Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-16 / 219. szám
Vita a tanácstörvény tervezetéről Hozzászólások a tanácst'órvény-temzet vitájához Csolyóspáloson több kisgyűlésen vitatták meg r ' ~ "ácstörvény-tervezetet. Kasza Ferenc az egyik kisgyűlésen javasolta, hogy olyan esetben, amikor- a tanácstag valamilyen oknál fogva a tanácsülésen nem tud megjelenni, megbízottat küldhessen maga helyett, aki hasonló jogokkal él a tanácsülésen, mint a tanácstag. Figura Lajosné Szánkon azt javasolta, hogy a tanácstagoknak az is legyen a feladatuk, hogy a körzetükben élő dolgozó parasztokat állandóan tájékoztassák az időközönként megjelenő rendeletekről. A tájékoztatást vagy személyesen, vagy pedig előadáson keresztül végezze. Fekete János gátéri dolgozó paraszt azt indítványozta, hogy mivel a tanácstagok körzetenként felelősek a munkáért, azért egyes tanácsüléseken egy-egy tanácstag számoljon be körzetbeli tevékenységéről. Munkájának hanyagolása esetén a tanácsülés vonja felelősségre. A tanácsülés értékelje a tanácstagok munkáját és a jól dolgozókat dicsérje meg. Kovács Ferenc, a csolyóspálosi végrehajtó bizottság elnökhelyettese hangoztatta, hogy a tanácstörvény-tervezet egyes részeit a községi funkcionáriusok egyrésze nem érti meg. Például a tanácstörvény-tervezet nem foglalkozik a kooptálás kérdésével. Pedig ezen a területen a múltban komoly hiányosságok voltak. Javasolja, hogy b törvény végleges szövegében ezt a kérdést tisztázzák. Jánoshalmán is kisgyűléseken vitatják meg a tanácstörvénytervezetet. Az egyik ilyen kisgyűlésen Bácshelyi Károly tanító ismertette a törvénytervezetet. Az előadást követő vitában kitűnt, hogy a dolgozó parasztok helyeslik az új törvénytervezetet, a megalakulandó tanácsoktól pedig igen sokat várnak. Uusztoni György helyesebbnek látná, ha az új tanácsokban a pénz- és adóügyek intézését a helyi tanács látná el. Reméli, az új tanácstörvény nyomán pontosabb lesz az ügyintézés. Hangoztatta, hogy 2—3 különböző adóív megküldése, eltérő végösszegekkel egy és ugyanazon dolgozó paraszthoz, bizalmatlanságot kelt a tanácsok munkája iránt. Kovács Kálmán, Hiz János és Kiss Imre mind-mind sokat vár az új tanácstörvény alapján működő tanácsoktól. Nagyobb segítséget és ellenőrzést a tanácstagok munkájához ÜKÖMMEL VETTEM tudomásul a tanácstörvény-tervezet megjelenését. Nemcsak ‘én, hanem környékünk minden dolgozó parasztja nagy érdeklődéssel van a törvénytervezet iránt. Amikor egymással találkozunk, gyakran szó esik erről. Én úgy látom, hogy a törvénytervezetben foglaltak nagyobb követelmények elé állítják a tanácstagokat. Feltétlen helyes, hogy a tanácstagok munkáját ezentúl jobban ellenőrzik és segítik. Sajnos, eddig ezt nem tapasztaltam, pedig én is tanácstag vagyok. Ezen hibáknál fogva nem tudtam én sem tökéletes, jó munkát végezni. A törvénytervezet ezen is változtat, aminek különösen mi tanácstagok örülünk. Helyes, hogy a tanácstörvénytervezet biztosítja a tanácstagok jogait, meghatározza kötelességeit. Ha tanácstagjaink ennek szellemében élnek és cselekednek, úgy napról-r.apra növekedik tekintélyük a dolgozó nép előtt. DOLGOZÓ paraszttársaimma! való beszélgetések közben éreztem, hogy elvárják tőlünk a törvénytervezet ismeretét és azt, hogy ánnak útmutatásával végezzük mindennapi munkánkat. Ezért nem könnyű feladat tanácstagnak lenni. Azonban a törvénytervezetet betartva, a dolgozó nép segítségével munkánkat mindig sikeresen végezhetjük. Nagy megtiszteltetés a dolgozó nép államában, a tanácsban, mint államhatalmi szervben dolgozni és intézni a dolgozó nép ügyeit, problémáit. Ezért sokkal nagyobb felelősség kell, hogy áthassa mindennap) munkánkat. Minden eddigi lazaságunkat elhagyva, friss erővel, új lendülettel kell dolgoznunk dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért. Hegedűs Gábor tanácstag, Kecskemét, Kisfái, A VASKÚTI TANÁCS a község gazdasági és kulturális felemelkedéséért A tanács megalakulása óta munkájának legfőbb feladatául a község lakóinak gazdasági felemelkedését, kulturális igényeinek kielégítését tekintette. Állandóan igyekeztünk szemelőtt tartani, hogy ezen az úton falunk dolgozó