Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-03 / 208. szám
Építkeznek a kiskuniélegyiiázi járás termelőszövetkezetei A kiskunfélegyházi járás termelőszövetkezeteiben soha nem látott méretekben folyik az idén az építkezés. 38 termelőszövetkezetben 135 létesítmény befejezésén dolgoznak. Az építkezésekhez csoportjaink már több mint félmillió vályogot vertek. A kiskunfélegyházi Lenin termelőszövetkezet pedig az építkezés idejére saját téglaégetőt állított be, ahol a sikerült próbaégetés után 10.000 téglát szedtek ki a kemencéből. Rövidesen sor kerül újabb 30.000 tégla kiégetésére. A Lenin ugyanis saját erőből és bontási anyagokból tagjai számára négy kislakást épít az idén. Az építkezések azt mutatják, hogy a járás termelőszövetkezetei egyre fontosabbnak tartják az állattenyésztés fejlesztését. Nemcsak a menynyiségi állattartásra törekszenek, hanem a minőségire is. Ezt bizonyítja, hogy már most felkészülnek erre egészséges, észszerű építkezésekkel. A csoportok egymás példájából tanultak. A petöfiszállási Kossuth termelőszövetkezet például már 1951 óta minden évben vett naposcsibét és saját keltetés nevelésével is foglalkozott. A baromfiólak azonban nyirkosak, egészségtelenek voltak — és egy-egy járvány esetén tömegesen pusztult állományuk úgy, hogy minden igyekezetük ellenére egyik évről a másikra alig tudták emelni a törzsállomány számát. Az ő példájukból okulva látott hozzá a kunszállási Alkotmány öt 200 férőhelyes baromfióljának építéséhez, amelyből eddig már három el is készült. Azonban sok probléma van még az építkezések körül. Több termelőszövetkezet az építési anyagok hiánya miatt nem tudja időre befejezni építkezését. Ez persze nem azért van, mert egyáltalán nincsen építőanyag, hanem a helytelen elosztás miatt. Példa erre, hogy rövid idővel ezelőtt a kiskunfélegyházi TÜZÉP-telepre jelentős mennyiségű tetőcserép érkezett. A félegyházi Vörös Csillagnak is ki volt utalva 9000 cserép. Az érkezett mennyiségből minden gond nélkül ki lehetett volna elégíteni a Vörös Csillag szükségletét, azonban a megyei TÜZÉP vállalatnál tévedésből csak 900 cserépre adták meg a kiutalást. Az egyszerűen figyelmetlenségből elkövetett hiba miatt, már csaknem egyhónapja áll az építkezés. De van másik kirívóbb példa is. A kiskunfélegyházi TÜZÉP-tclepen már csaknem másfél hónap óta nem lehet meszet kapni. Ez természetesen nagy akadálya az építkezések folytatásának. Ugyanakkor a pálmonostori földművesszövetkezetben 200 mázsa oltott mész hever hoszszabb idő óta raktáron és a boltvezető kétségbeesve gondol arra. hová tegye a töménytelen mennyiségű meszet. Ez a példa azt mutatja, hogy nyilván nem pusztán az építőanyagok hiánya okozza az építkezések befejezését, hanem az áruterítés tervszerűtlensége, az építőanyagokkal való gondatlan gazdálkodás. Helyes lenne, ha az illetékes szervek sürgős intézkedést tennének e hiányosságok megszüntetésére, hogy termelőszövetkezeteink zavartalanul folytathassák fontos építkezéseiket. Megyénk kereskedelmének és helyi iparának együttes munkája a jobb áruellátásért Az új kormányprogramm intézkedései falun és városban egyaránt éreztetik hatásukat Megyénk minden vidékén megnőtt az áruforgalom. Ha összehasonlítjuk a tavalyi év első félévét az ideivel, akkor megállapíthatjuk, hogy az idén 31.3 százalékkal nagyobb a forgalom üzleteinkben, mint tavaly azonos időszakban. A növekvő igények azt jelentik, hogy kereskedelmünk az ősz folyamán még. nagyobb áruforgalomra számíthat. Sok panasz hangzott el azért, mert a kisipar termelőszövetkesetei főleg közületeknek, 'nagyvállalatoknak dolgoztak. Ebből adódott az, hogy a kisipari készítményeket