Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-22 / 224. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG rm PP mm rrmvmnvm-vm mmmuámrnmmíáémanmmáUtí IX. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Ara 50 fillér 1954 SZEPT. 22. SZERDA A MAI SZÁMBAN Megalakult a népfront megyei előkészítő bizottsága. *— Dobozy Imre: A szent kút. — Szervezettebb erővel a begyűjtés meggyorsítására Sükösdön. — A Hazafias Népfront bácsbokodi nagygyűlése. — Népnevelőink segítségére. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KEDDI ÜLÉSE Az országgyűlés keddi ülését 10 órakor nyitotta meg Nagy- Istók József, az országgyűlés alelnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az alkotmány módosítása Az ülés első napirendi pontjaként Harrer Ferenc képviselő, a jogi bizottság előadója ismertette az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés jelen ülésszakának célja és tárgya a tanácsok új szervezetének megteremtése, A tárgyalási rendünkben szereplő mindhárom törvényjavaslat erre vonatkozik. A tanácsokról szóló törvényjavaslat tartalmazza a helyi tanácsok új szerkezetét és működési rendjét, a választási törvényjavaslat a vele összefüggő választási rendelkezéseket, a most előttünk fekvő törvényjavaslat pedig a Magyar Népköztársaság Alkotmányának azokat a módosító rendelkezéseit foglalja magában, amelyek a tanácsi törvény céljának — a tanácsok továbbfejlesztésének .és megerősítésének — megvalósítására magába az alkotmányba foglalandók — mondotta. A helyi tanácsok alkotmányunknak, a népi demokrácia alkotmányának legalapvetőbb és legsajátosabb elemei — hangsúlyozta Harrer Ferenc, majd arról beszélt, hogy az új kormányprogrammban kifejezésre jutó politikai fordulat, amely a nép életszínvonala emelésének célkitűzésével e cél megvalósítá-Az országgyűlés ezután a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át. A javaslat előadója Pongrácz Kálmán, a budapesti városi tanács elnöke volt. — A most benyújtásra kerülő új tanácstörvény-javaslat — hangsúlyozta Pongrácz Kálmán — pártunk III. kongresszusán ás a tervezett széleskörű megvitatása során elhangzottak figyelembevételével olyan szervezeti és működési formát kíván biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk további fejlődést érhessen el. Ezután rámutatott arra, hogy az elmúlt esztendők tapasztalatai bizonyítják: a széles alapokon nyugvó demokratikus egységnek sem s tanács, sem tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. A népfront . helyett a tanácsok nem tudták kellőképpen magukhoz vonzani a dolgozók legszélesebb tömegeit. Ezért hangsúlyozza a javaslat általános.,,jendelkezese, hogy a tanácsok a Hazafias Népfrontra támaszkodva a dolsára elsősorban a helyi tanácsokat tette hívatottakká, sőt ezért felelősekké is, szükségképpen felvetette a helyi tanácsok szervezetének reformját, amely csak hatáskörük tágításának és önállóságuk fokozásának szellemében történhetett. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló -törvényjavaslat eszméje a tanácsok államhatalmi jellegének kidomborítása, amely egyfelől a tanácsok hatáskörében, és jogi helyzetében, másfelől a Népköztársaság Elnöki Tanácsának szerepében jut kifejezésre. I-Iarrer Ferenc ezután ismertette a módosító rendelkezéseket, majd befejezésül leszögezte: — Az országgyűlés mostani törvényalkotásának az a korszakalkotó jelentősége, hogy a tanácsokat államigazgatási síkról valóban államhatalmi síkra emeli és ezzel megszilárdítja a népi demokráciát, a nép uralmát a közéletben. Az előadó végül kérte a törvényjavaslat elfogadását. Ezután az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. gozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A Hazafias Népfront, ez a kialakulóban lévő hatalmas méretű tömegmozgalom összefogja az ország egész lakosságát és széles nemzeti egységet teremt. A Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata már most, a tanácsválasztásra való felkészür lés időszakában kidomborodik. Eddig hiányosság volt az, hogy a tanácsok cs a más tömegszervezetek között nem volt1 megfelelő az együttműködés, a közvetlen kapcsolat. A Hazafias Népfront mindezeket a szervezeteket tömöríti és éhnek kapcsán közelhozza azokat