Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-03 / 234. szám

i Hasa fias Népfront felsőszeni iráni bizottságának programot ja Megyénkben a legtöbb helyen már megalakultak a Hazafias Népfront községi bizottságai és aktívan tevékenykedve hoz­záláttak a népfront helyi programmjának előkészítéséhez. Felsőszentiván község népfront­bizottsága is elkészítette a maga programmját, amelyet az aláb­biakban kivonatosan közlünk Október 21-én lesz 10 eszten­deje, hogy községünk felszaba­dult az úri elnyomás évszáza­dos járma alól. 10 évvel ezelőtt vette kezébe falunk népe saját sorsának irányítását, rálépve ez­zel a fejlődésnek arra az útjára, amelynek végső célja a szocia­lista Magyarország felépítése, annak a társadalmi rendnek a megteremtése, ahol megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása. Az elmúlt egy évtized törté­nelme bizonyítja, hogy a falu dolgozó népe képes irányítani saját sorsát. A megtett út iga­zolja, hogy az új társadalmi rend jobb, mint a régi volt, igazolja, hogy ez az egyetlen helyes út, amelyen a paraszt­A cserepesi lakóknak szintén régi kérése volt, hogy legyen náluk egy tanyai iskola és így ne kelljen gyermekeiknek hat kilométert gyalogolni az iskolá­ba. Ez a kívánságuk 1953-ban teljesült. A lakosság kulturális felemelkedését bizonyítja, hogy még a felszabadulás előtt 90 rá­dió működött a községben — <.z .3 főleg a gazdagok tulajdoná­ban — addig ma már 283 rádió sugározza a kultúrát a falu dol­gozóinak. Vagyis minden har­madik parasztcsaládnak van már rádiója. Még nagyobb ará­nyú fejlődést mutat a községi iskola. A felszabadulás előtt 6 osztályos elemi iskola volt Fel- sőszentivánon, ahol 6 nevelő ta­nított. Ma már 8 osztályos álla­mi általánosiskola dolgozik 11 pedagógussal, akik közül négy szaktanár. így a mi községünk­ben is ugyanolyan képzésben ré­szesülnek a dolgozó parasztok gyermekei, mint azelőtt a régi polgári iskolák tanulói. Míg i-z 1943—44-es tanévben egy neve­lőre 49 tanuló jutott, addig az idén már csak 25-tel kell peda­gógusainknak foglalkozniok. — Felszerelések szempontjából is­kolánk még rohamosabb fejlő­dést mutat. A régi kopott búto­rokat egyre inkább felváltják új szekrények és padok. Csak az idei esztendőben 20.000 fo­rint értékű bútorzattal és 7000 forint értékű felszereléssel gya­rapodtak iskoláink. Ugyanilyen fejlődést mutat az óvoda is. Míg 1944-ben egy óvodája volt a községnek, 34 kisgyermekkel, ma már két óvoda működik 83 gyerekkel és két óvónővel. Az idei évre volt beütemezve a község új nyolcosztályos iskolá­jának építése is, azonban a ha­zánkat ért nagyarányú árvízkár miatt kénytelenek voltunk a lapunkban, hogy a megye va­lamennyi népfront-bizottságá­nak eredményes munkáját ez­zel is elősegítsük. fejlett agrotechnikai módszerei­nek elterjesztésére. A szarvasmarhatenyésztés fej­lesztése érdekében az apaállatál- lományt felfrissítjük cs kibővít- jük még egy példánnyal. Emel­lett tei'vet fogunk kidolgozni a most létesült 60 holdas községi legelő betelepítésére és gondozá­sára. A tejhozam emelése érdeké­ben népfront-bizottságunk min­dent megtesz a silótakarmányo­zás népszerűsítésére, a kedvez­ményes silóépítés ismertetésére és propagálására. Látogatásokat