Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

Az idei esztendő zárszámadása gazdag eredménnyel biztatja a kecskeméti Szabadságharcos tsz tagságát O Ö o HÍV tükrözi leghívebben egy /termelőszövetkezet fejlődését? .Nehéz lenne a módját kiválogat­ni, mert minél nagyobb egy termelőszövetkezet, annál lobit jele van ennek. A kecskeméti Szabadságharcos termelőszövet­kezetben is számos új tény tük­rözi a biztosabb, céltudatosabb gazdálkodást — a csoport meg­szilárdulását. Alig térünk le az országúi­ról , az első tanyától kezdve már frissen szántott föld mellett visz utunk. Hatalmas nagy da­­jrab föld — egyformán fekete — iszinte jól esik az ember szemé­nek szépen munkált rögein pi­henni. De nem ez a szokatlan átvány. hanem a bogarászó le­nér tyúkok sokasága. Szokat­lan, mert tavaly, s néhány éve még alig lehetett itt állatot lát­ni. Mikor az irodában Kiss Sán­dor elvtárssal, a csoport elnöké­vel egy év számvetésére kerül a sor, kiderül, hogy ‘ tavaly az összes baromfiál­lományuk alig tett ki 230-at. Most ennek már csaknem hatszorosa: 1300 fajtiszta baromfi nevelésével foglal­koznak. Ez azonban még csak egyet­len mutatója annak a hatalmas erőfeszítésnek, melyet a csoport tagjai egy év óta a gazdaságo­sabb termelés érdekében tettek. ' Természetesen elsősorban az 1 állatállományról kell beszélnünk. Az eredmények és a jövőévi ter­vek azt mutatják, hogy a tag­ság eddigi tapasztalataiból ta­nulva egyre jobban megbarát­kozik azzal a gondolattal, hogy termelőszövetkezetüket a fejlett állatállománnyal rendelkező ter­melőszövetkezetek közé emeljék. Már kiszámították, mennyivel magasabb jövedelmük lenne ez évben is, ha például sertésállo­mányuk fejlesztésére eddig is nagyobb gondot fordítanak. . — Egy jó sertésállomány százezreket ér — laonJj.i * csoport könyvelője, de az ő véleményét Almási Ferenc Is megtoldja, aki bizakodva teszi hozzá: — Ha most a sertésekkel szerencsénk lesz — jövőre nem lesz gond a beadással sem, de még értékesíteni is tudunk. A beadáshoz való sertések egyrészét ugyanis az idén pén­zért vette meg a szövetkezet. Ez nem csekély összegbe került és most látják igazán, mennyit ért volna, ha már előbb foglal­koznak sertéstenyésztéssel. Most sem késő még, s hogy jövőre ezen a téren is jobban állnak, azt már bizonyítja az az igyekezet is, mellyel új sertés­­fiaztatójuk felépítésén szorgos­­kodnak. Asertésfiuztató mellett egy másik épület körvonalai emel­kednek ki. Ez lesz a csoport új, nagy tehénistállója. Jelenleg 16 tehenük van. Az őszre már a fejősállományt 40-re akarják emelni. Ez előreláthatólag nagy kiadással jár, de rövid idő alatt jelentős jövedelemhez juttatja a csoportot. Tejbeadásukat ugyan­is úgy ütemeztették be, hogy a későbbi hónapokra már csak el­enyészően kevés tejet kell be­adási kötelezettségük fejében le­szállítani. A beadási kötelezett­ség teljesítése után fennmaradó tejet pedig szabadon értékesít­hetik — ami naponta 100 literen felüli mennyiségnél szép ösz­­szegre kerekedik mór egy hónap alatt is. Mint már előbb is említettük, a csoport állatállománya egy év­vel ezelőtt jelentőségére nézve szinte elenyésző volt. Ez érez­tette hatását a növénytermelés­ben is, mert kevesebb trágya s ezen keresztül kevesebb táp­anyag került a földbe. így átlag­terméseik sem voltak feltűnően jók. Az idén már arról is gon­doskodtak, hogy jó takarmány­vetéssel, a