Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-14 / 217. szám

Beszélgetés egy paprika

ESTELEDIK, s a leszálló alkonyat a határban dolgozó embereket is hazacsalja. A város utcái, a főutak kivételével, — melyek eddig is népesek voltak, — megélénkültek. Itt is, ott is nyílnak a kapuk, s már az ajtóban ismerősen fogadja a gazdát a konyha és a frissen főtt vacsora illata.

SZALAI ISTVÁN mikor hazaért, egyedül találta otthon gimnazista lányát. Vacsorát főzött. A gazda, aki egész nap dolgozott, kissé fáradtan, de jóízűen gyúrta magába az ennivalót.

Szalai István tizenhatholdas dolgozó paraszt. Földjén kívül még két lova és két tehene van. Megtalálja hát kora leggeltől késő estig a dolgát feleségével együtt. Jóhírű gazda nagyon. Különösen paprikájáról emlegetik sokat, mert mindig olyan termése van, hogy bár Kalocsa nem szűkölködik paprika termelőkben — kevés versenytársa akadna. Természetesen nem állítjuk, hogy nincs hozzá hasonló, hisz ott van a Széchenyi-utcai Lakatos István és a Középső-kertekben Dimitrov József. Ök is tapasztalt, régi paprikások már.

Szalai gazdára jellemző, hogy 16 hold földjéről mindig az a legkedvesebb darabka neki, amelyiken a paprikát termeli.

— Tavalyelőtt annyi paprikám volt, hogy már nem tudtam hová tenni. Két holdról 100 mázsánál is többet beszállítottunk — mondja.

AZUTÁN ELMESÉLI, hogy a paprikabeváltónál is nagy csodálkozást keltett magas termése. Az utolsó kocsiknál mondták is:

— Pista bácsi, meddig hordja még a paprikát?

— Nem mondom, pénzben sem volt akkor hiány. Ahogy nagyjából visszaemlékezem, 16 ezer forintnál többet számolok össze, amit a leszállítás után kaptam.

— És az idén? Milyen termés lesz? — tesszük fel a kérdést.

— Az idén nagyon mostoha volt az időjárás a paprikára, s nem igen lehet velük dicsekedni — mondja elhárítóan.

— Hát mégis, mennyi lesz?

— Húsz-harminc mázsa körül számítok az 1200 négyszögölön.

SZÉP KILÁTÁS EZ az idei évre, hisz tudni kell, hogy a jég és a*’ földeken megülepedett víz nagyon megtizedelte a termést errefelé. Szalai István mégsem panaszkodhat. Jelenlegi számításai szerint, most sem lesz 5000 forintnál kevesebb jövedelme a paprikából. Ez annál is inkább szép jövedelem, mivel egy holdon hasonló feltételek mellett termelt kalászos értékét éppen háromszorosan múlja felül.

— Sok volt az eső és kevés a napsütés ebben az évben. Ez kétségtelenül meglátszik az idei paprikatermésen. Azonban, ha jövőre kiépül a Vajas, már minden másképp lesz — teszi hozzá bizakodva, — mert akkor tudjuk szabályozni a földre kerülő vízmennyiséget.

Szalai István itt arra a csatornarendezési tervre céloz, mely egy zsilip közbeiktatásával lehetővé teszi, hogy a Vajas mentermelővel

tén elterülő paprikaföldeket a Duna vizével öntözzék. Ez a zsilip mintegy 3 millió forintos költséggel december 31-i határidővel készül el.

LÁM MÁRIS mennyi reménység fűződik a röviddel ezelőtt kidolgozott öntözési tervhez!

Éppen ezért Szalai gazda az idén fokozott gonddal akarja előkészíteni talaját a következő évi jó paprikaterméshez, Mint tapasztalt gazdaember, elmondja, hogy a paprikaföld akkor legjobb, ha termés után elvégzi rajta a tarlóhántást, trágyázza, ősszel újra szántja és trágyázza, februárban pedig a harmadszor letrágyázott földet keverőszántással mégegyszer előkészíti a tavaszi ültetésre.

— A paprika nagyon hálás tud lenni a többszöri szántásért, nem úgy, mint például a kukorica, — mert az nem hálálja vissza a többször végzett szántás fáradságát.

Mondtuk már, hogy az idén a környékben előreláthatólag neki lesz a legtöbb termése. Nem is csoda, hisz a kiültetéstő! számítva ötször megkapálta és mivel a föld minden eső után -•megvarasodott-, többször meghúzatta tolóekével:

MOST MÁR a család az egészévi szorgalmas, de egyben fáradságos munka után a paprikaszüretre készül. Még két hét és Szalai gazda kocsija megrakodva indul a paprikabeváltóba, hogy azután felvegye egy hold paprika földjének munkája utáni gazdag jövedelmét.