szervezünk azoknál a tsz-eknél és egyéni gazdáknál, akik rend­szeresen és eredményesen alkal­mazzák a silótakarmányozást. Megszervezzük a fölözőgépek használatát, amivel jelentős mértékben elősegítjük a malac­nevelést is, hiszen a megmaradt sovány tej elengedhetetlen fel­tétel a malacnevelésben. Tapasztalatcsere látogatásokat szervezünk a jó tehéntarto gaz­dáknál és tsz-eknél, ahol a láto­gatókkal csoporttag. vagy egyéni gazda ismerteti majd a takar­mányozási, kezelési és fejési módszerét. A szarvasmarhák téli takar­mányozása, ezen keresztül a tej­hozam emelése érdekében rend­szeressé tesszük, igyekszünk ki­bővíteni a takarmánymásod ve­tést. Lótenyésztésünk legnagyobb akadálya a megfelelő apaálla­tok hiánya. A mennyiségi és minőségi szaporulat érdekében ezért a bajai méntelep vezető­ségével felvesszük a kapcsola­tot, hogy az új fedeztetési idény­re megfelelő mennyiségű és mi­nőségű ménnel rendelkezzünk. Több kenyérgabonát termelünk A növénytermesztés keretén belül, a mezőgazdasági határozat értelmében elsősorban a kenyér­gabona-problémát igyekszünk megoldani a terméshozam je­lentős arányú emelésével. Fon­tosnak tartjuk ezenkívül az ál­lattenyésztést elősegítő takar­mányféleségek termesztésének fejlesztését, főként kukoricát és pillangósokat. A fejlődő állatte­nyésztés még nagyobb mérték­ben teszi lehetővé a talajerő visszapótlását, a gabonafélék nagyobb arányú trágyázását. A bő termés állandósítása érdeké­ben ezenkívül biztosítani fogjuk a földművesszövetikezeten ke­resztül a falu műtrágyával való ellátását. A tél folyamán pedig szakelőadásokon ismertetjük a trágyázás, de főleg a műtrágyá­zás helyes módszerét és annak gyakorlati jelentőségét. Ankétokat szervezünk a télen a tsz-tagoknál a helyes vetés­forgóról, egyéni parasztoknál pedig a helyes vetési sorrend­ről, amelyen keresztül biztosí­tani tudjuk a legjobb magágya­kat. A gabonaféléknél, főleg a búzánál megszervezzük a vető- mageserét. A magasabb kukoricatermésért Falunkban különös jelentősé­ge van a kukoricatermesztésnek (sertéstenyésztés). Mivel bebizo­nyosodott, hogy községünk tala­ján legjobban bevált a nyári és az őszi mélyszántás, ezért ennek elterjesztése érdekében szintén ankétokat, vitákat rendezünk és gazdagyűléseinken beszámoltat- uk azokat, akik ezzel a módszer­rel kiváló eredményeket értek el. A terméshozam emelése és a helyes vetési sorrend kialakí- ása érdekében egy rövidebb te­nyészidejű kukorica termesztését fogjuk kiszélesíteni. Ezzel azt kívánjuk biztosítani, hogy a ko­rábban i kukoricaszürettel — amely különben is nagy termés­hozamot biztosít, mint a későb­bi — a gabonafélék korai elve­tése legyen lehetséges. Emellett azon leszünk, hogy a községben mindtöbben alkalmazzák a fé­szektrágyázást. Ennek előnyeit úgy kívánjuk bebizonyítani, hogy az érés előtti kukoricatáb­lákra vasárnaponként látogatá­sokat szervezünk, ahol kézzé.