kapások magas ter­méseredményének gondos előké­szítésével biztosítsák a megsza­porodott állatállomány áttelelte­­tését. Kukoricát például 160 hol­don vetettek. Egyetlen hold­juk nem maradt kapálatlan, s igen szerény becslésük szerint 20 niázsás átlagtermést akarnak betakarítani. (Hogy mennyire szerények e becslések, az majd az alábbi számításokból hama­rosan kitűnik.) Fehér László, a növényterme­lési brigád vezetője, nagy hoz­záértője a paraszti munkának, hisz benne született. Mint brt­­gádvezető megcsinálta magának a kalkulációt is: — 160 hold kukoricánkon, 20 mázsás átlagtermés esetén 32 vagon termésünk lesz. Ebből 15 vagon megy a be­adásba, mellyel teljesítjük á kalászosok gyengébb termé­se által fennmaradt hátra­lékunkat. melyet kukoricá­ra ütemeztettünk át. Hét va­gonnal számítunk az állat­­állomány átteleltetésére és a vetőmagra, úgy hogy össze­sen megmarad osztásra 10 vagon kukoricánk. — De mi nem 10 vagonnal akairunk kiosztani — mondja ravaszul mosolyogva — hanem a prémiumokkal együtt jóval többet. Ez pedig a tervezettnél maga­sabb átlagtermésből kerül 'ki. A tagok nagy bizakodással néznek az ézévi zárszámadás elé. Bevallják, a munkából is jutott bőven, hiszen a csöbört egy-egy tagjára 4 hold kukorica megművelése jut, de előrelátha­tóan nem marad el munkájuk eredménye sem. Nem volt egyszerű, nehézsé­gek nélküli az az út, amelyen a csoport tagsága eljutott e re­ményekkel teli, biza'kodástkeltő esztendőig, de mindazt, amit az idén részesedésként hazavisz­nek, szorgalmas, kitartó munká­juknak köszönhetik. IMMÍNMH A minőségi munka becsülete a Kecskeméti Barneválban /l/em ok nélkül, de mosta: (9C nában igen sok külföldi látogató keresi fel a Kecskeméti Barnevált. Hogy miért, azt nem nehéz kitalálni. Árut kívánnak vásárolni. Nemrégiben Svájcból, Nyugat-Németországból, Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából jöttek meg­nézni: milyen a kecskeméti baromfifeldolgozás, _ érdemes-e belőle vásárolni, minőségileg mi­lyen az áru? A gyakorlat azt mutatja, hogy a külföldi vásárlók jó helyre jöttek, nem csalódtak, mert mindannyian azzal a meggyőző­déssel mentek el: ebből az üzem­ből érdemes vásárolni baromfit. A kormányprogramm óta igen nagy változás történt az üzeni életében. A vezetők és dolgozók közös jelszava lett: a baromfi olyan legyen, hogy beszéljen ön­magáért, ha valaki ránéz. Jó­részt már így is van. Ez a gon­dolat persze nem önmagától nőtt naggyá, nem önmagától terebé­lyesedik, hanem a dolgozók jó munkája nyomán, a pártszerve­zet kommunistáinak példamu­tatásával. Augusztus hónapban a kopasztásnál az elsőosztályú árukihozatal a baromfinál az előírt 75 százalék helyett 80 szá­zalék volt. A hizlaldában az el­hullás a tavalyi 4—5 százalék­ról augusztusban 0.4 százalékra csökkent. A tojásnál a törés, il­letve a selejt 1.5 százalékról 0.8 százalékra csökkent. Ez a jó minőségű munka hozzájárult az önköltségcsökkentéshez is. ÍJAiképpen tudták ezt az c/• L eredményt elérni? Mi­vel sok apró dolgot kellene el­mondani, így csak inkább a leg­lényegesebbekre szorítkozunk. A legfontosabbnál, a hizlaldá­nál kezdjük, mert ide kerül elő­ször az összegyűjtött áru. A be­hozott baromfit itt . osztályoz­zák, védőoltással látják el, majd gondosetetésben részesítik. A kis- és középsúlyú csirkéket 12 napig hizlalják. Ekkor már az uiapos takarmányozás következ­tében az