Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-08 / 212. szám
Az idei esztendő zárszámadása gazdag eredménnyel biztatja a kecskeméti Szabadságharcos tsz tagságát O Ö o HÍV tükrözi leghívebben egy /termelőszövetkezet fejlődését? .Nehéz lenne a módját kiválogatni, mert minél nagyobb egy termelőszövetkezet, annál lobit jele van ennek. A kecskeméti Szabadságharcos termelőszövetkezetben is számos új tény tükrözi a biztosabb, céltudatosabb gazdálkodást — a csoport megszilárdulását. Alig térünk le az országúiról , az első tanyától kezdve már frissen szántott föld mellett visz utunk. Hatalmas nagy dajrab föld — egyformán fekete — iszinte jól esik az ember szemének szépen munkált rögein pihenni. De nem ez a szokatlan átvány. hanem a bogarászó lenér tyúkok sokasága. Szokatlan, mert tavaly, s néhány éve még alig lehetett itt állatot látni. Mikor az irodában Kiss Sándor elvtárssal, a csoport elnökével egy év számvetésére kerül a sor, kiderül, hogy ‘ tavaly az összes baromfiállományuk alig tett ki 230-at. Most ennek már csaknem hatszorosa: 1300 fajtiszta baromfi nevelésével foglalkoznak. Ez azonban még csak egyetlen mutatója annak a hatalmas erőfeszítésnek, melyet a csoport tagjai egy év óta a gazdaságosabb termelés érdekében tettek. ' Természetesen elsősorban az 1 állatállományról kell beszélnünk. Az eredmények és a jövőévi tervek azt mutatják, hogy a tagság eddigi tapasztalataiból tanulva egyre jobban megbarátkozik azzal a gondolattal, hogy termelőszövetkezetüket a fejlett állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetek közé emeljék. Már kiszámították, mennyivel magasabb jövedelmük lenne ez évben is, ha például sertésállományuk fejlesztésére eddig is nagyobb gondot fordítanak. . — Egy jó sertésállomány százezreket ér — laonJj.i * csoport könyvelője, de az ő véleményét Almási Ferenc Is megtoldja, aki bizakodva teszi hozzá: — Ha most a sertésekkel szerencsénk lesz — jövőre nem lesz gond a beadással sem, de még értékesíteni is tudunk. A beadáshoz való sertések egyrészét ugyanis az idén pénzért vette meg a szövetkezet. Ez nem csekély összegbe került és most látják igazán, mennyit ért volna, ha már előbb foglalkoznak sertéstenyésztéssel. Most sem késő még, s hogy jövőre ezen a téren is jobban állnak, azt már bizonyítja az az igyekezet is, mellyel új sertésfiaztatójuk felépítésén szorgoskodnak. Asertésfiuztató mellett egy másik épület körvonalai emelkednek ki. Ez lesz a csoport új, nagy tehénistállója. Jelenleg 16 tehenük van. Az őszre már a fejősállományt 40-re akarják emelni. Ez előreláthatólag nagy kiadással jár, de rövid idő alatt jelentős jövedelemhez juttatja a csoportot. Tejbeadásukat ugyanis úgy ütemeztették be, hogy a későbbi hónapokra már csak elenyészően kevés tejet kell beadási kötelezettségük fejében leszállítani. A beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó tejet pedig szabadon értékesíthetik — ami naponta 100 literen felüli mennyiségnél szép öszszegre kerekedik mór egy hónap alatt is. Mint már előbb is említettük, a csoport állatállománya egy évvel ezelőtt jelentőségére nézve szinte elenyésző volt. Ez éreztette hatását a növénytermelésben is, mert kevesebb trágya s ezen keresztül kevesebb tápanyag került a földbe. így átlagterméseik sem voltak feltűnően jók. Az idén már arról is