Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-09 / 213. szám

Vita a tanácstörvény ter veséiéről A megyei tanács dolgozói a törvénytervezetről Üdvözlő távirat Bulgária felszabadításának 10. évfordulója alkalmából VLKO CSERVENKOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Szófia. Bulgáriának a hős Szovjet Hadsereg által történt felszabad dítása 10. évfordulója alkalmából forró üdvözletemet küldöm a bolgár népnek, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának és személyesen Önnek, Elnök Elvtárs. A magyar nép igen nagyra értékeli a testvéri bolgár népnek a szocializmus építése terén elért kiemelkedő eredményeit. Őszinte szívből kívánom, hogy a bolgár és a magyar nép kö­zötti megbonthatatlan barátság és együttműködés egyre nagyobb sikerrel segítse népeink jólétéért és a tartós békéért folytatott harcunkat. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A bugaci állami gazdaság már kétszeresére teljesítette ezévi tojásbeadási kötelezettségét A HÉT ELEJÉN a megyei ta­nács dolgozói összejöttek a kultúrteremben, hogy megvi­tassák a tanácstörvény-terve­zetet. A vita előtt Daüos Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnöke ismertette a régi és az új ta­nácstörvény közötti legfonto­sabb elvi és szervezeti különb­ségeket. A tájékoztató bevezető beszéd után a tanács dolgozói szóltak hozzá, DÓZSA JÓZSEF felszólalásá­ban helyeselte a törvényterve­zet azon részét, amely szerint a jövőben a felsőbb állam­­igazgatási szervek adhatnak csak títasítást a végrehajtó bizottsá­goknak. Javasolta a 38. §. első és negyedik bekezdésének ki­egészítését, konkretizálását. Az első bekezdés második része kötelességévé teszi a végrehajtó bizottságoknak a felsőbb állam­­igazgatási szervek utasításainak a végrehajtását. Sok esetben elő­fordul azonban az, hogy a fel­sőbb szervek a végrehajtó bi­zottságok megkerülésével in­tézkednek. Dózsa József ezért javasolja, hogy a törvényterve­zetet módosítsák úgy, hogy a fel­sőbb szervek intézkedéseiket az illetékes végrehajtó bizottságon keresztül, hozzájárulásával te­gyék. Ez ugyanis emelné a végrehajtó bizottságok hatás­körét, felelősségét, egyben elő­segítené a szakigazgatási szer­vek utasításainak területi sajá­tosságainak figyelembevételét. A negyedik bekezdés elejét oly mó­don javasolja kiegészíteni, hogy a felsőbb szakigazgatási szervek csak közvetlenül alsó szak­­igazgatási szerveknek adjanak utasítást. CSEH LÁSZLÓ javasolta, hogy vegyék fel a törvényterve­zetbe a végrehajtó bizottságok elnökhelyettesei feladatkörének a meghatározását. Ez főleg ki­sebb községekre vonatkozik, ahol a munkakör nincs ponto­san körülhatárolva. Koós Zoltán javasolta, hogy a tanácstagok ne félévenként, hanem negyed­évenként Számoljanak be a vá­lasztóik előtt. Erre azért van szükség, mivel a félévenkénti beszámoló közötti idő igen hosz­­szú és a tervezet szerint foga­dóórát sem kell tartani a jövő­ben a tanácstagoknak. Szelep­csényi Imre a tanács alá nem tartozó szervekkel foglalkozó rész módosítását javasolja. Sza­bó József helyeselte a törvény­­tervezet azon részét, amely az alsó tanácsoknak nagyobb ön­állóságot biztosít. Eddig min­den kezdeményezést, határozatot a felsőbb szerveknek kellett jóváhagyniok. A jövőben ez kor­látozódik, csökken. Megjavul a tanácsok munkája, mert a helyi kezdeményezéseket valóra tud­ják váltani, A bugaci állami gazdaság ez­évi tojásbeadási kötelezettségét már eddig kétszeresére teljesí­tette: majdnem 300.000 darab tojást adott az államnak augusz­tus végéig, emellett a keltetés! tervüket is jóval túlteljesítették. A saját szükségletén kívül a termelőszövetkezeteknek és az egyéni