Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-15 / 218. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Ara SO fillér um sm 1954 SZEPX. 15. SZERDA A íeiucial a teruieiékenység; emelése Bővítik a fonógyárakat a Szovjetunióban, hogy több árut állíthassanak elő. Sokszor ismételjük, mégis mintha sokan nem értenék annak a jelszónak az igazságát, hogy: a növekvő igényeket csak akkor tudjuk kielégíteni, ha több és olcsóbb terméket gyártunk. A kecskeméti kiskereskedelmi vállalat jelentései a következőket mutatják: 1954 első felében 8 millió forinttal több árut vásároltak a dolgozók, mint az elmúlt esztendő első felében. A ruhavásárlás 8 százalékkal emelkedett, 700 ezer forint értékű férfiöltönnyel, 500 ezer forint értékű nőiruhával többet adtak el, mint tavaly az első félévben. A kerékpárvásárlás kétszeresére emelkedett. Gyermekeink is szebben öltöznek. Ezt bizonyítja, hogy 600 ezer forinttal több gyermekruhát vásároltak a szülök ez év első felében, mint tavaly. E példák is mutatják, hogy a kormányprogramm óta milyen mértékben változott meg életünk, hogyan gazdagodik népünk, városaink lakossága. Mindezek ellenére még igen sok panaszt hallunk, hogy egyegy árucikk nem kapható, Mi az oka ennek? Ha vizsgáljuk megyéijk ipari üzemeinek a termelését, megállapítjuk, hogy a termelékenység -nem növekedett arányosan a fogyasztással, sőt néhol csökkent. A termelékenység fokozása nélkül pedig nem valósíthatjuk meg dolgozó népünk életszínvonal ának emelését. Ahol ezt megértik, ott fejlődés tapasztalható a munka termelékenysége terén. A Kecskeméti Cipőgyárban például az egy munkásra tervezett napi termelés augusztus hónapban 7.2 pár helyett 7.7 pár volt. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban az egy munkás által előállított termelési érték 104.6 százalékra emelkedett, ezáltal az üzem havi tervét 126.3 százalékra teljesítette, A termelékenység ilyen kedvező alakulása azonban még nem általános. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat például az év első hét hónapjában nem teljesítette termelékenységi tervét, veszteséggel zárt. Tehát még a jelenlegi életszínvonal fenntartásához sem járult hozzá. Ehhez hasonló a helyzet megyénk üzemeinek többségében. Mi az oka a termelékenység egészségtelen alakulásának? Elsősorban az üzemeket leginkább jellemző hibát kell megemlítenünk. A rossz munkaszervezést, sokszor felelőtlen, alaesonyszínvonalü gazdasági irányítást. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban például gyakran olyan munkát adnak ki, amelyhez anyagot csak részben biztosítanak. Legtöbb üzemünkben nem tudják megállapítani az aznap legyártott termékek árát, az egyes gyártmá"vok átfutási ideáét. A termelékenység emelésének másik akadálya a meglévő gépi kapacitás célszerű, okos kihasználásának hiánya. A Bányászati Berendezések Gyárában, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban igen gyakran nem terhelik le, nem látják el elegendő munkával a munka- és erőgépeket. Ez a vezetők hanyagságának, a rossz munkaszervezésnek az eredménye, ami a dolgozókra is káros hatással vem. Csökkenti a munkások kedvet, lendületét az, hogy hol az egyik, hol a másik munkához kell kapkodniuk, látják a kihasználatlan gépeket, tudják, hogy ez drágítja a termékek árát, tapasztalják, hogy nem csökken a munkadarabok átfutási ideje, következik a hóvégi hajrá, mely sokszor a selejtgyártáshoz vezet. Gyakori jelenség, hogy a termelékenység emelésének egyik legfontosabb tényezőjét, a dolgozók újításait figyelembe sem veszik. Az elfogadott újítások jórészét azzal az indokolással nem vezetik be,'hogy nincs rá megfelelő pénzösszeg. Sok-sok példa bizonyítja, ha újítóinkban megbecsülik, felkarolják a kezdeményezőkészséget, a szorgalmat, ha a legjobb újításokat beépítik a műszaki intézkedések tervébe, a termelékenység lényegesen emelkedik. ■ Több üzemünk vezetői a munkaerőhiánnyal magyarázzák a tervteljesítés terén történt elmaradásukat. Ugyanakkor figyelmen, kívül hagyj ák az újítók tevékenységének eredményeit, a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének tényezőit. Eltűrik, hogy indokolatlanul magas a műszaki és adminisztratív dolgozók létszáma. A minisztertanács éppen ezért határozatot hozott az adminisztrációs és műszaki munkakörben dolgozok számának megfelelő csökkentésére, hogy ezáltal megszüntethessük a termékek önköltségét drágító, a termelésben szükségtelen szerver két, munkaköröket. Az ezáltal feleslegessé vált dolgozókat pedig át kell irányítani a közvetlenül termelő fizikai munkába. Félreértés ne essék: műszaki vezetőkre és adminisztrátorokra szükség van, de csak olyan mértékben, amennyi a termelést feltétlenül elősegíti, a termelékenységet növeli. A termelékenység emeléséhez tehát előrelátó műszaki szervezés szükséges. Ezenkívül elengedhetetlen a politikai nevelőmunka. Rá kell mutatnunk ugyanis az ipari és a mezőgazdasági termelés összefüggéseire, fel kell világosítanunk a dolgozókat, hogy a termelési feladatok maradéktalan megoldása, a termelékenység állandó emelése minden eddiginél inkább szolgálja a népjólét növelését, a dolgozók egyre fokozódó szükséglétéinek kielégítését, Érdemes termelőszövetkezeti tagnak lenni JÁRÁSUNK egyes községeiben, mint például Drágszélen, Eajszon, öregcsertőn, érdeklődnek az egyénileg dolgozó parasztok a termelőszövetkezetek felől. Egyes dolgozó parasztok mérlegelik a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét, összehasonlítják a sajátjukéval és ennek alapján döntenek. Mi is összehasonlítottuk járásunk területén néhány egyénileg dolgozó paraszt és termelőszövetkezeti tag jövedelmét. íme néhány példa. Vince Gergely, a i'ajszi Vörös Csillag tagja, már három év óta dolgozik a termelőszövetkezetben. 11 holddal lépett be annakidején. Az idén kapott és kap; 16.85 mázsa kenyérgabonát, 5.35 mázsa takarmánygabonát, 3.85 mázsa burgonyát, 40 kiló babot, 40 mázsa kukoricát, a 650 munkaegység után 3900 forintot. Azonkívül £40 forint földjáradékot kap. Háztáji jövedelme a kukoricatermést és a tehéntartást egybevetve mintegy 7000 forint, a baromfiból C3 tojásból, valamint a házikcrlészetből 750 forint. Az összes bevétele, ahogy kiszámítottuk, a terményeket szabadpiaci áron számítva 23.700 forint. Ebből bőven jut ruhára, háztartási cikkekre, szórakozásra. UGYANAKKOR Jánosi István i'ajszi 11 holdas dolgozó parasztnak, a legeltetési bizottság elnökének ezévi jövedelme 13.800 forint, a földből eredő jövedelmeket és a kiadásokat összevetve. Tehát Vince Gergelynek majdnem 10.000 forinttal több jövedeljne van. Kovács Ignác, a drágszéli Haladás termelőszövetkezet tagja három évvel ezelőtt lépett be 7 hold földdel. Részesedése a következő. Búzából 18.5 mázsára, árpából 17.5 mázsára, rozsból 3.2 mázsára, kölesből 40 kilóra, burgonyából 5 mázsára, borsóból 3.8 mázsára, mákból 20 kilóra, babból 20 kilóra számít. Kukoricából a teljesített munkaegység után 20 mázsát kap. Kapott 4 kocsi rozsét, 3 darab birkát, hereszénát, fűszénái egy kocsival, napraforgóolajat. A háztáji tehéntartásból 4700 forint a jövedelme, mert .egy kisborjút is eladott, 30 mázsa kukoricatermésre és 10 mázsa burgonyatermésre számít háztáji gazdaságában, A pénzrészesedést is hozzászámítva, az összes bevétele 31.900 forint. ^ EZZEL SZEMBEN Rideg Dezső 6 és fél holdas drágszéli egyénileg dolgozó paraszt jövedelme földjéből 6730 forint. Ugyancsak sok bevételről számol be Szél Kálmán, a drágszéli Haladás termelőszövetkezet tagja, aki 18 hold földdel és néliányezer forint adóssággal lepett a termelőszövetkezetbe. Az adósságát kiegyenlítette és a tavaszra két évi jövedelméből új házat fog építeni. POLYÄK GÉZA, agropropagandista, kalocsai járási tanács. A bácsalmási gépállomás segíti az ősziek betakarításában a termelőszövetkezeteket A bácsalmási gépállomás a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben már a? elmúlt évben is gépekkel segítette az őszi termények betakarítását. Különösen sikerrel alkalmazták a napraforgó kombájnnal való szedését, csépiését, — amit igen szívesen fogadtak az egyénileg dolgozó parasztok is. A gépi segítségre az idén még nagyobb szükség van, annál is