gondoskodtak, hogy jó takarmányvetéssel, a kapások magas terméseredményének gondos előkészítésével biztosítsák a megszaporodott állatállomány átteleltetését. Kukoricát például 160 holdon vetettek. Egyetlen holdjuk nem maradt kapálatlan, s igen szerény becslésük szerint 20 niázsás átlagtermést akarnak betakarítani. (Hogy mennyire szerények e becslések, az majd az alábbi számításokból hamarosan kitűnik.) Fehér László, a növénytermelési brigád vezetője, nagy hozzáértője a paraszti munkának, hisz benne született. Mint brtgádvezető megcsinálta magának a kalkulációt is: — 160 hold kukoricánkon, 20 mázsás átlagtermés esetén 32 vagon termésünk lesz. Ebből 15 vagon megy a beadásba, mellyel teljesítjük á kalászosok gyengébb termése által fennmaradt hátralékunkat. melyet kukoricára ütemeztettünk át. Hét vagonnal számítunk az állatállomány átteleltetésére és a vetőmagra, úgy hogy összesen megmarad osztásra 10 vagon kukoricánk. — De mi nem 10 vagonnal akairunk kiosztani — mondja ravaszul mosolyogva — hanem a prémiumokkal együtt jóval többet. Ez pedig a tervezettnél magasabb átlagtermésből kerül 'ki. A tagok nagy bizakodással néznek az ézévi zárszámadás elé. Bevallják, a munkából is jutott bőven, hiszen a csöbört egy-egy tagjára 4 hold kukorica megművelése jut, de előreláthatóan nem marad el munkájuk eredménye sem. Nem volt egyszerű, nehézségek nélküli az az út, amelyen a csoport tagsága eljutott e reményekkel teli, biza'kodástkeltő esztendőig, de mindazt, amit az idén részesedésként hazavisznek, szorgalmas, kitartó munkájuknak köszönhetik. IMMÍNMH A minőségi munka becsülete a Kecskeméti Barneválban /l/em ok nélkül, de mosta: (9C nában igen sok külföldi látogató keresi fel a Kecskeméti Barnevált. Hogy miért, azt nem nehéz kitalálni. Árut kívánnak vásárolni. Nemrégiben Svájcból, Nyugat-Németországból, Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából jöttek megnézni: milyen a kecskeméti baromfifeldolgozás, _ érdemes-e belőle vásárolni, minőségileg milyen az áru? A gyakorlat azt mutatja, hogy a külföldi vásárlók jó helyre jöttek, nem csalódtak, mert mindannyian azzal a meggyőződéssel mentek el: ebből az üzemből érdemes vásárolni baromfit. A kormányprogramm óta igen nagy változás történt az üzeni életében. A vezetők és dolgozók közös jelszava lett: a baromfi olyan legyen, hogy beszéljen önmagáért, ha valaki ránéz. Jórészt már így is van. Ez a gondolat persze nem önmagától nőtt naggyá, nem önmagától terebélyesedik, hanem a dolgozók jó munkája nyomán, a pártszervezet kommunistáinak példamutatásával. Augusztus hónapban a kopasztásnál az elsőosztályú árukihozatal a baromfinál az előírt 75 százalék helyett 80 százalék volt. A hizlaldában az elhullás a tavalyi 4—5 százalékról augusztusban 0.4 százalékra csökkent. A tojásnál a törés, illetve a selejt 1.5 százalékról 0.8 százalékra csökkent. Ez a jó minőségű munka hozzájárult az önköltségcsökkentéshez is. ÍJAiképpen tudták ezt az c/• L eredményt elérni? Mivel sok apró dolgot kellene elmondani, így csak inkább a leglényegesebbekre szorítkozunk. A legfontosabbnál, a hizlaldánál kezdjük, mert ide kerül először az összegyűjtött áru. A behozott baromfit itt . osztályozzák, védőoltással látják el, majd gondosetetésben részesítik. A kis- és középsúlyú csirkéket 12 napig hizlalják. Ekkor már az uiapos