Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-05 / 210. szám

Új elhatározások születtek w /

a bácsbokodi Üj Otthon termelőszövetkezetben

A bácsbokodi Uj Otthon termelőszövetkezet több tagja a tavasz során úgy vélekedett, hogy ebben az esztendőben még szövetkezeti tagok maradnak, de ősszel visszatérnek az egyéni gazdálkodás útjára. Elhatározásukat többnyire kishitűségük sugallta. Nem hittek, nem bíztak a közös gazdálkodás eredményességében. De meg kell hagyni, hogy azért becsülettel dolgoztak.

Az idei év azonbn sok mindent megmutatott, — és ahogy múlt az idő, úgy nőtt ezekben a tagokban is a bizakodás. Elhangzott szavukat nem restelték megmásítani. Ha elhatározásukról faggatták őket, már csak annyit mondtak: majd meglátjuk az ősszel. A szavakból azonban már kicsendült a tavasz során elhangzott kijelentések visszavonása.

Még az ősz sem érkezett el — csak a gazdag gabonatermés került raktárba. Az elhatározás már megszületett. A régi ingadozók belátták, mekkora erő van az összefogásban, a közös gazdálkodásban. Nem kellett nagy számvetés ahhoz, hogy bebizonyosodjon gazdagodásuk egyetlen útja a szövetkezet. Az elmúlt évben munkaegységenként 2.60 kg. búzát osztottak, az idén csupán előlegként jutott 3 kiló. Tavaly árpából és zabból összesen 20 deka jutott egy munkaegységre. Az idén már 1.30 kiló volt az előleg. Készpénzrészesedésük már eddig is szép összeget jelent, de hol van még az őszi elszámolás?

Füle Ferenc is azok között volt, aki tavaszszal sokat foglalkozott a kilépés gondolatával. Mint 12 holdas középparaszt lépett a csoportba. Az elmúlt évben 290 munkaegysége volt. Az idén azonban már 417 munkaegységet szerzett és előlegként 12 és fél mázsa búzát vitt haza.

— Az ember folyton rágódik, tépelődik: hogy is volna jobb, s közben nem veszi észre, hogy amit keresett, már meg is találta, csak éppen a kezét kell nyújtani érte. Egyik volt szomszédom hasonló nagyságú földön gazdálkodik, mint én egyéni gazda koromban. Nemcsak a termésátlaga volt alacsonyabb, mint a szövetkezeté, de a beadás és a vetőmag levonása után jóval kevesebb gabonája maradt, mint az én búzajárandóságom.

Odor Márton nyíltan megmondja, mi juttatta tavasszal elhatározásra:

— Rosszul láttuk a jövőt — mondja és nem szégyeli bevallani tévedését.

A csoportból már nemcsak, hogy nem akar kilépni senki, hanem már új belépők is jelentkeztek. Már csak mint rossz emlékre gondolnak az elhamarkodott tavaszi elhatározásra. — Most valamennyien együtt segédkeznek Horváth Sándor agronómusnak a helyes vetésforgó kialakításában. A gépállomás gépei már ott dolgoznak a táblákon — végzik az őszi vetőszántást, a tagok pedig már arról is gondoskodtak, hogy jövőévi jó termésüket minőségi vetőmaggal biztosítják.

.11. ■■ 1

Répalazítógépek gyorsítják

az idén a cukorrépa betakarítását

A MEZŐGAZDASÁGI Gép

javító bajai telepén az elmúlt évben nagy sikerrel folyt a szovjet mintájú csemeteültetó gépek gyártása. Az idén a Gépjavító újabb gépek készítését kezdte meg. •

A JAVITÖTELEP már a nyár folyamán elkészítette a répalazítógépek két mintadarabját. A mintadarabokat a hatvani és szolnoki cukorgyárak körzetében sikerrel alkalmazták. Most már megindulhatott a szériagyártás is.

AZ ŐSZI betakarításig a javítótelepen még 334 répalazítógépet gyártanak. Ezt további 1000 darab gyártása fogja követni.

A RÉPALAZITÖGÉPEKET

Zetorok, vagy Lanz-Bulldog erőgépek vontatják. A gép tizenötszörösére emeli a betakarítás gyorsaságát. A most gyártás alatt álló gépeket az ország állami gazdaságai és gépállomásai kapják.

A RÉPALAZITÓGÉPEK gyártását gyorsítja a napi 250 forint önköltségcsökkentést eredményezett, az eddig kovácstűzön edzett kések gázolajfűtésű kemencékben való kovácsolása. A gyártást végző Benschütz-brigád észszerű újításai növelik az önköltségcsökkentés eredményeit. Egy ilyen észszerűsítés a golyóprésen alkalmazott több vágó- és sajtolószerkezet, amellyel harmadára sikerül csökkenteni a golyóprésen végzendő munkaművelet időtartamát, a segédanyagok és szerszámok igénybevételét. Ez az észszerűsítés naponta 52 forint önköltségcsökkentést jelent. A további éSzszerűsítések eredménye az is, hogy a gép 80 órára beütemezett előállítási idejét 70 - órára tudták csökkenteni.