egymáshoz, megteremti előfeltételét annak, hogy a közös célok elérésében közös munkát fejthessenek ki. A továbbiakban elmondta: a törvénytervezet élénken foglalkoztatta az ország lakosságát. Több. mint ötezer javaslat érkezett a törvénytervezet kiegészítésére és módosítására. — A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága ezeket a javaslatokat feldolgozta. — Az az érdeklődés, amelyet a törvényjavaslat készítése kiváltott, arra mutat, hogy a most újra választásra kerülő tanácsok munkájában a Hazafias Népfront keretébe tömörített dolgozók közvetlenül és tevékenyen fognak részt venni. Az új tanácstörvény világosan, részletesen megszabja a tanácsok feladatait és biztosítja, hogy valóban a tanács legyen a terület gazdája, valóban vezesse a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet; előmozdítja a lakosság életszínvonalának emelése céljából a közegészségügyi, kulturális és a szociális feladatok megoldását, — hangsúlyozta, majd a továbbiakban az állandó bizottságokról beszélt. Pongrácz Kálmán ezután az új tanácstörvény néhány új ren-Az első hozzászóló Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese volt. A közelmúltban országunk életében két nagyjelentőségű belpolitikai kérdés került előtérbe — mondotta bevezetőben —; az egyik a Hazafias Népfront megalakítása, amellyel tovább akarjuk szélesíteni népi demokratikus államunk alapjait, szorosabbra fűzni a hazafias erők összefogását, a másik az országgyűlés mostani ülésszakán megalkotásra kerülő új tanácstörvény és választási törvény, amelynek alapján november végén megtartjuk a tanácsválasztásokat. Mindkét belpolitikai célkitűzés megvalósítása természetesen szorosan összefügg a nemzetközi helyzettel, a béke megszilárdításának feladataival, gazdaságpolitikánkkal, az Ország előtt álló egyéb feladatokkal és mindenekelőtt az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésével, amely a dolgozó nép jóléte alakulásának alapja. Apró Antal ezután ismertette a nemzetközi helyzetet, majd hangsúlyozta: A békeszerető magyar nép ebben . a nemzetközi helyzetben kötelességének tartja még eiszáníabban harcolni a békéért, a népek közötti békés együttműködésért. Ezért kíván résztvenni az Egyesült Nemzete:? Szervezetének tevékenységében is. Apró Antal ezután arról beszélt, hogy a párt júniusi határozata és a kormány Programm óta hogyan fejlődik népgazdaságunk. Június óta egymillióhatszázezer dolgozó^ érintő béremelési intézkedést hajtottunk végre — mondotta. — 1953. június óta mintegy másfél milliárd forintot fordítottunk béremelésre. Ezeknek a béremeléseknek egy teljes évre vonatkoztatott költségkihatása kettő milliárd forint. Most a nyugdíjak újabb szabályozására vonatkozó törvényerejű rendelettel egy olyan — eddig meglévő — hiányosságot számolunk fel, amely elsősorban delkezését ismertette. — Az új tanácstörvényünk megalkotása — mondotta befejezésül — nagy lépést jelent előre a szocialista államéletünik fejlődése terén. Az új tanácstörvény megalkotásával országgyűlésünk egy olyan jogszabályt hoz létre, amely alkotmányunk rendelkezései alapján tovább erősíti a népi demokratikus államunkat. Jogalkotásunknak ez az új műve méltán gazdagítja azokat az eredményeket, melyeket országgyűlésünk eddig elért. A tanácsoknak, mint a helyi hatalmi és igazgatási szerveknek a Hazafias Népfrontra támaszkodva tovább kell fejleszteniük népi demokratikus rendszerünket. Ehhez biztosít határozott alapot a most benyújtott új tanácstörvény-javaslat. Ezt a jogi bizottság letárgyalta és módosításokkal elfogadta. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a tanácsokról szóló törvényjavaslatot a jogi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el. a munkában kiöregedett dolgozók százezreinek életkörülményeit lényegesen megjavítja. A felemelt nyugdíj lehetővé teszi, hogy az öregek, amikor elérik a nyugdíjjogosultságot, elhagyhassák munkahelyüket és megérdemelt nyugalomba menjenek. Családjuk, hozzátartozóik számára is nagy segítség a nyugdíjak felemelése, mert sok terhet vesz le vállukról. Az új nyugdíj-megállapítás egyben újabb bizonyíték arra is, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Amit a kapitalizmus hosszú évtizedekig nem tudott