takarmányozás következtében az előírt súlynál 13 százalékkal nagyobb súlyt ér el. A hizlalás előnye még: hogy szebb lesz a baromfi, könnyebb tisztítani, szemnek is tetszetősebb, exportképesebb lesz. Mindezek után kerül a baromfi a kopasztóba, ahol az ügyes női kezek nyomán megkapja végleges áruformáját. A kopasztók közül AlmáSi Lászlóné, Kocsis Ilona, Kállai Mihályné, Hegedűs Józsefné végzik a legjobb minőségi munkát, de a többiek szolgalma is hozzájárul ahhoz, hogy augusztusban kiküldött 5 vagon exportáru kifogástalan volt. /Q^erncsak a baromfinál érf (/f- tek el szép eredményeket a dolgozók. Ezenkívül ez évben külföldre szállított tojás is hirdeti a magyar mezőgazdaság és az üzem dolgozóinak jó munkáját. A tojéslámpázóknál Kökény Lászlóné, Magyar Ferencné, Kiss Dénesné kezei között naponta a 13.000 darabos normán kívül, még 4500 tojás kerül átvilágítva a megfelelő ládákba. A meglévő szép munkagyőzelmek önmagukért szólnak. Vannak még apróbb hibák. Sütőné és Lakatosné, az élelmiszeripar kiváló dolgozói egy-két esetben nem tisztították meg az előírásnak megfelelően a baromfit! még akkor sem, ha visszaadták nekik. Egyes csoportvezetők, — így Festő Istvánná, Somodi Istvánná, Fakan Lászlóné elnézik, hogy egynéhányan nem az előírásnak megfelelően végzik munkájukat. Az ilyen elnézé3 nem segít, hanem lehetővé teszi a hanyag munkát, a selejtgyártást és mindemellett veszélyeztetik az exportterv teljesítését, az ország jó hírnevét, amit féltő gonddal kell ápolni, erősíteni — a jó munkán keresztül is, /t'i. üzem kommunistái en-C/E nek tudatában végzik nevelőmunkájukat, s nem nézik el, hogy egyesek elfeledkezzenek az egyik legfontosabb kérdésről, a minőségi árutermelésről, mely a népjólét emelésének egyik biztos aranyalapja. (V. K.) Földművesszövetkezeteink a papírgyűjtő hónap sikeréért A minisztertanács rendelete értelmében a megye földművesszövetkezetei is papírgyűjtő hónapot tartanak. Az első jelentés már komoly munkáról és szép eredményekről számol be egyes járásoknál. Kimagasló teljesítményt értek el a kalocsai járás földművesszövetkezetei, melyek tervüket papírból 37 százalékra, rongyból 35 százalékra teljesítették az első három nap alatt. Nem sokkal maradnak el mögöttük a kiskunhalasi és kecskemétit járási központhoz tartozó földművesszövetkezetek sem. Dusnokon a szövetkezet aktívái a mai napig 8.45 mázsa pápírt és 3.20 mázsa rongyot gyűjtöttek. A kecskeméti szövetkezeti dolgozók szeptember 3-ig 26 mázsa papír begyűjtésével növelték a járás tervteljesítését. * Hibák vannak a gyűjtés terén a kunszentmiklósi járásban, ahol a járási központ még annyi fáradságot sem vesz magának-, hogy az elért eredményekről jelentést adjon, /Htqijénk álla ttvnij h zlhÁvá l Megyénk több állámi gazdaságában szép eredményt értek el az állattenyésztésben. Ezek közé az állami gazdaságok közé tartozik a katymári állami gazdaság is, ahol Lanner Anna brigádvezető dicsekedhet szép sikerrel. — Képünkön Lanner Anna látható, aki igen szép eredményeket ért el az itatásos borjúncvelésben. Mélykúton Szabó Márton fordít nagy gondot az állattenyésztésre. Szabó Márton »zsemlye« nevű tehene naponta 28 liter tejet ad. A jó tejelő tehén lehetővé tette, hogy gazdája június 10-től július 31-ig 1325 liter tejet szállíthatott a gyűjtőhelyre. így nemcsak tejbeadását