dolgozó parasztoknak Még néhány nap, s megnyíl­nak az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár kapui az ér­deklődők hatalmas tábora előtt. A falvak, gépállomások, terme­lőszövetkezetek, állami gazdasá­gok fiataljai is nagy érdeklődés­sel várják a sokoldalú, fejlődő mezőgazdaságunk jelenlegi ered­mintegy 80.000 darab fajtiszta »fehér magyar«, »Róde-islandi« csibét adott nagyrészben terven felül. A gazdaság a baromfinevelés­re alkalmas Bugac-puszta kör­nyékét jól kihasználja. A törzs­­állományon kívül 12.000 barom­fit vándorokat az erdőben. ményeit és jövőjét bemutató kiállítás és vásár megnyitását. Már eddig is nagy számban ha­tározták el a falvak fiataljai: megtekintik a kiállítást, hogy további munkájuk során fel­használják mindazokat a hasz­nos tapasztalatokat, tanulságo­kat, amelyeket- a kiállítás nyújt majd dolgozó parasztságunknak. A DISZ Központi Vezetősége a nagy érdeklődésre való tekin­tettel lehetővé kívánja tenni, hogy sokezer dolgozó paraszt-Váíasz Palotás Vince szanki lakos indítványára Áttanulmányoztam a tanácstörvény tervezetét és az újság hasábjain kibontakozó vitát is figyelemmel kísérem. Üzemünk­ben is tapasztalom, hogy a dolgozóknak komoly észrevételeik és javaslataik vannak a városi tanács munkájára vonatkozóan, de annak nyilvánosságra való hozatalától már húzódoznak. A Nép­újságban is megjelent már olyan javaslat, mellyel én magam sem értek egyet. Szeptember 7-i számban »Javaslatok és észrevételek a ta­nácstörvénytervezethez« című cikkben Palotás Vince szanki lakos a kisgyűlésen azt indítványozta, hogy nem-e volna célszerűbb a tanácstagokat négy évnél hosszabb időre megválasztani. Ezt az indítványt én nem helyeslem, még pedig azért, mert ennek elfo­gadása nem biztosítaná a tanácstagok kötelezettségeinek mara­déktalan teljesítését. A négy év is elég hosszú idő, megtörténhet, hogy a tanácstag megbetegszik, vagy más területre költözik, de viszont az is előfordulhat, hogy a megválasztott tanácstag éppen a negyedik évben nem végzi el feladatát. Ezért én szükségesnek látom, hogy a négy év elmúltával újra válasszuk meg a tanács­tagokat, természetesen akikor is csak azokra adjuk a szavazatun­kat, akik élvezik a nép bizalmát és akik tevékenységükkel bebi­zonyították, hogy minden esetben a választók érdekeit tartják szem előtt. Tehát, ha jól látta el feladatát a tanácstag, újból megválasztjuk. Palotás Vince javaslatának elfogadása csak azt eredményezné, hogy kerületeinknél a négy év letelte után is csak pótválasztá­­sokfkal lehetne bevonni új és friss erőket a dolgozók közügyei­nek intézésébe. FARKAS LAJOSNÉ párttitkár, Alföldi Kecskeméti Konzervgyár, «■ ■ ■ ■ ■ -------­A megyei bíróságok feladatai a megyei pártaktíva határozatai tükrében A DISZ Központi Vezetőségének tájékoztató ja az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megtekintéséről Népi demokráciánk jogszabá­lyainak alapja a szocialista tör­vényesség. Pártunk III. kon­gresszusán Nagy Imre elvtárs hangsúlyozta: »A szocialista törvényesség a munkásosztály vezetése alatt a legszélesebb nép­tömegek akaratának kifejezése és a szocializmus építésének, a népi demokratikus rendszer vé­delmének igen hatékony eszkö­ze. A szocialista törvényesség­nek abban kell kifejezésre jut­nia, hogy minden állami és tár­sadalmi szerv, hivatalos személy és állampolgár, feltétlenül és pontosan megtartja és megtar­tatja a népi demokratikus állam törvényeit és jogszabályait.