A tervfelbonlás során elkövetett hibák haladéktalan kijavításra várnak

A DOLGOZD PARASZTSÁGGAL a beadási kötelezettséget az újjászervezett begyűjtési apparátus meglehetősen rövid idő alatt tárgyalta meg. így e téren sok helyen hiba történt a kötelezettség megállapításánál. Előfordult, hogy a beadási kötelezettség alapjául szolgáló területek egy részét nem terhelték meg beadási kötelezettséggel, vagy az arra jogtalanok kaptak szociális kedvezményt. Gyakori hiba még az is, hogy az 1953. évről meglévő hátralékok teljesítését igen sok esetben nem írták elő. Ezáltal a népgazdasági terveknél jelentős mennyiségű termény- és húsbeadási kötelezettség hiánya mutatkozik.

A BEGYŰJTÉSI minisztérium utasítást adott ki a begyűjtési apparátusnak, hogy a tervfelbontás során elkövetett hibákat javítsák ki, mert dolgozó parasztságunk igazságérzetét is sérti a nem egyenlő módon történt kötelezettség-megállapítás.

MEGYÉNK községeiben is gyakori mulasztások történtek ezen a téren. A hibák kijavításának határideje már lejárt, azonban községeink a kitűzött feladatokat nem végezték el maradéktalanul. Több terület után még mindig nem állapították meg a beadási kötelezettséget, s olyan termelőktől, akik jogtalanul részesültek »öregségi« kedvezményben — nem vonták vissza. Igen felületesen végezték ezt a munkát Bugac, Orgovány, Kiskőrös, Kecel és Lajosmizse községekben, ahol a földnyilvántartók által felkutatott eddig ismeretlen kézben lévő területekre a beadási kötelezettség határát indokolatlanul alacsonyan szabták meg.

BUGACON a begyűjtési megbízottak átadták a tanács VB- elnőkének a szociális kedvezményben részesültek névsorát azzal, hogy vizsgálják felül, kik azok a termelők, akiknek kötelezettségét mérsékelték, viszont erre nem jogosultak. Az elnök elvtárs öt perc alatt felülvizsgálta a névsort és azt aláírva és helybehagyva visszaadta a begyűjtési megbízottaknak. A megyei begyűjtési hivatal mégegyszer felülvizsgálta és ellenőrizte a névsort és rövid idő alatt megállapította, hogy hét megadott szociális kedvezményből négy jogtalan, ugyanis több olyan termelőt részesítettek öregségi .kedvezményben, aki vejével, vagy lányával egy háztartásban él, holott a begyűjtési miniszter rendelete világosan utal arra, hogy a kedvezmény a termelőt csak abban az esetben illeti meg, ha háztartásában nincs munkaképes családtagja. Érthető, ha a bugaci tanács így kezeli a begyűjtés kérdését, az eredmények sem lehetnek jobbak, mint amit eddig felmutattak. A községi tanács elnöke, ha segítségét kérik, arra utal, hogy a begyűjtési feladatok végrehajtására a begyűjtési hivatal van hivatva, s neki nemcsak, hogy semmi köze nincs hozzá, de nem is ér rá a begyűjtéssel foglalkozni. Ezen feltétlenül változtatni kell Bugacon, továbbá ott,

Méneket kap

4—aOO dolgozó paraszt vett részt eddig Balotaszálláson a tanácstörvény-tervezetről tartott kisgyűléscken. Az előadók — tanácstagok és a párlvezetőség tagjai — párhuzamot vonnak a régi és mostam választások között, ismertetik a tanácstagok jogait, kötelességeit, stb. A dolgozók különösen helyeslik a területi választás rendszerét.

A klsgyűléseken szóbakerül egyéb is. Régi panaszuk a balotaiaknak, hogy a községi apa-.

ahol még hasonló hibák fennállnak.

AZ UTÓLAGOS tervfelbontási összesítő átadása után járásainkban és községeinkben elmulasztják az eddig elkövetett hibák kijavítását. A bajai és kiskunhalasi járásban például az összesítő átadása után egyetlen holdra sem állapítottak meg beadási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy egyetlen hibát nem hoztak helyre. Hasonló a helyzet a kecskeméti járásnál is. Pedig ez a munka népgazdasági érdek, s ezért szükséges, hogy a terménybegyüjtéssel egyidőben a járások, városok és községek továbbra is tartsák elsőrendű feladatuknak a tervfelbontás során elkövetett hibák kijavítását. Ezt megköveteli a begyűjtési tervek teljesítése és a dolgozók ellátásának biztosítása.

