Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-04 / 209. szám
Mi gátolja az olcsóbb termelést, a takarékos gazdálkodást az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban? Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár minden dolgozójának az a feladata, hogy több és jobb konzervet adjon a dolgozók asztalára. Ehhez szükséges a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése. Nézzük meg mi akadályozza az üzemben az olcsóbb termelést? Az üzemben eddig legyártott több mint 48 féle konzervből 30-nak az önköltségi árát túllépték- Mik vezettek az önköltségi árak túllépéséhez? Nem ellenőrzik az anyagfelhasználást Talán kezdjük az anyagfelhasználással. Az üzemben még a régi gyakorlat szerint csak a készárut és a hulladékot kísérik figyelemmel. A nyersárut feldolgozás előtt nem mérik le. A feldolgozás előtti lemérés azért nem lehetséges ■— mondják az üzem vezetői —, mert kevés az ember. Ez nem fedi a valóságot, mert a meósok, akiknek feladata, hogy mennyiségi és minőség áruátvételt végezzenek, ebből csak a minőségi átvétellel kapcsolatos tennivalókat látják el. A beállított nyersáru átvevők pedig minden mással, csak éppen nyersáruátvétéllel nem foglalkoznak. A paradicsomhoz beállított nyersáruátvevő például csak a nyersáru lerakását intézi és számolja, hogy az ott dolgozó 8 tagú brigád hány ládával öntött fel paradicsomot a paradicsommosó gépbe. A paradicsom azonban mérés nélkül kerül a gépbe. Az elszámolás úgy történik, hogy három ládát lemérnek s annak átlagsúlyát veszik, s ennek alapján számolják ki a bért. Ez helytelen, mert az ilyen munkaszervezés magában rejti a bércsalás lehetőségét, s emellett az ilyen bérelszámolás nem is ösztönző, mert nem serkent a takarékos gazdálkodásra és észszerű munkaszervezésre. Ez a rossz anyaggazdálkodás vezetett ahhoz, hogy az eperjam készítésénél 1 mázsa áru előállításához a tavalyi 78 kilóval szemben idén 108 kilogramm epret használtak fel. A zöldborsónál is a hulladék az engedélyezettnél 7 százalékkal magasabb. Hibák a béralapfelhasználásnál Nemcsak az anyag átvételénél ás felhasználásánál történik ilyen gondatlan munka. Hiba van a bérfelhasználásnál is. A második negyedévben 4.7 százalékkal több bért használtak fel, mint amennyi szükséges voilt a terv teljesítéséhez. Júliusban is 105.000 forint béralaptúllépéí. volt. Természetes, hogy ez sem teszi olcsóbbá a termékek árát. A kollektív szerződésben vállalás történt arra, hogy a dolgozók 75 százaléka teljesítménybérben végzi majd munkáját, Ez a vállalás még jelenleg is csak vállalás maradt. Az üzem dolgozóinak jórésze még időbérben dolgozik, ami nem ösztönzi őket — főleg az anyagmozgatókat — a gyors, pontos munkára. A helyes bérgazdálkodást segítené a munkanap-fényképezés, mely megmutatja kinek a hibájából, mennyi idő esik ki. a termelésből. A munkaügyi osztály ezévben munkanap-fényképezést nem végzett. Nem tudta megmutatni, hol kell változtatni a munkaszervezésen, mennyi idő esik ki a termelésből a dolgozók hibája következtében. Pedig erre igen nagy szükség van, mert az üzemben többszáz dolgozó naponta 10—15 perccel előbb abbahagyja a munkát. Az önköltséget növeli még az is, hogy egyes késztermékeket rossz tárolás, vagy feldolgozás következtében újrafőznek. Ennek összege a második negyedévben 47.160 forint volt. Néhány nappal ezelőtt például 2 mázsa paradicsomot kellett átfőzni. E munkához is megfelelő bért és időt kellett újból adni. A felelősség re vonás azonban elmaradt. Magas a selejt! Az olcsóbb termelésnek egyik jó módszere a selejt csökkentése. A második negyedévben a gyártási selejt 59.000 forintot, a raktári selejt pedig 73.000 forintott tett ki. A selejtért kártérítést egyetlen-egy dolgozó sem fizetett, mert a vállalatvezetőség nem alkalmazta a mulasztókkal szemben a selejtkártérítést. Az ilyen elnéző, opportunista vezetés elősegíti a nép vagypnának rongálását, felelőtlenségre nevel. Bár felsőbb utasítás is van, a váilalatvezetőség pedig már ígéretet tett régebben a selejt« kártérítés bevezetésére, de még műidig