Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-29 / 230. szám

Zárszámadás előtt az orgoványi Alkotmány tsz-ben Mint megyénkben minden termelőcsoport, az orgoványi Alkotmány tsz is zárszámadás előtt áll. Nem árt ilyenkor egy pillantást vetni a tavalyi ered­ményekre. H. Szabó elvtárs, a csoport párttitkára és Deák elv­társ, a tsz elnöke úgy jellemzik az elért eredményeket, mint ami jóval felülmúlja a tavalyit. Pe­dig az elmúlt évi zárszámadás :s kielégítő volt. Ez évben terv szerint munka­egységenként 27 forint készpénz jutna a csoportban. Azonban a kapások igen jó eredménye, az idei nádtermés teljes feldolgo­zása és a csoport halastaván a télbenyúló halászat eredménye­ként a készpénz jövedelem a ter­vet jóval felülmúlja. Egyedül gabonából volt gyen­gébb a termés, de azért a 7 és fél mázsát ebből is megadta egy hold, mivel kétszer is fejtrá­gyázták. — Burgonyatermésük meghaladja a 100 mázsás átla­got, kukoricájukat 30 mázsára oecsülik egy holdon, és a cukor­répatermés is eléri a 200 mázsás kataszteri átlagot. Az Alkotmány tagsága elége­dett. Szorgalmas munkájuk eredményeként minden család­nál megtelik a kamra, na meg a padlás és a pince is. A csoporttagok átlag mun­kaegysege szeptember 1-ig meghaladta a 300-at. A tagok életszínvonalának emel­kedése elsősorban a kommunis­ták munkájának eredményein mérhetők le — nem hiába, hogy az Alkotmány tsz-ben a terme­lés motorja a pártszervezet. A párttitkár, H. Szabó Ist­ván elvtárs gyalogmunkás. Családja augusztusig 836 munkaegységet szerzett. Er­re eddig hazavitt 2925 kg. gabonát, több mint 33 mázsa burgonyát, emellett 13 má­zsa tüzelőt, 36 kg szalonnát és húst, ezenkívül munka­egységenként 8 forint elő­leget. Ha ehhez hozzávesz­­szük a munkaegységekre ki­fizetett, illetve kifizetendő 27 forint készpénzt is, ak­kor egy munkaegység érté­ke máris 50 forint körül mozog. Szabó elvtárs jöve­delme tehát már csak ezt számítva meghaladja a 40 ezer forintot, nembeszélve a még kiosztandó kukoricá­ról, borról, cukorról, köles­ről és még számos termény­ről, amelyek nagyban eme­lik egy-egy munkaegység értékét, ami pedig a zár­számadásig lényegesen emel­kedik még. Ila ehhez még hozzászámoljuk Szabó elvtárs háztáji földjének és gazdaságának jövedelmét, semmi kétség — nincs olyan jómódú középparaszt a környé­ken, akit hozzá hasonlíthat­nánk. Ahol a kommunisták jól dol­goznak, ott szép eredményeket ér el a csoport minden tagja. A párttitkár példája ezért nem egyedülálló jelenség az Alkot­mány tsz-ben. Hasonlót mondhatnánk a pártvezetőség másik tagjáról, S. Tóth elvtárs családjáról, akiknek 783 munkaegysé­gük volt augusztusig, s mellettük említhetünk olyan neveket, mint Barta Gábor gya­­lögmunkás, aki 495 munkaegy­séget ért el augusztus 31-ig, úgy­szintén Magyar József fogatost, akinek 456 munkaegysége van s így sorban a többieket, mint pl. ifj. K. Szalay László DISZ-tagot, kinek ma már 400 felett van a munkaegysége, vagy S. Tóth Idát, aki annak ellenére, hogy 4 hónapig beteg volt, mégis 134 munkaegységet teljesített. A fejlődés iránya tehát jó utat mutat. A csoportban máris 14 új be­lépő tag van, jelentkező pe­dig ennél sokkal több lenne. de sajnos, lakáshiányra való hivatkozással a csoport csak olyan tagokat akar felvenni, akiknek a közelben • van laká­suk. Pedig egy ilyen jól működő csoportnak nem szabadna iiyen merevnek lenni az új tagok fel­vételénél. Már azért sem, mivel a szövetkezet előtt nagy tervek állnak, melyek megvalósításához biztosítani kell a terveket vég­rehajtó embereket is, vagyis az új tsz-tagokat a régiek mellett. Nem beszélve arról, hogy ha na­gyobb a tagság, alaposabban, többször és idő előtt lehet el­végezni azokat a mezőgazdasági munkákat, melyek a bő termés sikerének titkai. A csoport