Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-05 / 210. szám
Számvetés eqy szövetkezeti taq jövedelméről A tajói Micsurin tsz tagjai megbecsülik szövetkezetüket A TAJÓI HATÁR nagyrésze olyan homokos talaj, amely nem kapatja el jaj de magas terméseredményekkel a gazdát. Tizenöt mázsás kukoricaterméshez, 8—10 mázsás búzaátlaghoz nagjon jó esztendőt kell kifogni. A Micsurin tsz azonban kezdi többre szoktatni a tajói homokot. Bő trágya, jól megválasztott elővetemény után vetett búzájukban nem egy tábla akadt, amely az idei cudar időjárás ellenére is 12 mázsát adott. Igaz: mások még szántásra sem gondoltak, amikor ők már vetnek. Egy 50 holdas táblán augusztus 30-án már megindult a rozzsal töltött vetőgép. A gabona tavaly jól trágyázott somkórótörésbe, répa-, lucerna- és burgonyaföldbe kerül, de 15 hold soványabb táblát íélérett istállótrágyával frissen szórtak meg a rozs alá. HARMADIK ÉVE tag ebben a szövetkezetben Szívós Béla. S évről-évre határozottabban jelenti ki ilyenkor ősztájt: — megtaláltam számításomat a szövetkezetben s nem cserélnék akármelyik tajói középparaszttal sem. A feleletet a miért?«re ujjain kezdi sorolni, de hamarosan kevésnek bizonyul két keze a felsoroláshoz. A Szívós-családban minden nap nyolcán ülnek az asztalhoz a hat gyerekkel. A legidősebb 11 éves, a legkisebb párhónapos. A gyerekekre 380 forint családisegélyt kapnak havonta. AZ APA 400 munkaegységet teljesített ezideig. Egységenként 3.70 kg gabonát oszt a szövetkezet. Az ő járandósága 20 kiló híján 15 mázsa. De van a padláson három mázsa tavalyi búza is, — így a kenyérrel nem lesznek szűkiben okos beosztással. Burgonyából 2, kukoricából és szénából egy-egy kilót számítanak egységenként és szétosztásra kerül vagy 120 mázsa köles is. Takarmánya sokkal több lesz a szövetkezetnek, de a tagság erősen fejleszteni akarja jövőre a jószágállományt, mert ebből várja a legtöbb hasznot. 12 szerződésre hizlalt tinóért 30.000, a 10 szabadpiacra kerülő hízóból legkevesebb 25.000 forint kerül szétosztásra. Eddig 5 forintot osztottak munkaegységenként készpénzelőlegül. Jövőre megduplázódik a sertésállomány is, mert malacot ad a"' mostani mangalicatörzs mellett az új Cornwall is. Egyszóval: az idén hozott áldozat bőven megtérül az állatokban. Az idei /építkezéseknek: is kettős hasznuk lesz: jövőre nem emésztenek már munkaegységet, másrészt nem lesz gond a több jószág elhelyezése. SZ1VÓSÉKNAK szép háztáji gazdaságuk is van. A 16 literes tehéntől minden hónapban 900 —1000 forint értékű tejet szállítanak. Tíz hónap alatt ez 7— 8000 forint bevételt jelent. A tehén mellett van egy 2000 forintot érő üsző és hat birka is. 750 forintért adta el a bárányok darabját. A lenyirt 16 kiló gyapjúért 38 forintjával 608-at kapott, a birkaíejésből meg túrót készít az asszony. A disznóólban is négy állat nevelkedik: Két 60 kilós, hízónakszánt éves süldő, egy anyánakvaló, ami legkevesebb 1800 forintot ér s még egy kisebb malac. (Szívósék padlásán még a tavalyi vágásból is van vagy 25 kiló szalonna.) Az asszony emellett pulykát, libát és csirkét is nevel. A háztáji földön 15 mázsa burgonyát szedtek fel. Ez bőven elég a családnak (az aprajával még a pulykákat is hizlalják), s így a közösből kapott 8 mázsa piacra kerül. Kukorica is ígérkezik 10—14 mázsa a háztájiból. EZEK A SZAMOK IS eleget mondanak, de hozzá kell tenni még: mindez egy grammig tiszta jövedelem. Szívós Béla ebből nem fizet adót, beadást, nem kell kocsit csináltatnia, lovat etetnie. Nyugodtan fekszik, kel éven át, mert tudja, csak egyet kell tennie: becsületesen, szorgalmasan dolgozni társaival együtt. Mert nemcsak egyedül ven, aki ilyen szép számvetést csinál most. Buczkó József, a szövetkezet sertésgondozója 1952 elején elment iparba. Másfél éve, hogy