Bíró Imre tervfőelőadó, Megyei Begyűjtési Hivatal

Balotaszállás

állatistállóban nincs mén s a kancákkal mindeddig Halasra kellett járni. Örömmel mondják el most mindenütt a tanács vezetői, hogy a közeljövőben három csődört kap a község. Meg kell azonban oldani a Négyesisarok kérését is. Ez a tanyasor 10—12 km-re van a községtől s közelükben nincs apaállat. — Anyakocát pedig igen bajos a községi istállóhoz gyalogoltatni ilyen távolságról.

Megkezdte tanácskozásait a iMemzetközi Mezőgazdasági Gépesítési Kongresszus

Hétfőn — az Országos Mezőgazdasági Kiállítás alkalmából — összeült Budapesten a Nemzetközi Mezőgazdasági Gépesítési Kongresszus, amelyet Kökény Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. Utána a külföldi küldöttek üdvözölték a kongresszust. A napirend első pontjának vitáját Rázsó Imre egyetemi tanár, a mezőgazdasági gépkísérleti intézet igazgatójának •>A gabonabetakarítas komplex gépesítése, különös tekintettel az Ac—100-as aratócséplögép kialakítására és alkalmazására« című előadása vezette be.

A kecskeméti piacon nagy a tojás-, vöröshagyma-, pulyka- és hizottlibafcl hozatal

Nemcsak a kecskeméti, hanem a környező falvak dolgozó parasztjai is szívesen hozzák terményeiket a kecskeméti piacra, A tiszakécskei, orgoványi, lakiteleki, izsáki és kerekegyházi földművesszövetkezetek is elárusító helyeket létesítettek. így ezeknek a falvaknak terményei a földművesszövetkezeteken keresztül kerülnek a kecskeméti piacra.

A piacon élénkül a forgalom. Nagyobb mennyiségben megjelent a vöröshagyma is. Ára 2—2.50 Ft, A termelők most szedik gyorsuló ütemben a zöldpaprikát. Egy és kétforintos áron kel el. Majdnem minden piaci napon nagyon erős a burgonyafel hozatal, A MEZÖKER-nél is állandóan kapható. Tavaly 1.80—2 Ft. volt az ára, most 1 forintért adják.

Gyümölcsnél a szilvafelhozatal már gyengül. Ára 1.20—2.50-ig: Gyenge még az őszibarack felhozatala. (6—10 Ft.) Kevés még a szőlő is. Ára 6—8 Ft.

A baromfipiacon megjelent a pulyka és a hízottliba. A pulyka párját 80 forintért Is kínálták. Ara 16 Ft. kilónként. A hízottlibáé pedig kilónként 25 Ft. Van olyan nap, hogy 400—700 kg, csirkét is felhoznak. Vagy 20 forintos kilónkénti árban, vagy páronként 35—55 forintért kel el.

A tejtermékeknél elég erős a felhozatal a tejfölnél. (20 Ft.) Tejből szombaton 1200 liter került a piacra. (3.50—4.— Ft.) A vaj 55 forintért, a juhgomolya 22—24 forintért kel el. Az utóbbi napokban feltűnően sok tojás érkezik a piacra. Ára 1.40—1.50 Ft.

^

Vita a tanácstörvény tervezetéről

A kecskeméti városi tanács dolgozóinak észrevételei

A városi tanács dolgozói kisgyűlésen vitatták meg a tanácstörvény-tervezetet. Székely Jánosné hozzászólásában helyesnek tartaná, ha a 48. § 1. bek. d) pontjához a következőket felvennék: »... és azokat rendszeresen beszámoltatja.« — Hujber Józsefné javasolja, hogy a 6. § 1. bek. d) pontjában az első szót »előmozdítja« helyesbítsék »biztosítsa« szóval, mert emögött több felelősség található és a VB-t határozottabb munkára kötelezi. — Mohácsi Ferenc azt javasolja, hogy az állandó bizottságok munkájának megjavítása érdekében a törvénybe vegyék be, hogy minden tanácstag csak egy állandó bizottságban lehet tag. Varjú Pál is hozzászólt a tanácstörvény-tervezethez. Ö abban látja az állandó bizottságok tevékenységének a megjavítását, ha a szervezeti és agitációs feladatokat az illetékes szakigazgatási szerv egy arra kijelölt dolgozója látja el. Zana Károly javasolja, hogy az I. fejezet 3. § első mondatát a következőképpen szövegezzék meg; »A tanács kizárólag csak a felsőbb államhatalmi szerveknek van alárendelve és ezek irányítása alatt áll. Más szerv