teljesíthette Szabó Márton, hanem tetemes jövedelemre is tett szert. Ma tartja a KiSZtiV VII. küldöttgyűlését Ma tartja a Bácskiskunmegyei KISZÖV VII. küldöttgyűlését, amelyen megvitatják az első félévi gazdasági eredményüket, évi tervük teljesítését, előkészítik a vezetőségválasztást. Az OKISZ nagyválasztmányának határozata folytán minden kisiparos termelőszövetkezetben szeptember 1-től október 31-ig közgyűlést kell tartani, amelyen az alapszabály szerint megválasztják a szövetkezet vezetőségét, elnökét, ellenőrző bizottságát, a KISZÖV- küldöttgyűlésre a küldötteket. E választásokat fel kell használni a szövetkezeti mozgalom további megerősítésére, vigyázni kell arra, hogy olyan megbízható személyek kerüljenek a vezetőségbe, ellenőrző bizottságokba, akik készek harcolni szövetkezetük megerősítéséért, fejlődéséért. Ügyelni kell tehát arra, hogy a megválasztottak alkalmasak legyenek a vezetésre, illetőleg az ellenőrzésre, hogy a szükséges képességgel rendelkezzenek. Szövetkezeteink első félévi tervüket 117.4 százalékra teljesítették, a létszámterv 98 százalékát használták fel, a béralapot pedig átlag 5 százalékkal lépték- túl. Az első negyedévhez viszonyítva a második negyedévben 5 millió 700 ezer forinttal termeltek többet, 7 százalékkal nőtt a termelékenység. Kimagasló eredményt ért el a Kecskeméti Cipész KTSZ, mely második negyedéves tervét 147 százalékra teljesítette, ezzel elnyerte »a megye kiváló szövetkezete« címet. Alkotmányunk előestéjén a KISZÖV 12 sztahanovista-jelvényt és 19 sztahanovista-oklevelet adott át a megye kiváló szövetkezeti dolgozóinak. Közöttük volt Batka László, a Tiszakécskei Cipész KTSZ brigádvezetője, alti ez alkalommal harmadszor nyerte él a büszke címet; Az eredmények bizonyítják szövetkezeteink fejlődését és azt, hogy dolgozóink egyre inkább magukénak érzik szövetkezetüket, követik pártunk és kormányunk útmutatását, elősegítik a dolgozók életszínvonalának emelését. Igen sok hiba tapasztalható azonban munkánkban, magatartásunkban. Különösen sok tennivalónk van az önköltségcsökkentés terén. Sok még a befejezetlen termék, a félkészáru, ami által többféle áru átfutási ideje megnövekedett. Egyik legfontosabb feladatunk az anyagpazarlás megszüntetése. A második negyedévben például 207.500 forintot takaríthattunk volna meg, ha nem használtunk volna fel 0.6%kal több anyagot, mint az első negyedévben. Sokkal céltudatosabban kell törekednünk a dolgozók igényeinek kielégítésére; közelebb kell kerülnünk a lakossághoz. A vezetők egy része még mindig hallgat olyan dolgozókra, akik nem látják a szövetkezetek nagy jelentőségét, nincsenek tudatában annak, amit pártunk, kormányunk a szövetkezeti mozgalomtól vár. Ez. megmutatkozik abban is, hogy a megszokott közületi munkákról csak nehezen mond le, hivatkozva arra, hogy az magasabb kereteket biztosított: Ennek általános igazságát cáfolják meg azok a szövetkezetek, ahol már megoldották az átállást, mert náluk az öntudatos dolgozók semmivel sem keresnek kevesebbet, mint a régi közületi munkákon. Mindezeket a feladatokat veti fel és tárgyalja a küldöttgyűlés; Ezenkívül határozatokat hoznak a szövetkezeti mozgalom további megerősödése érdekében, hogy ezzel is hozzájáruljanak a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdításához. Sous Pál, KISZÖV term. o. v,