Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-02 / 207. szám
Szüret előtt a keeikeméti szí) lökheti Aki ezekben a napokban járja a kecskeméti szőlőket, az tapasztalhatja, hogy a legtöbb helyen már végeztek a lágy szem alá való kapálással. Azt tartja a kecskeméti mondás, hogy nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a szőlőt. És valójában, ahol idejében kapálták a szőlőt, ahol szakszerűen permeteztek, ott mosolyog a duzzadó fürt a tövön, ott arany terem a kecskeméti homokban. Látunk olyan szőlőt, ahol kilencszer is permeteztek, de mégsem tudták meggátolni a peronoszpóra továbbterjedését. Amint nem minden kulcs nyit meg minden ajtót, úgy nem minden permetezéssel menthetjük a fürtöket. Aki csak »meszel«, aki nem permetez ~szoknya alá«, vagyis alulról felfelé, hogy a szőlő fonákját érje, az később hiába szidja a »fene rossz porát«, termése nem igen lesz. •Sok szőlő lesz a lágy kenyér mellé a Lenin tsz agjainak, akik példásan művelték meg szőlőjüket. Szebb az Uj Tavasz tsz szőlője a körülötte elterülő egyéniekénél. De ez már nem mondható a Győzelem tsz szőlőire, Itt súlyos felelősség terheli a mezőgazdászokat, akik elnézték, hogy a tsz kellő szaktudással nem rendelkező tagjai a tavasszal szakszerűtlenül harmatgyökereztek. Több dolgozó paraszt úgy mentette meg termőiének mintegy felét, hogy az aratás ideje alatt ts végezte a szükséges munkát a szőlőben. Az aratást és cséplést a gépállomásra bízta és így lói járt. A legtöbb szőlősgazda most körülnéz a portán, hogy ne kelljen utolsó pillanatban kapkodni. Kecskemét környékén kevés a présház. A termelők zöme hazaszállítja termését, nem úgy, mint más vidékeken, ahol a présházban folyik a szüreti munka egyrésze. Mivel az idén valamivel későbbre várják a szüretet, — szeptember végére, október elejére, — azért a kádároknál sem olyan nagy még a rendelés. A kecskeméti kádár ktsz-nél Kúti Árpád üzemrészvezető elmondja, hogy eddig főleg kishordóban jelentkezik a kereslet. Itt máris hiány mutatkozik. Ennek egyik oka, hogy a kádárok nem készítenek apróhordókat, mert az ár nem reális. Szerinte egy 2 forintos áru apró hordó előállítása űrliterenként 5 forintba kerül. Már jelentette is a minisztériumnak, nehogy szüretkor emiatt ne legyen megfelelő hordó. A kádárszövetkezetnél folyik a munkaverseny, hogy szüretre minden igényt ki tudjanak elégíteni. Fekete János 206 százalékával halad a verseny élén. Erősen a sarkában van Péli Márton 196 százalékos teljesítményével. A minőségi munkánál Sinkó Gyula, Fekete János és Búzás Lajos dicsekedhet kimagasló eredménnyel, Csend honol a kecskeméti szőlőkben. Csak j néhány dűlőben peng a kapa. De annál szorgal- ] masabban süvít a fűrész a kádároknál, hogy szűre're a hordók megtelhessenek az édes szőlőlével. ;> Válasz falusi olvasóink kérdéseire Ez évben rozsvetésemet fejtrágyáztam, ami háromnegyed holdon 2 mázsával több termést .íozott. Jövő évben a kukoricát is pétisóval akarom ültetni és arra kérek választ, hogy egy ka* »sztori holdhoz mennyit használjak fel és hogyan — írja levelében Varga Gábor Tompáról. A íeszektrágyázáshoz kataszteri holdanként szükséges műtrágya mennyisége á sor- és tőtávolságtól függ. Ha 80x80 cmre ültetik, akikor 8992 tő van egy kataszteri holdon. Egy fészekbe műtrágyából 10 grammot, vagyis egy csapott kávéskanálnyit szórunk, tehát holdanként kb. 90 kilogramm szükséges. A műtrágya keveréke a következő légyen: 55 százalék foszfor, 30 százalék nitrogén, 15 százalék káli. Ez a módszer csak akkor lesz eredményes, ha a fészekbe nemcsak műtrágyát, hanem szervestrágyát is adagolunk.