« A szocialista törvényességet tehát az jellemzi, hogy tartalma szo­cialista, feltétlenül kötelező min­den állampolgárra és állami szervre, biztosítja a törvényelőtti egyenlőséget, a polgárok jogai­nak és törvényes érdekeinek védelmét. Nemcsak papíron van meg, hanem a valóságban is ér­vényesül. Ott, ahol a szocialis­ta törvényesség nem érvényesül, ott, ahol az állami szervek, vagy az állampolgárok a szocialis­ta törvényességet megsértik, az ügyészségnek és bíróságnak kell fellépnie, hogy a jogszabályok­nak érvényt szerezzen. A me­gyei bíróságok elsőrendű fel­adata, hogy működésükkel előse­gítse az új kormányprogramm, a III. pártkongresszus határo­zatainak megvalósítását, ér­vényt szerezzenek a törvény ere­jével államunk rendjének, a polgárok jogainak és törvényes érdekeinek. A szocialista törvényesség ér­vényesülésének alapvető felté­tele, hogy állami szerveink és állampolgáraink egyaránt tisz­tában legyenek a szocialista tör­vényesség lényegével és értelmé­­vél. Megértsék, hogy a törvények és állami hatá­rozatok pontos megtartása a szocializmus építésének alapvető feltétele. A szocia­lista törvényesség olyan ér­telmezése, mintha az vagy csak jogokat, vagy csak kö­telezettségeket jelentene, egyaránt káros és helytelen. A kormányprogrammot meg­előző időben állami szerveink nem vették figyelembe minden esetben a szocialista törvényes­ség lényegét. Számos esetben megsértették azt. Amint a kor­mányprogramm megállapítja, »az igazságügyi és rendőrségi szer­veink, valamint helyi tanácsaink munkájában gyakran nem jutott kellően érvényre a népi demo­kratikus államélet és a kor­mányzás alapelve, a törvényes­ség A kormányprogrammot köve­tő új fejlődési szakaszban is gyakran találkozunk a törvé­nyesség helytelen értelmezésé­vel, egyoldalú felfogásával. Van­nak, akik félreértik, vagy félre­magyarázzák az új szakasz po­litikáját és helytelenül abból indulnak ki, hogy a törvényes­ség csak a jogok biztosítását jelenti. A törvényesség azonban csak úgy teljes, ha minden ál­lampolgár nemcsak jogait gya­korolja, hanem kötelezettségeit is maradéktalanul teljesíti. A törvényesség helyes értelme­zése szerint tehát a törvényes­ség élét nemcsak azok ellen kell fordítani, akik megsértik a vá­ros és falu dolgozóinak jogait, akik akadályozzák a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározatok megvalósulását, akik megkárosítják a termelőszövet­kezeteket, fosztogatják a nép vagyonát, üzérkednek és speku­lálnak, s veszélyeztetik a dol­gozók személyi és vagyoni biz­tonságát, hanem maradéktalanul érvényesül­nie kell a szocialista törvé­nyességnek azokkal szemben is, akik sértik az állami fe­gyelmet cs nem teljesítik az állam iránti kötelezettségei­ket, A szocialista törvényesség megszilárdítása terén jelentős eredményeket értünk el. A kö­zelmúltban számos törvény és rendelet látott napvilágot, mely­nek célja biztosítani a törvé­nyesség megszilárdítását. A tör­vényesség legfőbb őrének, a Legfőbb Ügyészségnek az alkot­mány szerinti létrehozása, a bí­rói szervezeti törvény, a fejlő­désünk tapasztalatai alapján módosított büntető és polgári perrendtartás stb., mind e cél megvalósulásának biztosítéka. A megyei pártaktíva konkré­tan ugyan nem foglalkozott az­zal a kérdéssel, hogy a megye bíróságai milyen munkát vé­geztek, hogyan segítették , elő az új kormányprogramm s a III. pártkongresszus határozatainak megvalósulását, mit tettek e célok mielőbbi megvalósulá­sa érdekében, — mégis a fel­szólalások során feltárultak azok a hibák, amelyeknek kikü­szöbölése részben már megtör­tént, részben pedig folyamatban van. A bíróságok nem voltak elég éberek és nem ismerték fel az osztályellenség új támadási irányát, mellyel a termelőszövet­kezeteinket igyekezett gyengí­teni. A törvényes alap nélkül megindított perek, — melyek a szövetkezeteket zaklatták, — megingathatták volna a