— mint az A—D pontokban felsorolt államhatalmi szervek — a tanács részére közvetlen utasítást nem adnak.« Ennek megfelelően az I. rész II. fejezet 7, §-hoz a 3. bek-nek a következőket javasolja: »A tanács által kiadott és a felsőbb tanács által jóváhagyott, hatálybaiópett rendeletek végrehajtásához a tanács alá nem rendelt szervek kötelesek közreműködni.« A IV. rész 63. § a következő kiegészítéssel így hangzanék: »A rendőrségi szervek kötelesek a tanács által a közbiztonság és rend érdekében tett javaslatokat megfontolás tárgyává tenni. A IV. rész 64. §-át a következőképpen egészítené ki: »Tekintettel arra, hogy az áMamigazgatás munkájában eddig előfordult hiányosságok nagyrészét a tanács és a tanács alá nem rendelt szervek jogszabállyal nem szabályozott kapcsolata idézte elő, szükségesnek tartjuk, hogy az e tárgyban kiadandó részletes szabályokat

— azok hatálybalépése előtt — a jelen törvénytervezethez hasonló módon az elnöki tanács tegye bírálat tárgyává.«

Számos javaslat a bajai tanács ülésén

BAJÁN tanácsülésen vitatták meg a tanácstörvény-tervezetet. A tanácstagok mellett számos érdeklődő is részt vett a tanácsülésen. A törvénytervezetet Virágh Józsefné tanácselnöknő ismertette és a jelenlévők — üzemi munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, háziaszszonyok — saját tapasztalataik alapján vitatták és egészítették ki javaslataikkal.

Bosnyák István dolgozó paraszt azt javasolta, hogy a tanács munkáját sokkal eredményesebbé tenné, ha az eddiginél is több asszonyt vonnának be a tanács munkájába. Ezzel még teljesebb lenne a tanács és a tömegek közötti kapcsolat. Dr. Kárpáti Jenő, a járásbíróság elnöke javaslattal élt. Módosítást javasolt a 15. szakasz 4. bekezdése és a 42. szakasz 2. bekezdése kiegészítésére. A tanács és a végrehajtó bizottság üléseire tanácskozási joggal a bíróságok vezetői is meghívást nyerjenek.

— A bíróságok vezetői, akik területeik ismereteivel rendelkeznek, sokban segítségére lehetnének az eredményes munkának.

Arató Sándor, a Faárugyár igazgatója a tanácsok nagyobb önállóságának szükségességét hangoztatta.

Arról is szó esett, hogy a tanácstagok csak a tanácsi beszámolóból értesülnek a megvitatásra kerülő kérdésekről és az idő rövidsége miatt nem áll rendelkezésükre mód, hogy kellően felkészülhessenek.

Dobó Gusztáv ezért javasolta:

— A 13, szakasz 1, pontját ki

kellene egészíteni azzal, hogy minden rendes és rendkívüli tanácsülés! meghívó mellé csatolják a tanácsi beszámoló egy példányát is.

A tervezet 31. szakaszának L pontja meghatározza, hogy a végrehajtó bizottság választja meg az elnököt, elnökhelyettest és titkárt.

— Ezt a jogot a tanácsra kellene ruházni — javasolta ugyancsak Dobó Gusztáv, — a tanács határozzon afelett, kit akar elnökül, elnökhelyettesül, titkárul. Rácz Ferenc pedig az 1. fejezet 30. §-a, 2. fejezet 35. §-a olyan kiszélesítését javasolta, hogy a tanács területének olyan gazdája lehessen, hogy beleszólási joga legyen a közületek elhelyezésébe. Felemlítette a MEZÖKER elhelyezésének kérdését. A város szívében vannak raktárhelyiségei és a tanácsnak nem áll jogában más és alkalmasabb helyiségbe való áthelyezése.

Számosán szólották hozzá még a tervezethez. így többek között Valkai Mihályné is. Szerinte is nagy szükség van a tanácsok nagyobb önállóságának biztosítására. Szakáll István a 11: § 1. bekezdésének olyan módosítását javasolta, hogy jó volna, ha a tanácsüléseket 3 hónaponként tartanák. Közben ha szükség mutatkozna, úgy is alkalom van rendkívüli tanácsülések öszszehívására.

Sok szó esett még a felsőbb szervek kapcsolatainak fogyatékosságáról, mindjárt meg is állapították, hogy a tanácstörvény-tervezet ebben is nagy javulást fog eredményezni.