parasztjai együtt haladjanak az ipari munkásokkal. Igyekeztünk minél szorosabb kapcsolatot létesíteni a városi lakossággal. Ez elsősorban a városba szállított mezőgazdasági termékek mennyiségénél jelentkezett. A megnövekedett igények pedig azt követelték, hogy még többet, még jobb minőségben termeljünk. A felszabadulás 7000 hold földet juttatott községünkben a dolgozó parasztok birtokába. — Ezek a kisebb, nagyobb földingatlanok azonban nem tudták kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket községünk parasztjaival szemben támasztottunk. Még több, még jobb és olcsóbb mezőgazdasági termékre volt szükség. Ezt pedig csak a nagyüzemi termelés tudta biztosítani. így történt, hogy röviddel a tanács megalakulása után a község 12 ezer holdjából az állami gazdaságokkal együtt 11.000 holdon tértek át a nagyüzemi gazdálkodásra. A már meglévő 2000 holdon gazdálkodó Dózsa termelőszövetkezet mellett, 14 új termelőszövetkezet és csoport alakult. Egyszeribe megváltozott a község arculata, mely egyben új perspektíváit is mutatta a község gazdasági jólétének és kulturális felemelkedésének. Miben mutatkozik meg a tanács megalakulása óta elmúlt évek sikere, eredménye? A szövetkezeti községgé való átalakulás után minden évben a begyűjtésben községünk úgy a járásban, mint a megyében az első helyre került, sőt az elmúlt évben az ország 10 élenjáró községe között a hatodik helyet foglalta el. Jellemző az átalakulás folyamatára, hogy a tanács megalakulása óta egyetlen büntető vagy bírósági eljárás megindítására nem került sor, A tanács munkája mellett nagy szerepe volt ezekben az eredményekben a pártszervezet segítő, irányító munkájának. A gazdasági megerősödés szélesre tárta a felemelkedés útját. Az eltelt négy év alatt a tanács kezdeményezésére 1200 holdat erdősítettünk, 220 holdon új szőlőt telepítettünk, 95 holdon pedig gyümölcsöst létesítettünk. Ezenkívül 10 új mélyfúratú kút szolgálja a dolgozók jobb ivóvízellátását, továbbá megépült a Rákosi Mátyás gyermekotthon és bölcsőde, kultúrház, népfürdő, iskolaíürdő. A tanács megalakulását követő esztendőben egymillió 740 ezer forint került beruházásra a községben. Már a beruházások is mutatják, hogy a tanács nem feledkezett meg a gazdasági felemelkedés biztosítása mellett a növekvő kulturális igények kielégítésérők A kultúrmunka iránt tapasztalható nagy érdeklődés szükségessé tette a meglévő kultúrház kibővítését. Az újonnan alakult kultúrház így bővült ki 1500 személyt befogadó szabadtériszínpaddal. A kultúrház biztosítja a falu dolgozóinak szórakozását. Népkönyvtára van, állandó rajzszakköri kiállítása, tekepályája, sakk- és rádiószobája. A kullúrotthonban vidám élet folyik. A 32 tagú gyermekbalett-kar, a 80 tagú énekegyüttes, a 10 tagú harmonikaegyüttes, az összevont zenekar, s a színjátszóegyüttes minden tagja a község dolgozóiból került ki. A gamdasági eredmények így hozták magukkal a kulturális felemelkedést is. Vaskút a múltban a gazdag községek közé számított. Valóban, ezt a látszatot keltették a kulákok s a módos gazdák szinte fényűzően épített házai. Ez azonban csak öncélú kérkedés volt, a község akkori vezetői ezenkívül azonban semmit nem törődtek a község dolgozóinak szociális, kulturális, népművelési igényeinek kielégítésével. A szövetkezeti község most már valóban gazdag. S különösen az eddig felsorolt eredmények teszik gaz" KEILE GÉZA VR-elnök. Vaskút. Laboratórium és lakások épülnek a kecskeméti kísérleti gazdaságban Még csak az alapja készült el a kecskeméti kísérleti gazdaságban a kutatólaboratóriumnak. A falakat most rakják fel szorgalmas kezek, úgy, hogy a hó végére falegyenbe hozzák az egész épületet. Az eddigiektől eltérően a laboratórium nem típusépület lesz, hanem teljesen egyedi tervezés alapján épül. A bejáratát jellemzi az oszlopos, tomácos építkezés. Az épület szuterénnal lesz ellátva, a ezenkívül még egy gépházat is építenek. Erre az épületre államunk 800.000 forintot költ. Ugyancsak itt, nem messze a laboratórium épületétől, négy ikerlakás már teljesen kész van. Most szerelik be a vízvezetéket, a villanyt, most festik az ajtókat, ablakokat. Rövidesen nyolc dolgozó