visszatért. Ez idő alatt tehenet vett, (most házat akar építeni) s teljesített idén vagy 500 munkaegységet. Aranyat ér a keze, tudása, — de ő sem hagyná el mostmár semmiért a szövetkezetei. De az a tizenegynéhány más tag sem, aki a múlt ősszel ugyancsak ipari szakmából tért vissza a Micsurin-ba. ÚJ MAG — ÚJ REMÉNYSÉG Nem volt rossz Ízlése (no meg üres zsebe sem) dr. Knób Sándor GYOSZ vezérigazgatónak, aki 180 holdas birtokán megépíttette azt a kastélynak is beillő nyaralót, amely ma már ötödik éve a pirtói Uj Élet termelőszövetkezet központja. A gyönyörű épület lombos nyárfák, ezüstlevelű olajbokrok, csipkerózsák sűrű keretében magasuk. Az a két tömzsi lurkó, aki egy ravaszpofájú fehér kecskével hancurozik az egyik bokor hűsében, aligha tudja: hogyan fest egy régi vezérigazgató, — de azt ügyesen megmutatják maszatos öklükkel: merre vannak a nagyok? Mert a központban a kecskével ők hárman képviselik csak az élő lelket. A kastélytól egy hajításra két vetőgép mozog. Az elsőt két, a másodikat három ló vontatja. Olyanok ezek az állatok,. mint a görögdinnye: fényesek, simák, gömbölyűek. De a mély homokban csűdig süppednek s mire egy fordulót tesznek, ugyancsak kiveri őket a tajték. A szeptemberi nap is bőkezűen szórja sugarait, így Tüttő János és Hesz Lajos könyvelő amúgy lenge magyarra vetkezve talpalnak a vetőgép után. Veti a rozsot az Uj Élet. Vagy 20 hold lehet ez a somkórótörés, de egy-két fordulóval kész is. A harmadik gép a vasúton túl vet ugyancsak három lóval, ott is lehet vagy 15 hold a bevetett tábla. A munka sürget, a lovak is legyesek, — nincs mit tenni: le a cipővel és beállni Hesz Lajos mellé az omlós barázdába, úgy kérdezősködni. Eke Pál, a fogatosok munkacsapatvezetője is hátrafülel s ha valahol elakad a könyvelő (csak április óta tag), hát kisegíti. Elmondják, hogy 50 hold lesz a rozs, 25 a búza, 8 az árpa, kettő a zab és 3 hold újvetésű lucerna. Tavaly is 90 hold kalászost vetettek, ami jóval több, mint a 153 hold szántó fele. De szerencse volt a nagy vetés, mert gyengén fizetett a gabona. Két kiló 70 deka jut egységenként az idén. Tavaly fölötte volt a háromnak is — Jövőre meglehet a duplája! — állítja Tüttő János, a szántóvető ember örök bizakodásával, aki mindig új reménységgel veti az új magot. S ez az augusztus utolsó napján megkezdett vetéstábla többet mond arról, hogy ennek a szövetkezetnek tagjai bíznak az ideinél gazdagabb nyárban, — mintha órákig bizonygatnák szavakkal. Pirtón élni, gazdálkodni nem könnyű. Szűkmarkú, szeszélyes a homok. De zabból például 13 mázsája termett holdanként az Uj Életnek. A két hold cukorrépából is várnak 150—150 mázsát. Ezenkívül 5 holdra különleges szerződést is kötöttek a selypi gyárral. A szövetkezet szántotta-vetette, a gyár művelte. A termésből 60 százalékot kap a tsz. A dűlőút alacsony füvén átlátni egy szomszédos táblára, amelyen barna trágyacsomók várják az alászántást. Ez a pirtói homok legjobb serkentője, a bőven adott, szalmás istállótrágya. Állatnak nincs is szűkében a szövetkezet. 35 marha, 15 mangalica-koca a szaporulattal, 9 ló és 90 birka Tölti az ólakat, istállókat. Csak a takarmány okoz sok gondot. Van ugyan 50 hold kaszáló, de ez csak amolyan csádés szénát ad. A korpa orvosságnak számít, olyan kevés van belőle, de rosszul sikerült a tavalyi árpavetés is. Így megbeszélte a tagság, hogy az igényes marháról áttérnek a birkatartásra. Okos ötlet. A 25 hold galagonyás buckát úgysem tudják másra használni. A birka nem válogatós, haszna meg sok van. Teje, gyapjúja jó pénzt ér, trágyája meg a pirtóiak szerint erősebb is a marháénál, ügy számítják: 10 fejőstehenet azért megtartanak, a többit eladják. Árából osztanak, kölcsönt törlesztenek, a birkaállományt kiegészítik 150- re. Ebédidőben csak