Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-20 / 197. szám

A Bácsalmáson megrendezett állatbemutató tapasztalatai A BÁCSALMÁSI járási ta­nács az állattenyésztő állomás­sal együttműködve járási te­nyészállatbemutatót tartott. A Oemutatón resztvettek a járás állami gazdaságai, termelő- szövetkezetei és egyénileg dol­gozó parasztjai törzskönyvezett állatállományuk legszebb példá­nyaival. A BEMUTATÓT nagy érdek­lődés kísérte. Körülbelül 5000 látogatója volt. A bírálóbizott­ság döntése alapján a szarvas­marhatenyészetben az első díjat td. Szűcs Mihály, Tataháza, a második díjat Kiss Gáspár Mélykút, a harmadik díjat Hor­váth István Tataháza nyerte. A oövendékbikák tenyésztésével első a Lenin termelőszövetkezet Bácsalmásról, második a Dózsa termelőszövetkezet Madarasról, harmadik szintén a Lenin ter­melőszövetkezet Bácsalmásról. A Cornwall sertések tenyésztésé­vel első díjat a Hámán Kató termelőszövetkezet Mélykútról, a második díjat Pajor Kálmán Bácsalmásról nyerte. VONJUK LE az állattenyész­tési bemutató tapasztalatait, hogy azt hasznosíthassuk a já­rás állatállományának további fejlesztése érdekében. Az első és legfontosabb feladat, hogy a járás minden állattartó gazdája törzskönyveztesse apaállatait. Itt van az ideje, hogy a téli ta­karmányról gondoskodjunk. Ter­melőszövetkezeteink ebben is példát mutatnak, mert silózási tervüket 91 százalékban teljesí­tették. ERŐTELJESEBBEN alkal­mazzuk a fejlett állattenyésztési eljárásokat. A járás 17 termelő- szövetkezetében vezették be ed­dig a háromszori fejést, nyolc termelőszövetkezetben pedig az itatásos borjúnevelést. A három­szori fejőssel a legkimagaslóbb eredményt a bácsalmási Lenin termelőszövetkezet érte el, mely­nek istállóátlaga 11.3 liter, fe- jési átlaga pedig 11.8 liter. Ál­lami gazdaságaink és termelő- szövetkezeteink vizsgálják felül állatgondozóik munkáját és olyan dolgozókat állítsanak a fontos munkakörbe, mint a bácsalmási Lenin termelőszövet­kezet, ahol Neszveszkó János állatgondozó 27 tehéntől ugyan­annyi borjút nevelt fel. Már most ki kell választani a to- vábbtenyésztésre alkalmas álla­tokat és gondoskodni kell azok törzskönyvezéséről. Jóelőre biz­tosítani kell a növekvő állatállo­mány részére a megfelelő férő­helyeket. Nem szabad annak előfordul­ni, mint ami az elmúlt évben előfordult, a katymári Béke ter­melőszövetkezetben, ahol meg­felelő férőhely hiánya miatt a fiatal bárányok egyrésze elpusz­tult. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY fej­lesztése nagymértékben a jó ta­karmányellátástól is függ, ezért felül kell vizsgálni a takarmány tárolását, főleg a szénáét, hogy À KI LEN CIE — Vásár nélkül is elkel por­tékánk — mondták a kecskeméti bognárok. A parasztszekereket megvették a tanyavilág törpe- birtokosai, a csézákat a basapa­rasztok, a mágnás-fiókák. ÉS A KECSKEMÉTI bogná­rok és kovácsok évtizedek óta gyártották a szekereket, csézá­kat. A szekereket görbe lőccsel, görbe saroglyával cifrázták. Dí­szítették a csézákat is. Szekere­ken, csézákon jártak vasárnap a barátok «szagos«, vagy a nagy­templom «íarhámos« miséjére. Rigószőrű paripák röpítették esküvőre, születésnapra .. ; — Nincs ez rendjén, hogy mi csak javítjuk a parasztszekere­ket — szokta mondani az 52 éves Fehér Gyula bognár Bende Lászlónak, a Kecskeméti Me­zőgazdasági KTSZ üzemvezető­jének. MINTHA A KORMÁNY meg­hallotta volna Fehér Gyula gondját. Több mint egy éve fi­gyelmeztette a kisipari termelő- szövetkezeteket^ hogy többet foglalkozzanak a lakosság, a parasztság szükségleteinek ki­elégítésével. A Kecskeméti Mezőgazdasá­gi KTSZ dolgozói megfogadták Továbbra is a kunszentmiklósi járás vezet az ....... A legutóbbi héten ismét jelentősen növekedett az adóbefize­tők száma és az előző héthez képest majdnem kétszeresére, 15 ezerre emelkedett. Különösen jó