foglalhatja el új, meleg családi otthonát. A 64/1 Építőipari Vállalat törzsgárdájának legjobbjai tevékenykednek itt. Együttes eredményük alapján augusztusban 111 százalékos volt az épületátlag, ' ■ ' ' ■ Falun eqyre könnyebben él a nép Az 1930-as évek áruforgalmára és a lakosság pénztelenségére rávilágít a Kecskeméti Közlöny 1933 március 10-1 számában megjelent »Nyomasztó pénztelenség az idei első országos vásároncímű cikke. Ez az írás megállapítja, hogy "... az idei Gergely-vásár forgalma nagy általánosságban nem érte el a tavalyit. Gyenge volt a forgalom a kirakodó vásáron, ahol pedig sok posztó- és vászonáru halmozódott fel. A legkelendőbb cikk a zsebkendő. Az árusok panaszkodnak, hogy még az útiköltséget sem keresik meg. Nagy a felhajtás a ló- és marhavásáron. Az árak magasak, azokat nagyon tartják a gazdák. Vétel kevés van, annak ellenére, hogy 700 lovat, 143 bárányt, 18 birkát, 4 kecskét és 673 sertést hajtottak fel. A kocsivásáron 20 új kocsi állt, a reménykedő bognár-mesterek azonban kevés érdeklődővel találkoztak. ..« A mostani vásárokon nincsenek olyan problémái a lakosságnak, mint a múltban voltak. Erre engednek következtetni vásáraink forgalma. Az augusztus 20-i kiskunhalasi ünnepi vásáron például két nap alatt közel 5 millió forint értékű áru cserélt gazdát. Ebből az összegből több, mint 1000 kiskunhalasi dolgozó vásárolhatott volna kerékpárt. Ruházati cikkekből, méteráruból 2 millió forint értékben, egyéb cikkekből 2.5 millió forint értékben vásároltak a látogatók. Szórakozásra, evésre, ivásra félmillió forintot költöttek a vidám, jókedvű vásárlók. A látogatók nem apró-cseprő cikkeket vásároltak, hanem az igények növekedése folytán egy-egy munkás, paraszt ruhára való szövetet 1000—1200 forintos értékben, -kerékpárt 800—1000 forintos áron vitt haza. Ismét több új, nagyteljesítményű rádió került az otthonokba. Az állatvásáron 117 ló, 310 szarvasmarha, 648 sertés, 167 birka cserélt gazdát. A vásáron igen nagy volt a felhajtás, mert a környékbeli falvakból is hoztak eladásra. Felhajtottak 985 lovat, 1210 marhát, 1300 sertést, 1500 malacot, valamint számos birkát és kecskét. Ezek az állatok nagyrésze más vásáron keltek el. Nem sok magyarázat kell az 1930-as és a jelenlegi helyzet összehasonlítására. De, ha az elmúlt évet az ideivel párhuzamba állítjuk, akkor is látjuk, hogy dolgozó népünk életszínvonala lépésről-lépésre, fokozatról-fokozatra emelkedik. A munkás-paraszt szövetség keretében kezet fog a munkás a dolgozó paraszttal. A kézfogás gyümölcsét az egész ország élvezi. Tcbb a gép, magasabb a termés, több jut a szabadpiacra, többet vásárolhat a dolgozó. Éz a körforgás szakadatlanul emeli jólétünket. Az áruk körforgása olyan nagy, -hogy a kereskedelem a lakosság jobb kielégítése érdekében bővítette hálózatát. Az állami kiskereskedelem 1953—54-ben a megye területén Kecskeméten, Kiskunfélegyházán. Kiskunhalason megfelelő ruházati boltot, vasüzletet és több élelmiszerárudát nyitott. Nagyobb községeinkben, mint például Kecclen, Izsákon korszerű szövetkezeti áruházak létesültek. Dolgozó parasztságunk ősszel értékesíti terményeinek jelentős részét. A kereskedelemre hárul az a feladat, hogy elegendő gépet, közszükségleti cikket juttasson a falu lakóihoz. így járulnak hozzá, hogy falun is egyre jobb, könnyebb, vidámabb legyen az élet. Herczog György, megyei tanács kér. oszt. vezető h. A bajai piac egy része A kormányprogramm óta növekedett a forgalom a piacokon, A dolgozó parasztok egyre több terményt és állatot értékesítenek, mind nagyobb mértékben vásárolnak iparcikket, szükségleti tárgyat. A bajai piac látogatottsága is állandóan emelkedik. Különösen nagy a felhozatal és vásárlás a terménybetakarítás óta. Számos bácskai dolgozó paraszt a bajai piacon értékesíti beadási kötelezettségének teljesítése után a felesleges terményét; ellenértékéből itt fedezi szükségletét. A dolgozó parasztok mindinkább fokozódó jólétét, anyagi felemelkedését bizonyítja, hogy csupán a dél-bácsmegyei népboltok a terménybetakarítás óta 183 rádiót, 33 motorkerékpárt, 203 kerékpárt é- 262 tűzhelyet adtak el. ■ * , ' » l * r * ' h » t y i » . ‘ i k l ■■