- ioghatóan bizonyítjuk be a ié- szektrágyázás jelentőségét. A Programm ezután a burgo­nya termesztés“ fejlesztésével, az ezzel kapcsolatos vetőmagcsere­akcióval, a különböző magfogá­sokkal, és a másodvetések te­rületének kiszélesítésével fog­lalkozik a gazdaságos termelés érdekében. Utcáinkat rendlichozzuk Mivel az idei esztendőben az árvíz miatt új iskolánk építését megoldani nem tudtuk — ezt a következő évre halasszuk. Ami- koris 1,300.000 forint költséggel fog felépülni. Népfront-bizottsá­gunk az iskola építéséhez úgy kíván hozzájárulni, hogy társa­dalmi munka megszervezésével fogja segíteni annak mielőbbi elkészülését. A község utcái 30—40 méter szélesek. S így sáros idő alkal­mával az átjárás szinte lehetet­lenné válik. Ezért tervbe vet­tük, hogy az utcakereszteződé­seknél és a fontosabb helyeken kövezett átjárókat létesítünk. A költségvetési összeg mellett a szükséges földmunkát itt is a környező lakók segítségével akarjuk megoldani. A népfront-bizottság működé- séhez szükség van egy olyan helyre, ahová a bizottság tagjai és a dolgozó parasztok szívesen eljönnek, beszélgetni és szóra­kozni a téli estéken és vasárna­ponként. Ezért úgy tervezzük, hogy a kultúrotthoni fölös he­lyiségekből gazdakört állítunk fel, mégpedig az Ötödik Béke­kölcsön-jegyzésből ittmaradó 25 százalékból. A helyiségek bebú­torozásáról népfront-bizottsá­gunk a későbbiekben fog gon­doskodni. Tervbe vesszük az említett gazdakör ellátását, meg­felelő napilapokkal és szakla­pokkal, esetleg söntéssel. Tatarozzuk az államosított házakat, új boltokat nyitunk A piacteret és a disznópiacot áthelyezzük mai helyéről meg­felelőbb helyre, miután azt le- salakoztattuk. Korszerűsítjük az apaállatok férőhelyét, kifutókarámot épí­tünk eléjük. A tanács udvarát pedig fásítjuk. A bölcsődében egy üstházat és katlant létesí­tünk, s az építéshez szükséges anyagokat társadalmi úton szál­lítjuk oda. A tavaly létesült cse­repesi iskola mellett 10.000 fo­rintos költséggel és társadalmi segítséggel befejezzük a nevelői lakás építését. 10.000 forintos költséggel tatarozni fogjuk az államosított házakat, míg a ki­sebbarányú belső tatarozásokat ottlakókkal végeztetjük el. Te­kintettel arra, hogy községünk­ben eddig két mélyfúrású kút működik, a következő időben még két mélyfúrású kutat aka­runk létesíteni, amely biztosí­tani tudja községünk lakosságá­nak mélyfúrású kútból való ivó- vízellátását. Távolabbi célunk a Petőfi-telep és az Uj-telep vil­lamosítása, hogy ezzel a falu egész területén megvalósuljon az egészségesebb és olcsóbb vil­lanyvilágítás. Bolthálózatunk bővítésére a következő évben földművesszö­vetkezet útján két új boltot szándékozunk létesíteni. Egy ve­gyesboltot a faluban ég egy fiókboltot a cserepesi tanyákon hozunk létre, hogy ezzel bizto­sítsuk a falutól 6 kilométerre lakó cserepesi. dolgozók áruellá­tását. A Szabadság-utcai váró-* termet tataroztatjuk és létesí­tünk benne egy trafikot ujság- árudával, ezzel elérjük, hogy az eddig gazdátlan váróteremnek gondozója lesz, azonkívül a téli hidegben meleg váróterem áll majd az utazóközönség rendel­kezésére. Egészségügyi szempontból na­gyon fontos, hogy községünk gé­mes-1 és kerekeskútjai rendben legyenek, ezért az összes utcai kutakat cementgyűrűvel és be­tonfödéllel látjuk el. Az újon­nan létesült gyermekpancsoló vízellátása érdekében, továbbá az egészségház kielégítő vízellá­tása szempontjából megcsinál­tatjuk az ottlévő villany-szívó­motort. Távolabbi célként pedig 5 katasztrális holdon faiskolát