Budapestre szállították, onnét azután ismét viszszakerültek a vidékre. Sok esetben tehát a felesleges szállítással növeltük az áru önköltségét. Előfordult az is, hogy a megyei iparcikkek más megyékbe kerültek, míg megyénkbe máshonnan hoztuk a készítményeket. Például a Vasnagykereskedelmi VáPalat olyan cikket szerzett be más megyéből, amelyeket a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat helyben gyártott. Az ő készítményeiket pedig Kecskemétről más megyébe szállították. A feladat tehát az, hogy a Ktsz-ek minél előbb kapcsolódjanak be a helyi áruellátásba, mert különben megyénk kereskedelme nem tudja zavartalanul kielégíteni a lakosság igényeit. Mivel a ktsz-ek átállásával kapcsolatban megyénkben zavarok mutatkoztak, azért a napokban Kecskeméten a megyei tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezésére mind a kereskedelmi, mind a kisipari vezető szervek értekezletet tartottak, ahol együttesen megbeszélték a jobb áruellátás kérdéseit. A jövőben a megyei ktsz-ek és heiyiipari vállalatok képezik ugyanis az áruforrások zömét. Az értekezleten megvitatták azt, hogy a ktsz-ek milyen módon kívánják a lakosság jobb áruellátását biztosítani. Megalakítottak egy operatív bizottságot, amely egybehangolja a kereskedelem és kisipar munkáját. A, hozzászólásokból kiderült, hogy. a Kalocsai Cementipari Vállalat nem tudja teljesítőképességével az egész megyét ellátni, ezért szükségessé válik, hogy a bajait is működtessék, Több ktsz azért nem tudja teljesíteni az igényeket, mert helyiség-problémákkal küzd. A Kecskeméti Ruházati ktsz például be tudna állítani egy 20 tagú brigádot, amely gyermekruhákat és fehérneműt készíthetne, de helyisége ehhez nincs. Hasonló a helyzet a Kecskeméti Finommechanikai Vállalatnál. A felszólalók kifogásolták, hogy más vállalatok laza, hanyag beruházási munkája miatt hónapokon át üresen állnak helyiségek. Ezek a helyiségek átmenetileg egy-egy ktsz-t átsegíthetnék a bajon. Például hetek ótr üres Kecskeméten a Széchenyitéren a vendéglátóipar Várócziféle helyisége. Gátolja a ktsz-ek munkáját Az állandó jellegű legelőkön az ősz közeledtével gyérül a fű, kevesebb eleséget találnak a jószágok. Ez különösen a tehenek tejhozamát csökkenti, de jelentősen hátráltatja a fiatal állatok növekedését is. A tejhozam növelése és a növendékállatok további gyarapodása érdekében hajtsuk a jószágot őszi alkalmi legelőkre. Azokon a réteken, amelyekről a sarjút már betakarítottuk, kezdjük meg a legeltetést. A réteknek azonban csak azokat a részeit járassuk a jószággal, amelyek nem vizesek, mert a vizes, puha talajú réteken az állatok lábnyomai mélyen besüppednek és több kért teszünk a Ágasegyházán Farkas István és Csűri György pár hónap óta feketézéssel, árdrágító üzérkedéssel foglalkozik. Burgonyát vásároltak a Szigetközben és Ágasegyházán üzérkedtek vele. — Ágasegyházán pedig gyümölcsöt, bort vásároltak öszsze és Héderváron elfeketézték. Csűri György több közös üzlet után »önállósította« magát. Orgoványi borral üzérkedett. Sőt a postahivataltól még a bélyegzőt is ellopta és okiratot hamisított. De rendőrkézre kerültek a lajosmizsei feketevágók is. Az ügyészség már elkészítette a vádat Kákái Andrásné (Barosstér 1.), Kurta Lénárt (Közös 98.), Nagy József (Közös 67.), Szatmári János (Közös 41.), Czigány Istvánná (Hunyadi-u. 18.) és Beszteri László (Közös 61.) lajósrhizsei lakosok ellen, mert közellátás érdekéit veszélyezaz is, hogy anyagellátásukról vajmi keveset törődnek az illetékes szervek. Szerződést kötnek ugyan velük, de anyagról senki nem gondoskodik. Ezért a Bajai Lakberendező ktsz, a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat és még töoben, nem tudják a lakosság igényeit kielégíteni. Más ktsz-né; késik a minisztériumi árjóvahagyás. Ezért fekszenek raktáron a cikkek. A megalakított operatív bizottság a javaslatok alapján tervet készít, hogy megyénkben a jobb áruellátás érdekében zavarmentesen együttműködhessenek a ktsz-ek a kereskedelmi vállal átokkal. legeltetéssel, mint amennyi a haszon. Az őszi betakarításé növények tarlóin is bőséges legelőt talál a jószág, ■ a burgonyaföldeket elsősorban sertésekkel és juhokkal járassuk, a szarvasmarhákat pedig hajtsuk a kukoricatarlókra, ahol a szántás elvégzéséig összeszedik az elhullott leveleket és egyéb olyan takarmányféléket, amelyeket másként nem tudunk hasznosítani. Legeltessük az árokpartokat is. Az alkalmi legelők kihasználásával nemcsak a tehenek te.ihozama növekszik, hanem a télire behordott takarmánnyal is takarékoskodunk. tető bűntettet követtek el. Kokainé társult Kurtával, hogy feketevágással pénzt szerezzenek. 1954 áprilisában Szabó Jánostól vásároltak borjút. A borjút engedély nélkül Banka László lakásán Kokainé levágta. Májusban Szűcs Lászlónétól vásároltak borjút, melyet Nagy József lakásán vágtak le. Szatmári Jánostól járlatlevél nélkül két borjút vettek, melyet az eladó lakásán vágtak le. A húst mindenegyes alkalomkor Czigány Istvánná értékesítette Budapesten. Később Kókaíné »önállósította« magát. Czigányné előlegezte a pénzt. Pesti Józseftől is vásárolt borjút. Ezt Szatmári lakásán vágták le. Beszteri Lászlótól is vett borjút. Kókai Andrásné az öt levágott borjú bőrét nem szolgáltatta be. A bíróság a közeli napokban a helyszínen tárgyalja a feketevágók bűnügyét és felelősségre vonja a bűnösöket. Hasznosítsuk az őszi alkalmi legelőket Horograkcpült üzérkedők és feketevágók Vito a tanácstörvény tervezetéről A helyi államhatalmi szervek mináenirányú ellenőrzését biztosítani kell Érdeklődéssel tanulmányoztam a tanácsokról szóló új törvénytervezetet, mely nagy lehetőségeket nyújt majd tanácsainknak a tömegek még szélesebb bevonására. Ez a lehetőség biztosítja majd a kormányprogramm mind sikeresebb valóraváltását. A tanácsoknak eddig is nagy feladatokat kellett megoldaniok, melyet a törvénytervezet még jobban elő fog segítem. A törvénytervezet második része, mely ezeket a feladatokat tárgyalja, előttem azonban nem eléggé világos. Nem látom tisztán a tanácsoknak, mint helyi államhatalmi szerveknek működését. Az egyik pont ugyanis azt mondja: »működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait.« Tanácsaink, hogy ennek valóban meg is felelhessenek, véleményem szerint a 6. §. harmadik pontjának a) bekezdését, mely azt mondja: »figyelemmel kiséri a működési területén lévő, a tanács kezelésében nem lévő állami vagyon kezelését, illetőleg a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működését és'segítséget nyújt azoknak« — úgy fogalmaznám meg: »ellenőrzi a működési területén lévő és a kezelésében nem lévő állami vagyon kezelését.« Nem egy példa igazolja különböző szerveinknél az állam, a nép vagyonának herdálását. Először ellenőriznünk kell, hogy eredményes segítséget is biztosíthassunk. A törvénytervezet negyedik része a tanácsok alá nem tartozó szervekkel való kapcsolatokat szögezi le. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, különböző szerveink nem igen hajtották végre tanácsaink észrevételeit, melyek a megmutatkozó hiányosságok kiküszöbölését célozták. Ha a tanácsok maradéktalanul a helyi államhatalmi szervek kel], hogy legyenek, akkor beleszólási jogot is kellene számukra biztosítani. Ez elérhető volna, ha a felettes szakigazgatási szervek a tanácsok végrehajó bizottságaival és azok ellenőrzése mellett folytatnák működésüket, mert akkor nem fordulhatnának elő olyan esetek, hogy a Terményforgalmi és a földművesszövetkezet a helyi érdekek figyelembevétele nélkül, a tanácsok határozatait nem tartva szem előtt, intézkednek és cselekednek. PÉTIKÉ JÁNOS VB-elnök, Dávod. HALASI PEDAGÓGUSOK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT A kiskunhalasi pedagógusok a napokban megbeszélést tartottak. Áttekintették a múlt év; munkát s megbeszélték az új tanév feladatait. Bőven foglalkoztak az egyhetes szakmai tanácskozások megtárgyalásával. Halász igazgató javasolta: foglalkozzanak a nevelők felszabadulásunk tizedik évfordulójára a haladó hagyományok, a város fejlődésének feltárásával. Szóbakerült az alsótagozatú tanulók helyesírás-készségének fejlesztése, a szertárak rendezése. — Örömmel számoltak be a nevelők, hogy a külterületi iskolák is példásan rendbehozva, felszerelve kezdik az új tanévet, hiszen ez évben 200.000 forintot kaptak a város iskolái tatarozásra. Kenedics Károly biológiaiszaikos tanár azzal a javaslattal fordult a nevelőkhöz: gyűjtsék össze a felesleges szertári anyagokat és juttassák el az árvízkárt szenvedett Szigetköz iskoláinak a győrmegyei tanács oktatási osztálya útján. Weibl József nevelő pedig nagyszabású kultúrelőadás rendezését ajánlotta, amelynek jövedelmét szintén az árvízkárosultak segítségére adják. A megbeszélés részvevői mindkét javaslatot lelkesen elfogadták s a szakszervezetet meg is bízták a kultúrelőadás megszervezésével. Az olvasó kérdez — a Népújság válaszol Kinek utalják vissza a többletként beadott gabonát? Szórványosan megtörtént, hogy egyes termelők gabonabeadási kötelezettségük teljesítésére a szükségesnél nagyobb mennyiséget adtak be. Ilyen többletbeadás előfordulhatott elemi kár esetében, ha a termelő beadási kötelezettségét a mérséklés megadása előtt, az eredetileg előírt mértékben teljesítette. Vagy, ha a gabonatermés a beadási kötelezettséget és jövőévi vetőmagszükségletet nem fedezte, de a gazda, a visszatartható vetőmagszükséglet terhére, teljes beadási kötelezettségét teljesítette. A begyűjtési miniszter most megjelent utasítása szerint ilyen esetekben a termelő kérelmére a többletként beadott mennyiséget, illetve a vetőmagszükséglethez hiányzó gabonát vissza kell utalni. (Az utasítás megjelent a Begyűjtési Ertesitő augusztus 26-i számában.) A visszautalást a gazda kérésére a megyei begyűjtési hivatalok irányítása és ellenőrzése mellett a járási begyűjtési hivatalok intézik. Az utasítás részletesen szabályozza a visszautalás módjait és többi között kimondja, hogy a visszautalt mennyiség kiadásáért a megyei terményforgalmi vállalatok telepei az ellenértéken kívül kezelési költséget nem számíthatnak fel. Hultévi termésből is lehet-e teljesíteni az idei kukoricabeadást? /i multévi jó kukoricatermésből a termelők még jelentős készletekkel rendelkeznek. Ezt figyelembevéve számos gazda kérte, hogy idei kükoricabeadási kötelezettségét tavalyi kukoricával már. most teljesíthesse. A begyűjtési miniszter teljesítette a gazdák kérését és utasítást adott ki az 1954. évi kukoricabeadási kötelezettség 1953. évi termésű kukoricával történő teljesítéséről, (Megjelent a Begyűjtési Értesítő augusztus 26-i számában.) A rendelet szerint az 1953. évi termésű kukoricát ez év szeptember 30-ig 5 százalékos súlytöbblettel kell a termelőktől átvenni. Ez azt jelenti, hogy 100 kiló ó-kukoricával 105 kiló májusi szárazsága kukoricában előírt beadást lehet teljesíteni. A szeptember 30-a után történő beadásnál ezt a kedvezményes átszámítást nem alkalmazhatják.
