Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-29 / 230. szám
BÁCSK IS K UN MEGYE I NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Ara SO fillér 1954 SZEPT. 29. SZERDA NÉPHADSEREGÜNK Irta: SUCIN JÓZSEF őrnagy NAPJA Bogácsi Erzsébet, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál segédmunkásként kezdte a munkát. Később a konyhába került. Tavalyi évben elhatározta, hogy szakmát tanul. Villanyhegcsztő átképzés lett. Ma már 100 százalékon felül teljesít. Havi keresetéből, amely 750—800 forintot tesz ki, özvegy édesanyját és családját tartja el. Most a békekölcsönjcgyzésnél 200 forinttal járult családjának boldogabb jövőjéhez. A néphadsereg napját dicső elődeink: az 1848-as honvédsereg első győzelmének, az 1848 szeptember 29-én lezajlott pákozd-sukorói csatának az évfordulóján tartjuk meg minden esztendőben. Ez a nap dolgozó népünk és hadseregünk egységének ünnepe. A pákozdi diadal a szabadságért, hazája függetlenségéért, kivívott jogaik megvédelmezéséért harcoló nép lelkesedésének, elszánt bátorságának, áldozatos hazaszeretetének volt a gyümölcse. A pákozdi diadal és így a néphadsereg napja; a nép és a hadsereg egységének és az igaz ügy legyőzhetetlenségének jelképe. A pákozdi diadal fényes bizonyítéka annak, hogy legyőzhetetlen az a hadsereg, amely igaz ügyért harcol, s amely szilárdan összeforrott szülőanyjával, a néppel. A mi hadseregünk alapvető sajátossága és erejének legfőbb forrása, hogy a felszabadult munkások és parasztok hadserege, s azok védelmét szolgálja, hűséges' követője nemzeti hagyományainknak. Néphadseregünk harcosai, tisztjei, tábornokai, a dolgozó nép soraiból kerültek ki, ezt a hadsereget a nép fiai, a Horthy-íasizmus alatt mindenből kisemmizett munkások és volt nincstelen parasztok vezetik. Ez a hadsereg a béke és barátság hadserege. Feladata, hogy éberen őrködjék dolgozó népünk békés alkotómunkája felett és tűzön-vizén át megvédje szeretett hazánk határait. A néppel való baráti összeforrottság táplálja, erősíti a néphadsereg katonáiban a hazaszeretetet, a hősi áldozatkészség szellemét. Az elmúlt évek folyamán néphadseregünk számtalan' tanújelét adta dolgozó népünk iránti szeretetének és áldozatvállalásának. Az utóbbi hónapokban a földeken szebbnél-szebb példáit láthattuk a nép és hadsereg együvétartozásának. Katonáink ezrei segítettek a termelőszövetkezeteknek és . az egyénileg dolgozó parasztságnak a termés betakarításában, s ahova csak megérkeztek, dolgozó parasztságunk szeretettel fogadta őket. Ezt a szeretetet katonák és tisztek egyaránt jó munkával viszonozták, nagy győzelmeket értek el az aratásban. De minden eddigi példát felülmúlt katonáinknak hősiessége, amellyel az árvízvédelmi munkában részt vettek. Nehéz volna meghatározni, hogy megyénkben az árvízveszély idején Tasstól Mohácsig a Duna balpartján ki vo'.t áldozatkészebb parasztjaink vagyonának, a nép vagyonának megmentésében, dolgozó népünk-e, vagy néphadseregünk tagjai. Egyet azonban megállapíthatunk, hogy katonáink munkáinál^ volt köszönhető, hegy az árvíz nagyobbmérvű pusztítást nem okozott. Egyben bizonyíték, hogy néphadseregünk izzig-vérig a dolgozó nép hadserege, hogy honvédségünk megvédi a dolgozó nép eredményeit és segítséget nyújt dolgozó népünknek munkájában. Népünk ezen a nyáron még jobban szívébe zárta hadseregét és jelentősen megerősödött és mélyült és állandóan mélyül dolgozó népünk és hadseregünk közötti kapcsolat. De