pártszervezetének fő feladata kell hogy legyen, ezen a nézeten változtatni. A tervezett 50 férőhelyes te­hénistálló és a 800 férőhe­lyes baromfiól, meg a 100 férőhelyes hizlalda, csak így épülhet . fel anélkül, hogy azt a többi munka meg­­sínylené. Na meg, ha már itt tartunk, mondjuk meg: nincs olyan mész­­sze Orgovány község a csoport­tól, hogy a közös gazdálkodást választóknak még hosszú ideig távol kellene maradniok az Al­kotmány tsz-től, csupán azért, mert egy kissé messze van a lakásuk a csoport földjeitől. — Meg vagyunk győződve, hogy a belépni akarók osztják vélemé­nyüket, s a csopot vezetői is be­látják — helytelen a merev tag­­felvételi álláspont. »Nézd meg a portát, látod a gazdát!« — tartja az egyik magyar szólás-mondás, amelyet így alkalmazhatnánk az orgo­ványi Alkotmány tsz-re: Nézd meg a közös földeket, a ter­mést, a tagok jövedelmét és éléskamráit, az emberek kedvét, derűs mosolyát, valamint ipar­kodását — és meglátod, mire képes a nagyüzemi gazdálko­dás. Ágó József, a kiskunfélegyházi Lenin tsz elnöke gazdag tapasztalatokkal tért vissza a Szovjetunió Mezőgazdasági Kiállításáról cA Lenin termelőszövetkezet már most is gazdag állat­gó József, a kiskunfélegy­házi Lenin termelőszö­vetkezet elnöke a napokban tért vissza Moszkvából, ahol a ma­gyar küldöttség tagjaival meg­tekintette a szovjet mezőgaz­dasági kiállítást. Ágó József ez­előtt 5 évvel a parasztküldött­séggel járt a Szovjetunióban. Az ott látottak után határozta el, hogy a közös gazdálkodás útjá­ra lép. Azóta sikeresen vezeti a kiskunfélegyházi Lenin termelő­szövetkezetet. A Szovjetunióban a mezőgaz­dasági kiállításon az élenjáró kolhozparasztok adták át a hosz­­szú éveken keresztül gyűjtött tapasztalataikat. Agó József már utazás közben megfigyelte, hogy mindenütt zöldéinek az őszi ve­tések. A kiállításon tudta meg, hogy a kolhozokban már a csép­­léssel egyidejűleg halad a talaj­előkészítés és a vetés. Ez az egyik alapfeltétele annak, hogy a Szovjetunióba h minden évben gazdag termést hoznak a kalá­szosok. A kiállításon látottak aiapján megállapította, hogy a szovjet kolhozokban különösen nagy gondot fordítanak a ke­nyérgabona termelésére. Szovjetunió Mezőgazda­­sági Kiállítása híven tük­rözte vissza, hogy milyen fejlett a kolhozok állattenyésztése. Kü­lönösen a szarvasmarha, sertés, baromfi és a víziszárnyasok ne­velésére fordítanak nagy gon­dot. Ágó' József a küldöttség többi tagjával együtt érdeklő­dőt a nők munkája iránt. El­mondották nekik, hogy a szov­jet mezőgazdaságban az élhar­cosok között szép számmal meg­találni a nőket is. Különösen az állattenyésztésben érnek el ki­váló eredményeket. Ágó József elmondottá, hogy « Szovjetunióban szerzett ta­pasztalatok nyomán az eddigi­nél több segítséget várnaié a gépállomástól. Sok hiányosság van még nálunk a termelőszö­vetkezetben a munkafegyelem terén -is. A nők 10 százaléka egyáltalán nem veszi ki részét a munkákból. Elhatározták, hogy tavaszra fokozottabban is bevonnak minden tagot a mun­kába, a nők egyrészét pedig az állattenyésztésbe osszák be. A napokban a Kecskemét és Vidéke Borforgalmi Vállalat át­adta rendeltetésének Kiskőrösön az újonnan kibővített borpincét. Ezzel egyidejűleg megérkezett az első mustszállítmány is. A környék élenjáró szőlőtermelői feldíszített lovasfogatokkal, te­hergépkocsikkal szállították az első kadarlevet. Lénárt Tibor, a borpince vezetője üdvözölte a borbeadást elsőnek teljesítő ter­melőket. Ez alkalommal mintegy 30 szőlőtermelő 100 hektoliter mustot szállított a korszerűsí­tett borpincébe. Ceffer István az idén is elsők között teljesítette AZ OKTÓBER 3—10-ig meg­rendezendő Ünnepi Könyvhétre erőteljesen készülnek a megye földművesszövetkezetei. A kun­­szentmiklósi járásban, Solton, Dunavecsén, Dunaegyházán