Kaizenbach Ádimmal, a növendékmarhák gondozójával szaporodik a társaság. Mindössze 16 a tagság száma s a többiek burgonyát szednek a vasúton túl. — összefelé megyünk, mint a Samu nadrágja! kesereg Katzenbach Adám, de a többiek eszébejuttatják: a héten költözik új tagként az elnök sógora. És majdcsak akadnak többen is ... (Hogy új tagokkal gyarapodjék a szövetkezet, abban Katzenbach Adám is sokat segíthet. Azzal, ha minél több egyéni gazdának elmondja, amit nekem: = Alakulástól itt vagyok, átvergődtem a nehezét, mindig jobbat várok. Tavaly 508 munkaegységre kaptam részesedést s ha mindent átszámítok pénzbe: 30 ezer forintra igencsak rárugott a jövedelmem. Igaz, hatan üljük körül az asztalt a négy gyerekkel, de olyan időre nem emlékszem, amióta a szövetkezetben vagyok, hogy élelemmel szűkiben lettünk volna... de pénz is akadt, amire kellett.) Szóbakerül a szüret, mert van az Uj Életnek 9 hold szőlője is. A sárfehér igen szépen ígér, de az öregebb pásztákat bizony megrongálta a vész. — Pedig ezen a vidéken a szőlő, meg gyümölcs adná a legtöbb jövedelmet — jegyzi meg a könyvelő. (Éppen ezért érthetetlen, hogy a szövetkezet nem gondolt eddig önálló gyümölcsös telepítésére. A bőventermő, jól kifizetődő kiffernek például éppen az ilyen homok az igazi hazája. A befektetéshez állami segítséget is kapnának.) Rövid a pihenő, sürget a még vetésre váró tábla... A messzi halasi piacról hazafelé kocogó szekerek gazdái lépésre fogják a lovakat az új vetés szélén: ej, a szövetkezetiek már így állnak?! Eke Pál a nap alá sandít, ahol felhő fátyolozza az ég alját: — Ha egy kis esőt kapna a homok színe, Kisasszonynapjára igencsak kikelne a rozsunk — állapítja meg. S hirtelen friss, sürgető hangon megnógatja a pedig amúgyis szaporán lépkedő Mancit, Olgát ,, i ß^^alcalendariüip A NAPRAFORGÓ ARATÄSA A korán vetett és idejében egyelt napraforgó már augusztusban beérett és most aratható. Mivel a magvak olajtartalma a teljesérésig állandóan nő, az aratást nem szabad elsietnünk. Az éretlen állapotban aratott és csépelt napraforgómag könnyen dohosodik, olaja pedig emberi fogyasztásra alkalmatlan. Szedés előtt a szép egytányórú töveket jelöljük ki, s ezekből a tányérokból csépelt egészséges magvakat tegyük külön vetőmagnak. A napraforgót csak száraz időben arassuk, amikor a szár és a tányér megbámul, a mag pedig könnyen kidörzsölheiő. Ha' az érés egyenetlen, a nem teljesen érett tányérokat vágjuk le és a magvas felükkel a föld felé fordítva tűzzük karóra. A nagyobb táblákat, ha a napraforgó magassága 140—150 cinnél magasabb, arassuk kombájnnal. A gépi aratást teljes érésben kell végezni. A kézzel aratott tányérokat olyan cséplőgéppel csépeljük ki, amelyet előzőén faverőlécekre szereltek át. BURGONYASZEDÉS Ha a tavaszi vetésű burgonya szárrészei sárgulni kezdenek és a gumók héja már nem foszlik, kezdjük meg a betakarítást. Szedés előtt járjuk végig a táblát, jelöljük ki a legszebb, legegészségesebb bokrokat, s azokat külön szedjük és külön tároljuk jövőévi vetőmagnak. Szedés közben végezzük el a burgonya osztályozás sát. A felszedett burgonyát ne vermeljük el nyomban a szedés után, hanem szalmaréteggel letakart prizmákban tároljuk, hogy kilevegőzhesse magát. A vermelést csak akkor végezzük el, ha az idő hűvösre fordul és éjszakai fagyveszély fenyeget. HOGYAN ETESSÜK A KISMALACOKAT? Az őszi malacozásból származó kismalacokat már egyhetes korukban szoktassuk a pörkölt árpa fogyasztására. A malacok alatt az almot naponta cseréljük és háromhetes koruktól adjunk nekik zöldlucemát s napról-napra fokozatosan engedjük kifutóba. Az anyjukat, ha a malacok két-három hetesek, nappalra hajtsuk legelőre. Az anyjuktól leválasztott malacoknak adjunk lefölözött tejet, fehérjében gazdag szemesárpát és