszentmiklösi já­rásokban és Baja vá­rosban csökkent a leg­jelentősebben. Ugyan­akkor a bajai járás A megyei begyűjtési hivatal legutóbbi jelen­tése alapján csökkent a kukoricabegyüjtés üte­me. Az utóbbi két nap alatt az előbbi 18 va­gonnal szemben 17 va­gonnal gyűjtöttek be. Míg a napraforgőbe- gyüjtés éredménye csaknem egy vagonnal ered­egyre növekvő Uiéuyt ér el. A kukorica, naprafor­gó és burgonya sike­res begyűjtése érdeké­ben még sok tennivaló van. Az elmaradt já­rásokban is haladékta­lanul meg kell gyorsl- tani a begyűjtés mun­káját. vet, megjelenik egy szép reggel Toporczynál a kortes képében. — Tekintetes uram, azért jöt­tem, hogy valami kocsmát kel­lene bérelni nekünk is, — Miféle kocsmát? — Hát ahová gyülekezni fog­nak a híveink. — Hagyjon nekem békét. Nem akarok hallani se az effélékről. — Én nem bánom, tekintetes uram, de akkor aztán tessék magára vetni, ha .. . — Hát jól van no. A maga kedvéért megteszem, ámbár el­vem ellen van. Menjen hát, be­széljen valamelyik kocsmáros- sal. Visszajön a kortes egy jó óra múlva, roppant megnyúlt arc­cal: — Mondtam ugye? Elkéstünk! Minden kocsmát lefoglalt az el­lenfél. Toporczy ijedten ugrott fel: — Hát már most mit csinál­junk? — Nem tudom én, kérem alá- san. — Menjen, ígérjen nekik ket­tős árt. A kortes kettős árt ígért a kocsmáért és megkapta, de másnap megint beállított Topor- czyhoz: — Megint baj van, tekintetes uram. — No mi az? — Banda kellene. — Banda? Hát lakodalmat tartok én, vagy mit? Egy kraj­cárt sem adok, érti-e? — Hiszen nem is kell, kérem alásan, mert már vége van, min­den bandát lefoglalt az el­lenfél, a Klupka Pistát, a Hor­thy Gyurkát — még a malacban­dát is, a Kugyi Palkót. No még \ így se jártam a praxisom alatt \ — dörmögte fejvakarva a kortes. \ TOPORCZY izgatottan för­medt rá. — Hát akkor mit áll itt? Fus-} son rögtön a sürgönyhivatalba ' és sürgönyözzön Szegedre, vagy < Szentesre, hogy a banda készen} legyen. Bandának okvetlen lenniJ kell, akármibe kerüljön is. Érti?“ Másnap még savanyúbb arccal j állít be a kortes: — Mi baj van megint? — Elvesztünk, tekintetes uram... Toporczy elsápadt. — Végünk van, tekintetesJ uram... — Szóljon az istenért.. : — Az ellenfél fizeti a vokso-] kát... Mind vele mennek az <i embereink. — Lehetetlen — hörgé Topor-] czy, — akkor hát mi is fizetünk...] igen, fizetünk. — Nem győzzük, tekintetes] uram. — Azt én jobban tudom, \ győzzük-e, vagy nem győzzük.] Meg kell lenni, punktum. Ha] az egész vagyonom rámegy is. Toporczy most már vesztegetni j kezd és őrülten pazarol. A polgármesterék odajárnak ai nyakára és takarékosságra intik. I — Okosabban bánj a pénzzel, \ János. Hiszen úgyis melletted a] valószínűség, ha nem költesz is f olyan botorul. Toporczy türelmetlenül üt az] asztalra: — Ejh, nekem a bizonyosság X kell. Ti nem értitek az effélét ] Nekem a képviselőség nem pénz- \ kérdés. Vége, A halasi isz-eh, dolgozó parasztok munkával készülnek november 7-re A kiskunhalasi tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok munka­felajánlásokat tettek november 7-e tiszteletére. A fajói Mic'/urin tsz vállalta, hogy október 26-ra teljesíti őszi vetéstervét, a 30 hold rozs és 20 hold árpa után elveti 80 hold búzáját is. November 3-ig betakarítják a répát és a már meglévő 200 köbméter silóhoz ugyan­ennyit elkészítenek. A kenyérgabona vetésterületén 160 mázsa műtrágyát szórnak el. November 1-ig pedig teljesítik a hízott- baromfi-, kukorica-, burgonya, napraforgó- és tejbeadásukat. Tizenöt bodoglári dolgozó paraszt vállalta, hogy november 7-e tiszteletére maradéktalanul elvégzik a szántás-vetést, betakarítási, adójukat és beadásukat is rendezik e napra. Ugyanilyen vállalást tettek a rekettyéi, felsőkisteleki, tajói és zsanaereszlői dolgozó pa­rasztok is. Vass Márk, Szabó G. János és Zsemberi István terme­lési bizottsági tagok emellett vállalták, hogy november 27-re el­végzik a szőlők betakarását is. r Uj gazdasági épületekkel gyarapodnak az idén megyénk termelőszövetkezetei Megyénkben 119 termelőszö­vetkezetben építenek az idén új, korszerű gazdasági épülete­ket. Ez év végéig 22.332 sertés, ló, szarvasmarha és juh részére létesülnek modern szállások. Be­fejeződött a silógödrök építése is. Mintegy 11.700 köbméter be­tonsilót építettek. A gazdasági épületek mellett új dohánypajtákat, magtárakat és kukoricagórékat is építettek termelőszövetkezeteink tagjai. Több termelőszövetkezetünkben létesítettek csibenevelőt és ba- romíióLat. Ezek befogadóképes­sége majdnem 30.000. Ezenkívül 17 termelőszövetkezetben tervez­ték az év végéig a villany beve­zetését. Már 