nemcsak a pusztítás megfékezésénél voltak ott katonáink. Ott vannak most is a keletkezett kár eltüntetésénél. Ott vannak, ahol a pusztítás helyén új élet születik, és segítenek az új élet építésében. A néphadsereg napja felszabadítónkhoz, a Szovjetunióhoz (való hűség, a szovjet hadsereggel való fegyverbarátság elmélyülésének az ünnepe is. Közösek az érdekeink a Szovjetunióval, közösek az ellenségeink is. A szovjet hadsereggel való barátságunkat kiegészíti a népi demokráciák hadseregével való barátság. Népünk ma a béketábor első soraiban küzd a testvéri népi demokráciákkal, egyetemben a Szovjetunió oldalán a béke megszilárdításáért, tartósságáért, mezőgazdaságunk fejlesztéséért, életszínvonalunk állandó és fokozatos emelkedéséért. HOZZÁJÁRULÁSOK A JÖVŐ TERVÉINEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ A KISKUNHALASI SERTÉSTENYÉSZTŐ VÁLLALAT dolgozói az »Élüzem« címhez megfelelően nemcsak a munkában, hanem a békekölcsönjegyzésben is példát mutattak. A jegyeztető párok példás lejegyzése után, sorrajárták dolgozó társaikat, s felhívták őket hazafias kötelességük teljesítésére. Tegnap estig már 603 dolgozó 198.400 forintos jegyzésével járult hozzá az új kultúrház mielőbbi, gyors beiéjezesehez. A BAJAI SÜTŐIPARI VÁLLALAT szak- és segédmunkásai hétfő estig 90 százalékban lejegyeztek. 43.000 forinttal járultak saját jobblétük megteremtéséhez. A KECSKEMÉTI GAZDASÁGI GŐZMALOMBAN igen lelkesen folyt le az ötödik Békekölcsön jegyzése. Minden dolgozó méltóan válaszolt a párt és állam eddigi gondoskodására. 27.750 forintot jegyeztek, vagyis 25 százalékkal többet, mint tavaly. AZ ALFÖLDI KECSKEMÉTI KONZERVGYÁRBAN Bohner István, vállalati igazgató arra'kérte a szakszervezet vezetőségét, hogy bízzák meg őt is a jegyeztetés szép munkájával. Népnevelő felvilágosító szavaival«ágen komoly mértékben segítette előbbre a békekölcsönjegyzés sikerét. Hétfő estig 228.350 forintot jegyeztek az üzem dolgozói. A KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁRÁSBAN dolgozó 15 körzeti orvos fizetésének 75 százalékáért jegyzett békekölcsönt. A többi dolgozók közül a félegyházi tüdőotthonban dolgozó Csali Lajosné mosónő 620 forintos fizetése mellett 600 forintról kért igazolást. A JÁNOSHALMI M(IMALOMBAN jóval többet jegyeztek a dolgozók, mint tavaly. Hétfő estig 31 dolgozó 13.540 forintot jegyzett, vagyis 15 százalékkal többet, mint tavaly. a bacsbokodi vajIzemben már befejezték a békekölcsönjegyzést. A dolgozók 31.950 forinttal járultak a jövő terveinek megvalósításához, AZ AgasegyhAzi Ali,ami gazdaságban a gyűjtés második napján 26.800 forintot jegyeztek. Ezenkívül négy kisgyűlésen beszélték meg az új nyugdíjrendelet fontosabb kérdéseit. Egy-egy kisgyűlésen 50—60 dolgozó vett részt. A bAcskiskunmegyei MAGTERMELTKTŐ jelentette elsőnek, hogy már szeptember 24-én 20.200 forintos jegyzéssel eleget tettek hazafias kötelezettségüknek; • A KATYMABI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN az első napon már a dolgozók 55 százaléka 34.400 forintos jegyzésével igyekezett hozzájárulni a gazdaság fejlesztéséhez, a jobb munkakörülmények megvalósításához, Mintagazda az első jegyzők között ! \ em kell sok föld, csak jól kell munkáim ! '* — erre lanilgalta életében Sarok Ferenc jánoshalmi dolgozó parasztot az édesapja. Fia meg is fogadta a tanácsot. Nyolc holdon gazdálkodik, de ez a nyolc hold mintagazdaság. Minden barázdája a hozzáértő munkáról, Sarok-porta