- Az istállótrágya érett, apró legyen, melyből 40—50 mázsa szükséges a műtrágya keverékhez. Az így kapott trágyát vetés előtt gondosan átkeverjük, melyből minden fészekbe egy marékkai kell tenni. (Gugolya Béla növénytermesztési agronómus.) A múlt év tavaszán ültettünk többféle gyümölcsfát. A zord télen sok fiatal husáng vége elfagyott és elszáradt. A száradás alatt 3—4 szem újból kihajtott, de ferde irányban. Egy hajtást biztosítócsaphoz kötöttem, a többit tőben levágtam. Helyes volt-e az eljárásom? Községünkben többen ellenzik az őszibarackfa mindenévbeni metszését — Írja Leitermann Ferenc bácsborsódi dolgozó. A fenti kérdésre is Gugolya Béla agronómus válaszol. EGY PANASZ NYOMÁBAN ITT I§, OTT IS kifogást hallani Kiskunhalason a kenyér minőségeié. Van, aki dohosat, gyengén sültet vásárolt. Más szöget és egyéb szemetet lelt nem egyszer a kenyérben. KISKUNHALASON nyolc-tíz éve 40—45 mázsa volt a napi kenyérfogyasztás. Ma 120—130 mázsát kell előállítani az üzemnek s ellátnia még a környező községeket is. Péksüteményből a felszabadulás előtt alig fogyott 3—4000 darab naponta. Ma egyetlen hetipiaci napra 15—18 ezer kiflit kell kisütni. A követelmények tehát sokszorosak, de a feltételek a régiek. Apró, korszerűtlen, kisteljesítményű, több magánpéket kiszolgált sütödékben dolgozik a vállalat. LÁTOGATÁST tettünk az egyikben, a Tolbuchin-utcán. A raktár átalakított mellékhelyiség. Falairól hullik a vakolat, de kár is rá meszet pazarolni, a vén, rozoga vályogfalak csak pox’lanak. Kicsi is, mert alig 200 mázsa lisztet tudnak benne tárolni, holott legalább 5—6 vagont kellene, hogy pihentetni tudják a frissőrlésű lisztet. A rengetek lisztet kézzel szitálják, mert a gépszitához nincs berendezés, a berendezéshez pedig a mindenható «-keret«. A DOLGOZÓK elmondják: valóban előfordul, hogy dohos lisztet kapnak. A hibának persze legnehezebben akad gazdája. A malom legutóbb is tiltakozott, hogy ő küldte volna a rossz lisztet, minőségi ellenőrök, jegyzőkönyvek követték egymást érdemleges intézkedés nélkül. De a dolgozók véleménye szerint sok dohos liszt kerül az üzembe a bolti liszt-kenyér cserék útján is. Lelkiismeretlen égyének a megdohosodott lisztet adják át, a boltvezető pedig vagy elhanyagolja a megv'zpgálást, vagy nem is ért hozzá. AZ ÜZEM helyettes vezetője: Bodor Béla mást is szóvátesz. Intézkedés van arra, hogy bizonyos mennyiségű lisztből mennyi kenyeret kell kisütni. Ez a fajlag-norma. S . ez okoz mostanában igen sok fejtörést a halasi vállalat dolgozóinak. — Mert a liszt minősége, erőssége nagyban befolyásolja a norma alakulását. S legtöbbször válaszút előtt áll a dolgozó: vagy ragaszkodik a normához s akkor ez legtöbb esetben á kenyér minőségének rovására megy (Iá-, gyabb a tészta, sületlen a kenyér) vagy jót süt, de akkor a norma túllépéséért vonják felelősségre. Bodor Béla szerint a tüzelőellátásnak is vannak hasonló furcsaságai. Itt szintén adott dolog a felhasználási norma. De előfordul sokszor, hogy olyan nyárfát kap például a vállalat, amelyen pár hete még a varjú fészkelt. A nyers fa szárad, veszti a súlyát, — sokszor 30—40 százalékot is — de hiába. A vállalatnak a kapott súlyban kell kezelnie, kiadásba helyeznie a felhasznált tüzelőt. S adódik a furcsa eset: nem tud elszámolni néhány mázsa fával, ami a valóságban nincs és nem is volt. A minisztérium nemrég megvizsgálta a halasi kenyérüzem állapotát s ígéretet tett: központosított nagyüzemet kapnak gőzkemencékkel, megfelelő felszereléssel. Ez gyökeresen megoldja majd a mostani nehéz helyzetet. De addig is kérik a város dolgozói a kenyérgyárat: próbáljanak a mostani körülmények között is gondosabb munkát végezni. 