15 termelőszövetke­zetben kigyúlt a fény. Az őszi kampánymunkák be­fejezése után a meglévő gazda­sági épületek tatarozása mellett termelőszövetkezeteinkben az új épületek befejezéséhez látnak a tagok. A solti Szikra termelő­szövetkezetben egy 50 férőhelyes új tehénistálló építését, a duna- tetétleni Micsurin termelőszövet­kezetben pedig egy 300 férőhe­lyes juhhodály átalakítását kezdték meg, az elmúlt hónap­ban. Néhány szó a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság értékeléséhez A Megyei Tanács Mezőgazda­sági Igazgatósága a legutolsó ér­tékelés alapján összeállította az őszi kenyérgabonavetések járási rangsorát, valamint a Városok sorrendjét. Az értékelés szerint az őszi kenyérgabonavetésben első a kiskunfélegyházi járás 8ík3, má­sodik a kecskeméti járás 88.9. harmadik a kiskőrösi járás 81.8 százalékos eredménnyel. Elma­radt; a bácsalmási járás 44.6, a kunszentmiklösi járás 41.2 és a kalocsai járás 31.2 százalékos teljesítéssel. A városok közül Kiskunhalas halad az élen 72.7 százalékos eredménnyel. Utolsó Kalocsa város 9.4 százalékos tel­jesítéssel. , Az értékelést kísérő szöveg nélkül küldték át a megyei ! igazgatóságtól azzal, hogy a rangsort feltétlenül közöljük a lapban. Ehhez szeretnénk néhány szót fűzni. Nemcsak az a súlyos pro bléma, hogy ennyire elmarad­tunk az őszi kenyérgabonavetés­sel, hanem az is, hogy az igaz­gatóság vezetőit, úgy látszik, hi­degen hagyja, hogy például Ka­locsa város az értékelés szerint csak 9.4 százalékban teljesítette tervét. Ami nemcsak szinte hi­hetetlen, hanem valósággal fel­háborító. Hiszen már arról kel­lene hírt adnunk, hogy az őszi kenyérgabonavetések a befeje­zéshez közelednek, ugyanakkor Kalocsán még csak most kezdték el — a megyei igazgatóság ér­tékelése szerint. Minket azonban nem nyugta­tott meg ez az értékelés. Beszél­tünk Csonka Sándorral, Kalocsa város mezőgazdasági csoportve­zetőjével, ő megcáfolta a 9.4 szá­zalékot. Állítása szerint az 1809 katasztrális hold kenyérgabona- vetéstervből több, mint 500 hol­dat teljesítettek. Bár ez is na­gyon rossz eredmény, de még mindig jobb, mint a 9.4 százalék. Elmondotta, hegy ők a járási mezőgazdasági osztálynak jelen­tették a vetésterv eddigi teljesí­tését és a járási tanács azt to­vábbította a megyei igazgatóság­nak. Egyben elmondotta azt is, hogy a vetést eddig gátolta, hogy a szokványminőségű vető­magot csak két nappal ezelőtt kapta meg a város. Azt is elis­merte, hogy talán ők sem jól je­lentették a járásnak az adato­kat és valószínűleg a járás sem az igazságot jelentette a megyei igazgatóságnak. Ez aztán furcsa. Ez azt bizo­nyítja, hogy a felfelé menő je­lentéseket nem sok lelkiismere­tességgel állítják össze. Az is furcsa, hogy a megyei igazgató­ság nem vette észre ezt a fel­tűnő eltérést a százalékok kö­zött. Felmerül a kérdés, hogy­ha ilyen hidegen hagyja a me­gyei igazgatóságot az ilyen első pillantásra is nyilvánvalóan ha­mis jelentés, de még inkább a kétségbeejtően rossz eredmény, hogyan harcol akkor egyáltalán az őszi gabonavetések sikeréért. Mert, ha ezt nem vesji észre Pesir elvtárs, az igazgatóság ve­zetője, aki azzal küldte át az értékelést, hogy »feltétlenül kö­zöljük«, akkor hogyan törődik a lényeges problémákkal. Ez a hanyagság egyben félrevezetése a megyei pártlapnak és ha kö­zöltük volna, félrevezettük vol­na ml is az olvasóinkat. A Mezőgazdasági Igazgatóság vezetői. többször hangoztatták már, hogy egyetértenek a Köz­ponti Vezetőség határozatával a mezőgazdaság fejlesztésével kap­csolatban. Ehhez pedig hozzá­tartozik a kenyérgabonavetés növelése és egyben a termésho­zamok emelésének elősegítése, így ezt nem lehet elősegíteni. Alaposabb munkára van szük­ség, hiszen még a felületes szemlélő is látja, hogy az élen­járó kiskunfélegyházi járás ered­ményei sem kielégítőek. Tehát a megycszerte tapasztalható le­maradásnak súlyos, a megyei igazgatóság munkájában is fel­lelhető okai vannak. Ezeken keli segíteni, mert van-e egyáltalán egyetlen olyan dolgozó paraszt is a megyében, aki saját kárát akarja? Márpedig azt mindenki tudja, hogyha késve kerül föld­be a kenyérgabona, kevesebb lesz a termés. Ez az értékelés is azt bizonyítja, — ha nem is fedi a teljes valóságot —, hogy van­nak problémák. Több gondossá­got és lelkiismeretességet kívá­nunk a megyei igazgatóságtól, a járási mezőgazdasági osztályok­tól, lefelé a községi tanácsokig, az őszi kenyérgabonavetési terv sikeres teljesítése érdekében. Nemcsak szóval, hanem tettek­kel is hozzá kell járulni a Köz­ponti Vezetőség határozata vég­rehajtásához.

Next

/
Thumbnails
Contents