a kirakatok ünnepi díszbe öltözve várják a falu nagy kulturális eseményét. A bajai járás szö­vetkezetei már feladták rende­léseiket, sokszáz új könyv, klasz­­szikus és mai írók művei jut­nak á könyvhét, során a dolgo­zókhoz. állománnyal büszkélkedik, nem­rég fogtak be közel 100 sertést hizlalásra. Ezeket szabadpiacon értékesítik. Az állatállományu­kat tovább akarják fejleszteni, különösen tyúkot, víziszárnya­sokat fognak nagyobb mérték­ben tenyészteni. A kacsák és a libák részére tavat létesítenes majd. borbeadási kötelezettségét. ígé­retet tett arra is, hogy a saját szükségletén kívül megmaradt borát szintén átadja a Borfor­­gulmi Vállalatnak. Az ünnepi borátvételen a kis­kőrösi járás versenyre hívta a kecskeméti járást. A verseny el­ső pontja szerint a járás dolgo­zó parasztjai borbeadási tervü­ket 1954 november 30-ig must­ból 70 százalékra teljesítik. A továbbiakban december 31-ig seprűsborból a terv 20 százalé­­kát teljesítik és 1955 január hó 31-ig az egyszer fejtett borból a' hátralévő 10 százalékot. Hercegszántón nemcsak a de­koratív könyvpavilonban, ha­nem a helyi kultúrteremben is megszervezték a könyvárusítást, melybe bekapcsolódnak az út­törők is. Vaskúton mozgo­­könyvsátort is alkalmaznak majd, hogy a tanyai lakosság­hoz is eljuttathassák a könyve­ket. Az ünnepi könyvhét meg­nyitóját Garán divatbemutató­val egybekötött vásárral rende­zik meg, A kiskőrösi járás borbeadási versenyre hívta a kecskeméti járást A megye idművesszövetkezetei készülnek a könyvhétre Kukoricabegyüjtés — sok huza-vonával Aligha jut messze az a szekér, amelyet két ló kétfelé húz. Erre gondol az ember, ha a kiskunhalasi járásban a kukoricabe­gyüjtés lassúságának okát kutatja. A termés — egy-két község kivételével — beérett és szedik is nagy iramban a gazdáki Legalábbis ezt igazolják a halasi hetipiacok, ahol kocsi kocsit ér szép, zörgös kukoricával megrakva. A begyüjtőhelyekre azonban alig jut belőle. Félő tehát, hogy a bőséges kukoricatermés eleje, szine-java szépen elfolydogál a feketecsatornán. Mindebben pedig nagyrésze van a átvevőszervek érthetetlen magatartásának, merevségének. Rombola elvtárs tompái tanácstag például azt panaszolja, hogy az ő udvara már valóságos termény­raktárrá válik. Az átvevőhelyről ugyanis délben és délután 5 óra­kor egyszerűen elküldik a kocsikat, ha húsz áll is ott. A gazdák —■ akik 8—10 kilométerről szekerezik be a terményt — mérgelőd­nek és ismerős után futkároznak, ahol lerakodhatnak. Másnap újabb várakozás s ha szerencséje van az illetőnek, mostmár sor­­rakerül. Még helytelenebb, ami a napokban Kisszálláson történt. A Terményforgalmi Vállalat körzeti ellenőre pontosan 28 kukoricá­val rakott kocsit küldött el azzal, hogy nedves a kukorica. Egy­­kettő még valószínű, de hogy a 28 között nem akadt egyetlen át­vételre alkalmas, — az hihetetlen! Helyes, hogy az átvevőszervek ragaszkodnak a rendeletben megszabott minőséghez. De a túlzott aggodalomból és lelkiismere­tességből át lehet esni a ló másik oldalára is. Az a dolgozó paraszt pedig, aki egyszer már odafuvarozta terményét s ilyen kálváriát járattak vele, ugyancsak meggondolja: visszavigye-e mégegyszer? Nagyrésze inkább a piacnak fordítja a kocsirudat, vagy felrakja kukoricáját a padlásra s nehezen hozza le ismét. így nehezíti meg egyes átvevőhelyek dolgozóinak értetlensége, túlkapása az őszi ter­mények begyűjtését. Ezen kell sürgősen változtatnia a Termény­forgalmi Vállalat megyei központjának az átvevőhelyek rendsze­res ellenőrzésével, az ottani dolgozók megjelelő kioktatásával. Október 20-ig minden kalászos vetésével végeznek a garai Vörös Traktor állami gazdaságban A GARAI Vörös Traktor ál­lami gazdaságban az árpavetés befejezése után megkezdték a búza és