19S4- március 1. A Kecskeméti Gépgyár portása Sztolarik László névreszóló belépőt állít ki. Kitépi a kis szelvényt s kezébe nyomja e szavak kíséretében: munkaügyi osztály. Kopog, belép s szól: — Dolgozni szeretnék. — Átveszik a munkakönyvét.... — Maga már dolgozott itt a tisztítóműhelyben? — Igen!... Még néhány mondatváltás a munka megszakításáról, végül a munkaügyi osztály vezetője mondja: — Hát akkor holnaptól kezdve a tisztítóműhelyben dolgozik. Jelentkezzék a művezetőnél. .. Ezzel felveszi a telefonkagylót és a tisztítómühelyt hívja. • Látom megemberelted magad. A szíved visszahúzott a gyárba. Ez a köszörűgép, — az egyes — lesz a tied. Tudod, nálunk még mindig a régi módszer járja: a munkának élünk s nem lazsukálunk, szóltak a brigád tagjai. Orgoványi brigádvezető kiegészítette: ha megbecsülöd magadat, havi 1600— 2000 forint üti markodat, de azért meg kell dolgozni! — Tudom én, nem vagyok csecsemő, nem üdülni jöttem. A brigád minden egyes tagja tovább folytatja munkáját. A köszörűgépek hányják a szikrát, a brigád tagjai örülnek, mert egy gyakorlott, régi munkatárssal erősödtek, melyhez cégi barátság fűzi őket. Nem is szólították máskép kezdetben, mint Lacinak, 'mert így szokták Nem keil e brigádba élősdi meg. Ismerve szokásait, azt, hogy kissé könnyelműségre hajlamos fiú, úgy segítették, ápolgatták, mint a jó kertész a zsenge friss hajtást. A brigád lett most már Sztolarik László nevelője. A brlgádmunUa új valami, melynek előnye, hogy hatalmas nagy nevelőerő lakozik benne. Sztolarik László is érezhette ezt az első pillanattól kezdve. Már az első nap kikérték véleményét. Beszéltek arról, hogy már két éve együtt dolgoznak, sztahanovisták akarnak lenni, jól keresnek, s hogy szépül otthonuk, gazdagodnak, telik a kamra, jobban jut mindenre, jobban öltöznek ők is, gyermekeik is. Szó került a jövőről is. Haladt a munka, mint a karikacsapás. Sztolarik László is lassan fölzárkózott az elsők közé. Nem volt vele baj az első héten, sőt a másodikban sem. A harmadik hét elején nem jött be, pedig nagy szükség volt rá. Kérdezgették egymástól; Mi van Lacival, csak nem beteg? — Nem tudom, de majd elmegyek hozzá — mondta Orgoványi István, a brigád vezetője. Azután rá harmadnap megtudták a brigád tagjai, hogy Laci beteg. Tanácsokkal látták el, óva intették mindentől, ami egészségére káros. Ahányszor beszeltek vele, mindig baráti szóval váltak el. Teltek, múltak á napok. — Augusztus elején az egyik nap így szólt Major Ferenc; Nem hiszem, hogy beteg legyen, valahogy az az érzésem, hogy nem jár jó úton. — Ne beszélj így róla, — szólt Tapodi szakszervezeti bizalmi. — Az orvos csak tudja, mi a baja?! — Csak védjétek... —- Ugyanúgy védenénk téged is, ha beteg volnál, de ha becsapnál, nem bocsátanánk meg Napok múltán Sztolarik újra megjelent munkába. Örömmel fogadták. S nem telt el másfél nap, amikor megköszörülte a balkeze kisujját. Újból betegállományba ment. A brigád tagjai csodálkoztak, elgondolkoztak. Hogyan tudja valaki a bal kisujját leköszörülni, amikor azt nem is használja a munkában. Ilyen még nem fordult elő. Mint a vízbe dobott kő körül a hullámkaréj, úgy hatalmasodott el a bizalmatlanság gondolata a brigád tagjaiban. Sehogysem tudtak megnyugodni, nem tudták megmagyarázni a dolgot. Szerintük ez három napon belül gyógyuló seb volt. De eltelt öt, tíz, sőt tizenöt nap, Laci nem jött be. Ennek már fele sem tréfa. Augusztus harmadik hetének végefelé bejött az üzembe, s bejelentette, hogy nem dolgozik, csak a hét végén, mert beteg a keze. — Mi bajod — kérdezősködtek I a brigád tagjai,. I Azokat a fákat, melyeknek a teteje elfagyott, vissza kell vágni úgy, hogy a legfelsőbb egészséges szemből kapott hajtást nyolcas kötéssel hozzá tudjuk kötni. Amikor a hajtás megerősödött, a biztosítócsapot késsel eltávolítjuk úgy, hogy a