megoldani, az öregekről való gondoskodást, azt népi demokráciánk megoldotta. Ugyanakkor köztudomású, hogy az előbb felsorolt, több, mint kettő milliárd forintot kitevő bér, fizetés és nyugdíjemelések végrehajtása közben — a fogyasztási cikkek árai nyolcegész három tized százalékkal alacsonyabbak lettek, részben az árleszállítások, részben pedig a szabadpiaci árak csökkenése folytán. A megnövekedett reálbér tükröződik a fogyasztási adatokban is. Egy év alatt a kiskereskedelmi forgalom 23.2 százalékkal, ezen belül az élelmiszer 12.2, az iparcilá—k forgalma pedig 38.4 százalékkal emelkedett. Különösen növekedett a parasztság vásári óereje. A falvakban erősen megélénkült a földművesszövetkezeti boltok forgalma, ami elősegítette a mezőgazdaság jobb áruellátását, a falu és. város közötti árukapcsolat erősítését. A kiskereskedelem — a kormányprogramul óta — átlagosan 32 százalékkal több árut adott el. Ezen belül a falusi szövetkezeti boltok forgalma még nagyobb mértékben, 38 százalékkal emelkedett. Még sok esetben nem tudjuk kielégíteni a lakosság megnőve* keddi igényeit. A falvakban és a városokban különösen az építőanyagok iránt nőtt meg a szükséglet. A parasztság megnövekedett termelési aktivitásához már sok gépet és szerszámot adtunk, de még mindig hiány mutatkozik ekében, veíőgépben, vasvillábar. és egy sor apró mezőgazdaság: szerszámban. Intézkedéseket készítünk elő az ipari cikkek minőségének megjavítására. Jelentősen megnövelte az ipar a közszükségleti cikkek gyártását. Ugyanakkor nagymennyiségű gépet, szerszámot adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Ez év első hét hónapjában 1837 traktort, 1395 traktorekét, 719 cséplőgépet, 485 vetőgépet, 518 kultivátort, 37.660 mezőgazdasági kisgépet, hatszorannyi műtrágyát, kétszerannyi rézgálicot biz tosítottunk a mezőgazdaságnak, mint az előző években. Ez a nagyarányú segítség éreztette jó hatását a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákban, amelyeket dolgozó parasztságunk példásan végzett el. — Köszönet és elismerés jár mindenekelőtt munkásosztályunknak a mezőgazdaságnak nyújtott nagyarányú és sokoldalú segítségéért! Az új kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása, a lakosságnak több és jobb áruval való ellátása csak a munka termelékenységének további növekedése, a termelési költségek további csökkentése, a pazarlás megszüntetése útján érhető el. Most, amikor már nagyjából le tudjuk mérni az elmúlt gazdasági év mérlegét, megállapíthatjuk, hogy pártunk és államunk sok segítsége érezteti jó hatását a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott — tavaly decemberi — határozatok végrehajtásában. Szemléltető példája ennek a mezőgazdasági kiállítás is. De ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a határozat végrehajtása terén még csak a kezdet kezdetén vagyunk. így annak ellenére, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákat dolgozó parasztságunk az előző évekkel szemben az idén sokkal jobban végezte el, a föld termőerejének régebben elhanyagolt állapota, valamint a kedvezőtlen időjárás jelentős mértékben hátrányosan befolyásolta a gabonafélék, de különösen a búza és a rozs termésátlagát. A holdanként! termésátlag növelése egyik elsőrendű feladata egész népgazdaságunk fejlesztésének. A másik fontos terület, ahol elmaradásunkat meg kell szüntetni: a szarvasmarhatenyésztés. Sertésállományunk több, mint egymillióval gyarapodott, a baromfiállomány lényegesen növekszik, mind nagyobb a piaci felhozatal is. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy termelőszövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó parasztságunk jobban használja ki az állatnevelés, az állathízlalás jövedelmező voltát. Ezt segíti elő a kormánynak az az intézkedése, amellyel a hízottmarha árát jelentősen felemelte. Az elért eredmények világosan mutatják, hogy dolgozó parasztságunk bizalommal van a párt és a kormány új politikája iránt, s erejét nem kímélve dolgozik a mezőgazdaság továbbfejlesztéséért. Köszönet és elismerés jár dolgozó parasztságunknak azért a nagy erőfeszí! Folytai ága a 2, oldalon,) A tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalása Apró Antal elvtárs hozzászólása