nem cselekedett. Az olcsóbb termékek előállításához szükséges az üveggel való takarékos gazdálkodás is. Júliusban 9000 forint volt az a kár, mely üvegtörésből adódott. A gazdasági vezetők Itt sem alkalmazzák a selejtbérezést. — Nem csoda, ha naponta többszáz üveget törnek el, minden felelősségrevonás nélkül, Az önköltség csökkentéséhez tartozik a helyes létszámgazdálkodás is. Az üzemben még igen magas az adminisztratív dolgozók száma. Sőt, egyes dolgozók, akik fizikai állományban szerepelnek, adminisztratív munkát végeznek. A takarékos gazdálkodás megköveteli a munkaruhák helyes felhasználását is. A meglévő hibák felszínre hozzák az üzem pártszervezete politikai munkájának gyengeségét, megmutatják a termelés pártellenőrzésének hiányosságait is. Az, hogy még a mai napig nem alkalmazzák a selejtbérezést, hogy egyes dolgozók: — »szedjük a kalóriát!« címen egy óra alatt 30—35 dinnyét felvágnak és odadobják a jók közé. hogy tönkretegyék a többit, a kommunista nevelőmunka hiányát tükrözik. A pártvezetőség feladata, hogy politikai nevelőmunkával harcba vigye a kommunistákat a legfontosabb pártmegbizatás: a nép vagyonának őrzéséért, a példamutató munkáért, az olcsóbb konzervek termeléséért. Időjárás jelentés Várható időjárás szombaton estig: kisebb felhőátvonulások. Legfeljebb néhány helyen záporeső, esetleg zivatar. Mérsékelt szél. A meleg idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékeli szombaton reggel: 13—16, délben 28—31 fok között. (MTI) Hogyan látják el a nagykereskedelmi vállalatok a földmíivesszövetkezeteket? Az őszi csúcsforgalomra való felkészülés, a dolgozó parasztságnak minőségi árucikkekkel történő maradéktalan kielégítése igen komoly feladatok elé állítja megyénk földművesszövetkezeteit. A jó áruellátás biztosítása azonban nemcsak a szövetkezeti kereskedelem dolgozóinak munkájától függ, sok egyéb tényező is befolyásolja azt. Döntő jelentőségű többek között a nagykereskedelmi vállalatokkal való kapcsolat is, az, hogy milyen mértékben elégítik ki e vállalatok a szövetkezetek árurendeléseit. E kérdést vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nagykereskedelmi vállalatok áruellátási munkája terén komoly javulás mutatkozik. Szűnőben van az a helytelen megkülönböztetési módszer, melynek eredményeképpen az állami kiskereskedelmi vállalatok jogtalan előnyökhöz jutottak bizonyos áruféleségek elosztása során. Az elért eredmények azonban még közel sem kielégítőek. Sorozatosan előfordulnak napjainkban is olyan esetek, melyek gátolják a két szerv közötti egészséges kapcsolat kialakulását, és ami még súlyosabb, hátráltatják a falusi dolgozók jó áruellátását. A Vasnagykereskedelmi Vállalattal. történt megegyezés szerint pl. a szövetkezeti egységeknek 55 százalék erejéig kellene részesülniök a beérkező árucikkekből. Ezzel szemben július 1-től aug. 14-ig a nagykereskedelmi vállalathoz beérkezett 579 darab tűzhelyből 312 helyett mindössze 261 darabot kaptak a földművesszövetkezetek, ami alig haladja meg a 45 százalékos elosztást. Panaszt tett a MESZOV-nek az izsáki és szalkszentmártoni szövetkezet is, mindkettőnél több darab tűzhelyet és »Villám«-petrofort húztak ki a már összeállított és leszámlázott tételből. Többízben bürokratikusán kezelik a szövetkezetek jogos minőségi kifogásait is. A Textilnagykereskedelmi Vállalat egyre több jominőségű és szélesválasztékú árucikkeket juttat a falura. Különösen dicséret illeti a cipőosztályt, ahonnan a MÉSZÖV áital szervezett túrákhoz vállalati munkaerőt is biztosít Dézsi István osztályvezető. Hiányosság mutatkozik azonban a szövetkezeteknek a kiemelt cikkekből való részesedése teréa. Ez különösen sérel* mes a paraszti jellegű cikkek elosztásánál. Például »mikádó«ból a földmüvesszovetkezetek csak 25.7 százalékban részesülnek, míg a fennmaradó 74.3 százalék az állami kereskedelem között oszlik meg. Hasonló a helyzet az olcsóbb szöveteknél» parasztmellényeknól, bundanadrágoknál, és típusöltönyöknél is. Kifogástalan munkát végzett a szövetkezetek ellátása terén a PIÉRT, most, az