rozs vetését. A nagyobb terméseredmények elérése érde­kében kialakították a gazdaság állandó és helyes vetésforgóját. Most a vetés mielőbbi befejezé­sére versenybe léptek az üzem­egységek. A garai üzemegység­ben 3 traktorvontatású vetőgep és 4 lófogatú vetőgép végzi a vetést. Gépi erővel naponta 35 Igaerővel pedig naponta 8 hol­don végeznek ezzel a munká­val. A VERSENY ÉLÉN a bács­­borsódi üzemegység halad. A traktorosok gondos talajegven­­getéssel és a magágy jó előké­szítésével minőségi munkát vé­geznek. Az üzemegységben a ve­téssel egyidőben 50 holdon fel­szedték a burgonyát is. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy a rozs vetésével 10 nap­pal a határidő előtt — október 1-re, a búza vetésével pedig ok­tóber ? ;a elkészülnek. Gazdagon fizet az ősz a jánoshalmi Uj Alkotmány tsz-ben Már csak a kukorica és a répa áll szedetleniil a jánosholmi Uj Alkotmány tsz földjein. A nap­­naforgót már el is csépelték: 13 mázsát adott holdja. A burgo­nya 96 mázsával fizetett holdan­ként. Novak elvtárs, az elnök elmondja: a legutóbbi évek leg­magasabb burgonyatermése 50— 60 mázsa volt csak. 20 hold cukorrépájuk párját ritkítja a környéken, 200 má­zsán is felül várnak róla. A cu­korgyár kiküldötte kiszámította, hogy ezért a répáért 100 mázsa cukor és ezenkívül 180.000 forint készpénz jár a szövetkezetnek. A sokat ígérő zárszámadás Néphadseregünk li Ma, a néphadsereg napján egész dolgozó népünk forró sze­retettel. büszkeséggel és nem kis bizalommal gondol hazánk sza­badságát, függetlenségét védő harcosok ezreire. Ma olyan had­seregünk van, amely minden tettével a nép, a haza ügyét szol­gálja. Amikor a Duna hara­gos árja kilépett medréből, hős katonáink éjjel-nappal dolgoz­tak a gátakon, hogy a lakosság­nak segítséget nyújtsanak a bő termés megmentéséhez. Szívós helytállással, a nehézségek bátor leküzdésével védték a nép, az ország vagyonát. Még emlékezetünkben él, ami­kor a Duna vize szinte óráról­­órára emelkedett. Az árvíztől ve­szélyezlelett területünkre hon­védségi alakulatok siettek segít­ségünkre, akik fáradhatatlanul dolgoztak. Nekik köszönhetjük, hogy községünk határát fenye­gető árvíz terményeinkben kárt nem okozott. A néphadsereg tagjai, Vízi Ist­ván, Kuhár István, Angyal La­jos, Balogh Ödön, Domokos Fe­renc — de' sorolhatnánk hosz-­­szán a neveket — bebizonyí­lelkes. munkára sei'kenti a tag­ságot. 126 holdon kész a vető­szántás az őszi kalászosok alá. öszibúza alá 35—40 mázsa istál­lótrágyát és szuperfoszfátot ad­tak szántás előtt. Idén el akar­ják kerülni, hogy kalászos he­lyére ismét gabona kerüljön. — Mindössze a zabtarló lesz ismét kalászos magágya, de itt három Szántást végeznek. A szövetkezet vezetősége ütemtervet készített a betakarí­tásra. A cukorrépa felszedésére 9 napot számítanak. A 100 hold kukorica letakaritását úgy szer­vezték meg, hogy október végé­re a búza is földbekerüljön. atonái, a nép fiai tották, hogy a néptől származnak és a nép érdekeiért harcosan és kitartóan küzdenek. NAGY BÁLINT tsz-elnök, Dunaegyháza, Béke tsz. * Mi, a solti Szikra mezőgazda­­sági termelőszövetkezet tagjai köszönetünket fejezzük ki nép­hadseregünk mindazon tisztjei­nek és harcosainak, akik terü­letünkön lévő termények meg­védésének érdekében fáradsá­got és időt nem kíméltek és néha életük veszélyeztetésével is szembeszálltak a Duna vizének fenyegető árjával. Területünk több mint 500 ka­taszteri hold. Bátor katonáink ennek a területnek a terményeit és a 74 tsz-tag reményeit men­tették meg. Mégegyszer megkö­szönjük a hősies kiállásukat a néphadsereg napja alkalmá­ból, hogy a honvédség és a lakosság közötti kapcsolat még szorosabbá váljék. A tagság nevében: ANTAL ISTVÁN tsz-elnök, Solt, Szikra mezőgazdasági Uz.-

Next

/
Thumbnails
Contents