eredményt ért el a kecskeméti lárás. A városok közül változatlanul Kecskemét város áll az első helyen. Jól szervezett munkával biztosítja tervének napra való teljesítését. Jelentősen elmaradt Kiskunfélegyháza város az adó­fizetésben. Az elmaradt járásokban nagyobb gondot kell fordítani az adófizetési kötelezettségüket halogatók íelelősségrevonására. A aecsületes, adójukat fizető dolgozó parasztok joggal követelik a törvényes eljárás lefolytatását azokkal a kulák és spekuláns «leniekkel szemben, akik kötelezettségeik teljesítése alól kibúj­nak. A legutóbbi napokban a tanácsok több ilyen spekuláns és kulák ellen indítottak eljárást a dolgozó parasztok leleplezései alapján. Szabadszálláson eljárás indult Cseh János kulák ellen, aki hamis adatokkal, közokirathamisítással akart kibújni az adó­fizetés és a beadás alól azzal, hogy nagyszámú jószágáilományát más nevén szerepeltette. Megyénk dolgozó parasztságának nagyrésze becsületesen ele­get tesz adófizetési kötelezettségének. Ezeknek a táborát állan­dóan növelni kell és velük összefogva leplezzük le a nép ellen­ségeit. Az alábbiakban közöljük megyénk járásainak és városainak rangsorát a harmadik negyedévi adó és biztosítási díj befizetése «lapján, az augusztus 17-1 állapotnak megfelelően. Járások sorrendje; 1. Kunszentmiklósi 2. Kalocsai 3. Kecskeméti 4. Kiskunfélegyházi 5. Kiskőrösi 6. Dunavecsei 7. Bácsalmási 8. Kiskunhalasi 9. Bajai Városok rangsora: 1. Kecskemét 2. Kalocsa 3. Kiskunhalas 4. Baja i Kiskunfélegyháza VB-elnök : Kovács Mátyá Zsiros Károly Szabó János Szegedi László Farkasinszki Lajos Bíró Géza Varjú Pál Posváncz László Oszterman Béla VB-eJnük: Méhész Árpád Millósi Teréz Papp Ádám Virágh Józsefne Horváth Béla Osztályvezető; Hódy József Csizmadia Tibor Görög István Borbély Lajos Stefancsik Pálné Botfalusi Viktor Nagy Ferenc Katona Miklós Nyilas Ferenc Osztályvezető. Fehér Sándor Romsits Margií Sápi István Dobó Gusztáv Drahos László ILLÉS MIKLÓS adóbehajtási csoportvezető, elkerülhessük annak dohosodá- ! sát. Az állattenyésztésbe vonjunk be minél több nőt. A járás ter­melőszövetkezeteiben 17 nő vé­gez állatgondozást, de ez a kis szám is bebizonyította, hogy jó gondos és lelkiismeretes munkát végeznek. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY fej­lesztése, hozamuk emelése meg­könnyíti a beadás teljesítését, több húst, több zsírt biztosít; A megrendezett tenyészállat­bemutató tapasztalatait haszno­sítsuk az egész járás területén, hogy elősegítsük a párt- és kor­mányhatározat sikere? megvaló­sítását. Vízin Gergely, bácsalmási járás VB-elnök helyettese, DIK PONT a tanácsot. Több mint 200 mag­takaróboronát készítettek. Ké­sőbb rátértek a rögtörő boronák előállítására is. Nyolctagú bri­gádot szerveztek, mely egyebet nem csinált, mint venyigemet­szőollókat. Havonta már 2000 darabot készítenek. Még export­ra is gyárthatnánk, de nincs any- nyi szakemberük. Sokan keres­tek sövénynyíró ollót. Rártértek ezeknek az előállítására is. Ha­vonta százat adnak át a keres­kedelemnek. KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN a parasztok nagyon megkedvel­ték ä favázas ekét. Ez nem haj­ladozik, mélyebben műveli meg a földet, mert valamivel nehe­zebb a vasekénél. A Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat az ekefejről gondoskodott, a ktsz készíti a favázát. Egy év óta napról-napra nö­vekszik a parasztkocsik utáni kereslet. A ktsz ezért gyárt ré­gitípusú parasztszekereket, de készít vasagyast, vaslőcsöst is. Most meg gumis parasztkocsi­val kísérleteznek. Ez a gumi­kerekű parasztszekér 25 mázsá­val még a homokban sem ül el. De az előállítás folyamatossá­gát két ok gátolta: egyrészt a 47 kovácshoz csak 12 bognár van, másrészt a MÉSZÖV nem eszközölte simán az átvételt. Ez utóbbi megoldódott, mert a SZÖVOSZ az egész ország szá­mára