A BA.TAI javítótelep a mezőgazdasági kiállításon is bemutatja új gyártmányát.

Százharmincé mázsa burgonya holdanként

A szakmán Petőfi termelőszövetkezet eredményei

A kerekegyházi Dózsa termelőszövetkezetben korszerű agrotechnikai eljárással biztosítják a magas terméshozamot. A burgonyát kiváló minőségű mélyszántásba vetették és holdanként mintegy háromszáz mázsa istállótrágyát hasznának fel. A

vetőgumót tavalyi nyári ültctésű burgonyából biztosították. Az őszi burgonyaterület bőséges terméssel jutalmazta a ráfordított fáradságot. Szakértők megállapítása szerint 13 holdon átlagosan 135 mázsa burgonyatermés várható holdanként.

Hogyau kell bejelenteni a musttermést?

A SZAKMAR! Petőfi termelőszövetkezet pártszervezete és a tsz tagsága a Központi Vezetőség júniusi határozatának végrehajtása értelmében célul tűzte ki a csoporttagok életszínvonalának állandó emelését.

EZ MINDENEKELŐTT komoly feladatokat ró a termelőszövetkezet pártszervezetének kommunistáira. Ezért vezetőségi ülésükön a soronlévő feladatokat megtárgyalták, majd a taggyűlésen minden egyes párttag saját, önálló feladatot kapott munkaterületén. A termelőszövetkezet kommunistái feladataik végrehajtása során együtt harcolnak a pártonkívüli tsz-tagokfcal, hogy céljuk minél előbb megvalósuljon. Mivel minden tag önálló feladatot kapott, a termelőszövetkezet egészében tervszerűen tudták a munkát megszervezni és így határidőre végeztek a kalászosok betakarításával és láttak hozzá az őszi vetések jó talajelőkészítéséhez.

A CSOPORT állatállománya is állandóan növekszik. Az idén

20 anyakocával, 12 üszővel gyarapodtak i— s az utóbbiból 8 már le is fialt. Baromfiállományuk is sokat fejlődött. Míg tavaly csak 100 darab volt, jelenleg már 800-at tesz ki maguktenyésztette szép baromfiállományuk. Nyugodtan rá lehet mondani, hogy szép, mert még az egyéni dolgozó parasztok is tőlük vásárolnak a keltetéshez tojásokat.

AZ ÄLLATÄLLOMÄNY fejlesztése szükségessé tette új férőhelyek biztosítását. Ezért a közéli napokban már meg is kezdik egy korszerű fiaztatö építését. Az állatállomány takarmánnyal való z-vartalan ellátását biztosítja a csoport villamosítása is. Ez tette lehetővé azt is, hogy villanydarálót állítsanak fel a csoportban.

A JŐ, OKOS gazdálkodás alapozza meg a tagság számára a jövedelmet. Kukoricatermésük a 30 mázsát is meghaladja, répatermésük 300 mázsának ígérkezik holdanként. Ebből és a baromfinevelés mintegy 10 ezer forintra rúgó jövedelméből bőven jut

majd osztalékra. Eddig előlegként egy-egy munkaegységre 3.37 kiló kenyérgabonát, másfél kiló árpát osztottak. De meg kell említeni azt is, hogy a tagság háztáji területe is szép jövedelmet ígér. A csoport minden tagjának — kettő kivételével — háztáji tehene van.

MINDEZEKET összevetve hatalmas eredmény ez. Mégis hiba, hogy a termelőszövetkezet pártszervezete keveset beszél ezekről az eredményekről, pedig ezek már éppen elegendők ahhoz, hogy kívülálló dolgozó parasztok előtt is vonzóvá tegyék a nagyüzemi gazdálkodást.

A PETŐFIRŐL példát vehetne a szomszédságukban lévő Kossuth termelőszövetkezet is. Itt a csoporttagok nagyrésze nem vett részt a közös munkában, de amikor osztalékra kerül a sor, mindannyian egyformán szeretnének kapni. Ez nem jó példamutatás egy termelőszövetkezettől.

Sáránszki János,

MB. pol. munkatárs.

A szőlősgazdák musttermésüket azonnal, de legkésőbb a szüret befejezését követő négy napon belül, valamint óbor készletét és a készített törkölybor (csiger, lőre) mennyiségét is köteles bejelenteni a községi tanácsnál és területileg illetékes pénzügyőri szakasznál, díjmentesen beszerezhető levelezőlapon. A bejelentés megtörténtét a levelezőlap szelvénye igazolja, melyet a posta, illetőleg a pénzügyőri szakasz hivatalos bélyegzővel ellátva ad vissza. A szelvény a szemleívhez csatolva megőrzendő.