szövet­kezetek tagságának bizalmát ab­ban, hogy a mezőgazdaság szo­cialista szektora védelmet kap az elétűzött feladatok megvaló­sítására. Többet és behatóbban kell foglalkozni a bíróságoknak a társadalmi tulajdon védelmé­vel is. Előadások tartásával ró kell mutatni, hogy milyen káro­kat okoznak a népgazdaságnak a társadalmi tulajdon fosztoga­tói. Ezek az előadások alkal­masak lesznek árra, hogy a meg­tévedt dolgozókat visszatartsák az ilyen bűncselekmények elkö­vetésétől és éberségre intsenek, a fosztogatók leleplezésére. Fo­kozott figyelmet kell tanúsítani a hatóság tagjai és közegei elleni erőszakos bűncselek­mények megakadályozására is. E bűncselekmények elkövetői­nek száma az utóbbi időben me­gyénkben emelkedett. A bíró­ságoknak. ítéletükkel, védelmet kell nyújtani azoknak a hatósá­gi közegeknek, akiknek hivatá­suk a rend fenntartása, az ál­lami fegyelem betartása. A szocialista jog alkalmazá­sában maradéktalanul érvé­nyesülnie kell a szocializmus gazdasági alaptörvényének: törekvés a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítására. A szocialista jog védi a dolgo­zó embert, annak életét, testi épségét, személyi tulajdonát és egyéb érdekeit, ugyanakkor azonban minden eszközt és le­hetőséget megad a törvénysérté­sek kiküszöbölésére, szocialis­ta jogszabályaink lábbaltiprói­­nak felelősségre vonására és megbüntetésére. Ezek azok a feladatok, ame­lyeket bíróságainknak meg kell valósítaniok a határozatok alap­ján, s így e feladatok szabják meg bíróságaink munkájának irányát — a pártaktíva határo­zatainak szellemében — ma és a jövőben. Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke. fiatal tanulmányozhassa a kiál­lítást. Ezért a földművelésügyi minisztériummal közösen bizto­sítja, hogy a parasztfiatalok — igénybevéve az 50 százalékos utazási kedvezményt — me­gyénként két-két napra felutaz­hassanak Budapestre. A DISZ KV és a földművelésügyi mi­nisztérium gondoskodik a fiata­lok egy éjszakai szállásáról és kalauzolásukról a fővárosban, valamint a kiállításon is. Két­­napi élelemről a részvevőknek maguknak kell gondoskodniuk. Az indulás időpontjáról a DISZ KV értesíti a megyei és járási bizottságokat. A DISZ Központi Vezetősége felhívja a DISZ valamennyi fa­lusi alapszervezetét, valamint a járási és megyei bizottságokat, hogy ismertessék a fiatalokkal a felutazás lehetőségeit, kezdje­nek hozzá az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár cso­portos látogatásának megszerve­zéséhez. (MTI) A „TASZSZ“ a inanilai értekezletről SANGHAJ (TASZSZ) Szep­tember 7-én a fülöpszigeti Ma­nilában tovább folytak a dél­keletázsiai agresszív tömb (SE­­ATO) megteremtésére irányuló nyolchatalmi tárgyalások. A tervbevett szerződés lényegéinek és az értekezlet részvevői között támadt nézeteltéréseknek eltit­kolására a tárgyalásokat zárt ajtók mögött folytatják. Ennek ellenére azonban a tárgyalások menetéről bizonyos értesülések szivárognak a sajtóba. Mint a tudósítók rámutatnak, Dulles továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a- szerződés világo­san rámutasson arra, hogy a: lé­tesítendő tömb a »kommunista« veszély ellen irányul. A »United Press« tudósítója rámutat, hogy Dulles makacsul szorgalmazza Laosz, Kambodzsa és Dél-Vietnam besorolását a szerződés »befolyási térségébe«. Az értekezlet részvevői az Egyesült Államok szorgalmazá­sára olyan pontot foglaltak a szerződés szövegébe, amely le­hetővé teszi a délkeletázsiai tér« ség határain kívül lévő orszá­gok későbbi csatlakozását a lé­tesítendő tömbhöz. Mint külföl­di tudósítók rámutatnak, ilyen országnak elsősorban Japánt te­kintik. (MTI) i

Next

/
Thumbnails
Contents