zöldlucemát. ft0*0** i 1 A „Kecskeméti A KECSKEMÉTI Kísérleti Gazdaság 193c-ben új rozsfajta előállítását tűzte ki célul. Egy olyan fajtáét, mely az eddigieknél nemcsak a kecskeméti, de általában a duna-tiszaközi talajokon nagyobb termést ad. TUDJUK, hogy a Duna— Tiszaköze rendkívül változatos talajú. A futóhomoktól a szikig minden talajtípus előfordul benne. A rozsot pedig mindezeken a talajokon termelik, mégpedig ezek közül is a szélsőségesen rosszakon, ahol a búza már nem ad kielégítő termést. Tehát az új fajtának egyben alkalmazkodóképesnek is kell lennie. Ezért az új rozsfajta előállítására új módszerhez folyamodtunk. ANYANÖVÉNYÜL az erősszalmájú »Petkusi rozsot« választottuk. Apanövényül viszont a régi módszerektől eltérően nem egy másik fajtát, hanem több fajtát használtunk — tehát virágpor keveréket. A keresztezést sem mesterséges úton végeztük, hanem az anyafajtákat körülvettük az apafajták növényeivel és rábíztuk a növényre, hogy az általunk előzetesen összeválogatott jó apafajták közül melyik virágporát választja. Az apafajtákat külön kísérletekkel válogattuk össze a jó hazai, és külföldi fajtákból, valamint tervszerűen végzett keresztezésekből. AZ ILYEN MÓDON előállított »Kecskeméti heterózis« rozs a legkülönbözőbb talajon is megállja a helyét és nagyobb termést ad, mint a többi fajták. A Kecskeméti Kísérleti Gazdaságban végzett kis- és nagyparcellás kísérletekben, valamint állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben beállított egy-egy holdas üzemi ellenőrző kísérletekben, már két év óta többet terem 15—20 százalékkal, azaz holdanként egy-két mázsával, mint a többi fajták. Különösen nagy volt a különbség ott, ahol az állami gazdaság, vagy termelőszövetkezet eddig termelt közönséges rozsával hasonlítottuk össze az új fajtát. Itt 2—3 mázsa terméstöbblet is mutatkozott a "Kecskeméti heterózis« javára a közönséges rozzsal szemben. EZÉVBEN MAR országos fajtakísérletekben is szerepel az heterózis46 rozs új fajta. Itt a többi nemesített magyar fajtákkal kerül majd összehasonlításra. Addig is, míg a kísérletek folynak, a »Kecskeméti heterózis« rozsot már szaporítjuk, hogy lássuk, miként állja meg helyét a 100 és 1000 holdakon. Ezévben a Kecskeméti Kísérleti Gazdaságban 26 hold, az úrréti Béke termelőszövetkezetben 34 hold szaporítás volt el-* vetve. Most ősszel a kísérleti gazdaságban 120 hold, a helveciai állami gazdaságban 100 hold, a talfáji Törekvés termelőszövetkezetben 150 hold, az úrréti Békében pedig körülbelül 80 hold, az élenjáró egyénileg dolgozó parasztoknál, a mintagazdáknál pedig mintegy 50 hold »Kecskeméti heterózis« rozs kerül elvetésre. A FELSOROLT helyeken egyúttal összehasonlító kísérleteket is végzünk, hogy több év átlagában is meggyőződjünk arról, hogy a »Kecskeméti heterózis« rozs hogyan válik be a gyakorlatban. Ebben az évben tudjuk, hogy az aszály miatt a rozsok általában erősen megszorultak. A Kecskeméti Kísérlet1 Gazdaságban az új fajtával ritkán vetett és somkóróval felülvetett 13 holdas táblán 9.5 mázsa, a rendes sűrűséggel, keresztsorosara vetett 13 holdas Sztahamov-táblán pedig 12 mázsa termett holdanként. A GAZDASÄG szomszédságában a Mészöly-telep mellett van Szabó István földje, aki az idei termésről így beszél: — Bizony elég gyengén fizetnek a rozsok az idén errefele. Csak a kísérleti gazdaságban látni igazán szép rozsot a környékben. Nem mondom, én nem panaszkodhatok, mert kilenc mázsát csépeltem el 1 holdról. — Igaz — teszi hozzá Szabó bácsi —, hogy én is az ősszel cseréltem vetőmagot a kísérleti gazdaságtól abból az új fajtából, REMÉLJÜK, hogy a »Kecskeméti heterózis« rozs terjedésével egyre sűrűbben hallunk hasonló jó cséplési eredményekről. Bauer Ferenc, tudományos kutató, Kecskeméti Kísérleti Gazdaság