Ugyancsak bejelentési kötelezettség alá tartozik a vásárolt szőlőből préselt must is, ezt is a fenti módon kell bejelentem, melynek adóját literenként 4

forintot, a bejelentéssel egyidőben postai csekken kell befizet-» ni. Bejelentés alá tartozik még a gyümölcsből készített bor is,

Törkölybort (csiger, lőre) csak az a termelő készíthet, akinek két katasztrális holdnál kisebbszőlőterülete van. A törkölybor a termett mustmennyiség 25 százalékánál és 5 hektoliternél több nem lehet. Adója Éterenként 25 fillér azonnal, de legkésőbb november 30-ig egy öszszegben fizetendő. Forgalomba hozni azonban nem szabad.

A termelőket saját termésű borukból gazdasági évenként 180 liter, 16 éven felüli közös háztartásban élő családtagjaikat 50- 50 liter, összesen legfeljebb azonban 300 liter, literenként 80 filléres adótótelű bor illeti meg.

AKI PALÁSTI Lajos bácsival eb Ál beszélget, akár egy kisgyűlést hallgatna végig az imrehegyi tanyavilágban. ügy ismeri ez az ember a paszta minden örömét-búját, mint a sajátját. Nem is csoda. Tisztsége van vagy féltucat. Először is mintagazda. Augusztus 20-án kapta a kitüntetést. Az ötágú bronz csillagocska felelet arra, amit Lajos bácsi az elmúlt években olyan sokszor szóbahozott: — Nagy kincs a kenyér, amit mi, dolgozó parasztok kibányászunk a termőföldből,

i— legyen hát megbecsülve az is, aki kibányássza. — Palásti Lajos sokat harcolt ezért a megbecsülésért. Nemcsak azzal, hogy ő maga akár a munkában, akár a kötelezettségek teljesítésében mindig első volt, hanem hívta-húzta magával a környéket is. Az ő körzetében nincs gabonahátralékos. Ha akadt hepciáskodó, Lajos bácsi könnyen megmondta neki: — Némelyik embernek nagyon tetszett a demokrácia, amikor kapni kellett földet, igát, gyerekének iskolát, szekerének új utat. De amikor mindezért adni is kellene, egyszerre elhúzza a száját. — Én öcsém — szokta mondogatni, — szívesebben viszem most a gabonát a begyüjtőhelyre, mint valamikor a kulik udvarára. (Felesbérlő volt világéletében.) Mert akkor a gazda csak rendelkezett: ide, vagy odarakjuk és azzal szúrta meg az embert: »hallod-e hé, a tavalyi bérlő nagyobbszemű búzát hozott...«

Lajos bácsi a mintagazdaság mellett tanácstag, dűlöfelelős és a legeltetési bizottság elnöke is. Kiharcolta a pusztának a tejeskocsit: ne kelljen 2—■ 3 literke tejjel naponta várostjárnia az imrehegyi népnek. Az iskolaépítéshez éppen 16 fuvart végzett két lovával, éjjelente pedig a környéket járta> s'zervezte az igákat. Most az árvízkárosultak javára indított gyűjtést. 5 mázsa 30 kiló kenyérgabonát, majd egy mázsa burgonyát adott a kis körzet. A listán természetesen az ő neve volt az első.

A BIZALOM

Azt is el kell mondani róla: szeptember 2-án már földbekerült rozzsá, ősziárpája.

A MINTAGAZDA-jelvény a hivatalos megbecsülés jele. De van egy másik értékes kitüntetése is Lajos bácsinak, — nem bronzból, hanem szomszédainak bizalmából, szeretetéből öntve. Neki panaszolnak el minden bút-bajt, sérelmet, ő követeli ezek orvoslását tanácsüléseken, hivatali íróasztalok előtt, — néha sikerrel, néha süket fülekre találva. Ezekből az imrehegyi tanyák népének fájó sérelmekből mondott el egy csokorravalót Palásti Lajos. Jusson el így, papírra vetve mindazokhoz, akik most a tanácsválasztás küszöbén tudm akarják a puszták dolgozóinak véleményét, óhaját.