minden zuga a szorgalomszülte jómódról beszél. árok Ferenc augusztus 20-án elnyerte a »mintagazda-<-jelvényt, a legutóbbi vasárnapon pedig beválasztották a helyi népfront-bizottságba. Ez a dolgozó paraszt elsők között volt a kölcsönjegyzésben is: 400 forintot adott. Elmondta: különösen szívesen adja ezt az összeget azért, mert negyedrészét a község rögtön felhasználhatja. Jánoshalmán már meg is van a helye a jegyzett összeg 25 százalékának: most épül a tanácsháza előtti parkban a gyermekjátszótér és járdabetonozást is tervez a tanács. — i&üszke leszek majd, ha a zsivajgó gyerekekét látom és csizmám az új járdán kopog, hogy az én néhány forintomnak is része van ebben —r mondta Sarok Ferenc. Az áj családi házakért A KUNFEHÉRTÖI állami gazdaság központját csak a keskeny jánoshalmi kövesút választja el a község házaitól. 1950-ben épült a tanyaközpont első háza, ma már utcasorok terebélyesednek, évente 30—40 új lakással bővül a község. Az építőket hosszúlejáratú kölcsönnel segíti az állam. Az állami gazdaság dolgozói közül vagy harmincán szándékoznak az idén családi házat építeni a tanyaközpontban. Ezeknek az embereknek nem is kell hosszasan magyarázni: hogyan fordítja a dolgozók javára államunk a békekölcsön címén lejegyzett forintokat? De erre adnak választ a gazdaságban épülő új munkásszállások is. A JEGYZÉSGYÜJTÖ íveken 361 dolgozó neve sorakozik 62.500 forinttal. A gépműhely dolgozói élenjártak a jegyzésben: Herczeg László esztergályos 500 forintot, Juhász Benő traktoros 400-at adott kölcsön. Lencse Mihály növénytermelési brigáddolgozó 7—800 forintos havi keresetéből 400-at jegyzett, Tárnoki Péter 9 gyermekes munkás 200 forintot. »A népek harca legyőzhetetlen« — mondotta Kossuth Lajos 1848 december 20-án a Magyar Országgyűlésben, válaszként a Habsburg-reakció katonai támadására. A magyar nép ma szabad és független. Erősebb és egységesebb, mint bármikor nemzeti történelmünk folyamán. Az 1848-as szabadságharc, történelmünk régebbi és újabb fejezetei arra tanítanak bennünket, hogy a társadalmi haladás nemzeti ügyünk sikeres előbbrevitele, a nagy feladatok megoldása csak széles népi összefogás alapján lehetséges Népünk dicsőséges, haladó hagyományait követi most is, amikor a Hazafias Népfrontba tömörül; hogy pártunk vezetésével, minden erejével részt vegyen szocialista építésünk új szakaszának sikeres megvalósításában. Apáink száz év előtti hősi példája, dolgozó népünk mostani nagyszerű összefogása lelkesíti néphadseregünk minden katonáját és megyénk minden dolgozóját az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, a földeken, a hivatalokban, hogy erejét nem kímélve mindent megtegyen azoknak a feladatoknak a végrehajtásáért, amit drága, szabad hazánk építés; és megvédése megkövetel tölünk. Ez a nap, néphadseregünk napja erősíti dolgozó népünk és néphadseregünk széttéphetetlen összeforrottságát, buzdítja és lelkesíti néphadseregünk katonáit, a dicső magyar katonái hagyó- Hiányok követésire, népünk szeretetérg, .a béke megőrzésére. I Makkai Ernő brigádvezetö 50(1 forintot jegyzett. Példájára Túri László és Stroli Pál kisiparosok 809—-609 forintot írtak az ívre. Dclejsi János kiskumuajsai dolgozó paraszt (Sallai-u. 12.).nemcsak a beadásban, hanem a kölcsön jegyzésben is példát mutat. 499 forintot jegyzett. Kocsis János, a KiskunféJ.cgy-t házi Gépgyár dolgozója 699 fo« rinttal segíti kormányunkat cél« jajnak megvajásításában.