veszi át a szekereket. A másik okon Fehér Gyula és társai segítettek. KEVESEBB A BOGNÁR, mint a kovács. Sebaj, segítünk ezen is. Ha rövid az idő, nyújt­suk meg valamivel, vagy osz- szuk be jobban a munkát. A né­gyes kovácsbrigád 8 tagja csak új kocsik vasalásával foglalko­zik, az egyes bognárbrigád hét tagja pedig ellátja őket munká­val. Még alkotmányunk ünnepe előtt esedékes volt 18 paraszt­szekér és 5 platóskocsi szállí­tása. — Nem tudom, hogyan fogjuk teljesíteni a szállítást — mond­ta Bakos István Hegedűs Ist­vánnak. Mindketten a gépeknél dolgoznak. — Majd én megmu­tatom nektek — nevetett Fehér Gyula bácsi. Reggelenként, mi­kor a Csongrádi-utcai lakásá­ból a műhelybe sietett, azon töprengett, hogyan lehetne meg­gyorsítani a keréktalpak készí­tését. Zakatoltak a műhely ke­rekei, süvítettek a nyikorgó fű­részek .. : és Gyula bácsi rá­döbbent a dolog nyitjára: újítá­sával gépen gyalulja a keréktal­pakat. Ehhez csak az idő egyne­gyede szükséges! ÜJITÁSA lehetővé tette, hogy július 31-én leszállíthatták a pa­rasztszekereket. FELBECSÜLHETETLEN ná­lunk az az új erőforrás, amely egy szabad ország önmagukért dolgozó munkásaiból fakad, ha­tároznak, cselekszenek. Az alkot­mány kilencedik pontja hatal­mas erő. Olyan országban élünk, ahol a haza szeretetét szénben, acélban, metszőollókban, pá- rasztkocsikban is kifejezhetjük. A tizennyolc elkészült paraszt­szekér is ezt fejezi ki nagy ün­nepünkön! Kövessék megyénk vérosai és községei az élenjáró bácsalmási, bajai és kiskőrösi járás községeinek, valamint Baja város példáját MEGYÉNK dolgozó parasztsá­gának döntő többsége közvetle­nül a cséplőgéptől teljesítette beadási kötelezettségét. Dávod dolgozó parasztjai párosverseny- re hívták még az aratás meg­kezdése előtt a hercegszántóia- kat az aratás, behordás, csép- lés, tarlóhántás és a begyűjtési tervek sikeres teljesítésére. A községben 480 dolgozó paraszt tett vállalást és teljesítette is az adott szót. Érsekcsanádon 489, Garán 300, Hercegszántón 255, Saeremlén 251 dolgozó pa­raszt, a járásban 2620 dolgozó paraszt és 22 termelőszövetke­zet tett eleget vállalásának. A dávod iák versenykezdeményezé­séhez a megyében 72 község, 138 termelőszövetkezet és 13.890 dolgozó paraszt csatlakozott. A CSÉPLÉST ÉS A BEGYŰJ­TÉST a bácsalmási és a bajai járásban, valamint Baja város­ban szervezték meg legjobban. A pártszervezeteik segítségével és irányításával a községi taná­csok, valamint a begyűjtési szervek jó felvilágosító és szer­vező munkát végeztek. Ennek a munkának meg lett az eredmé­nye, mert a megye járásai kö­zül elsőnek a bácsalmási és a bajai járás augusztus 14-én, Ba­ja város augusztus 12-én, a kiskőrösi járás pedig augusztus 19-én teljesítette kenyér- és ta- karmánygabonabegyüjtési ter­vét, KÜLÖNÖSEN KITŰNT Kun­baja községf tanácsának végre­hajtó bizottsága, melynek tagjai a munkák megindulásának kez­detétől élenjártak az aratás, be­hordás és tarlóhántás, valamint a beadás gyors teljesítésében. A végrehajtó bizottság és a be­gyűjtési állandó bizottság tagjai a cséplőgépeknél komoly felvi­lágosító munkát végeztek. A Ró­zsa Ferenc és a Béke termelő- szövetkezet elsők voltak a mun­kák végzésében és a beadás tel­jesítésében. A BAJAI JÁRÁS dolgozó pa­rasztsága különösen kemény munkát végzett, mert az összes dunamenti községeket pusztító árvíz fenyegette. Emberfelettien küzdött minden egyes dolgozó paraszt a veszélyes napokban. Sükösdön a veszélyeztetett terü­letekről körülbelül 1000 ‘kát aszt- rális holdról 5 nap alatt aratták le a gabonát és biztos helyre hordták amellett, hogy árvízvé­delmi szolgálatukat is ellátták. A SEGÍTSÉGADÁS szép pél­dáját láthattuk Dávod on, ahol hat kocsi és 14 dolgozó paraszt járta a községet annak érdeké­ben, hogy a fogaterővel nem rendelkező termelőktől begyüj- tőhelyre szállítsák