hajtást meg ne sértsük. A faiskolából kikerült csemetéket állandó helyére kell ültetni. Az első év metszési módja a következő: A nyár folyamán kapott hajtásokat megválogatjuk és az ág folytatásánál kapott hajtást a hajtás erősségétől függően visszavágjuk 15- 18-22 centiméterre. Ezzel biztosítjuk a megmaradt hajtásoknak a fejlődését és őszi beérásét. Lombhullás után, amikor az alvómetszésre kerül a sor, a váltócsapos metszést alkalmazzuk, hogy a felsővesszőt 8—10 szemre, az alsót 2 szemre metszők vissza. Ezt minden hajtásnál el kell végezni. A 8—10 szemre metszett hajtásokon kapjuk a termést, az alsón pedig két erőteljes vesszőt kapunk. A termés után a felső 8—10 szemre métszett részt eltávolítjuk és az alsó szemből kapott vesszőt szintén ezzel a módszerrel kell metszeni. Ennek a metszési módnak az a lényege, hogy az őszibarackfa felkopaszodását meggátoljuk és nagyobb termést kapunk. Tehát szükség van az őszibarackfa minden évben történő metszésére. Javasoljuk kedves Levélírónak, hogy az állami könyvesboltban szerezze be az őszibarack termesztéséről és metszéséről szóló szakkönyvet. Érdemes bika- és tinóhízlalási szerződést kötni! Az 1955-ös évre már megindult a bika-, vagy tinóborjú hízlalási szerződésének kötése. Szerződést lehet kötni minden 70—250 kiló súlyhatárt elérő, erős csontozatú, továbbhízlalás— Megégettem a kezem. — Itt az üzemben történt a baleset? — Nem. Hát akkor azért nem jár táppénz — s bár a közbeszóló is tudta, hogy nincs igaza, nem javította ki ijesztését senki. Nosza több sem kellett Sztolariknak. Hétfőn már ott állt a köszörűgép mellett. Csakhogy már késő volt. A brigád sejtése beigazolódott. Kitudódott a turpisság. Mihelyt nem jár táppénz, nem beteg Laci. Mindanynyian: a 24 munkában megedzett, kérges tenyerű ember egyöntetűen úgy vélekedett: Sztolarik László bércsaló, — nem kell a brigádba. Nem is engedték a géphez. — Velünk nem dolgozol tovább, így határoztunk. Menj be a művezetőhöz, s jelentsd be — hangzott el a szó. A művezető irodájából pár perc múlva Visszatért Sztolarik László a művezétővel együtt. — Az elvtársak álláspontja még mindig az, hogy nem dolgoznak vele? — Nem dolgozunk, — hangzik 24 torokból egyszerre. — Hát akkor hagyja el az üzemrészt. így jár az, aki dolgozótársai megbecsülését felrúgja, aki munkájuk verejtékéből élősködik. V, K. ra alkalmas bikára, vagy tinóborjúra. A szerződések megköthetők már szeptember elsejétől. Az átvételi súlyhatár 400 kiló; A szerződés bármely szállítási hónapra köthető, a szerződéskötéstől számított 12 hónapon belül. A megkötött szerződések után állatdarabonként 300 forint kamatmentes előleget folyósít a vállalat a posta útján. Ezen kedvezményen felül a 3/1954 MT számú rendelet szerint 400 forint adókedvezményben részesül a szerződő fél; Hogy mennyire érdemes szerződést kötni, azt az alábbi példa is bizonyítja: Hományi Mihály bajai lakos, az elmúlt évben 5 bikára kötött termelési szerződést. A hízottbikát a szerződés szerint vállalt határidőre át is adta a Bácskiskunmegyei Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalatnak és nem kevesebb, mint 23.100 forintot kapott értük. Hasonló szerződést teljesített az idén Kiss Mária, szintén bajai lakos, aki átadás után 21.839 forintot kapott kézhez. Szerződéseket szeptember elsejétől 1955 május 31-ig lehet kötni a Bácskiskunmegyei Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat kirendeltségeinél, valamint a községi állatbegyüjtőknél; Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: kisebb felhőátvonulások* valószínűleg eső nélkül. Mérsékelt szél. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek csütörtökön reggel 12—15, délben 26—29 fok között, (MTI)