Iskolaszezon beindulása előtt. A megye valamennyi földművesszövetkezetét maradéktalanul kielégítette füzettel és egyéb iskolaszerekkel. Az ÜVEGÉRT- vállalattal azért vannak némi nézeteltéréseink, mert nem szívesen szállítja le a kisebb tételeket, és ezért például a kaskantyúi földművesszövetkezet egy hónapig állt szezonüveg nélkül. Több panasz merül fel a Dohányértékesíto Vállalatra» A kiskőrösi járás földművesszövetkezetei például sérelmezik, hogy a vállalat állandóan kötbérigénnyel lép fel, ugyanakkor rosszminőségű szabolcsi dohányt és penészes »Harmóniát« és »Tervet« szállít, ami természetesen elfekszik a szövetkezeteknél. Mindent egybevetve, bár még sok a zökkenő, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi hónapokban számottevő eredmények mutakoznak a földművesszövetkezetek és nagykereskedelmi vállalatok kapcsolatában. A még fennálló hibák teljes megszüntetéséhez továbbra is hozzá kell járulnioh • a í'öldművesszövetkezeti kereskedelem dolgozóinak is. Megrendeléseiket időben továbbítsák és azok minőségét is javítsák meg, mert ezzel nagyban megkönnyítik a nagykereskedelmi vállalatok munkáját. Az eddiginél gyakrabban eszközöljenek személyes vásárlásokat, meri ez egyik jól bevált módszere annak, hogy minőségileg kifogástalan áru kerüljön a falura: Mind a nagykereskedelmi vállalatok, mind szövetkezeteink dolgozói tartsák szem előtt azt, hogy a közöttük elmélyülő helyes' és egészséges kapcsolat dolgozó parasztságunk jobb áruellátását, életszínvonalának emelkedését eredményezi. Szomar Gyula, MÉSZÖV fogy. főoszt. vez. Három kitüntetés Az öregcsertői Béke tsz próbatétele emrég könyvet olvastam a kínai parasztok pariizánharcaíról a japán betolakodók ellen. A regényben lévő, közel félszáz jellegzetes közmondás egyike igen megragadta figyelmemet: »A tigris akkor erős, ha falkába verődik, a nép akkor, ha egységes.« Azóta többször elgondolkoztam e közmondás mély igazságán. Valahol pedig (ne kérdezzék a pontosat) ugyancsak szemléltető példát jegyeztem fel az összefogás erejéről. »Ha egy szál vesszőt kezünkbe veszünk, arra hajlítjuk, amerre akarjuk. Egy tucat már nehezebben hajlik, ha pedig egy csomót jó szorosan összekötünk, bizony nem tudjuk azt semerre se hajlítani.« Valahogy papírra kívánkozik e fenti két példa, amikor az öregcsertői Béke tsz tagjairól írok. Kevés időt töltöttem köztük, de amit tapasztaltam, az megerősítette bennem, hogy — az ember egymagában nehezen boldogul, míg az összefogás és akarat ereje óriási dolgokat tud létrehozni... Kissé bosszankodva olvastam, augusztus 21-én a Szabad Népet. Ne értsen félre senki, Hiába futottam át egymásután többször is a kitüntetettek neveit, közelebbi adatok hiányában — nem tudtam kisilabizálni, hogy kik kaptak megyénkben kormánykitüntetést. Annál nagyobb volt meglepetésem, amikor később megtudtam, hogy többek között az öregcsertői Béke tsz három tagját tüntették ki. Molnár József elnök, Petróczi József né baromfigondozó, a Szocialista Munkáért, Kiss Vén Lajos pedig Munka Érdemérem kitüntetést kapott. ikor felkerestem őket, Molnár elvtársnak ez volt az első szava: — Kitüntetésünk dicséret és elismerés a csoport valamennyi becsületes dolgozójának, azért a próbatételért, mellyel becsületet szereztünk a szövetkezeti gazdálkodásnak. — Ugyancsak érdekelt ez a próbatétel, vájjon mi mindent takar ez a szó7 Kértem is, meséljen róla. Nemigen húzódozott, nyílván jól eshetett beszélnie, nem mindennapos küzdelmeikről... A falu szocialista átalakítása, nehéz, sokirányú, bonyolult feladat, ami hosszú, türelmes, szívós munkát követel és annál eredményesebb, minél több benne a meggyőzés, az önmagáért beszélő példa. Ennek megnemértése, illetve félvállról vétele Öregcsertőn súlyos károkat okozott a szövetkezeti mozgalomnak ... A múlt év őszén a Béke tsz tagjainak többsége az egyéni boldogulás kétes útját választotta. Súlyos napok voltak ezek. A jószágot otthagyták, a különböző üzemágak majdhogy gazda nélkül maradtak. A csoport 50 marhájának gondozását más híjján három nőre, köztük Petróczinéra bízták. Etetni, fejni, gondozni — nagy próbatétel volt ez.., Később Kiss Vén Lajos jött a marhákhoz, aki eddig minden tehén után felnevelt egy borjút, s mióta ő kezeli az állatokat, majdnem kétszerannyi tejet fejnek tehenenként, mint tavaly. Az öreg Kiss Vén Lajost ezért tüntették ki. Petrocziné még a múlt évben baromfigondozó lett, s eredményeiért méltán viseli kitüntetését. Ami nagy szó — a libákat és pulykákat mind felnevelte és a csoport csirkéiből is csak egy-két százalék hullott el. Es így tovább sorolja, meséli a csoport válságos idejének történetét. Hát őt miért tüntették ki — kérdezem az elnököt. 