előírt súlynál 13 szá­zalékkal nagyobb súlyt ér el. A hizlalás előnye még: hogy szebb lesz a baromfi, könnyebb tisztí­tani, szemnek is tetszetősebb, exportképesebb lesz. Mindezek után kerül a baromfi a kopasz­­tóba, ahol az ügyes női kezek nyomán megkapja végleges áru­formáját. A kopasztók közül AlmáSi Lászlóné, Kocsis Ilona, Kállai Mihályné, Hegedűs Jó­­zsefné végzik a legjobb minősé­gi munkát, de a többiek szol­galma is hozzájárul ahhoz, hogy augusztusban kiküldött 5 vagon exportáru kifogástalan volt. /Q^erncsak a baromfinál ér­f (/f- tek el szép eredménye­ket a dolgozók. Ezenkívül ez év­ben külföldre szállított tojás is hirdeti a magyar mezőgazdaság és az üzem dolgozóinak jó munkáját. A tojéslámpázóknál Kökény Lászlóné, Magyar Ferencné, Kiss Dénesné kezei között na­ponta a 13.000 darabos normán kívül, még 4500 tojás kerül át­világítva a megfelelő ládákba. A meglévő szép munkagyőzel­mek önmagukért szólnak. Van­nak még apróbb hibák. Sütőné és Lakatosné, az élelmiszeripar kiváló dolgozói egy-két esetben nem tisztították meg az előírás­nak megfelelően a baromfit! még akkor sem, ha visszaadták nekik. Egyes csoportvezetők, — így Festő Istvánná, Somodi Ist­vánná, Fakan Lászlóné elnézik, hogy egynéhányan nem az elő­írásnak megfelelően végzik munkájukat. Az ilyen elnézé3 nem segít, hanem lehetővé teszi a hanyag munkát, a selejt­­gyártást és mindemellett veszé­lyeztetik az exportterv teljesíté­sét, az ország jó hírnevét, amit féltő gonddal kell ápolni, erősí­teni — a jó munkán keresztül is, /t'i. üzem kommunistái en-C/E nek tudatában végzik nevelőmunkájukat, s nem né­zik el, hogy egyesek elfeledkez­zenek az egyik legfontosabb kérdésről, a minőségi áruter­melésről, mely a népjólét eme­lésének egyik biztos aranyalapja. (V. K.) Földművesszövetkezeteink a papírgyűjtő hónap sikeréért A minisztertanács rendelete értelmében a megye földműves­­szövetkezetei is papírgyűjtő hó­napot tartanak. Az első jelentés már komoly munkáról és szép eredményekről számol be egyes járásoknál. Kimagasló teljesít­ményt értek el a kalocsai járás földművesszövetkezetei, melyek tervüket papírból 37 százalékra, rongyból 35 százalékra teljesí­tették az első három nap alatt. Nem sokkal maradnak el mö­göttük a kiskunhalasi és kecs­kemétit járási központhoz tarto­zó földművesszövetkezetek sem. Dusnokon a szövetkezet aktívái a mai napig 8.45 mázsa pápírt és 3.20 mázsa rongyot gyűjtöt­tek. A kecskeméti szövetkezeti dolgozók szeptember 3-ig 26 má­zsa papír begyűjtésével növel­ték a járás tervteljesítését. * Hibák vannak a gyűjtés te­rén a kunszentmiklósi járás­ban, ahol a járási központ még annyi fáradságot sem vesz ma­gának-, hogy az elért eredmé­nyekről jelentést adjon, /Htqijénk álla ttvnij h zlhÁvá l Megyénk több állámi gazdaságában szép eredményt értek el az állattenyésztésben. Ezek közé az állami gazdaságok közé tartozik a katymári állami gazdaság is, ahol Lanner Anna brigádvezető dicsekedhet szép sikerrel. — Képünkön Lanner Anna látható, aki igen szép eredményeket ért el az itatásos borjúncvelésben. Mélykúton Szabó Márton fordít nagy gondot az állat­tenyésztésre. Szabó Márton »zsemlye« nevű tehene naponta 28 liter tejet ad. A jó tejelő tehén lehetővé tette, hogy gazdája június 10-től július 31-ig 1325 liter tejet szállíthatott a gyűjtőhelyre. így nemcsak tejbeadá­­sát teljesíthette Szabó Márton, hanem tetemes