tervezünk létesíteni, mivel köz­ségünk területén gyümölcsfa alig található. A facsemetéket előállítási áron kívánjuk majd a dolgozó parasztok rendelkezésé­re bocsátani. Segítjük és támogatjuk nemzetiségeink kultúrmunkáját Kulturális életünkben az el­múlt esztendőben jelentős emel­kedés tapasztalható. Az elmúlt esztendőben kultúrcsoport léte-' sült községünkben. A kollektíva nem bomlott fel, továbbra :S' dolgozni kíván s a népfront-bi­zottság segíteni fogja őket. A kultúrotthon kibővítésével a már életrenyílott különböző szakkörök is otthonra találnak. A gazdakör egyik helyiségében pedig kényelmes olvasószoba áll majd dolgozóink rendelkezésére, ahol a könyvtári könyvek mel­lett a legfontosabb lapokat is megtalálhatják. A falu zenekultúrájának fel­emelése érdekében egyvezetésbe kívánjuk vonni a meglévő zene­karokat. Azonkívül egy népi együttest akarunk létrehozni, amely az Alföld és a környező' vidék népdalainak elterjesztésé­vel játszik nagy szerepet. A meglévő színjátszó csoportokat a helyi magyar-, bunyevác- és né­metajkú fiatalok bevonásával kívánjuk bővíteni, hogy színvo­nalas darabok előadásával emel­jük községünk dolgozóinak mű­veltségét. A helyi magyar, bunyevác és német népszokásokat kultúrgár- dánk segítségével felkutatjuk és felelevenítjük. Emellett fontos feladatunknak tartjuk továbbá ezeknek a népszokásoknak köz­ségünk fiataljaival való meg­szerettetését. A kulturális életbe bekapcsol­juk Cserepes tanyavilágát is, ahol az új iskola jelentős kul­turális gócpont lesz. Színjátszó ’csoportunk rendszeresen fog előadásokat tartani a cserepesi dolgozók számára ,is. Kultúrmunkában jelentős sze­repet kap a falu lakóinak a szo­cialista hazafiságra való neve­lése. Állandóan szem előtt tart­juk, hogy Felsőszentiván több­nemzetiségű község, és nemzeti­ségeink között kialakult jóvi­szonyt kultúrmunkánkkal is to­vább kívánjuk ápolni és virá­goztad». Támogassa terveinket a íalu népe A Hazafias Népfront felső- szentiváni bizottsága ezeket a célokat és terveket látja helyes- neje a falunk dolgozó népe jólé­tének további emelése érdeké-* ben. Ezért ezt a programmot a község egész lakosságával kis* gyüléseken meg kívánjuk vitat-* ni és hasznos javaslataikkal ki­egészíteni. Ezért fordulunk fel­hívással Felsőszentiván község minden becsületes, dolgozó pa­rasztjához és lakójához, hogy vitassa meg ezt a programmot, hogy azután az eddigieknél ered­ményesebben, minden erejükkel és képességükkel dolgozzanak községünk felemelkedéséért, s ennek érdekében — támogassák saját jólétük megvalósításának ezeket a terveit! A megtett út igazát községünk 10 éves fejlődése bizonyítja ság, így községünk minden dűl­Falunk Hiúságának nevelése jó úton halad Tervek a mezőgazdaság fejlesztésére Eddig a község fő gazdálko­dási területe a gabonafélék és a kapásnövények termelése volt. Emellett aránytalanul elmaradt az állattenyésztés, amely ko­moly akadálya lett a növény­termelésnek is és jelentős mér­tékben befolyásolta községünk dolgozó parasztjai jövedelmének alakulását. Ezért a népfront­bizottság programmjának főcél­ja községünkben az állattenyész­tés nagyarányú mennyiségi és minőségi fejlesztése. A terme­lési bizottság már kidolgozta az