kötelezettsé­güket. Bácsszentgyörgyön már kezdettől fogva hátralékos téri meló nem volt. A jó politika: munka eredményeként egyetlen helyszíni elszámolást sem kellett alkalmazni. A Ságvári termelő- szövetkezet példát mutatott az egyénileg dolgozó parasztoknak. De az egyéniek között is számos élenjáró akadt, akiket követeit az egész község dolgozó pa­rasztsága. Ilyenek ifj. Aladies István, a begyűjtési állandó bi­zottság elnöke, Szabó József, id. Aladies István és így tovább, akik nemeseik gabonabegyüjtési kötelezettségüket teljesítették példásan, hanem egészévi tojás- és baromfibeadásuknak is eleget tettek. EZEKET A PÉLDÁKAT kell követni megyénk többi városai­nak és községeinek, hogy ott, ahol még hátralékos van, azok is a legrövidebb időn belül tel­jesítsék kötelezettségeiket. A MEGYEI begyűjtési hiva­tal legutóbbi értékelése szerint a járások gabonabegyüjtési rangsora a következőképpen alakult: 1. Bácsalmási járás; 2. Bajai járás; 3. Kiskőrösi járás; 4. Dunavecsei járás; 5. Kiskunfélegyházi járás; 6. Kiskunhalasi járás; 7. Kunszentmiklósi járás; 8. Kecskeméti járás; 9. Kalocsai járás. FARKAS ISTVÁN, Megyei Begyűjtési Hivatal A kiskőrösi járás is teljesítette kenyér- és takarmánygabona beadási tervét A kiskőrösi járás már hosszú idő óta felsorakozik a bácsal­mási és a bajai járások mögött a begyűjtési terv teljesítésében. A járás területén lelkes verseny folyt a dolgozó parasztok között alkotmányunk ünnepének tisz­teletére. Ennek, valamint a jó szervező és felvilágosító mun­kának köszönhető, hogy a kis­kőrösi járás begyűjtési hivata­lának vezetője: Vaskó József, I8-án este táviratban jelentette, hogy a járás községei 100 száza­lékig teljesítették kenyér- és takarmánygabonabeadási tervü­ket. Még ebben az évben elkészül Kecskemét általános rendezési terve KECSKEMÉT városrendezési terve 1948-ban készült el es hagyta jóvá a kormányzat. Mi­után a fejlődés következtében Kecskemét a kiemelt városuk közé került, szükségessé vált a tervek módosítása. A város ve­zetői a napokban Budapesten jártak, ahol megbeszélték az át­tervezésre kerülő problémákat. Ezek már új irányelvek alapján kerülnek be Kecskemét általá­nos rendezési tervébe. A RÉGI TERV nyomán felül­vizsgálják a főforgalmi útvona­lakat, továbbá megállapítják, hogy a város melyik részén le­gyenek az ipari vállalatok. Kü­lön a bűzös üzemek. Ki kell je­lölni a lakónegyedeket. A főelv a városrendezésnél az, hogy külön legyenek az ipari válla­latok és külön a lakónegyedek. GONDOT OKOZ a városi ve­zetőségnek, hogy mi legyen a peremszéli települések sorsa. Az általános városrendezési tervben végleg eldöntik, hogy Rendőrfalu, Alsószéktói öreg­falu, Miklovics-, Székely- és Voelker-telep belső területhez tartozik, közművesítik, , vagy városszéli település marad, A MÚLTBAN a városi mű­szaki osztály készítette a város- rendezési terveket. Ma ezt a feladatot városépítési tervező vállalat látja el. Ez a közeljövő­ben Kecskemét részére két rész­letes városrendezési tervet Ké­szít. Az első terv foglalkozik a Rávágy-tér és környékének a rendezésével. Itt az az elgondo­lás, hogy folyamatosan kitelepí­tik a vasutat a térről, továbbá a városi tanács kijelöl körülbe­lül 600 lakásra helyet. A MÁSIK RÉSZLETES terv a város központjával foglalko­zik. A Trombita-utca, a Bajcsy- Zsilinszky-utca és a színház környékét ölelné fel a rendezés. Ezen a környéken körülbelül 200 lakájra fog helyeket kije­lölni a Vf-« vezetősége. JELENIJSe a Rákőczi-út ki­építése vsai folyamatban, ahol a már felépült 4« lakáson túl a most beköltözésre kerülő 16 lakáson kívül 43 lakás kerül még rövidesen tető alá, továbbá 60 lakás ezévi megkezdéssel, 40 lakás j.övőévi megkezdéssel ke­rül felépítésre. Ugyancsák ez- évben kezdik meg a Poprád- és Botond-utca között 64 lakás épí­tését; ■ ' • -

Next

/
Thumbnails
Contents