1%/K unkámról nem beszélhetek vajmi sokat — szól, de többet se mond magáról. — Hát beszéljen a csoportról, eredményeikről — biztatom.. Rámnéz, látom erről már szívesebben fog szót, amit mond, annak ugyancsak sok köze van a három, s közte a maga kitüntetéséhez. — A kilépések után újra kezdtünk fejlődni. S ma már 394. holdon 59 taggal gazdálkodunk. Sőt örömmel mondhatom, Récéiről és Tázlárról is jelentkezett hozzánk belépő, na meg magából a faluból is. Csupán az a baj, hogy akik tavaly kiléptek, most rostéinak visszamenni. — Jtt megjegyzem, ahogy később tapasztaltam, ebben valamelyest maga a jelenlegi tagság is ludas. Főképp az asszonyoknak rossz a viszonyuk a szövetkezetből kilépettekkel, meg az egyéni gazdákkal. — Négy éve, amióta megalakult a csoport, többszöri újjá választással én vagyok az elnök — folytatja Molnár elvtárs. Majd szünetet tart s újra kezdi. — A tavalyi év volt a legnehezebb. Rosszul vágott be minden, mert a széthúzó tagság nem dolgozott. — A sok mondanivalótól lendületbe jön s csak győzzem leírni, megjegyezni, amit mond. Szavai nyomán szinte kép alakul előttem arról p. küzdelemről, amelyben sikerült a csoportnak a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bebizonyítani az egyénileg dolgozó parasztokkal szemben. Ez a fölény hűen tükröződik a csoport tagsága életszínvonalának emelkedésében. /£ ugusztus 1-ig minden munkaegységre 8 forint előleget osztottak. Mint értesültem, a napokban pedig újabb 8 forintot kapnak a tagok. De sikereikről legszebben az a szám beszél, amely jelenleg már biztosnak mondható: egy munkaegység értéke a zárszámadáskor minimum 54 forint lesz, s ez a? alábbiakból tevődik össze: 22 forint készpénz, terményben pedig 3 kiló búza, 5 kiló kukorica, 1 kiló 30 deka árpa, 20 deka zab, 2 kiló burgonya, 1 kiló hagyma, féldeci olaj, 12 deka cukor, stb. Ennyit számolnak nagyjából egy munkaegységre. Hogy ez mit jelent az egyes tagoknak, augusztus 1-ig, arról tanúskodjanak az alábbi példák: Jenei József családja 827 munkaegység 44.658 forinttal. Petrócziék 740 munkaegység, 39.960 forint. Kiss Vén Lajos és neje 520 munkaegység, 28.080 forint. A z elnök és felesége 550 munkaegység, 29.700 forint és még sorolhatnám tovább, de elég, ha annyit fűzök hozzá: aki becsületesen dolgozik, annak nem kell félnie a holnaptól. Azt azonban meg kell írni, hogy a fenti eredmények csak részei az egésznek, mert a tagság nem pihen. Sok idő, sok tennivaló, így sok munkaegységszerzési lehetőség van még hátra a zárszámadásig. Talán nem mondok nagyot, ha azt állítom, hogy Jeneiék munkaegység mennyisége forintra átszámolva eléri majd az 55—60 ezret! Petrócziéknak is biztos meglesz a 45—46.000 forint, s hasonló mértékben fog emelkedni a többi szorgalmas tagé is. Nem is pihen meg a csoportban senki, mert amellett, hogy saját vagyonukat növelik — érzik, látják, hallják, hogy a2 egyéniek nagy figyelemmel é: bíráló szemmel nézik továbbrc és a csoportot. Lehetne róla regényt írni, de röviden ez volt az öregcserlői Béke tsz próbatétele s eredménye: virágzó gazdaság, 54 forintos munkaegység, három kitüntetés, új és visszalépő tagok, na meg ami még csak ezután fog jönni sikerben, gazdaságban. WM a valaki megkérdezné ■*-* tőlük, hogyan is érték el ezeket a szép eredményeket? Nehéz, sok küzdelem s igen rövid idő alatt hogyan fordítottak ilyen nagyot a sorsukon, biztos azt felelnék rá: — Megy ez mindenhol, csak akarni kell, keményen akarni! . S. G.