inkább, mert a bácskai részen később érnek a kapások. A gépállomás ezért jói felkészült a gépi segítségnyújtásra. Az elmúlt héten a tataházi Petőfi termelőszövetkezetben egy kombájn kezdte meg a napraforgó szedését és csépiését. Eddig 8 holdon takarították be a magot. Szeptember 13-án a kunbajai Rózsa Ferenc termelőszövetkezetben a második kombájn is munkába állt. Estig két holdról szedte le és csépelte el a napraforgót. A burgonyaszedő gép mellett három cukorrépakiemelő gép áll majd a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A kukoricaszárak kitakarításánál fűkaszálókat állítanak be. A termelőszövetkezet kívánságára pedig a szárat kombájnnal vágják s egyben le is silózzák. Hétfőn megkezdték a rizs aratását megyénkben A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szabadszállási rizstelepén hétfőn megkezdték az. első rizstermés aratását. Megyénkben már 1948 és 49-ben is kísérleteztek rizstermeléssel. A sikertelen próbálkozás után az az általános vélemény alakult ki, hogy a Duna-Ti szak özén, nem lehet rizst termelni. A Szegedi Mezőgazdasági: Kísérleti Intézet az idén azonban újból meg-; kezdte a kísérletezést, ami ezúttal nem is volt ; eredménytelen. A Dunavölgyi Főcsatorna meP-f lett Soltszentimre, Kunszentmiklós, Szabadszál-^ lás határában az idén. már mintegy félezer ka*j taszteri holdon termeltek rizst. A szakemberekmegállapították, hogy az itteni rizstermés ha-i sonlóan a tiszántúlihoz, 2Cl—25 mázsás holdan-’ Iránti átlagot hoz. Szabadszálláson a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet lignittel javított' 9 holdas parcellája a 35 mázsát is meghaladja holdanként. A kunpeszéri Petőfi tennelőszövetkezet 81 hol-*dón termelt az idén, de most elhatározta, hogy.; a következő évben 231 holdra növeli rizstermő' területét. Kunszentmiklóson a Vörös Csillag tér-, melőszövetkezet tagjai 100 holdas rizstelep létesítésére jelentették be igényüket. Ugyanitt*., mintegy 200 kataszteri holdra az egyéniek is engedélyt kérnek. Szüretre készülnek a bajai tangazdaságban AZ ŐSZI napoknak is megvan a maga öröme. Ilyenkor szeptemberben már mindenütt javában készülnek a szüretre. Előkerülnek, a puttonyok, tisztogatják a hordókat, a szőlőprések eresztékei szomjasan várják a mustot. A bajai tangazdaság szőlészetében vagyunk. Az ezerjó, rizling, kövidinka tőkék között érett'fürtök kacsingatnak a szőlőlevelek alól. Tavaly a gazdaság 106 holdról 239 hektót szüretelt* az idén — bár rossz volt az időjárás — mégis sikerül 56 holdról 300 hektónyit szüretelni. A számításban nem fognak csalatkozni, hiszen már megkezdték a próbaszüretét. Hellenbarth György pincemester is nagy gonddal készül a szüretre. A pincében szép rendben^ kksinositva sorához-. nak a hordók. Kívülről mindegyiket diópáccal vonták be, hogy tartósabbá tegyék a dongákat, az abroncsokat pedig vasiakkal fényesítették, hogy a rozsda ellen védjék. — MINDEN hordót gondosan átvizsgáltunk és háromszor kéneztiink. A vizsgálat során főleg arra ügyeltünk, hogy nincs-e a hordókban valami rendellenesség, nem rejtőzik-e valahol penészgomba. A penészgombát könnyen eltüntethetjük, drótkefével le kell dörzsölni, azután hideg vízzel kimossuk a hordót, jól kiszárítjuk és újból kénezzük — mondja a tapasztalt pincemester. A présházban, melyet frissen meszeltek, már szintén rendben sorakoznak o. prések s a gyűjtőaknákat is kitisztították, A hordókra, kerülő kis táblák egy padkán pihennek mégi Ezerjó — asztalifehér, rizlingasztali, csemegefehér, kövidinka-zöldfehér, szerémi-zöldfehéri Még néhány hét és a kis jelző-> táblák mutatják az idei év eredményeit. Ebben az évben különös gondot igényelt a szőlő. A sűrű esőzések miatt a peroűoszpóraveszély fokozottan fenyegette az idei termést. Minden igyekezem tét igénybevett a szőlők meg-; mentése. i A SZÜRETEN részt vesznek, j a technikum hallgatói is. Ök., úgy készülnek a szüretre, hogy már most gyűjtögetik legkedve sebb szüreti nótáikat. A puttonyosfiúk és a vidámkedvű lányok már ebben a hónapban megkezdik az ezerjó szüreteié séf, majd október elején a többit, .