Alig pár hete, hogy Lajos bácsinak vérhasban megbetegedett a tehene. Hétfőn, kedden hasztalan járt az állatorvosnál. Szerdán — igaz, jókor reggel — újra felkereste dr. Sőregit. — Regnáltam, könyörögtem: jöjjön márki, ha le is kell vágni az állatot, legalább a rengeteg húst lehet hasznosítani. Meg azért is hívtam: nézze meg az egész csordát, hátha járvány ez a vész, legalább a többi gazda jószága menekedjék meg... Az állatorvos először is gorombán felelősségre vont: mit keltegetem hajnalban, láthatom, ha olvasni tudok, hogy csak reggel 8-kor lesz hivatalban. Végül csak megegyeztünk, hogy mostmár — harmadnapra! — kijön. Jött is: délután 2 órakor. A tehenem meg reggel 9 órakor megdöglött. Nem mertem hozzányúlni, hátha ebből is az lesz, mint tavaly. Elpusztult egy gyönyörű anyadisznóm. Nyolc malac volt benne, három hét múlva ellett volna. Hét szomszédom volt rá tanú. Felbontottuk, szappant akartunk belőlefőzni. Rendőr vetődött a tanyába, rámfogta, hogy feketevágás s szégyenszemre a népes piacon talicskán tolatta végig a húst. Nem volt elég a kár, még a csúfság is a tetejébe. Ezért nem bántottam a tehenet sem. S mi lett a vége; Sőregi állatorvos csúnyán megszidott: miért nem vágtam el a nyakát, a húsát el lehetett volna mérni!

Sőregi állatorvasra sok panasz van másoktól is ezen a vidéken. Palásti Lajos csak annyit mond: — jó lenne, ha minél több becsületes fiatal tanulná ezt a mesterséget, ne legyen ráutalva a tanyák népe ilyen állatorvosra.

ff A MÁR a tanult fiatalokról van szó, ott a Gyapjasék sérelme. Négy esztendeje toborozták a tanyai fiatalokat technikumokba. Gyapjas Béla el is végezte Baján az építőiparit. Szülei beleegyeztek: gyengefájú, vékonycsontú a gyerek, nem való nehéz paraszti munkára. Gyapjas Béla két hónapja itthon van, kezében a technikusi munkára jogosító igazolvány, — csak munkát mm kap. Mindenütt azzal utasítják el: erre a munkakörre nincs béralap, alacsonyabb beosztásba meg nem tehetik (pedig elmenne örömmel segédmunkásnak is), mert technikusi képzettsége van. A városi tanács két hónapja Ígérgeti neki az elhelyezést — eredmény nélkül.

Palásti Lajos szerint rendet kellene végre csinálni az adó körül is. Maga is, de a szomszédai is — akiknek semmi tartozásuk nincs — nyakra-főre kapják az idézőket. Amikor a városi pénzügyi osztályon panaszt tettek, azzal nyugtatták meg őket -Ja, ne törődjenek vele, vannak sajnos a hivatalban olyanok, akik nem értenek hozzá és válogatás nélkül irkálják az idézőket.« — De bizony mi törődünk vele! — háborog Lajos bácsi,' = mert olyan ez,

mintha büntelenül pofonvernének bentiünket.

Nagy Lászlónak a MEZÖKER-re van szöges panasza. Ezen a vidéken sokan termesztenek szerződéses paradicsomot; de nem ismerik ki magukat az árak körül. Nagy László szomszédjától előző napon 80 fillérért vették át kilóját. Másnap neki csak 40-et fizettek. Kiment a piacra, látta, hogy ott 1.50-ért kel. Visszament és bizony füstölgött. Erre sebtében számolni kezdtek az átvevőhelyen és kapott még pótlólag 30— 30 fillért a paradicsom kilójáért. Nagy László, de a többi gazda sem érti mostmár: mi szerint változik hát a paradicsom ára egyik napról a másikra?

MONDHATNÁ valaki: csak panasz és panasz. Hát a jót, az eredményeket nem látják ezek az emberek? Csak az állatorvos hibájáról beszélnek, de arról nem, hogy szolgáltatása ingyenes? Haragusznak a jogtalan zaklatásért, de azt elfelejtik, hogy tetemesen csökkent az adó?, — stb.

Való igaz, hogy panaszra, kifogásra könnyebben rááll az emberek szája, mint dicséretre. De úgy van ez valahogyan, mint az öreg asztalosmester, aki a széklábat faragó inast nem dicséri meg — bármennyire tetszik is a munkája, hanem azt mondja neki: — ez még szálkás, fiam. Most fogd a gyalút, munkáld simára, akkor jó lesz;

— A Palásti Lajosok. Nagy Lászlók panaszai megmutatják: hol vannak még szálkák, csomók, szépséghibák, (ha mégoly kicsik is, de sértőek), hol kell gyalulni, javítani. S minél több bátor észrevétel hangzik el ezektől az emberektől, annál könnyebb a vezetők dolga. Mert a panasz a bizalom fokmérője is. Panaszkodni annak szoktunk, akiben bízunk, akitől orvoslást is várunk. A Horthy-világban megrekedt a jajszó a tanyák falai között, a mi népünk tíz éve tanul csak bátran örülni és bátran panaszkodni is.