állattenyésztés hároméves ter­vét. A népfront-bizottság fel­adata ennek kiszélesítése és megvalósítása. A község adott­ságainak legjobban a sertéshíz- lalás és a szarrásmarhatenKész­gozója a jobb jövő felé halad. A megtett út helyességét, po­litikánk igazát, községünk 10 éves fejlődése bizonyítja. Az elmúlt évtized alatt jelentős beruházásokkal segítette kor­mányunk a falu népének fejlő­dését. A lakosság jobb áruellá­tása érdekében Felsőszentivá- non két szövetkezeti áruda nyílt meg 120.000 forintos beruházás­sal. A dolgozó ant'ák segítsége­re 51.000 formt költséggel idény­bölcsőde létesült, ahol a falu legfiatalabbjait gondos ápolás­ban részesítik. Kégi gondja volt a falunak az autóbuszmegálló hiánya. Esőben, fagyban sza­badban kellett várakozni a buszra. 1950-ben felépült a vá­róterem. A kultúrélet segítsége­re 80.000 forintos beruházással kultúrotthon létesült. tervünk megvalósítását a követ­kező évre halasztani. Különösen szembetűnő közsé­günk fejlődése a tavalyi kor- mányprogramm óta. Azóta kap­ta községünk az idénybölcsődei felszerelést, 100.000 forint érték­ben. Az egészségházban 24.000 forintos beruházással gyermek­pancsoló készült. A falu ivóvíz- ellátását van hivatva javítani az a mélyfúratú kút, amely 78 ezer forintos költséggel a Vörös Október tsz-ben épült. Ezzel együtt ma már öt egészség­ügyileg teljesen megfelelő kút működik községünkben. Álla­munk gondoskodik azokról a dolgozókról is, akik megbeteg­szenek. Nem kevesebb, mint 50 ezer forintot osztott ki az SZTK ezévben a falu munkaképtelen­né vált dolgozóinak. Azonkívül a fiatal anyák 12.000 forint ér­tékben kaptak babakelengyét. Hogy a falu továbbra is egész­séges irányba fejlődjön és meg magasabbra emelkedjék a köz­ség lakóinak életszínvonala, en­nek egyik alapvető feltétele a jóldolgozó tanács. Az, hogy a tanács meg tudja oldani a nép érdekét szolgáló feladatokat, fel­tételezi, hogy azok legyenek tagjai, akik mindig élenjártak a faluban, akiknek példáját, ta­nácsát szívesen követi közsé­günk minden lakója. Azt, hogy a dolgozók legjobbjai vehesse­nek részt a tanács munkájában — elsősorban a népfront-bizott­ság teszi lehetővé, amikor a leg­jobbakat jelöli tanácstagnak és munkájukat azután is állandóan segíti. Mivel a népfront-bizott­ság fontos feladata a falu min­den dolgozójának összefogása, a mezőgazdaság fejlesztése, és ezen keresztül az életszínvonal emelése érdekében; ez év pro­grammját e nagy cél érdekében állítja össze. tés felel meg, ezért program- munkban nagyobbrészt ezek fej­lesztésével foglalkozunk. Jó apaállatok Községünk már rendelkezik megfelelő mennyiségű és minő­ségű apaállatokkal, csak azokat megfelelően elhelyezni nem tud­ja. A népfront-bizottság ezért programmjába veszi az apaálla­tok részére megfelelő, korszerű ól építését. Még ebben az év­ben át kell építeni a meglévő rozoga sertésólat, aminek meg­oldására a tanács költségvetése mellett társadalmi munkát szer­vezünk és biztosítunk. Tovább cél egy falusi sertéslegelő léte­sítése, mivel annak hiányában a község sertéstenyésztését ki­szélesíteni nem tudjuk. A ser­téstenyésztés fejlesztése érdeké ben fokozott gondot kívánunk fordítani a kukoricat^rmesztée

Next

/
Thumbnails
Contents