jövedelemre is tett szert. Ma tartja a KiSZtiV VII. küldöttgyűlését Ma tartja a Bácskiskunme­­gyei KISZÖV VII. küldöttgyű­lését, amelyen megvitatják az első félévi gazdasági ered­ményüket, évi tervük teljesíté­sét, előkészítik a vezetőség­választást. Az OKISZ nagyvá­lasztmányának határozata foly­tán minden kisiparos termelő­­szövetkezetben szeptember 1-től október 31-ig közgyűlést kell tartani, amelyen az alapszabály szerint megválasztják a szövet­kezet vezetőségét, elnökét, el­lenőrző bizottságát, a KISZÖV- küldöttgyűlésre a küldötteket. E választásokat fel kell hasz­nálni a szövetkezeti mozgalom további megerősítésére, vi­gyázni kell arra, hogy olyan megbízható személyek kerülje­nek a vezetőségbe, ellenőrző bizottságokba, akik készek har­colni szövetkezetük megerősí­téséért, fejlődéséért. Ügyelni kell tehát arra, hogy a megvá­lasztottak alkalmasak legyenek a vezetésre, illetőleg az ellenőr­zésre, hogy a szükséges képes­séggel rendelkezzenek. Szövetkezeteink első félévi tervüket 117.4 százalékra telje­sítették, a létszámterv 98 szá­zalékát használták fel, a bér­alapot pedig átlag 5 százalékkal lépték- túl. Az első negyedévhez viszonyítva a második negyed­évben 5 millió 700 ezer forint­tal termeltek többet, 7 százalék­kal nőtt a termelékenység. Kimagasló eredményt ért el a Kecskeméti Cipész KTSZ, mely második negyedéves tervét 147 százalékra teljesítette, ezzel el­nyerte »a megye kiváló szövet­kezete« címet. Alkotmányunk előestéjén a KISZÖV 12 sztaha­novista-jelvényt és 19 sztahano­vista-oklevelet adott át a megye kiváló szövetkezeti dolgozóinak. Közöttük volt Batka László, a Tiszakécskei Cipész KTSZ bri­gádvezetője, alti ez alkalommal harmadszor nyerte él a büszke címet; Az eredmények bizonyítják szövetkezeteink fejlődését és azt, hogy dolgozóink egyre inkább magukénak érzik szövet­kezetüket, követik pártunk és kormányunk útmutatását, előse­gítik a dolgozók életszínvonalá­nak emelését. Igen sok hiba ta­pasztalható azonban munkánk­ban, magatartásunkban. Kü­lönösen sok tennivalónk van az önköltségcsökkentés terén. Sok még a befejezetlen termék, a félkészáru, ami által többféle áru átfutási ideje megnöveke­dett. Egyik legfontosabb felada­tunk az anyagpazarlás megszün­tetése. A második negyedévben például 207.500 forintot takarít­hattunk volna meg, ha nem használtunk volna fel 0.6%­­kal több anyagot, mint az első negyedévben. Sokkal céltudato­sabban kell törekednünk a dol­gozók igényeinek kielégítésére; közelebb kell kerülnünk a lakossághoz. A vezetők egy ré­sze még mindig hallgat olyan dolgozókra, akik nem látják a szövetkezetek nagy jelentőségét, nincsenek tudatában annak, amit pártunk, kormányunk a szövetkezeti mozgalomtól vár. Ez. megmutatkozik abban is, hogy a megszokott közületi munkákról csak nehezen mond le, hivatkozva arra, hogy az magasabb kereteket biztosított: Ennek általános igazságát cáfol­ják meg azok a szövetkezetek, ahol már megoldották az átál­lást, mert náluk az öntudatos dolgozók semmivel sem keres­nek kevesebbet, mint a régi kö­zületi munkákon. Mindezeket a feladatokat veti fel és tárgyalja a küldöttgyűlés; Ezenkívül határozatokat hoz­nak a szövetkezeti mozgalom további megerősödése érdekében, hogy ezzel is hozzájáruljanak a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdításá­hoz. Sous Pál, KISZÖV term. o. v,

Next

/
Thumbnails
Contents